Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-29 / 151. szám, szerda

6 KULTÚRA 2016. június 29. lwww.ujszo.com Elment Búd Spencer Mesébe illő karriert futott be, összesen 77 filmben szerepelt, de sportpályafutására volt a legbüszkébb A leghíresebb olasz színészek egyike lett (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Meghalt a mindenki által Búd Spencerként ismert olasz színész, Carlo Pedersoli. Ezúttal tényleg. Mennyire igaz, hogy akinek a halálhírét keltik, sokáig él! A pofon­császár, gyermekkorunk legnagyobb hőse 86 évesen hunyt el, fia szerint utolsó szava a „köszönöm" volt. Mintha Rejtő Jenő találta volna ki őt, társával, Mario Girottival, azaz Terence Hillel együtt. Logikusan egymásból következő, mégis abszurd helyzetek, elképesztő tempójú bu­nyók, zseniálisan idióta karakterek, egzotikus helyszínek. Ehhez persze komoly képességek szükségeltettek, és most nem elsősorban a színészi te­hetségre gondolok. Az egykori olasz úszóbajnok és vízipólós negyven éves volt, amikor felfedezte a filmipar. Sportolóból filmsztár Magyarul is megjelent életrajzi könyvében (Különben dühbejövök) azt írja, épp kerestek egy nagy da­rab, szakállas férfit, aki tud lovagol­ni és tűrhetően beszél angolul. Mi­vel egymillió líra volt a gázsi, je­lentkezett. Kicsit talán lendített a castingon, hogy feleségének az édesapja a filmiparban dolgozott, de ez most mellékes, mert ha nem vá­szonra született volna, nem szere­peltetik 77 filmben. Ráadásul úgy, hogy az utolsót több mint húsz évvel ezelőtt forgatta. Több interjúban elmondta, hogy sportkarrierjére sokkal büszkébb, mint filmszerepeire, hiszen 200 mé­teres mellúszásban olasz bajnok volt, az 1952-es helsinki és az 1956-os melboume-i olimpián az elődöntőig jutott el 100 méteres gyorsúszásban. 1967-ben vette fel a Búd Spencer nevet (kedvenc színésze, Spencer Tracy, és kedvenc söre, a Budweiser tiszteletére), abban az évben ismer­kedett meg Terence Hillel, akivel 17 közös filmet készített. A leghíresebb olasz színészek egyike lett, 2010-ben megkapta az olasz Oscamak megfe­lelő David di Donatello életműdíjat. Az úszóbajnok (Képarchívum) De mi volt a titka? Nagy mélák alkata ellenére rend­kívül jó mozgású akciószínész volt, sosem használt dublőrt. Bár filmje­inek lényege nem a történet volt, ha­nem maga a bunyó, sosem folyt vér a jelenetekben, vagyis a nagypapák együtt nézhették unokáikkal ezeket a rendkívül profi módon megkoreo- grafált, szinte már mozgásszínház jellegű csihipuhikat, amelyeket leg­többször ugyanazzal az összeszo­kott kaszkadőrcsapattal vett fel. Senki sem halt meg a vásznon, még az asztallaptörős, zuhanásokkal tar­kított jelenetek szenvedő alanyai is saját lábukon sántikálva iszkoltak el, vagy éppen maguknak húztak be egyet, amikor látták, hogy nincs esé­lyük. A főhős pedig eközben még po- énkodni sem felejtett el. A felnőttek a beszólásokon nevették halálra ma­gukat, a gyerekek a verekedés hang­hatásain. Búd Spencer cowboyként, kamionsofőrként és Piedoneként is mindig a gyengéken segített, akiket az erősek el akartak nyomni. Vagyis az igazság bajnoka volt. Azt sugall­ta, hogy nem kell különlegesnek lenni ahhoz, hogy az ember elérje, amit akar. Nálunk a legnépszerűbb Míg az arab országokban főleg azért tűzték műsorra filmjeit, mert nem voltak bennük szexjelenetek, a szocialista országok megmondó­emberei azért favorizálták munkás­ságát, mert ezekben a filmekben a rossz fiúk gyakran oligarchák vol­tak, akiket alaposan helyben hagyni dicséretes dolog volt. De legalábbis jelenlétük semmilyen veszélyt nem jelentett a szocialista kultúrára. Ál­lítólag Olaszország és Németország mellett (Terence Hill sokáig élt Né­metországban) Magyarországon volt/van a leglelkesebb, legna­gyobb rajongótábora a két bunyós­nak, akik tudatosan „haj aztak” a Stan és Pan duóra, bár szólóban is forgattak sikeres filmeket. A tévé előtt felnövő nemzedékek, ha akar­ták, sem tudták volna elkerülni Búd Spencer és Terence Hill alkotásait, a Port.hu szerint például még ma­napság is két héten belül 20 film- jüket/sorozatukat vetítik a magyar csatornák. Az én gyerekkoromban pedig csak két csatorna volt. Út a halhatatlanság felé Európa-szerte több zenekar él ab­ból, hogy kizárólag Spencer/Hill- filmek dalait játssza - a de Angelis testvérpár legnagyobb örömére, akik nyilván részesültek a jogdíjak­ból. Az internet előretörésével megjelentek az online fanklubok, ma már pontosan tudni lehet, hány rajongója van Búd Spencemek, és a nála tíz évvel fiatalabb Terence Hifinek. Hogy csak a földrajzilag hozzánk legközelebbi rendezvényt említsük: Zánkán már tizedik éve rendez fesztivált a „kemény mag”, az eleinte 40-50 fős táborban tavaly már majdnem ezren voltak. A fil­mek történetéhez kapcsolódó ve­télkedők (sör-virsli verseny, ba­nánevő verseny, póker) mellett hangfelismerő játék is várja a rajon­gókat. Tíz másodperces bejátszá­sokból kell kitalálni, melyik film melyikjelenetéből származik. És persze itt a Rejtő-párhuzam, amelyet nem lehet nem észrevenni, és amely miatt a mi szívünknek kü­lönösen kedves ez a kemény öklü nagy mackó. Teljesen érthető és lo­gikus lépés volt állandó magyar hangjától, Bujtor Istvántól, hogy ha­sonló felépítésű kollégája népsze- níségét meglovagolva elkészítette az Ötvös Csöpi-filmeket. Száz szónak is egy a vége: Carlo Pedersoli meghalt ugyan, Búd Spencer azonban elpusztíthatatlan. Remélhetőleg unokáink is őt vá­lasztják majd, ha önfeledten szóra­kozni akarnak, nem pedig a video­játékok reklámozására szolgáló, színes-szagos, dühös madaras akci­órajzfilmeket. Gombaszög mint hívószó Jó évadot zárt a kassai Thália Kassa. Az utóbbi évek egyik legsikeresebb évadát zárta a kas­sai Thália Színház. Szpisák Gyula, a teátrum menedzsere szerint nemcsak a nézőszám - sokkal több volt a fiatal néző hanem a bevétel alapján is pozi­tívan értékelhető a 2015/16-os évad. „Az elmúlt hónapokban döntően a nézők kívánságát vet­tük figyelembe, a repertoárt az ő ízlésük szerint alakítottuk. Olyan klasszikus darabokat vittünk színre, melyek a mai világunk­nak is képesek üzenni. Elsőként Shakespeare Tévedések vígjáté­kát mutattuk be, majd Moliere Mizantrópja került színre. Az évad legsikeresebb előadása a Mirandolina volt, melynek pre­mierje áprilisban volt” - ismer­tette Szpisák Gyula. Az évadzárón jutalmazták a társulat legjobban teljesítő művészeit és munkatársait is. A díjazott színészek: Lax Judit és Petrik Szilárd. A Thália Színház színészei augusztus 24-én térnek vissza, de a kulisszák mögött to­vábbra is folyik a munka. (n r) Pozsony. A rozsnyói Csemadok TV nem hagyja kimúlni a Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepélyt, erre - úgy tűnik - a választmány titkára, Füzék Erzsébet a garancia, aki évek óta minden követ megmozgat a rendez­vényért. Az idei, 58. évfolyamra például nemcsak a sztárfellépőt választotta ki személyesen (az Ismerős Arcok kon­certjén tombolhat a nagyérdemű), hanem a Gombaszögi Nyári Tábor szervezőivel is folyamatosan egyez­tet az együttműködésről. A tábor ti­zenegy év után került Krasznahorka- váraljáról Gombaszögre, hónapok óta zajlanak az építési-felújítási munkák, és a helyszínen készült fotók alapján a Csemadok jól jár ezzel a kooperá­cióval. A részletekről tegnap tartot­tak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Bárdos Gyula, a Csemadok Orszá­gos Tanácsának elnöke szerint a nemrég lezajlott zselízi Országos Népművészeti Fesztivál kapcsán is kiderült, hogy akiknek fontos a kul­túra ügye, azok pártállástól és min­den egyéb hovatartozástól függetle­nül együtt tudnak működni. És mivel a Csemadok szerinte is megérett a modernizálásra, örömmel fogadta a tábor fiatal szervezőinek nyitottságát. A kulturális szervezet jövőjével foglalkozik az a konferencia, amely július 9-én délután lesz Rozsnyón, és amelyet ezer euróval támogatott a kormányhivatal, míg a másnapi kul­turális ünnepélyre kerek négyezer eurót találtak adekvátnak. Ráadásul hiába magyar a Kassa megyei ön- kormányzat alelnöke, a megye sem tartja támogatásra érdemesnek ezt a rendezvényt. Állítólag azért, mert sem politikai háttere, sem közönsé­ge nincs. Tavaly minden idők leg­kisebb nézőszámát produkálta a kulturális ünnepély, két nap alatt 2-3 ezer ember volt kíváncsi rá, ezért a szervezők abban reménykednek, hogy a Gombaszögi Nyári Tábor kezdete előtti hétvégén olyanok is érkeznek a helyszínre, akiknek a nyári tábor az elsődleges célpontjuk. Orosz Örs, a tábor főszervezője el­mondta, hogy az infrastrukturális fej­lesztések a Csemadok tulajdonában lévő ingatlanokat is érintették. Pél­dául olyan épületekbe vezették be a vizet, amelyekbe egyébként csak esővíz jutna be. De rendbe hozták a parkolót, a faházakat, pajtaszínházat építettek, és a színpadot is felújítot­ták. Bár nem kapnak kedvezményes belépőt azok, akik mindkét rendez­vényre kíváncsiak, a vasárnap ott maradó érdeklődők sátorozhatnak a helyszínen. Közös szervezés ered­ménye az a kivetítő, amelyen a foci­rajongók aznap megnézhetik az Eb­döntőt, a tábor területén pedig felna­gyított fotókon mutatják be a Csemadok-rendezvény fénykorát. A Gombaszögi Nyári Tábor 12-én, kedden kezdődik a nulladik nappal, hivatalosan pedig szerdán nyílik. Quk) Épül a pajtaszínház, melynek darabjai Cakóról származnak (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom