Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-29 / 151. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. június 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kompenzáció Fesztiválszezon a kiéheztetett siralomvölgyben VERES ISTVÁN A nnak ellenére, hogy a közelmúltban (esetenként többször is) sikeresen lezajlott az eperjesi eperfesztivál, a vásárúti rétesfesztivál, a hodosi lakoma, a búcsi böllér- fesztivál, a dunaszerdahelyi fröccs- fesztivál, a dunamocsi burcsákfesz- tivál, illetőleg a többi, hagyomány- őrző és teremtő rendezvény, úgy tűnt, megnyugodva rogyhatunk fehér műanyag székeinkbe, ugyanis a választások óta meglehetősen magányos csallóközi plakátfelületek tanúságtétele szerint egy újabb patinás rendezvény első évadának nézünk elébe, amely Nádszegi Muzsikavonat néven zakatol. Csak néhány húzónév a repertoárból: Horváth Tamás és Raul, Magyar Rózsa, Matyi és a Hegedűs, Nova Brigitta, Csordás Tibi, Suhancok, és hát nem hiányozhat Jolly és Suzy sem. Fekete Pákót kár volt mellőzni, na de ne flancoljunk annyira, nemrég volt gazdasági válság. A történet egyik bájos szegmense, hogy például az egyik dunaszerdahelyi hentesüzletben is lehetett jegyeket vásárolni. Aztán jött a belga-magyar meccs, a bemondó pedig bemondta, hogy a nádszegi muzsikavonat késni fog, vagy nem is indul. Mindezen tapasztalatok által fellelkesülve ezúton indítványoznánk, hogy mintegy kompenzációként a közeljövőben kerüljön megrendezésre az eddigiek mellett (között) mondjuk a madari madárfesztivál, a patasi patakfesztivál, a somoijai somfesztivál, a sárosfai sárfesztivál, a boldogfai boldogfesztivál, a rétéi rétfesztivál, a bélvatai bélfesztivál, a vajasvatai vaj- vagy vattafesztivál, a csallóköznádasdi nádfesztivál, a bakai bakafesztivál, anagymagyari Nagy Magyarfesztivál, a kismagyari kis magyarfesztivál, az alistáli istállófesztivál, az albári albatroszfesztivál, a tejfalusi tejfesztivál, a légi levegőfesztivál, a dióspatonyi diófesztivál, a sárkányi sárkányfesztivál, a libádi libafesztivál, a bélai bugár- fesztivál, a tallósi tarlófesztivál, a gútorf bútorfesztivál, a kulcsodi kulcsfesztivál, a csatai csata és a tornai torna, a medvei medvefesztivál, Balonyban pedig lufifesztivál lehet, mert balomnak vagy balonynak hívják arra (vagy erre) néhányan a lufit, úgyhogy ez is meglehetősen felvidéki dolog. De ne feledjük, ha ezek a csodálatos rendezvények a jóisten (meg a Bethlen Gábor Alap, illetőleg a szlovák kormányhivatal) segítségével létre is jönnek, a déli régiók akkor is az ország évtizedek óta kiéheztetett siralomvölgyei maradnak. Brexit: súlyos vagyonok úsztak el A brit népszavazás után kát nap alatt 3 ezer milliárd dollárral csökkent a tőzsdén jegyzett vállalatok piaci tőkeértéke világszerte - írta a Financial Times. Az értékvesztés a népszavazás utáni első, pénteki tőzsdenapon 2 ezer milliárd dollár körül volt. A globális tőzsdék pénteki lejtmenetét elsősorban az okozta, hogy azok a befektetők, akik arra játszottak, hogy az EU-ban marad Nagy-Britannia, hirtelen megváltak rövid határidős befektetéseiktől, hétfőn pedig felülvizsgálták hosszú távú befektetéseiket és megszabadultak kockázatos aktíváiktól. A világpiacok hétfőn ismét tízmil- liárdokat söpörtek ki a leggazdagabb elit zsebéből a pénteki felfordulás után. Az európai milliárdosok jártak a legrosszabbul, de a Föld minden táján nagy bukások voltak. A világ 400 leggazdagabb milliárdosa összesen 69,2 milliárd dollárt veszített a nettó vagyonából hétfőn, ahogy a piacokon kitartott a brexitszavazás utáni aggodalom. A pénteket is beszámítva, így már 196,2 milliárdba került a leggazdagabbaknak, hogy a britek az EU-ból való kilépésre voksoltak- írta a Bloomberg. A milliárdosokat feltüntető adatbázisban (Bloomberg Billionaires Index) szereplő gazdagoknak együtt 3,8 ezer milliárd dollárnyi tőkéjük van, ami 1,8 százalékos csökkenés az év eleje óta. A hétfői piaci kinokat leginkább az európai vagyonosok érezték meg. 92 milliárdos 29,4 milliárd dollárt veszített, a pénteki nappal együtt pedig 81,7 milliárdot - derül ki a Bloomberg adataiból. A múlt év vége óta összvagyonuk 5,1 százalékot (több mint 45,5 milliárd dollár) zsugorodott. Az Egyesült Államokban és Kanadában élő 150 milliárdos ezzel együtt hétfőn 26,7 milliárdot bukott, a két nap teljes vesztesége pedig 62,6 milliárd volt. A kínai milliárdosok viszonylag olcsón megúszták a felfordulást, hétfőn „csupán” 1 milliárd dollárt, a két nap összesen 5 milliárd dollárt buktak. Ugyanakkor ők idén már 7,4 százalékot veszítettek a tavalyi év végéhez képest, ami 18,7 milliárdos csökkenésnek felel meg. Az egyes embereket tekintve Georg Schaeffler, Németország harmadik leggazdagabb embere veszítette a legtöbbet hétfőn az adatbázis milliárdosai közül, 1,9 milliárd dollárt. A leggazdagabb európainak számító spanyol kiskereskedelmi guru, Ámancio Ortega 1,5 milliárdot bukott. Az amerikai milliárdosok között Bill Gates és Mark Zuckerberg járt a legrosszabbul - 1,8 illetve 1,6 milliárdos veszteséggel. Mindeközben 69 olyan milliárdos volt, aki nyert hétfőn. A japán Taki- zaki Takemicu, aki az elektromos szenzorokat gyártó Keyence alapítója vezeti a sort, 579,3 millió dollárt keresett. A szintén japán Janai Tadasi - a Fast Retailing kiskereskedelmi cég elnöke - lett a második 552 millióval. Rajtuk kívül még 19 olyan milliárdos volt, aki több mint 100 millió dollárt gyűjtött be hétfőn. (origo, mti) Kilépni? De hova? MARIÁN LEŠKO 1992-ben népszavazást tartottak volna arról, hogy szétváljon-e vagy együtt maradjon Cseh-Szlovákia, bizonyára olyan helyzet állt volna elő, mint most a JL JL ww brexittel. Ha ugyanis a többség úgy szavazott volna, hogy maradjon együtt az ország, semmi sem hiányzott volna a boldogsághoz, csak azok a politikusok, akik hajlandók lettek volna ezt megvalósítani és megegyezni a közös állami berendezkedés formájáról. Most körülbelül egymillióval több brit szavazott a távozásra, mint a maradásra. Viszont nincs, aki megvalósítsa ezt a döntést. A The Econo- mist brit hetilap tekintélyes publicistája, Edwars Lucas mutatott rá, hogy valamennyi komoly brit pártban többségben vannak a maradáspárti politikusok. Ázoknak pedig, akik a kilépés mellett kardoskodtak, merőben eltér a véleményük arról, hogy most milyen viszonyrendszert kellene kiépíteni az EU-val. Még ha a konzervatívok gyorsan le is cserélnék David Ca- meron miniszterelnököt, a párt új elnökének nincs és nem is lenne felhatalmazása a teljes párttagságtól még arra sem, hogy tárgyalni kezdjen az unióval, nemhogy arra, hogy konkrét terveket dolgozzon ki az ezernyi szerződés módosítására. A tájékozatlan brit választók körülbelül úgy képzelték el a brexitet, mint mifelénk Boris Kollár. Hogy a kilépéssel „tulajdonképpen semmi nem változik, csak nagyobb szabadságot kapnak a britek, és a tompaagyú brüsszeli hivatalnokok nem beszélnek bele, hogy mennyire legyen görbe az uborka vagy a banán”. A britek gyorsan kijózanodtak, és a saját bőrükön tapasztalják, hogy nem is tudták, mire szavaztak. Sokkal, de sokkal fontosabb dolgokról döntöttek, de ezekről persze a primitív Európa-elle- nes mítoszgyártók nem mondtak nekik egy szót se. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a kormányzó konzervatív pártban akkora lesz a feszültség, hogy az egyetlen kiút az előrehozott választások kiírása lesz. És ha azt a Munkáspárt és a Skót Nemzeti Párt nyeri, aligha valósítja meg a konzervatívok kilépési „programját”, hiszen e két párt választóinak döntő többsége a maradásra szavazott. Egyszóval, aki azt hitte, hogy a brexitszavazás után minden pofonegyszerű lesz, azt most beleszalad jó néhány jókora pofonba. A hazai vitaműsorokban is elhangzott már mindenféle a brexitről, Ro- bertFico kormányfő például arra a határozott álláspontra jutott, hogy ez a britek válasza a rossz uniós politikára. Nyugodtan áltathatjuk magunkat ezzel, de ettől még tény marad, hogy a britek nagy része arra a „rossz uniós politikára” mondott nemet, amely milliónyi kelet-európai gazdasági mig- ráns letelepedését tette lehetővé a szigetországban. Ha a szavazás után valaminek örült a brexit népe, akkor az az a vízió, hogy hamarosan haza- zsuppolják a sok lengyelt, csehet, magyart, szlovákot meg a többi keleteurópait. Ugyanis az ÉU elsősorban azért „rossz” az ő szemükben, mert a tagországok számára a személyek szabad mozgását is garantálja. Fico azt is kijelentette, „más országoktól eltérően mi az Európai Unió nélkül képtelenek vagyunk a túlélésre”. Rejtély, hogy ha ezzel tisztában van, akkor miért nem viselkedik ennek megfelelően. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ V4-ek: új szövetséges kell A német és a francia külügyminiszter részvétele a visegrádi négyek prágai találkozóján azt jelzi, hogy az Európai Unió alapító országai nem szeretnék, ha Nagy- Britannia kiválása után a szervezet szétszakadna - írta a Hospodárské noviny cseh napilap. „Az EU országainak most elsősorban azt kell jelezniük, hogy összetartanak. Az alapító országok külügyminisztereinek szombati berlini találkozója nem éppen ilyen jelzést adott. Látható azonban, hogy ezek az országok nem akarják Európa felosztását régi és új uniós tagállamokra. Az, hogy a prágai találkozóra a német és a francia külügyminiszter is eljött, nem megszokott dolog” - mondta a lapnak névtelenül egy magas rangú cseh diplomata. Ez még egy héttel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna. A V4-ek és Németország kapcsolatai az utóbbi hónapokban nem voltak eszményiek. A prágai találkozóban annak az igyekezetnek a megnyilvánulását látni, hogy a résztvevők a várható brit távozás ellenére is megmutassák, az EU-ban van lehetőség egy új egységre. Az újság elemzése szerint Nagy- Britannia kilépésével a visegrádi csoport országai elveszítik legfőbb szövetségesüket az EU-ban, ezért gyorsan új támogatókat kell szerezniük. Nyilvánvaló, hogy a brexitre adandó válasz megfogalmazásakor Németországnak és Franciaországnak lesz döntő szava. A két ország már fel is vázolt egy tervet az EU jövőjéről, amely a prágai tanácskozáson is szóba került. A cseh külügyminiszter szerint a visegrádiak csatlakoznak a tervhez, de néhány pontjával, például a védelem megerősítésével szemben kifogásaik vannak. (MTI) A fegyverek visszanéznek A jordániai feketepiacon kötöttek ki Szíriái felkelőknek szánt amerikai és szaúdi fegyverek, mert jordániai hírszerző tisztek ellopták a szállítmányokat, hogy luxuscikkeket vegyenek - írta a The New York Times. A lap szerint a fegyvereket a CLA szállította Jordániába. A tolvaj tisztek a pénzen iPhone-okat, terepjárókat, sportkocsikat és luxuscikkeket vettek. Mindennek tetejébe egy ilyen lopott fegyverrel lőtt agyon egy jordániai tiszt két amerikai biztonsági embert tavaly egy ammani rendőrképző központban. A kiképzés költségeit is az US A állta. (MTI)
