Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-14 / 62. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 14. Régió-szülőföld 13 Nem mindegy, a társadalom szorítja-e ki a kisebbséget, vagy a kisebbség akar-e szegregálódni Bármire viheti a gyerek, ha bíznak benne Cidáné Orsós Erzsébet, a Gandhi Gimnázium igazgatója több be­ás cigány tankönyv szerzője (A szerző felvétele) Kosdi Enikő tortája és süteményei (Képarchívum’ Idén összesen 166 versenysző indult Gasztronómiai csodák a Farsang Kupán Komárom. A Keresztény Magyar Szövetség (KMSZ) meghívására tar­tott előadást a városban Gidáné Orsós Erzsébet, a pécsi Gandhi Gimnázium igazgatója. Ez Magyaror­szág és egyben Európa el­ső roma nemzetiségi, érettségit adó középisko­lája. Integráció vagy szegregáció című előadá­sában az igazgatónő saját életpályájáról, az intéz­mény létrehozásáról és céljairól is beszélt. V. KRASZN1CA MELITTA Elárulta, élete alakulását döntően befolyásolta, hogy szülei mindig bíztak benne, és arra ösztönözték, hogy tanul­jon. „A jó családi háttér, a biza­lom a legfontosabb. Ha ezek megvannak, akkor a gyerek bármire viheti” - mondta a több nyelvet beszélő, többdip­lomás igazgatónő, aki büszke cigány származására. Megje­gyezte: az integráció, az asszi­miláció és a szegregáció fogal­ma negatívumként fogalmazó­dik meg a cigánysággal kapcso­latban, ugyanakkor nem mind­egy, hogy a többségi társada­lom szorítja-e ki a kisebbséget, mintegy gettósítva azt, vagy a kisebbség akar-e szegregálód­ni, például külön kisebbségi in­tézmények létrehozásával. Egy ilyen intézmény, iskola meg­nyitását hosszú előkészítő fo­lyamatnak kell megelőznie, először is azt kell felmérni, ma­ga a cigányság igényli-e, illetve hogy megvan-e a fenntartásá­hoz szükséges anyagi háttér. Az 1994 óta működő Gandhi Gim­názium megnyitását két évnyi munka előzte meg, de Borsod­ban például már nyolc éve ké­szítenek elő hasonló iskolát, és még mindig nem sikerült meg­nyitni. Gidáné Orsós Erzsébet nem titkolta: iskolájuk eseté­ben az állami normatíva csupán a költségek egyharmadát fede­zi, a többit alapítványi támoga­tással, szponzorok útján terem­tik elő. Egy diák oktatása 8-10 millió forintba kerül a négy év alatt, a tankönyvek és a kollégi­umi ellátás ingyenes. Többsé­güknek az útiköltségét is fedezi az iskola, ugyanis a szülők túl­nyomó része mélyszegénység­ben él. Tanulóik 12 megyéből érkeznek; az igazgatónő annak se látja akadályát, hogy Szlová­kiából fogadjanak diákot, erre viszont eddig még nem volt példa. A Gandhi Gimnáziumban elitképzés folyik, a bejutáshoz 4,5-ös tanulmányi átlag (ami nálunk 1,5-nek felel meg) szük­séges. Néhány éve azonban el­indították az Arany János Kol­légiumi Programot, amelyre közepes tanulmányi ered­ménnyel végzett diákok is beke­rülhetnek: egy évig felzárkózta­tó, a tanulást és a beilleszkedést segítő program zajlik. Az isko­lában az angol és a német mel­lett beás cigány és lovári nyelvet is oktatnak, a tantárgyak között cigány népismeret is szerepel. A tanárok nagyobb része nem ci­gány, közülük többen a délutáni órákban sajátítják el a cigány nyelvek valamelyikét. ,A peda­gógusok nyelvtanításában a leg­jobb diákok is részt vesznek, dolgozatokat íratnak velük, és ezt nagyon élvezik” - mondta az előadó. Mivel a lovári nyelvnek 40, a beásnak pedig csupán 15 éve létezik írott formája, a tan­könyvek megírása folyamato­san történik, Gidáné Orsós Er­zsébet maga is több kiadványt jegyez szerzőként. A cigányság körében is meglévő rétegződés ma már nem annyira hangsú­lyos, mint évekkel ezelőtt - amikor egy beás szóba se állha­tott egy lovárival -, de azért má­ig érződik. „Előfordul bizony, hogy először az ide kerülő diá­kok között kell leépíteni az egymással szembeni előítéle­teket” - árulta el az igazgatónő. A napjainkban erősödő cigány­ellenesség kapcsán megjegyez­te: nagyon sokat beszélgetnek erről a kérdésről a diákokkal, többüknek már vannak negatív tapasztalatai. „Ezzel együtt mi elfogadóak vagyunk, Erre ne­veljük tanulóinkat” - mondta. Az előadást követően Fehér Csaba, a KMSZ elnöke példa­értékűnek nevezte a Gandi Gimnáziumban folyó oktató­nevelő munkát. „Sok fórumon elhangzott már, hogy a cigány­ság problémáinak megoldása elsősorban az oktató-nevelő munka erősítésében, az iskola- hálózat fejlesztésében és annak állami támogatásában rejlik. A gyakorlatban ez már nehezeb­ben megy. Elsősorban a cigány­ságban kell megszületnie az in­tegráció gondolatának, amely csak akkor lehet sikeres, ha azért ők maguk is tesznek. Eb­ben jár élen a Gandhi Gimná­zium” - tette hozzá. M1R1ÁK FERENC Bátorkeszi. A Magyar Nem­zeti Gasztronómiai Szövetség a Tata és Környéke Régió és Egyesülettel közösen rendezte meg a X. Jubileumi Farsang Kupa gasztronómiai versenyt a tatai edzőtáborban. A gasztronómiai szakma kép­viselői varázslatos alkotásokkal kápráztatták el a közönséget és a zsűrit. Összesen 166-an indul­tak idén, az eredmények felül­múlták az összes eddigi Farsang Kupán látottakat. A kiállított munkák a nemzetközi elvárá­sokhoz igazodtak, minden év­ben egyre magasabb színvona­lon készülnek. A Bátorkeszi Ma­gán Szakközépiskola négy tanu­lója - a kőhídgyarmati Rigler Barnabás és a muzslai Sulci Csa­ba a szakácstanuló kategóriá­ban, a hetényi Kosdi Enikő és Mezei Denisa a cukrásztanuló kategóriában indult. Kosdi Eni­kő munkáját, mely az Álarcosbál címet viselte, a zsűri ezüst- éremmeljutalmazta. Bábindali Ildikó elméleti szakoktató szerint a cukrász­mesterség mindig is az elit szakmákhoz tartozott. A cuk­rász nem is süteményt, hanem már-már édes remekművet hoz létre: a leveles-omlós vagy a kelt tésztából készült édes-sós aprósütemények, torták, bon­bonok, marcipánkészítmé­nyek, fagylaltok mind a cuk­rász keze munkáját dicsérik. A szakma a kreatív, kísérletező embereknek való, de fontos a alázat és a precizitás is, és talán meglepő, de komoly állóképes­ség is kell hozzá. Ma már köve­telmény a korszerű táplálko­záshoz igazodó cukrászsüte­mények készítése. A tetszeni vágyás egyidős az emberiséggel, a szépségideál gyorsan változik - a férfiak is egyre nyitottabbak a különféle kozmetikai kezelések iránt Harmincévesen új életet kezdett, a szépség szolgálatába állt GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Bábel Éva egy válás nyomasztó emlékével, két gyerek mellett döntött úgy, hogy új életet kezd. Harmincévesen nyitotta meg első kozmetikai szalonját, amelynek vendégköréhez nemcsak párkányi hölgyek tartoznak. Sokan keresik fel Gútáról. Galántáról, Tren- csénből, Pozsonyból és kül­földről is. „Miután egyedül marad­tam a gyerekekkel, olyan munkát kellett találnom, amelyből el tudom tartani őket és magamat. Hatalmas bizonyítási vágy élt bennem. Viszont gimnáziumi érettsé­gimmel kevés lehetőségem volt olyan munkát találni, amellyel kényelmes életet tudok biztosítani magunk­nak. Beiratkoztam hát egy kozmetikusképzőbe. Elvég­zése után megnyitottam első szalonomat. Lassan alakult ki a vendégköröm, sok ismerő­söm ugyanis zokon vette, hogy pénzt kérek a kezelése­kért” - meséli Éva. A legjobb referencia a visszatérő vendég A kezdeti kudarcok és ne­hézségek nem szegték kedvét. Megismerkedett az aromate­rápiás testtekercselés módsze­rével, emellett beiratkozott egy pránanadi tanfolyamra is. „Ezen a tanfolyamon nemcsak szakmailag, hanem emberileg is sokat fejlődtem. Olyan em­berekkel találkoztam, akiktől nagyon sokat tanultam. Tuda­tosan kezdtem élni. Egyre több lehetőséget és pozitív válto­zást vonzottam életembe” - mondja. A szakmában egyre nagyobb sikereket ért el. Több kozmetikai módszer és gép ki­zárólagos szlovákiai forgalma­zója lett. „Számomra a vissza­térő vendégek elégedettsége a legnagyobb elismerés” - jegyzi meg szerényen. A- párkányi termálfürdő vendégei nem­csak turistaszezonban, hanem év közben is felkeresik. Minőség elérhető áron „Fontos, hogy mindenki számára megfizethető, minő­Legközelebb Zuzana Kierulf építészt mutatjuk be. szőrtelenítés vagy a karcsúsító és méregtelenítő testtekercse­lés is” - nyilatkozott Éva. A tet­szeni vágyás egyidős az embe­riséggel. A szépségideál szinte századonként változik. A dundi 18. századi nőideál rendkívüli módon „lefogyott” a 20. szá­zadra, majd ismét kissé kikere­kedett, nőiesebbé vált. Míg a 19. században a nők szigorúan távol tartották magukat a nap jótékony sugaraitól, hogy szép, fehér bőrük legyen, addig a mai hölgyek a napsütötte, bronzbarna bőrszín elérésére törekednek. „A különféle tren­deket állandóan figyelni kell. Néhány éve nálunk is divatba jött a szemöldök, a száj- és a szemkontúr tetoválása. Ehhez az igényhez igazodva én is be­szereztem egy ehhez szükséges gépet, és elvégeztem egy tanfo­lyamot is” - mondta a kozmeti­kus, akinek szalonját az utóbbi években nemcsak nők, hanem férfiak is felkeresik. A legjobb fiatalító szérum a boldogság Az arckezelések, a különfé­ségi szolgáltatást nyújtsak, t fővárosi árak töredékéért tu dok elvégezni sok kezelést Ezek közé tartozik a véglege le karcsúsító és fiatalító eljá­rások, végleges szőreltávolí­tás és szépészeti tetoválások mellett Éva testékszer-felhe­lyezést is vállal. ,A férfiak is egyre nyitottabbak a különfé­le kozmetikai kezelések iránt. Szlovákiát járva azt ta­pasztalom, hogy az észa­kabbra fekvő városokban a férfiak körében sokkal na­gyobb az érdeklődés például a végleges szőrtelenítés iránt, amit IPL-módszerrel végzek” - árulta el Éva. A kozmetikus állítja, bár a bio­lógiai öregedést nem lehet megállítani, kellő odafigye­léssel késleltetni lehet. „Saj­nos otthoni módszerekkel kí­sérletezve többet árthatunk, mint használunk bőrünknek. A mitesszerek és pattanások eltávolítását fiatal korban is jobb kozmetikusra bízni. Val­lom, hogy nincs csúnya nő, csak ápolatlan. Sokszor már az is segít, ha egy kezelés al­kalmával a nők egy kicsit ki­beszélhetik magukból gond­jaikat, amit természetesen olyan diszkrécióval kezelek, mint a gyóntató pap. Hi­A gyorsan változó trendeket ál­landóan követni kell (A szerző felvétele) szem, hogy a hölgyek és a férfiak esetében is a legjobb fiatalító szérum a boldogság” - vallja Bábel Éva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom