Új Szó, 2010. október (63. évfolyam, 226-251. szám)
2010-10-02 / 227. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. OKTÓBER 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Svédország is aggódik Stockholm. Svédország titkos hírszerzési adatokra hivatkozva emelte tegnap a terrorista fenyegetettség szintjét. A hatóságok azonban közölték: nem valószínű terror- támadás a közeljövőben, és a balti állam még mindig kevésbé veszélyeztetett, mint más európai országok. A politikai erőszak ritka Svédországban. Az ország félszáz katonát ál- lomásoztat Afganisztánban a NATO vezette nemzetközi haderő keretében. (MTI) Bin Laden megszólalt Kairó. A természeti katasztrófák, illetve a háborúk sújtotta muzulmánok megsegítésére hivatott segélyszervezet létrehozását sürgette az al-Kaida vezetője, Oszamabin Laden tegnap egy neki tulajdonított hangüzenetben. Az üzenetet az iszlamista honlapokat figyelő, SITE amerikai központ hozta nyilvánosságra. A terrorista vezető ebben bírálta egyes muzulmán országok kormányait, amiért több pénzt költenek fegyverkezésre, mint saját polgáraik segítésére. (MTI) Megbénítják az utánpótlást Iszlámábád. Ismeretlen támadók tegnap felgyújtottak Pakisztánban legalább 30 tartálykocsit, amelyek utánpótlást szállítottak az afganisztáni NATO-csapatoknak. Egy pakisztáni félkatonai alakulat illetékese elmondta, hogy a támadók, akik körülbelül 12-en lehettek, kézifegyverből tüzet nyitottak a kamionokra a Szindh tartománybeli Sikárpur városában, majd kereket oldottak. Az incidens egy nappal az után történt, hogy a NATO-erők helikoptertámadásában három pakisztáni katona halt meg az afgán határnál. Pakisztán válaszul leállította a közúti NATO- utánpótlást az afgán határon, ami tovább súlyosbítja a Washington és Iszlámábád közötti feszült viszonyt. (MTI) Összpontosul a hatalom Kijev. Alkotmányellenesnek minősítette tegnap az ukrán alkotmánybíróság azt a 2004-ben hatályba lépett törvényt, amely az elnöki hatalom nagy részét a parlamentre ruházta át. A kijevi döntés értelmében a februárban megválasztott oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics jogosult lesz arra, hogy megválassza saját kormányát, és a továbbiakban Ukrajna parlamentáris helyett elnöki köztársaság lesz. Janukovics felhagyott azzal a törekvéssel, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, ugyanakkor az ukrán vezetés azt hangoztatja: az ország továbbra is elkötelezett amellett, hogy az európai fősodorba bekapcsolódjon. (MTI) Az elszegényedés fenyegette német családok aránya minden keleti tartományban jócskán meghaladja a nyugatiakét Húsz éve lett egységes Németország Helmut Kohl volt kancellár, a német egység atyja 1991 áprilisában. Előtte a pártfogolja és utóda, Angela Merkel jelenlegi kancellár. (TASR/AP-felvétel) Berlin. Húsz évvel ezelőtt, október 2-án este örömmámorban úszott a berlini Reichstag előtti téren egybegyűlt több tízezres tömeg, ujjongva és pezsgővel várva az éjfélt, amelynek beköszöntével négy évtizednyi kétállamiság után újból egységessé vált Németország. Az akkori általános derűlátás mára józan elemzéseknek és kiábrándító tényeknek adta át a helyét. ÖSSZEFOG LALÓ A már tegnap megkezdődött ünnepségekre árnyékot vetett a csütörtök esti stuttgarti incidens, amelynek tegnap is volt folytatása a parlamentben. Angela Merkel nyugalomra, az erőszak elkerülésére szólította fel a város lakosságát. A stuttgarti új főpályaudvar építését ellenző tüntetők és a helyi rendőrség összecsapásában több mint százan megsérültek. A délután kezdődött demonstráció részvevőire vízágyúval és könnyfakasztó gázzal támadtak a rendőrök. A hivatalos jelentés 114 tüntető és hat rendőr sérüléséről számolt be. Christian Lange szociáldemokrata képviselő Rambo-politikával vádolta meg a tartományi kormányt. A Zöldek nevében felszóMT1-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Orosz sajtójelentések szerint az amerikai kongresszushoz benyújtott javaslat értelmében azoknak az orosz hivatalnokoknak, akiket vétkesnek találnak Szergej Magnyitszkij jogász halálában, megtilthatják a beutazást az USA- ba és az amerikai bankokon keresztüli pénzügyi műveleteket, továbbá felmerül az amerikai bankokban lévő pénzük befagyasztásának lehetősége is. Magnyitszkij tavaly november 16-án halt meg vizsgálati fogságban egy orosz fogházban, ahová adócsalás gyanúja miatt került. A bizonyítékokat soha nem mutatták be, s a jogász nem egészen egy évi vizsgálati fogság után hasnyálmirigy-gyulladásban halt meg: hiába laló Wolfgang Wieland hazugsággal vádolta a stuttgarti rendőrséget, amely előző nap még azt állította, hogy a tüntetők utcakövekkel támadtak a rendőrökre, ám kérte, nem kapott kezelést. A jogvédők szerint Magnyitszkij azért került vizsgálati fogságba, mert azt akarta bebizonyítani, hogy a titkos- szolgálatok a Hermitag Capital-tól, Oroszország addigi legnagyobb befektetési alapjától elkobzott dokumentumok segítségével leány- vállalatokat hoztak létre. Ezek perbe fogták az anyacéget azzal, hogy valójában veszteségesek voltak akkor, amikor a vállalat nyereséget könyvelt el. Újra kitöltötték az adónyilatkozatokat és visszakapták a befizetett adót, amelyet New York-i bankokon keresztül mostak tisztára. Halála nemzetközi botrányt kavart, s Dmitrij Medvegyev elnök utasította az ügyészséget a bűnösök megtalálására, de az ügyészségnek nem sikerült végrehajtania a feladatot. tegnap már visszavonta ezt. Cem Özdemir, a környezetvédő párt elnöke szerint a rendőrök botrányos módon támadtak rá a békés tüntetőkre, idős hölgyeket, anyáA tegnapi orosz lapok szerint a kongresszus elé terjesztett javaslatban 60 név szerepel, köztük a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), a belügyminisztérium, a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN), a Szövetségi Adóhivatal (FNSZ) a legfőbb ügyészség és a gazdasági választott bíróságok számos igen magas rangú személyisége. Orosz részről Konsztantyin Koszacsov, az állami duma külügyi bizottságának elnöke úgy reagált, hogy a kezdeményezés megnyomorítja az orosz igazságszolgáltatást, és felesleges nyomást gyakorol a nyomozásra. „Ez megengedhetetlen, ugyanis Oroszország belügyé- ről van szó, és a nyomozók állampolgáraink érdekében dolgoznak” - állította Koszacsov. kát és fiatalkorúakat ütlegeltek. Kétségbe vonta a Stuttgart 21 néven elhíresült pályaudvar-építési projekt értelmét. „Nem stimmelnek a számok, a nyilvánosságra került adatok, a megcélzott szállítási kapacitás. Tehervonatok nem tudnak közlekedni a majdani új pályán, mert az túl meredek lesz a nehéz szerelvények számára. A vasút nem meri közzétenni a hivatalos számokat. Hogyan lehet egy olyan beruházást megvalósítani, amelyről nem lehet tudni, hogy mennyibe fog kerülni, mennyire fogja akár csak megközelítőleg is betölteni a feladatát.” A média persze bő terjedelemben foglalkozik a 20 évvel ezelőtt történtekkel. A visszaemlékezők sok szépet mondanak, a statisztikai adatok azonban kijózanítóak. Szerdán mutatták be az idei statisztikai évkönyvet, amely szerint két évtizeddel az újraegyesülés után a gazdasági mutatókat tekintve még mindig szakadék választja el egymástól Németország keleti és nyugati részét. Elsősorban a jövedelmekről és a munkanélküliségről van szó. A volt NDK területén fizetett átlagbérek 2009-ben csupán 76,5 százalékát tették ki a nyugati bérszínvonalnak. Igaz, az egyesülés utáni első évben, 1991-ben az arány még csak 46,4 százalék volt. A nyugati tartományokban a Terrorfenyegetés Afrika lesz a fő veszélyforrás Brüsszel. Szomália és más afrikai országok hamarosan Afganisztánnál is nagyobb terrorfenyegetést jelenthetnek - figyelmeztetett az Interpol főtitkára. Ronald K. Noble felhívta a figyelmet arra, hogy sok Szomáliái fegyveres Afganisztánban és Pakisztánban kapott kiképzést, s most saját országukat használják bázisnak. Egyre aggasztóbb az al-Kaida észak-afrikai szárnya, az Iszlám Magreb terjeszkedése. A terrorcsoport megvetette a lábát Mauritánia, Mali, Niger és Algéria sivatagos területem. Több ország - köztük az USA és Franciaország - eltanácsolta állampolgárait attól, hogy felkeressenek olyan népszerű idegenforgalmi központokat, műit például a Maliban található Timbuktu. (MTI) munkaképes korú lakosság 8 százaléka részesül tartósan állás nélkülieknek folyósított segélyben, a keleti régióban ez az arány 17 százalék. Keleten ma már alig találni komoly ipari bázisokat (üdítő kivétel az Öpel eisenachi, a BMW hal- le-lipcsei, a Volkswagen zwickaui üzeme), s egyetlen nagy német konszern székhelye sem található az Elbától keletre. 1991 óta 2,7 millió lakos távozott a keleti tartományokból nyugatra, illetve külföldre. A migráció oka egyértelműen a hazai környezetben tapasztalt ki- látástalanság, az üzemek bezárása, munkahelyek tömeges megszűnése volt. A fenti időszakban ugyanakkor 1,9 millió nyugatnémet költözött át a volt NDK területére - ám ezek jelentős hányada nyugdíjas, akit főleg az olcsóbb lakbérek és a korábbi lakóhelyükhöz képest színvonalasabb kulturális kínálat vonzott keletre. A keletieket az sem vigasztalja, hogy a statisztikai hivatal szerint a fogyasztási és tévézési szokások már nagyjából azonosak. Attól sem hatódnak meg, hogy Angela Merkel (maga is Ossi, azaz keletnémet) egy hetilapnak elmondta: ma is szívesen főz keletinek számító ételeket (szoljanka, saslik, lecsó), és sokáig Kaufhallét (közértet) mondott szupermarket helyett. (MTI, ú) Holland kormánydöntés Betiltják a burkát Hága. Franciaország után Hollandiában is betiltják a burkát és szigorítanak a bevándorlási szabályokon. Ebben csütörtökön állapodott meg a kisebbségi kormány két pártja (a liberális WD és a konzervatív CDA), valamint a koalíciót kívülről támogató, Geert Wilders vezette iszlámellenes párt (PW). Az új kormányprogram tehát jelentős engedményeket tesz a PW-nek. így például drasztikusan csökkentik a bevándorolok számát is, és kötelezik a török bevándorlókat az úgynevezett beilleszkedési vizsgára. Azok, akik megbuknak a vizsgán, nem kaphatnak tartózkodási engedélyt. Ugyancsak a bevándoroltak visszaszorítását célozza a családegyesítések korlátozása. (MTI) Szergej Magnyitszkij jogász tavalyi halála nemzetközi botrányt kavart Amerika orosz hivatalnokokat büntet Rendkívüli állapot a zendülés után Ecuadorban Rendőrök raboltak államfőt AATl-ÖSSZEFOGLALÓ Quito. Katonák szabadították ki csütörtökön este a zendülő rendőrök által körülzárt quitói kórházból Rafael Correa ecuadori államfőt, aki páncélozott gépkocsival, gázálarcban hagyta el a kórházat. A katonák áttörték a rendőrkordont, behatoltak a kórházba, ahonnan a zendülő rendőrök több mint 12 órán át nem engedték ki az elnököt. A roham során három ember meghalt, 37-en megsérültek. A helyszínről puskaropogás hallatszott, s egyes hírek szerint a tűzharc azután sem ért véget, hogy a katonák elszállították az államfőt. Kiszabadulása után Correa az elnöki palota erkélyéről beszédet mondott az éljenző tömeg előtt. Kijelentette: a rendőrök megpróbálták őt meggyilkolni a kórházban, és életét a kormányhoz hű erőknek köszönheti. Háláját fejezte ki híveinek, akik a zendülés idején a kórházhoz vonultak, és „készek voltak meghalni a demokifecia védelmében”-és érte. Szerinte a zendülés nem csupán rendőri tiltakozás volt, politikai ellenlábasai beszivárogtak a rendőrök közé, és államcsínyt akartak végrehajtani. Állította: a megmozdulás egyik felelőse Lucio Gutierrez egykori államfő volt, akit 2005-ben buktattak meg. Gutierrez visszautasította a feltételezést. Az ecuadori rendőrök egyes jutalmak tervezett megvonása, és a kötelező előléptetések közötti időszak meghosszabbítása ellen lázadtak fel. Egy épp börtönben ülő kínai ellenzéki a békedíj legesélyesebb várományosa Kiköszörülheti a csorbát a Nobel-bizottság ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Liu Hsziao-po ismert kínai másként gondolkodót tartja az idei Nobel-békedíj legesélyesebb várományosának a világ egyik vezető fogadóirodája. Esélyeit növeli, hogy sok szakértő szerint a Nobel- bizottság most igyekszik helyreállítani tekintélyét, amelyet csorbított, hogy a testület tavaly Barack Obama amerikai elnöknek ítélte oda az elismerést. Liu Hsziao-po jelenleg államellenes felforgatás vádja miatt kiszabott 11 éves szabadságvesztését tölti. A PaddyPower.com fogadóiroda a kínai esélyeit 6:1-re teszi. A Nobel-bizottság tevékenységét figyelemmel követők szerint Obama tavalyi kitüntetése több bíLiu Hsziao-po (Képarchívum) rálatot váltott ki a testület által vártnál. A bizottság ezért idén „késztetést érezhet” arra, hogy a nyertes kiválasztásánál inkább biztosra menjen. A döntést október 8-án jelentik majd be Oslóban. Obama kitüntetése miatt sokan a bizottság szemére vetették, hogy olyan elnökként vehette át a kitüntetést, aki éppen két országban vívott háborút, külpolitikájában még nem ért el semmit, éppen csak ismertette elképzelését az atomfegyvermentes világról. Václav Havel volt cseh elnök a múlt héten nyílt levélben úgy vélekedett, megérett az idő arra, hogy a norvég Nobel-bizottság Kínára fordítsa figyelmét és odaítélje Liu Hsziao-pónak a sokak szerint a világ legértékesebb kitüntetésének tartott díjat. Peking viszont már figyelmeztette Oslót, hogy ezzel Kínához fűződő kapcsolatait tenné kockára. (MTI, ú)
