Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-16 / 39. szám, péntek

r/i KERTESZKEDO 2007. február 16., péntek 4. évfolyam 7. szám Szakszerű faápolás nyugalmi időszakban Tisztítsuk meg a fák törzsét! RACSKO JÓZSEF A gyümölcsfák törzsén, vázága- in számtalan károsító gomba és rovar pusztít. Ezért fagymentes napokon kézzel vagy más, erre al­kalmas szerszámmal tisztítsuk meg a fák törzsét és vázágait. Drótkefével vagy kéregkaparóval távolítsuk el az elhalt kéregrésze­ket, tisztítsuk simára a törzset. Ez­zel egyrészt megszüntetjük a ro­varok búvó- és telelőhelyét, más­részt nagymértékben segíthetjük a kora tavaszi lemosó permetezés hatékonyságát. Ilyenkor a rágcsá­lókkal, ürülékkel szennyezett, sé­rült, mézgafolyásos kéregrészek eltávolításán kívül a telelő tojás­csomók, hernyók, bábok és bizo­nyos esetekben az imágók száma is jelentősen gyéríthető. Az ápolási és fatisztogatási munkákat gondosan végezzük, mert könnyen megsérthetjük vele a fa élő részeit is, amely számos betegség számára nyithat fertőzé­si kaput. Ezért a kéregkaparás in­kább az idősebb gyümölcsfák ese­tében ajánlott. A kéregkaparékot gyűjtsük össze és helyben azonnal égessük el, vagy jó mélyen forgas­suk a talajba. Nyugalmi időszakban is végez­hető a lehullott, fertőzött lomb és a fán maradt gyümölcsmúmiák összegyűjtése. A fák levélbeteg­ségeit okozó gombák nagy része éppen e fertőzött növényi marad­ványokban telel át. Ezek télen nagy mennyiségű spórát produ­kálnak, amelyek képezik ta­vasszal a primer inokulumfor- rást. Az összegyűjtött lombot le­hetőleg égessük el. A nyugalmi periódus szélsősé­ges klímája is igen jelentős nega­tív következményeket vonhat maga után. A téli napsütés hatá­sára a gyümölcsfák déli, délnyu­gati oldala erősen fölmelegszik, míg az ellenkező oldal lényege­sen alacsonyabb hőmérsékletű marad. Ennek következtében - tulajdonképpen a hőmérséklet­különbség hatására - a törzs hosszirányban berepedezhet. Az így keletkező nyílásokon át ha­tolhatnak be a kéreg rákosodását előidéző baktériumok és gom­bák. Preventív védekezési mód­ként régebben igen gyakran al­kalmazták a megtisztított fák tör­zsének bemeszelését. Ezzel a többi mellett a meszes kezelés napsugárzás-visszaverő tulaj­donságából adódóan számot­tevően csökkenteni lehet az ilyen jellegű, fagykárból eredő mecha­nikai károsodást. Ezért a mód­szer alkalmazása napjainkban is hatásos segítséget nyújthat. A szerző egyetemi tanár A fejes saláta nagy fényigényű növény, érzékenyen reagál a levegő páratartalmára és annak változására Szinte mindenütt jól termeszthető Valuta MAI VALUTAARFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta __________ Ár folyam EMU - euró Angol font 34,373 Lengyel zloty 8,814 Cseh korona 51,198 Magyar forint (100) 13,646 1,215 Svéd korona 3,726 Bolgár leva 17,573 Román lej 10,171 Japán jen (100) Kanadai dollár 21,778 Svájci frank 21,126 22,422 USA-dollár 26,160 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 33,34-35,34 25,39-27,05 1,19-1,25 12,91-14,21 OTP Bank 33,43-35,18 25,38-26,79 1,19-1,24 13,08-14,09 Postabank 33,40-35,32 25,46-27,06 1,19-1,25 11,76-15,36 Szí. Takarékpénztár 33,44-35,15 25,48-26,82 1,18-1,25 12,95-14,17 Tatra banka 33,42-35,20 25,49-26,85 1,19-1,25 13,04-14,12 UniBanka 33,44-35,20 25,51-26,85 1,18-1,24 13,23-13,93 Általános Hitelbank 33,39-35,17 25,40-26,76 1,18-1,25 13,08-14,08 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A fejes saláta az egész vilá­gon ismert, termesztett és nagy mennyiségben fogyasz­tott zöldségnövény. Egyes források szerint nagyobb te­rületen terem, mint az összes többi levélzöldség együttvéve. Többnyire inten­zív kertészetekben elő- és utónövényként termesztik, főnövényként csak ritkán ve­tik vagy ültetik. ÖSSZEFOGLALÓ A fejes saláta nem melegigé­nyes, termésképzés idején a 16 °C- ot tekintjük hőmérsékleti optimu­mának. Csírázása már 2-3 °C-on megindul, ám optimálisnak a 12-15 °C tekinthető. A nagy me­leg kifejezetten hátráltatja a ke­lést, viszont 30 °C felett a csírázás vontatottá válik, a mag esetleg nem kel ki. A levélzet 1^1 °C-on, a gyökerek 6-7 °C-on indulnak nö­vekedésnek. Ezért térségünkben a salátát fűtött fóliába február dere­kán ültetik ki, kettős fóliatakará- sos termesztés esetén február vé­gén, fűtés nélküli fólia alá pedig március elején. Ha a kiültetés után hideg éri a növényeket, egyes fajtáknál antici- ánosodás léphet fel. Ez a jelenség jól ismert más zöldségfajtáknál, így a paradicsomnál, káposztafé­léknél, céklánál stb. Az üyen saláta ugyan korántsem nyújt szép lát­ványt, de terméskieséssel vagy minőségromlással nem párosul. Idővel, ahogy a hőmérséklet emel­kedik, a növények ismét visszanye­rik egészséges zöld színüket, és nö­vekedésük zavartalan. A saláta nagy fényigényű nö­vény, félárnyékot, köztes termesz­tést nem visel el. A fényhiány ná­lunk többnyire a téli hónapokban fordul elő, tavasszal és ősszel rit­kán, csak erősen szennyezett üveg alatt, vagy elöregedett, fényáte­resztő képességét elvesztett, kettős takarású fóliák alatt tapasz­talható. Ilyenkor a palánták meg­nyúlnak, rosszul fejesednek, laza fejek fejlődnek, és a növény foko­zottan érzékennyé válik a betegsé­gek iránt. A kedvezőtlen fényvi­szonyok között kisebb a lombtö- meg-növekedés, ebből követ­kezően kisebb a termésmennyi­A fejes saláta valamennyi talajtípuson termeszthető ség, és a tenyészidőszak is jelentős mértékben megnövekszik. A fény összetétele is befolyásolja a saláta növekedését. A fóliák alatt, ahol több a kék és kevesebb a vörös színtartomány, ott valamivel zö- mökebb növények fejlődnek, míg az üveg alatt, ahol az infravörös és vörös fény aránya nagyobb a kék­hez képest, ott megnyúltabb, la­zább szövetrendszerű lombozat alakul ki. A levegő alacsony vagy magas páratartalma a termésképződésen túl több fertőző és élettani betegség kialakulását is befolyásolja. A salá­ta számára a 70%-os relatív pára- tartalom mondható optimálisnak, ilyen telítettség mellett leggyor­sabb a növekedés üteme. Viszont a gombás és baktériumos betegségek ilyen páratartalom mellett még nem szaporodnak el, azok ennél párásabb környezetet igényelnek. A fejes saláta érzékenyen rea­gál a levegő páratartalmára, és annak változására. A magas, 90% feletti nedvességtartalom kétféle élettani betegséget is kiválthat: az üvegesedést és a lágy levélszél bámulását. Az üvegesedéskor a salátafej megszívja magát vízzel, a teteje üvegszerű lesz. Az ilyen termés vágás után gyorsan herva- dásnak indul, nem bírja a szállí­tást, betegségekre különösen ér­zékennyé válik és könnyen felre­ped. A magas páratartalom másik gyakori tünete a lágy vagy más néven belső levélszélbarnulás. A belső, fiatal levelek szélén bar­na, rothadásszerű, folyamatosan vastagodó csík képződik. Gyak­ran nehezen látható, ugyanis a fejesedés megindulása után a külső levelek eltakarják. Megje­lenése a téli és a kora tavaszi fényszegény hónapokban várha­tó, ha keveset szellőztetnek, és a páratartalom tartósan 90% fe­lett van. Szellőzőktől, ajtóktól, fűtőtestektől távolabb eső része­ken jelenik meg először. A beteg növényben nagyon alacsony a kalciumszint. A túl alacsony páratartalomnak is van jellegzetes élettani betegsé­ge, amely az idősebb leveleken mutatkozik először. A száraz vagy külső levélszélbarnulás alkalmá­val kezdetben az idős levelek szé­lén apró, tűszúrásszerű szövetel­halások képződnek, majd idővel ezek egyre nagyobbak lesznek, összeérnek, és egy száraz 5-10 mm vastagságú csikót alkotnak. A betegség akkor jelentkezik, ha a páratartalom tartósan alacsony vagy hirtelen csökken. Ez akkor (Képarchívum) fordul elő, amikor a borús időt kö­vetően kisüt a nap, erősen ki­szellőztetik a fóliasátrat, és né­hány perc után a páratartalom 50% körüli értékre esik. A beteg­ség kialakulását elősegíti a talaj magas sótartalma, a túltrágyázás és az öntözés hiánya. A fejes saláta nem támaszt olyan magas követelményeket a talaj szerkezete fránt, mint a pap­rika vagy a paradicsom. Ezért csak kivételes esetben használnak az ültetése előtt szerves trágyát. A növény nemcsak a talaj magas só­tartalmára, hanem mindenféle növényi toxikus anyagra is külö­nösen érzékeny. Ezért az ilyen ta­lajban lévő toxikus anyagok (pl. talajfertőtlenítő anyagok, gyomir­tó szerek stb.) kimutatására is mint tesztnövényt használják. Az ilyen talajban rosszul csírázik, las­san fejlődik, levelei feltűnően tor­zulnak. A saláta tápanyagigénye viszonylag alacsony, könnyen fel­vehető tápanyagokat igényel, azt is a viszonylag sekélyen elhelyez­kedő 20 cm-es gyökérzónából ve­szi fel. A fejes saláta termesztése nem korlátozódik néhány talajtí­pusra, a szikesedett és a szikese- désre hajlamos talajokat leszá­mítva mindenütt eredményesen termeszthető, (terhe, csekes) PIACI ÁRSÉTA Pozsony február 7-én Komárom február 14-én Rimaszombat február 14-én Zselíz február 14-én Losonc Szepsi február 14-én február 14-én Kassa február 14-én sárgarépa 20-25 Sk/kg 10-12 Sk/kg 25 Sk/kg 12 Sk/kg 15-16 Sk/kg 17 Sk/kg 11 Sk/kg petrezselyem 40-48 Sk/kg 35 Sk/kg 58 Sk/kg 25 Sk/kg 35 Sk/kg 39 Sk/kg 32 Sk/kg burgonya 14-17 Sk/kg 15-18 Sk/kg 18 Sk/kg 15 Sk/kg 16 Sk/kg 16-21 Sk/kg 10-19 Sk/kg tojás X 3,30 Sk/db 3 Sk/db mmtmmmmmmmmm 2,80-3 Sk/db 3 Sk/db 2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18-25 (129) Sk/kg 15-18 Sk/kg (6/db) 20 (120) Sk/kg 15(110) Sk/kg 16(125) Sk/kg 17(89) Sk/kg 14(140) Sk/kg zeller 34 Sk/kg 30 Sk/kg 35 Sk/kg 10 Sk/db 29 Sk/kg 29 Sk/kg 29 Sk/kg zöldpaprika 109-129 Sk/kg 70 SK/kg 85 Sk/kg X 80-95 Sk/kg 59-99 Sk/kg 25-98 Sk/kg paradicsom 79 Sk/kg 80 Sk/kg 75 Sk/kg X 69 Sk/kg KB 69 Sk/kg HMM 49 Sk/kg kelkáposzta 25-26 Sk/kg 14-16 Sk/db 25 Sk/kg X 20 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg fejes saláta 25 Sk/db 12-15 Sk/db X X HHHHHHMH HÍ 10 Sk/db — X alma 28-32 Sk/kg 15-20 Sk/kg X 18 Sk/kg 25 Sk/kg 20-37 Sk/kg 10-29 Sk/kg káposzta, karalábé 15, x Sk/kg 8 Sk/kg, 20 Sk/kg 10, 20 Sk/kg x, 15 Sk/db 10,12 Sk/kg 7 Sk/kg, 14 Sk/db 7-15,10 Sk/kg méz (dióbél) 160 (220)Sk/kg 100-130 (160) Sk/kg 120 (160) Sk/kg 120 (130) Sk/kg 120 (140) Sk/kg 90 (130) Sk/kg 100-130 (180) Sk/kg őrölt paprika X 250 Sk/kg 380 Sk/kg 250-280 Sk/kg 340-380 Sk/kg HMHH X savanyú káposzta 26 Sk/kg 20-26 Sk/kg 25 Sk/kg X X X 19 Sk/kg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom