Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-10 / 58. szám, péntek

14 Ízvilág ÚJ SZÓ 2006. AAÁRCIUS 10. www.ujszo.com HÚS NÉLKÜL Nem a nők a rosszabbak, hanem a karrierlehetőségeik. Sok főszakács nem helyez nőket vezető pozícióba. Tavaszi rizskúra DIÉTÁS ÉTLAP Hetente egy alkalommal pihen­tesse gyomrát főtt rizzsel. Rizskúrá­val néhány nap alatt még fogyhat is, de csak egy-két kilót. Napi öt-hat alkalomra elosztva csak párolt rizst fogyasztva méregtelemtheti szer­vezetét. Természetesen folyadék nincs tiltva a pihenőnap alatt. A barna rizs ásványi anyagokban, vi­taminban és fehérjében gazdag. Tartalmaz kalciumot, káliumot, lágy rostanyagokat, fluort és B-vi- tamint. A fehérjében dús gabonafé­le főzve, párolva helyreállítja az emésztést, víztelenít. Jót tesz a bőr­nek is. Alacsony kalóriájú, egyszerű dié­tás napokon az enyhén fűszerezett, puhára párolt rizs sülttel, hallal is ajánlott. Rizssaláta mindenkorra Hozzávalók: 5 dkg rizs, egy zöldpaprika, fejes saláta, retek, néhány levél kínai kel, olívaolaj, só, bors, citromlé és zöldpetrezselyem. Elkészítése: A gyengén sós vízben főtt rizst hűtsük le, majd az apróra vágott zöldséggel keverjük össze. Citrom­léből, olajból készítsünk öntetet, fűszerezzük, majd locsoljuk a rizses keverékre. Zöldséges rizsleves Hozzávalók: 1-2 evőkanál vaj vagy margarin, 1 fej vöröshagyma, 2 karotta, 250g karfiol, 150 g rizs, 11 zöldségleves, 100 g zöldbab, 1 szál póréhagyma, só, frissen őrölt bors, 1 csipet őrölt szerecsendió, 1/41 tej, 4 tojás, 1/2 csokor citromfű. Elkészítése: A fazékban felhevített vajon vagy margarinon a megtisztított, finom­ra vágott vöröshagymát üvegesre pároljuk. A karottát és a karfiolt megtisztítjuk, apróra vágjuk, pár percig a hagymával együtt sütjük. A rizst megmossuk, jól lecsöpögtet- jük, a zöldséggel kissé átpirítjuk és a zöldséglevessel feleresztjük. A le­vest mérsékelt tűzön 15-20 percig pároljuk. A babot és a póréhagymát megtisztítjuk, az utóbbit karikákra vágjuk, s kb. 8-10 perccel a párolási idő befejezése előtt a levesbe tesz- szük. A rizslevest sóval, borssal és szerecsendióval erősen fűszerez­zük. A tejet a tojásokkal felverjük, sóval, borssal, szerecsendióval íze­sítjük, hőálló műanyag tasakba tölt­ve gondosan lezárjuk, és vízfürdő­ben a tojás megszilárdulásáig párol­juk. A zöldséges rizslevest még egy­szer alaposan megfűszerezzük, a tojáskocsonyát kockákra vágva a le­vesestül aljára helyezzük, a levest rámeijük, tányérokba adagoljuk, és azonnal tálaljuk. Sáfrányos rizs sajtgolyókkal Hozzávalók: 30 dkg rizs, 6 dl zöldségleves, 10 dkg mandula, 5 dkg növényi zsira­dék, só, 20 dkg színes zöldpaprika, gyömbér, sáfrányos szeklice. A sajt­golyókhoz: 10 dkg trappista sajt, 10 dkg füstölt sajt, 5 dkg zsemle- morzsa, 1 egész tojás, só, törött bors, vágott petrezselyem, olíva­olaj a sütéshez. Elkészítése: A rizst megmossuk és lecsepeg­tetjük. Lábasban zsiradékot olvasz­tunk és a megmosott rizst üvegesre pirítjuk. Ráöntjük a forrásban lévő vegetás levest, megszórjuk sáfrá­nyos szeklicével, fűszerezzük gyömbérrel, sóval, törött borssal, majd metéltre vágott zöldpaprikát teszünk bele. Fedővel letakarva 20 percig pároljuk, ezután megszórjuk pirított mandulával. Elkészítjük a sajtgolyókat: a re­szelt sajtokat a zsemlemorzsával és az egész tojással, valamint a fű­szerekkel összekeverjük, 20 percig állni hagyjuk. Vizes kézzel golyó­kat formázunk belőle, majd bő, forró olajban kisütjük. Tálaláskor a rizst szépen körberakjuk a sajtgo­lyókkal. (ív) Hová lettek a szakácsnők? Nőnapon a férfiak virággal kedveskednek a szebbik nem képviselőinek otthon, a családban és a munkahe­lyen. Képzeljünk el mun­kahely gyanánt egy étter­mi vagy szállodai konyhát. A séf csinos kis bukétával érkezik március 8-án - de vajon kinek nyújtja át? A konyhafőnökök, a szakács- mesterek és a mestersza­kácsok ugyanis szinte kivé­tel nélkül férfiak. JUHANl NAGY JÁNOS Mi lett a szakácsnőkkel? Csak otthon, a lakótelepi konyha gőzé­be fásulva forgatják a fakanalat? Egy-két halovány kivételtől elte­kintve a médiában is férfiak főz­nek. Pedig a szakácskönyvek dön­tő többségét természetesen a konyha tündérei, azaz a nők ösz- szegyűjtött tapasztalatai töltik meg, s a klasszikus szakácsköny­veket jórészt nők is írták. A patinás francia családból szár­mazó St. Hilaire Jozefa, akinek a „gondos háziasszonyok” örömére íródott Pesti Szakácskönyv című munkája 1875-ben immár 25. ki­adását érte meg, „ezerötvenhat biztos és többévi tapasztalatok ál­tal kipróbált javaslat”-ot adott köz­re. Ezekkel olyannyira megkönnyí­tette a fakanálforgató magyar nők konyhai boldogulását, hogy re­ceptgyűjteményének egy fennma­radt példánya egy 1980-as aukción (akkortájt 1300 forint volt egy kez­dő diplomás havi fizetése) 3200 forintért kelt el a kikiáltott 500 fo­rint helyett. Rézi néni 1876-os kiadású Sze­gedi szakácskönyve ugyancsak több kiadást ért meg. Az 1897-es azzal kezdődik, hogy a leves az ebéd fő kelléke, jónak, ízletesnek kell lennie, mert arról ítélik meg az egész ebédet. A derék asszonyságot Krúdy Gyula ekképp beszélteti régi pesti históriáinak egyikében: „En­gem Rézi néninek hívtak, amíg él­tem, és az volt a dolgom, hogy a magyarok jó étvágyáról gondos­kodjam. Hallgasd meg tehát, hogy mit ajánlok jámbor ebéded beveze­tőjének: ajánlom a benediktinus le­vest, amelyet csukából és pontyból kell főzni.” Az elektronikus tömegkommu­nikációt még nélkülöző, de rádió és tévé helyett a könyvnyomtatásra rátalált régebbi korok „médiasza­Czóbel Béla: Szakácsnő kácsai” nők voltak. Bornemissza Anna 1680-ból való szakácskönyve éppúgy bizonyítja ezt, mint Zemplényi Antónia receptgyűjte­ménye (Képes pesti szakácskönyv, Pest, 1864) vagy Zilahy Ágnes Va­lódi magyar szakácskönyv című munkája, amelynek második, bőví­tett kiadásával 1892-ben rukkolt elő a Magyar Nők Lapja. A múlt század derekára fordul a kocka. Nemcsak Vízvári Mariska szakácskönyve forog már kézen- közön, hanem a férfiak: Dobos, Gundel, Magyar Elek, Rákóczi s a két Túrós (Emil és Lukács), majd Venesz József nevével is megismer­kedik a szakma s a nagyközönség. Az üzemi étkeztetést felügyelő Bu­dapesti Vendéglátó-ipari Tröszt igazgatójának „egységes recept­könyve”, az ötvenes évek végén ke­letkezett Venesz József-féle tan­könyv - a szakkritikákat író szerző­páros, Molnár B. Tamás és Bittera Dóra szerint - „a hadikommuniz­must és a forradalom leverését kö­vető kádári konszolidáció gasztro­nómiai emlékműve”. Közben a gasztronómiába is be­férkőzik az Oscar-díj intézménye (Venesz már Oscar-díjas mester­szakács és szakíró). Mára Magyar- ország büszkélkedhetik a legtöbb Oscar-díjas szakáccsal. Tizenketten nyerték el eddig ezt a megtisztelő címet - ketten, sajnos, már nem él­nek Lukács István, az Atrium Hyatt immár nyugdíjas séfle pedig három Oscar-díjat is magáénak mondhat. Az Oscar-díjas szakácsok számát tekintve a rangsorban a ha­zánkat követő náció a magyar dí­jaknak alig több mint felét mond­hatja magáénak. Csak találgatható, miképpen vé­lekedhetett F. Nagy Angéla, Frank Júlia, Horváth Ilona, Pelle Józsefné és Stahl Judit (az említett névsor­ban van, aki a Jel-Kép című tömeg­kommunikációs szakfolyóirat szer­kesztőjeként - álnéven - ragadott fakanalat, és van, aki cukrászati szakközépiskola elvégzése után a főiskola rendezői szakán diplomáz­va kezdett el sütni-főzni), amikor kiderült, hogy a ma neves magyar szakácsok 99 százalékban férfiak. „Tud mondani egyetlen híres sza­kácsot, aki nő?” - kérdezett vissza az etióp császár is, amikor a hetve­nes években az olasz sztárriporter, Oriana Faliad egy inteflú végén megkérdezte tőle, mi a véleménye a nőkről. Nem kerülgeti a forró kását az 1969 óta kritikai étteremkalauzt ki­adó francia Gault-Mülau páros egyik tagja, Christian Millau gaszt­ronómiai újságíró sem: „A konyha- művészet férfiszakma, a nők alkal­matlanok rá.” A francia konyha új hullámának is nevet adó férfiú így magyarázza provokatív kijelenté­sét: „A főszakács szakmája kegyet­len. Állandó stresszben dolgozik, trópusi körülmények között - így a nők inkább bedobják a törölközőt. Ezen kívül a nők az étteremben is úgy főznek, mintha otthon lenné­nek. Megmaradnak a megszokott házi kosztnál, nincs bennük kísér­letező kedv.” Kaldeneker György szakácsmes­ternek egy internetes kérdésre adott megfogalmazása szerint „a férfiak bátrabb szakácsok”. A faka­nál kézbevételéhez vajon miféle mersz kell, ami a szebbik nem kép­viselőiből hiányzik? Ő úgy véli: „a férfiak ebben a szakmában kezde­ményezőbbek, és ez az ízeknél, fű­szereknél elengedhetetlen. Azonkí­vül a szakács szakma nagyon erős fizikai munka, amit a nők sokszor nem nagyon tudnak vállalni a csa­lád mellett. Egy szóval összefoglal­va: bátrabbak.” Jellemző az is, hogy az éttermi séfek, fő- és mesterszakácsok, Os­car-díjas sütő-főzők névsorában csak elvétve bukkanunk női ne­vekre: a legjobb éttermek konyhá­in férfiak állnak a tűzhely mellett. A kevés kivételt jelentőket faggat­va két véleményt jegyeztem fel. „Nem a nők a rosszabbak, hanem a karrierlehetőségeik. Sok fősza­kács nem hajlandó nőket vezető pozícióba helyezni. De ez minden területen így van” - így az egyik. A másik pedig: „Biztos, hogy a nők nem főznek rosszabbul vagy keve­sebb fantáziával, mint a férfiak. Hogy mégis olyan kevés szakács­nő van az élvonalban, csak azt mutatja, hogy a nők gyakran a hi­vatásukat is feladják a családalapí­tás kedvéért.” (mti) ÉTELTÖRTÉNELEM . Élvezetes leírása az jó magyar ételeknek - 52. VALÓDI MAGYAR SZAKÁCSKÖNYV Az 1800-as évek végén jelent meg Zilahy Ágnes szakácsköny­ve, melyet maga Jókai Mór ajánlott a nagyközönségnek, s melynek receptgyűjteménye iz­galmas kalandot jelenthet a ma háziasszonyának is. Amellett, hogy változatos főznivalót találni benne, kor­történetnek is igen érdekes. Szerzője, bevallása szerint, semmit nem szeretett, mi nem eredeti, semmi nem lelkesítet­te, mi nem hazai. íme, ebből olvashatnak szemelvényeket korhű nyelvezetben és helyes­írással. A fűszeres édes tészta Tegyünk tálba negyed kiló zsírt és dörzsöljük el erőssen, egészen addig, mig habos lesz; akkor te­gyünk bele hat egész tojást, ne­gyed kiló porczukrot, egy fél czitrom apróra vágott héját és egy egész czitrom levét csavaijuk bele; egy kávéskanál szitált fahéjat és fél kávéskanálnyi szitált szegfű­szeget is kavarjunk össze vele. Vé­gül tegyünk e keverékbe fél kiló lisztet, s az egészből gyúrjunk tésztát. A tésztát tegyük lisztes deszkára, nyújtsuk ki egy ujjnyi vastagságúra, tegyük tepsibe, ken­jük meg valamiféle czukros befőtt Ízzel, azután felül czifrázzuk meg, koczkákba rakott tésztával, kenjük be tojássárgájával és süssük ki ren­des melegségü sütőben csende­sen. Ha megsült, tegyük ki deszká­ra és csak mikor félig kihűlt, akko­ra vagdaljuk fel hosszúkás vékony szeletekbe. Ez igen czélszerii, mert több ideig hiba nélkül eltart­ható tészta. Vajas torta Egy tálba tegyünk 12 deka (egy fertály font) finom lisztet, 12 deka friss irósvajat, a vajat a liszttel jól össze kell keverni, egészen mig habzik, akkor tegyünk bele 8 tojás sárgáját és 12 deka czukor port, 12 deka hámozott és apróra tört man­dulát, egy czitrom levet és a héjat reszelve tegyük még a tészta közé, végül a 8 tojásfehérét habbá verve keverjük a tésztába. Egy kissebb fé­le tepsit, ki kell vajjal kenni és az­után liszttel behinteni, ha ezt meg­tettük azután öntsük bele a torta tésztát, egyenlő de jó tűznél sütőbe téve süssük ki szép sárgás pirosra, ha megsült borítsuk ki deszkára, vágjuk két felé, az egyik felét ken­jük meg baraczk ízzel a másik felét borítsuk reá és ha kihűlt, vagdaljuk fel czikkekbe. A morzsa-torta Egy tálba tegyünk fiz tojássárgá­ját és vaníliával összetúrt tíz kanál­nyi czukorport. A tojássárgáját a czukorporral kavarjuk el negyed­óráig habosra, azután egyenlitsük csendesen a czukros tojássárgához a tíz tojás fehéréből vert habot, majd tíz kanálnyi száraz zsemlye­morzsát. Miután ezeket gyorsan össze vegyitettük, egy mély tepsi fenekét s oldalait kenjük ki véko­nyan zsírral, azután hintsük be liszttel és öntsük bele a morzsás ke­veréket. A tepsit tegyük egyenlő, de erős tűznél sütőbe; negyedórái sü­tés után, ha pirulni kezd és felemel­kedett, vegyük ki a sütőből, borítsuk ki deszkára. Miután a deszkán kissé meghűlt, kenjük be valamiféle gyümölcs lekvárral. A kész tésztát vágjuk két egyenlő részbe és tegyük egymás tetejére, úgy, hogy a közte tévő lekvár össze ragassza és ez által szép magas le­gyen. Feltálalás előtt vagdaljuk fel éles késsel csinos czikkekbe. A csokoládés édes tészta Tegyünk egy tálba tíz kanálnyi czukorport, tíz kanálnyi lisztet, 25 deka hámozatlan hosszúkás szele­tekbe vágott mandulát, négy tábla reszelt csokoládét és végül hat tojás fehérét habbá verve; ezeket kavar­juk jól össze. Egy tepsit kenjünk ki vajjal, hintsük be liszttel és öntsük bele a csokoládés hig tésztát; egy ujjnyi vastagságban. Tegyük csen­des tűznél sütőbe. Legalább fél óra alatt, szépen fel kell emelkednie és kevéssé meg kell pirulnia. A sütő­ből kivéve, tegyük deszkára és vag­daljuk fel hosszú, vékony szeletek­be. A csemege tálban koczkásan, egymás felébe rakva helyezzük el. Ez egyike a legkönnyebb és legjobb tésztáknak. Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: ízvilág, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom