Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-10 / 58. szám, péntek
Kitekintő - hirdetés 15 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 10. Nursiai Szent Benedek 528-ban alapította a montecassinói kolostort (Képarchívum) A szerzetesrendek a mai kórházakat helyettesítették A remeték és a barátok világa Szerzetes van imádkozó, meditáló, képtanulmányozó, kolduló, tanító, gyógyító, sörfőző és sajtkészítő, de volt kolostorépítő és kódexmásoló is. Régebben inkább a társadalom szeme előtt voltak, és némely kultúrkörben (gondoljunk csak a sáfrányszín lepelbe öltözött buddhista boncokra vagy az iszlám derviseire) ma is szembetűnő a jelenlétük. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Ahány világvallás, annyiféle szerzetesrend? Jóval több, hiszen a buddhista, az iszlám és a hindu szerzetesek általunk kevéssé ismert sokaságán kívül a katolikus egyház szerzetesrendjeit is nehéz áttekinteni. A buddhizmus szerzetesi közösségei sokkal mélyebb gyö- kerűek, mint keresztény társaik: az első rendeket maga Gautama Buddha alapította két és fél évezreddel ezelőtt. Németül a szerzetest Mönchnek nevezik. A szó a görög monar- choszból, illetve a latin monachus- ból származik, ezek jelentése: remete. Ez a fogalom visszavezet bennünket a kolostorok történetének kezdeti korába; hajdanában ugyanis sok keresztény a sivatagi magányban és visszavonultság- ban, aszkétikus életmódot folytatva iparkodott közelebb kerülni istenéhez. Az ilyen anachorétáknak is nevezett remeték idővel közösségeket alkottak, ezekből jöttek létre a szerzetesrendek. Az első kolostort 332-ben Felső-Egyiptomban alapították. Az alapítók A keleti egyházak szerzetesi rendszerének atyjaként Szent Ba- szileioszt tisztelik, míg a nyugati világ rendjei Nursiai Szent Benedek (480-543) fellépésétől kezdve alakultak ki. Benedek 528-ban alapította meg a montecassinói kolostort, ezzel a nyugati szerzetesség alapjait is megvetette. Rendi szabályzata (Regula) a szerzetesek legfőbb kötelességévé az olvasást tette, szigorú felügyelettel, ellenőrzéssel. Minthogy a bencés klastromok csakhamar elszaporodtak, az olvasásnak, s ekképp az írásnak számos műhelye támadt Európában. E rendek tagjait a tisztaság, engedelmesség és szegénység hármas elve vezérli, erre a csuhájuk kötelén látható három csomó is emlékezteti a barátokat. A kolostori regulák nemcsak szűziességet írnak elő, hanem szabályozzák a munkára és imára (óra et labora) fordítandó időt is. (Az ortodox kolostorokban a vallásos áhítat a legfontosabb eleme maradt a szerzetesi életnek, a munka nem került előtérbe.) Az új szerzetesrendek folyamatos alapítása kibővítette a keresztény közösségek spektrumát. A bencések, a kartauziak és a ciszte- rek mellett létrejött a johanniták, a máltaiak és a lázárok rendje. Ez utóbbiaknak köszönhetjük az első, higiénikus elvekre épülő ispotály (kórház) létrejöttét. A régi szerzetesrendek tudvalévőén valamikor a betegápolásnak is egy-egy középpontját alkották, a mai kórházakat helyettesítették. A domonkosok és a ferencesek saját prédikációikkal, elmélkedéseikkel töltötték meg a zsúfolt írású kódexeiket. A13. század elején alapított, úgynevezett kolduló rendek, amelyek tagjai kolostori-közösségi háttér nélkül, teljes szegénységben éltek, ugyancsak szépen gyarapodtak: alapítójuk, Assisi Szent Ferenc (1182-1226) példáját néhány évtized alatt már több mint nyolcvanezer szerzetes követi. Trappista és szürkebarát Étel-ital is őrzi a szerzetesek nevét. A sokak által kedvelt trappista sajtot Mayenne közelében, a Notre Dame de Port-du Salut kolostor trappista szerzetesei készítették először. A badacsonyi szürkebarát nevét a cseri barátoknak köszönheti. A ferences szerzetesrendnek azt a szigorúbb irányú ágát nevezték így, amely 1368 után szüremkedett Boszniából Magyarországra. Első zárdáik egyike a Temes megyei, ma már nem létező Cseriben volt, elnevezésüket szürke ruhájukról kapták. A gyógyító szerzetesek praxisában egykor jelentős szerepe volt a különböző gyógyfüvekkel ízesített boroknak, gyümölcsszeszeknek is. A bor- és szeszesital-kereskedelemben ezért vált szokássá régi szerzetesrendekről nevezni el egy-egy jellemző zamatú, aromájú italt. Hajdani költőnk, Virág Benedek (1754-1830) is egy ideig szerzetes volt. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok fehér csuháját azonban nem sokáig hordhatta: Mária Teréziának és II. József császárnak a szerzetesrendek többségét eltörlő rendeletéi (1773, 1787) következményeként megszüntették a kolostorokat, az értékes szerzetesi könyvtárakat pedig elárverezték. A szerzetesrendek korunkban is megtalálják feladataikat. Míg egykor a szerzetesi közösség tagjai komolyan vették a külvilágtól való elvonulást, és gyakran csak saját családjukkal tartották a kapcsolatot, a mai szerzetesrendek olyan élet-, munka- és imaközösségek, amelyeknek tagjai - lelkészek, pedagógusok, nevelők - napjaink gondjaival foglalkoznak, tevékenységük elsősorban a társadalom peremcsoportjaira összpontosul. Elérhetőségük is megváltozott a modem világban. Már nem kell kolostorkapun kopogtatni, hogy a zárdafőnököt, apátot elélje a földi halandó. VÚB, a Gruppo Banca Intesa csoport tagja Van egy különleges tulajdonsága. A kis üzleteket nagyban is képes csinálr gyors profihitelek Az iparosoknak, szabadfoglalkozásúaknak és kisvállalkozóknak. A gyors profihitelekkel Ön is nagyban folytathatja a kisipart: • fölösleges papírmunka nélkül - elég az 1 évi adóbevallás és pénzügyi kimutatások, • várakozás nélkül - már másnap jóváhagyjuk hitelkérvényét, • biztosíték nélkül - csak biankó váltóval kezeskedik. www.vub.sk • KONTAKT 0850 123 000 banka BP-6-10928 Mandalát készítő tibeti szerzetesek (TAS R/AP-fe I vétel)
