Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-07 / 232. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 7. RÖVIDEN Gyurcsány ellen tüntettek New York. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök egyesült államokbeli látogatásának első napján, helyi idő szerint szerdán este felavatta a New York-i Magyar Kulturális Intézet új otthonát, és ez alkalomból megnyitotta Sylvia Plachý fotóművész kiállítását. Az épület előtt 30 -40 fő tüntetett, tábláikon minden magyarnak magyar állampolgárságot követeltek, valamint azt, hogy Románia állítsa vissza a magyar autonómiát. De volt transzparens, amely a kormányt az „idegen rablótőke bérencének” nevezte, vagy a „liberálbolsevik maffiát’ ostorozta. A tüntetőket kordon választotta el az épület előtti járdától és a megmozdulást a rendőrség biztosította. George .Bush amerikai elnök ma fogadja Gyurcsány Ferencet. (MTI) Amerikai bázisok Bulgáriában Szófia. A Bulgáriába telepítendő amerikai bázisokról tárgyaltak tegnap a két ország képviselői. A konzultációkat még Szimeon Szakszko- burggotszki kormánya alatt kezdték meg a Pentagon új kelet-európai védelmi terve alapján. Lubomir Ivanov, Bulgária NATO-nagykövete szerint az amerikai haderők bulgáriai tartózkodásának feltételeiről, a támaszpontok közös kihasználásáról folynak a megbeszélések. Partnere, Robert Loftis amerikai nagykövet a bolgár objektumok „ideiglenes” használatát, valamint a Bulgáriába vezényelt amerikai katonák periodikus rotációját emelte ki. A hírek szerint szó lesz arról is, Szófia engedélyezi-e amerikai katonai akciók indítását területéről. (MTI) Visszatérne a bukott államfő Tokió/Lima. Indulni kíván a jövő áprilisban esedékes perui elnöki választásokon Alberto Fujimori lemondatott államfő, aki jelenleg Tokióban él önkéntes száműzetésben. A japán ősökre visszatekintő Fujimori, aki 2000-ben menekült el hazájából a körülötte kirobbant korrupciós botrány tetőpontján, maga jelentette be szándékát egy tegnapi sajtókonferencián. Közben a perui igazságszolgáltatás ismét követelte, Tokió vagy adja ki Fujimorit, vagy állítsák bíróság elé a szigetországban az emberi jogok megsértése és az emberiesség elleni bűntettek címén. (MTI) Fujimorit a perui parlament „huzamos erkölcsi alkalmatlanság” címén mondatta le (Reuters) A cselekedet tesz igaz hazafivá. A hazafiság nem születési előjog, hanem érdem, amelyet tetteinkkel érdemiünk ki A világ magyarsága az aradi vértanúkra emlékezett ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Arad. Az 1848-49- es szabadságharc leverését követő megtorlásra, az aradi vértanúkra emlékezett tegnap az anyaország és a határon túli magyarság. Budapesten a nemzeti gyásznapon katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték az állami lobogót a parlament előtti Kossuth téren. A ceremónián Sólyom László köztársasági elnök is részt vett. A nemzeti gyásznap alkalmából kiadott közleményében Gyurcsány Ferenc kormányfő hangsúlyozza: az aradi vértanúk igaz hazafiak voltak, akkor is, ha sokan közülük nem magyarnak születtek - volt közöttük szerb, horvát és német ajkú egyaránt -, mégis Magyarországért, a magyar szabadságért haltak meg, ezért a nemzeti emlékezet magyar vértanúként őrzi meg mindannyiukat. „Mert a magyar befogadó nemzet. Hídja, hogy nem pusztán a származás, hanem a cselekedet tesz igaz hazafivá. Hogy a hazafiság nem születési előjog, hanem érdem, amelyet tetteinkkel érdemiünk ki. Az aradi vértanúk pedig függetlenül attól, milyen származásúak voltak, magyar hazafiként haltak meg, és szabadságpárti gusztus végén helyezték el az 1848-as erdélyi román forradalom menetelő polgárait ábrázoló szoborcsoportot. A Megbékélés parkjában akkor tűzték ki első alkalommal egyszerre Románia, Magyarország és az Európai Unió zászlóját. Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján október 6-án, Aradon végezték ki a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a szabadságharc bukása után kerültek osztrák fogságba. A nemzet vértanúja lett Aulich Lajos, Damjanich János, Dessew- ffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen-Wester- burg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Pesten ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökét, akit csak 1870. június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték végső nyugalomra a Kerepesi temető mauzóleumában. Az Orbán-kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át. (m, hó) ma úgy mondanánk - demokrata európaiként.” Aradon gyászmisével vette kezdetét a rendezvénysorozat, amely délután a Megbékélés parkjában folytatódott, a román és a magyar kormány, valamint a politikai pártok képviselőinek részvételével. Egyébként a tegnapi program az RMDSZ által rendezett egyhetes rendezvénysorozatnak volt a része, az Aradi Magyar Napok utolsó mozzanata. Az Aradi Magyar Napokat a civil szervezetekkel és az egyházakkal közösen szervezték; naponta tartottak kulturális rendezvényeket. A 2004-ben, hosszú idő után ismét köztérre helyezett, a tizenhárom vértanú emlékére készült szoborcsoporttal szemben auAz aradi szoborcsoport, még mielőtt 2004-ben - hosszas ismét felállították volna a Megbékélés parkjában. huzavona és poliňkai alkudozások után - (Dömötör Ede felvétele) Népszavazás az eredeti szabályok szerint - a szunniták visszakapták vétójogukat Véres lett a ramadán Bagdad. Terrorcselekmények és két amerikai katonai offenzíva árnyékában készülődnek Irakban a jövő szombati népszavazásra az alkotmánytervezetről. A ramadán, a muzulmánok szent hónapja is egy véres merénylettel kezdődött a dél-iraki Hillában. ÖSSZEFOGLALÓ Az iraki parlament úgy döntött, mégsem módosítják az alkotmányról október 15-én tartandó népszavazás szabályait. A módosítást ugyanis az ENSZ tisztességtelennek és a nemzetközi szabályokkal ellentétesnek minősítette, így most a szavazás rendjének eredeti formája érvényes, amely szerint az is elegendő az alaptörvény elutasításához, ha a 18 tartományból háromban nemmel szavaz a választók egyszerű többsége. A múlt vasárnap elfogadott módosítás - amely kiváltotta a világszervezet rosszallását - nehezebbé tette volna azt, hogy a választók megakadályozzák az alaptörvény érvénybe lépését: a névjegyzékbe vett összes szavazó kétharmadának kellett volna nemmel szavaznia legalább három tartományban. A síita és kurd többségű parlamentnek ez a döntése azzal fenyegetett, hogy a többség még inkább elidegeníti a szunnita kisebbséget, amelyből igen sokan ellenzik az alkotmány- tervezetet. Mindez azt jelenti, hogy a szunniták lényegében visz- szakapták vétójogukat. Az ENSZ a napokban kezdte meg - 5 millió példányban - az alkotmánytervezet szövegének szétosztását a lakosság körében. Szerdán este, vagyis a muzulmán böjti hónap, a ramadán első napjának estéjén - a szunnitáknál idén egy nappal korábban kezdődött a ramadán - a Hilla központjában álló Huszeiníja ibn an- Nimáa mecset mellett 25 embert megölt, és 87-et megsebesített egy öngyilkos merénylő. Közvetlenül a síita mecset közelében repítette levegőbe robbanószerrel megrakott gépkocsiját. A délutáni összegzés szerint tegnapi, több helyszínen elkövetett merényletekben 17-en vesztették életüket, a sérültek száma meghaladja a 20-at. A legnagyobb merényletet Bagdadban, az olajipari minisztérium mellett követték el, itt tízen haltak meg, és nyolcán megsérültek. Dzsalal Talabani iraki elnök az al-Ahram egyiptomi lapnak tegnap azt mondta, a megbuktatott diktátor, Szaddám Húszéin hívei tárgyalni szeretnének az amerikaiakkal egy csereüzletről. Fel akarják ajánlani, hogy leállítják támadásaikat, ha Szaddámot nem ítélik halálra, és nem végzik ki. Irakban korábban megerősítették: a Szaddám elleni per október 19-én kezdődik. (TASR, MTI) Vasárnapig várni kell Titkos egyeztetés Berlin. Bár a két nagy német párt, a konzervatív uniópártok (CDU/CSU) és a szociáldemokraták (SPD) tegnap késő estére terveztek egy közös megbeszélést, megfigyelők nem számítottak arra, hogy vasárnap estig döntés születne a hivatalos nagykoalíciós tárgyalások megkezdéséről. Ezek feltétele ugyanis, hogy legalább a jövendőbeli kancellár személyében meg tudjanak egyezni. A tegnap esti konzultációk is csak előzetesek voltak, ráadásul titkosak, az újságíróknak a találkozó helyszínét sem akarták elárulni. Egyébként a nap folyamán gyakorlatilag minden parlamenti párt elnöksége ülésezett, s lényegében megerősítették a korábbi álláspontokat. Angela Merkel CDU-elnök is azt mondta, szerinte kizárt, hogy vasárnap estig döntés szülessen a kancellár személyéről vagy a hivatalos tárgyalásokról. Franz Müntefering SPD- elnök optimistább volt, azt mondta, vasárnapig lesz megállapodás, mivel „vannak közös pontok”. (TASR) EU-Irán Moszkva nem fog közvetíteni Moszkva. Az orosz diplomácia nem kíván közvetíteni az Európai Unió és Irán között - adta értésre Szergej Lavrov külügyminiszter tegnap Moszkvában, miután fogadta Mohamed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatóját. Lavrov pártolta az EU-trojka és Irán megszakadt tárgyalásainak újrakezdését, de nem jövendölt semmilyen változtatást azok mechanizmusában. Az orosz diplomácia vezetője beérte annak megerősítésével, hogy hazája kész ezzel a folyamattal párhuzamosan, lépéseit a trojkával összehangolva hozzájárulni a közös cél (egy iráni atomfegyverprogram kizárása) eléréséhez. El-Baradei szerdán vetette fel egy közvetítői szerepet játszó harmadik fél bekapcsolódásának ötletét. Stephen Rade- maker amerikai diplomata két nappal korábban (Oroszország megnevezése nélkül) felszólította az iráni atomprogramban közreműködő országokat, szüntessék be együttműködésüket Teheránnal. (MTI) Bern az USA-nak adja ki Jevgenyij Adamovot Vita zajlik az állami és a magánszféra között Moszkva megorrolt Svájcra Sztrájkoló cseh orvosok ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Oroszország tudatta Svájccal, haragszik rá, amiért nem neki, hanem az USA-nak adja ki Jevgenyij Adamov volt orosz atomipari minisztert. A moszkvai külügy bekérette a svájci ügyvivőt, és közölték vele, jogtalannak tartják a berni igazságügyi tárca döntését, amely figyelmen kívül hagyta az Oroszországnak való kiadatás mellett szóló nyomós érveket. A közlemény szerint a kiábrándító döntés óhatatlanul kihat az: orosz-svájci kapcsolatokra. A volt minisztert májusban vették őrizetbe Bernben, miután az amerikai hatóságok az orosz nukleáris biztonság javítására kiutalt kilencmillió dollár elsikkasztásával gyanúsítják. A svájci igazságszolgáltatás azért adott elsőbbséget az amerikai kiadatási kérelemnek az orosszal szemben, mert csak így lát lehetőséget arra, hogy Adamovot mindkét országban felelősségre vonják. Az USA ugyanis Adamovot bírói felelősségre vonása után haza fogja toloncolni. Ha viszont az orosz kérelmet teljesítenék, akkor Oroszország saját állampolgáraként nem adhatná ki őt Amerikának, megbüntetése után sem. Moszkva hangsúlyozza: egymást keresztező kiadatási kérelmek esetén annak az államnak kellett volna elsőbbséget adni, amelynek az érintett személy az állampolgára, (m, 0 KOKES JÁNOS Prága. Zárva maradt tegnap a csehországi orvosi rendelők 70 százaléka. A magánpraxist folytató orvosok ezzel kívánták nyomatékosan felhívni a kormányzat és a közvélemény figyelmét arra, hogy az egészségbiztosítók későn fizetnek, minek következtében súlyos anyagi gondjaik vannak, amelyek veszélyeztetik az orvosi ellátást is. A magánorvosok szerint a biztosítók általában két-három hónapos késéssel fizetnek csak a betegekért, holott a hatályos szabályok jóval rövidebb időt írnak elő. Délben Prágában több száz orvos az egészségügyi minisztérium épülete elé vonult, s a tárca vezetőjének lemondását követelte. A tiltakozáshoz csatlakozott a fogorvosok többsége, valamint a magánpraxist folytató szakorvosok egy része is. Ezzel szemben a kórházi orvosokat tömörítő szervezet bírálta és alaptalannak nevezte a tiltakozást, azt állítva, az állami kórházakban az ellátás 15-20 százalékkal olcsóbb, mint a magánszférában. Gyakorlatilag mindenki elismeri, hogy a helyzet válságos, de a megoldásra eltérőek a vélemények. Az együk oldalon azok vannak, akik az állam szerepét erősítenék az egészségügyben, a másikon azok, akik még több vállalkozói elemet akarnak ezen a téren is. Robbanószert szállít Londoni vád Irán ellen London. A brit kormány szerint Irán a felelős az Irakban robbantásos merényletekben idén meghalt brit katonák mindegyikének haláláért, mert az ellenük végrehajtott támadásokat iráni robbanószerrel követték el. A londoni kormány névtelenül nyüatkozó illetékese azt mondta: az Iráni Forradalmi Gárda látja el a Dél-Irakban tevékenykedő suta milíciákat olyan robbanószerekkel, amelyek képesek a brit harcjárművek páncélzatát átütni. Az idén 8 brit katona halt meg Bászra környékén harckocsik, illetve páncélozott terepjárók elleni pokolgépes merényletekben. (MTI)
