Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-05 / 230. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZŐ 2005. OKTÓBER 5. Törökországra a taggá válásig még hosszú út vár, s nincs is garancia a sikerre - Horvátországnak folytatnia kell teljes körű együttműködését Hágával Megkezdődtek a tárgyalások Ankarával és Zágrábbal „Csak ennyin múlott” - mondhatná a rendkívül elégedett Recep Tayyip Erdogan török kormányfő. A másik képen a fáradt Ivó Sanader horvát kormányfő és Carla Del Ponte. A hágai főügyész asszony emelte fel Zágráb előtt a sorompót. (Reuters-felvételek) Luxembourg/ Ankara/Zág- ráb. Történelmet csináltunk - mondta a soros EU- elnökség nevében Jack Straw brit külügyminiszter tegnap hajnalban, az EU-török csatlakozási tárgyalások elindítását követő sajtóértekezleten. ÖSSZEFOGLALÓ Straw ugyanakkor figyelmeztetett: Törökországra a taggá válásig még hosszú út vár, s nincs is garancia a sikerre. Leszögezte: tudják, hogy a törökök elszánták magukat a szükséges lépések megtételére, s ebben az EU segítem is fogja őket. Straw egyébként abban látta a mostani tárgyaláskezdés lényegét, hogy ezzel az EU és Törökország kapcsolatai az eddiginél jóval magasabb szintre emelkedtek, megváltozott Törökország státusa. Ez a lépés egyben megerősítette, hogy az EU nem a történelemre, hanem az értékekre épül. Évtizedes tárgyalások Abdullah Gül török külügyminiszter, aki valamivel éjfél után érkezett Luxembourgba, a sajtóértekezleten maga is történelmi fordulatként értékelte mindazt, ami a tegnapra virradó éjszaka ott történt. Kijelentette: biztosak benne, hogy a török tagságból nemcsak országa, hanem az EU is hasznot húz majd, s bár nyilvánvaló, hogy a tárgyalások során lesznek nehézségek, a törökök elszánták magukat reformjaik folytatására. Elmondta, biztos benne, hogy 10 év múlva Törökország teljesen más képet mutat majd, mint most, s az európai közvélemény vele kapcsolatos álláspontja is változni fog addig. Ugyanakkor jelezte: nemcsak Törökországtól kell elvárni ígéretei betartását, de a törökök is ugyanezt váljak az EU-tól. Törökország EU-csatlakozási tárgyalásai legalább egy évtizedig tartanak majd, s még ha sikerre vezetnek is, a törökök előtt ott áll az az akadály, hogy számos jelenlegi tagállam népszavazást akar kiírni ebben a kérdésben. Gül máris keménykedett Gül tegnap, nem sokkal a tárgyalások megkezdése után azt mondta, Törökország álláspontja jottányit sem változott Ciprus ügyében, s nem is fog, míg végleges békemegállapodás nem születik a török és görög részre osztott szigeten-jelentette ki kedden Abdullah Gül török külügyminiszter. Csupán annyit ígért, Ankara továbbra is politikai és gazdasági támogatást nyújt a Ciprus északkeleti csücskén élő törököknek, amíg meg nem valósul a földközi-tengeri sziget újraegyesítése. Megerősítette azt a török álláspontot, miszerint a ciprusi kérdés megoldását célzó diplomáciai erőfeszítéseket nem az EU-nak, hanem az ENSZ-nek kellene felügyelnie. Ankara attól tart, hogy Brüsszel olyan megoldást javasolna, amely az EU-tag ciprusi görögöknek kedvezne. Zágráb színjelest kapott Törökország után - ugyancsak a tegnapra virradó éjszaka - egy másik EU-tagjelölt, Horvátország is megkezdte uniós csatlakozási tárgyalásait. A megbeszéléseknek eredetileg idén márciusban kellett volna beindulniuk, de az EU az utolsó pillanatban a halasztás mellett döntött, azt kifogásolva, hogy Zágráb nem teljesíti a tárgyaláskezdés feltételeként megszabott követelményt, a jugoszláviai háborús bűnöket kivizsgáló hágai törvényszékkel (NT) való teljes körű együttműködést. A mostam fordulatot az ezen a téren bekövetkezett változás tette lehetővé. Carla Del Ponte, a hágai testület főügyésze hétfőn délután - korábbi, borúlátó nyilatkozatai után némi meglepetést keltve - Luxembourgban arról számolt be az EU-tagállamok külügyminisztereinek, hogy Zágráb az elmúlt néhány hétben immár teljes mértékben együttműködött a hágai testülettel, s minden tőle telhetőt megtesz a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina horvát tábornok felkutatására, őrizetbe vételére. A külügyminiszterek ezután hozzájárulásukat adták a tárgyalások megkezdéséhez, sőt: ezt a szimbolikus jelentőségű eseményt alig néhány órával később meg is tartották. Nem volt csereüzlet? Olli Rehn, az EU-bizottság bővítési biztosa a megbeszélések beindítását követő sajtóértekezleten ezt a gyorsaságot azzal magyarázta, hogy az EU egyszerűen teljesítette korábbi ígéretét. Mihelyt megbizonyosodott arról, teljes az együttműködés Zágráb és, az NT között, habozás nélkül, még azon a napon megkezdte e folyamatot. Jack Straw brit külügyminiszter pedig egy kérdésre válaszolva cáfolta, hogy bármiféle kapcsolat lett volna a török és a horvát tárgyaláskezdés között. Azaz hogy az osztrákok (akik az elmúlt napokban hangsúlyosan követelték a megbeszélések beindítását Zágrábbal) ezt kapták viszonzásul, amiért feladták ellenvetéseiket a török ügyben. Rehn úgy fogalmazott, az EU elvárja, hogy Horvátország folytassa teljes körű együttműködését Hágával. Erre Ivó Sanader horvát kormányfő a sajtóértekezleten kötelezettséget is vállalt. Rehn korábban azt mondta, legkorábban 2009-ben kerülhet sor Horvátország EU- felvételére. Társulnak a szerbek is Az uniós külügyminiszterek hétfőn zöld utat adtak a szervezet és Szerbia-Montenegró közötti stabilitási és társulási egyezmény megkötését célzó tárgyalások megkezdésének. Az erről kiadott nyilatkozat leszögezi: a tárgyalásokat meg lehet kezdem, mivel Szerbia-Montenegró lényeges haladást ért el a demokratikus és Európa-barát reformok terén. A döntés szimbolikus jelentőséggel is bú: ma van az ötödik évfordulója annak, hogy a belgrádi tüntetések hatására megbukott Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök és rezsimje. Az EU külügyminiszterei egyúttal hangsúlyozták: határozott lépéseket várnak annak érdekében, hogy Belgrad kiadjon a hágai törvényszéknek olyan személyeket - elsősorban Radovan Karadzics boszniai szerb exelnököt és Ratko Mladi- csot, a boszniai szerb haderő volt parancsnokát -, akiket háborús bűnök elkövetésével gyanúsít a törvényszék. Szankciók Üzbegisztán ellen Büntetőintézkedéseket vetettek ki a külügyminiszterek Üzbegisz- tánra, amelynek vezetése makacsul elutasítja a májusi andizsáni vérfürdő körülményeinek nemzetközi kivizsgálását. A döntés szerint az unió fegyverembargót rendel el a közép-ázsiai volt szovjet köztársaság ellen, valamint felfüggeszti az együttműködési megállapodást. A miniszterek emellett beutazási tilalommal sújtják azokat a magas rangú üzbég tisztviselőket, akiket felelősnek tartanak „az erő aránytalan és válogatás nélkül történő alkalmazásáért”. A kelet-üzbegisztáni Andizsánban május 13-án törtek ki zavargások, s a lázadás elfojtásában a hivatalos taskenti adatok szerint is legalább 187-en meghaltak és 295-en megsebesültek. Nemzetközi embeijogi szervezetek szerint azonban több mmt 750 ember vesztette életét az oktalan erőszak következtében, s azzal vádolták Iszlám Karimov elnök rendszerét, hogy elleplezi a gyilkosságokat, (m, t, ú) Gotovina jelentkezett Zágráb. Ante Gotovina ügyvédje tegnap közölte, a horvát tábornok hajlandó bíróság elé állni azon háborús bűntettek ügyében, amelyekkel Hága vádolja őt. A horvát tábornok feltétele azonban az, hogy az ügy tárgyalását a hágai törvényszék bízza a horvát bíróságokra. Luka Misetic ügyvéd a The Wall Street Journalben még hozzátette: Horvátország bizonyítékot adhatna európai értékrendjéről, ha háborús bűnökkel kapcsolatos pert bonyolíthatna le. Szerinte Gotovina erre azonnal hajlandó. (TASR) Folytatódik a két nagy párt pókerjátszmája Schröder, a jó pártkatona Londoni csúcs: szőrmentén az emberi jogokról is Putyin az EU-t nyugtatgatta RÖVIDEN Van két gyanúsított Báli. Két gyanúsítottat hallgat ki a rendőrség a Balin elkövetett öngyilkos merényletek kapcsán. Az indonéz sziget rendőrfőnöke egyéb részleteket egyelőre nem közölt a két személyről. Arról sem, miként kapcsolódhátnak a szombaton az üdülőparadicsomban három merénylő által elkövetett robbantásokhoz, amelyeknek legkevesebb 22 halálos áldozatuk volt, s 135-en sebesültek meg, köztük külföldi turisták. A rendőrség csaknem kétszázezer embert mozgósítva hajtóvadászatot indított a merénylők bűntársai után. (MTI) Őrizetben a tálib szóvivő Iszlámábád. Őrizetbe vették Pakisztánban az afganisztáni tálibok szóvivőjét, aki mostanáig a megbuktatott iszlám fundamentalista rezsim hivatalos képviselőjeként nyilatkozott. Aftab Ahmed Han Serpao pakisztáni belügyminiszter hangsúlyozta, Abdul Latif Hakimi elfogása hatalmas sikert jelent Pakisztánnak. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Az Angela Merkel vezette német kereszténydemokraták (CDU) tegnap azzal fenyegetőztek, megszakítják a nagykoalícióról szóló tapogatózó tárgyalásokat a szociáldemokratákkal, ha az SPD tovább erőlteti, hogy az új kormányban is Gerhard Schröder töltse be a kancellári posztot. A CDU - úgymond - már nagyon unja az SPD-nek ezeket a követeléseit. Előzőleg, hétfőn este ugyanis bejelentették: az SPD ragaszkodik ahhoz, hogy Gerhard Schröder maradjon a szövetségi kancellár, míg Schröder azt jelezte, hogy igénye nem megmásíthatadan. „Pártként igényt formálunk arra, hogy szociáldemokrata jellegű legyen a politika ebben az országban, s hogy ezt a politikát Gerhard Schröderrel mint kancellárral folytassuk” - közölte Franz Müntefering, az SPD elnöke a legfelső pártvezetés ülése után. A szociáldemokraták a tervek szerint ma folytatnának nagykoalíciós konzultációt a választásokon győztes uniópártokkal (CDU/ CSU). Az SPD szerint igaz, hogy a CDU/CSU a legerősebb frakció az új összetételű Szövetségi Gyűlésben (Bundestag), de pártként a szociáldemokraták a legerősebbek, mert a CDU és a CSU két párt, s külön-külön gyengébbek az SPD- nél. A koalíciós tárgyalások pártok között folynak - hangsúlyozta korábban Müntefering. Mások szerint az SPD egy több évtizedes szabályt igyekszik felrúgni. Maga Schröder az elnökségi ülés előtt az eddigieknél egyértelműbben jelezte, nem ragaszkodik feltétlenül a kancellársághoz, de a legfelső pártvezetés egy emberként felsorakozott mögé. „Nem a személyemről, hanem az SPD vezető szerepéről van szó. Bármilyen döntést elfogadok, nem állok olyan döntés útjába, amely stabil kormányzást eredményezheti’ - mondta Schröder, aki a szeptember 18-ai választások estéjén még ellentmondást nem tűrő hangon közölte, hogy csak ő lehet a kancellár. Berlini megfigyelők ezt a közjátékot egy hosszabb konzervatívszociáldemokrata pókerjátszma állomásának tekintik, ahol is Schröder a jó pártkatona szerepét játszotta el. Müntefering jelezte: továbbra is ellenzik, hogy a konzervatívok óhajának megfelelően már a hivatalos koalíciós tárgyalások elején rögzítsék: a konzervatívok adják a kancellárt, mégpedig Angela Merkel asszony személyében. (SITA, MTI) MTI-JELENTÉS London. Vlagyimir Putyin szerint Európának nincs miért tartania attól, hogy jelentős mértékben rászorul az orosz energia- szállításokra. Az orosz elnök, aki a félévente esedékes - ezúttal Londonban, a soros brit EU-elnökség égisze alatt megrendezett - EU-orosz csúcstalálkozón vett részt, a megbeszélések utáni sajtótájékoztatón kijelentette: az európai országok olaj- és olajtermék-keresletének egyharmadát, egyes uniós országok földgázigényének 90 százalékát Oroszország fedezi, „és még nem hangzott el panasz, mindenki boldog”. Kijelentette: hazája megbízható partner, és soha, még a gazdasági fejlődés legnehezebb időszakaiban sem hagyta cserben európai partnereit. Tony Blair, a vendéglátó brit miniszterelnök érdemi részletek nélkül elmondta: előrelépés történt az orosz állampolgárok európai uniós vízumkötelezettségének könnyítésében, miután az orosz fél vállalta, hogy az EU-ból hazaküldött ülegális orosz bevándorlókat visszafogadja. Ennek fejében a legális beutazók egy csoportja - köztük üzletemberek, kutatók és diákok - a jövőben könnyebb feltételekkel juthatnak uniós vízumhoz. Erről Putyin a sajtóértekezleten azt mondta: az orosz fél reményei szerint az egyezséggel Oroszország közelebb jutott a jövőbeni vízummentességhez. Az emberi jogok oroszországi - főleg észak-kaukázusi - helyzetéről a tájékoztatón csak általánosságok hangzottak el. Jósé Manuel Barroso EU-bizottsági elnök azt mondta, a kérdést nagyon őszintén felvetették az orosz elnöknek, „a terrorizmus elleni fellépés és az emberi jogok tiszteletben tartása szükségességének összefüggésében”. A londoni székhelyű Amnesty International, a világ legnagyobb emberi jogi csoportja a tegnapi csúcs előtt súlyosan elítélő jelentést tett közzé arról, hogy a helyszínen járt megfigyelői szerint az Észak-Kaukázusban nem szűnnek az orosz hatóságok részéről elkövetett durva jogsértések. Többeket a világtól teljesen elszigetelve, a kommunikációs lehetőségektől megfosztva tartanak őrizetben, és kínzásokkal, embertelen bánásmóddal kényszerítik rá őket olyan bűncselekmények bevallására, amelyeket nem követtek el. Al-Kaida-felhívás Két nagy offenzíva Bagdad/Dubaj. Harcok dúltak tegnap Irak nyugati részén és a fővárosban az amerikaiakkal vállvetve harcoló iraki kormányerők és a felkelők között. Az ütközetek számos halálos áldozatot követeltek. Újabb nagyszabású amerikai offenzíva indult Irak nyugati részén az al-Kaida iraki szárnyának bázisa ellen. Amerikai bejelentés szerint a Folyókapu (River Gate) nevű hadművelet, amelyben 2500 katona vesz részt, főként három Eufrátesz menti település^ Hadi- sza, Hakláníja és Baruana ellen irányul. Az iraki kormányerők által támogatott offenzíva fő célja, hogy lehetetlenné tegye az iraki al-Kaida működését az Eufrátesz völgyében. Közben folytatódik a Vasököl (Iron Fist) nevű hadművelet is a szíriai határ közelében, mintegy ezer katona részvételével. Ez utóbbiban a legfrissebb adatok szerint 57 lázadót öltek meg. Öt amerikai katona is életét vesztette. A két hadműveletet alig két héttel az iraki alkotmánytervezetről tartandó, október 15-i népszavazás előtt indították el. Az al- Kaida iraki szárnya tegnap felhívta követőit, hogy a ramadán alatt fokozzák az amerikai erők elleni támadásaikat. (MTI)
