Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-05 / 230. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 5. Vélemény és háttér 7 A szerbek várakozással teli eufóriája csalódottságba, csüggedésbe csapott át Öt éve bukott meg a gyűlölt Milosevics-rezsim TALLÓZÓ TRUD Törökország EU-felvétele azok kezére játszhat, akik Oroszország elszigetelését óhajtják - írta az orosz lap. „Az EU sokat beszél az Oroszországhoz fűződő partnerkapcsolatokról, de kevés lépést tesz ebben az irányban, s Brüsszel az elmúlt években megtanulta, miképpen állítson bürokratikus akadályokat ennek útjába. Nem titok, hogy az egységes Európában jelentős súllyal rendelkeznek azok az erők, amelyek afféle egészség- ügyi kordon kiépítésére törekednek Oroszország körül, az északi tengerektől a Kaszpi- tengerig. Ezekben az elgondolásokban Törökországnak jelentős szerepet szánnak”. VREMJA NOVOSZTYEJ Az orosz lap azt a következtetést szűrte le a nemzetközi törvényszék főügyésznőjének a teljes horvát együttműködés kezdetét konstatáló bejelentéséből, hogy a zágrábi kormány az EU-csatlakozás fejében feláldozza a 150 szerb 1995-ös haláláért kárhoztatott Ante Gotovina tábornokot. Carla del Ponte aligha mond le arról a szándékáról, hogy Gotovinát rács mögé juttassa. A tábornok letartóztatásával legalább az objektivitás látszatát kölcsönözheti a szerbellenességgel vádolt hágai törvényszéknek. CORRIERRE DELLA SERA Az olasz lap arra hívta fel a figyelmet, hogy noha a törököket ezúttal nem lehetett Bécs kapui előtt feltartóztatni, mint ahogy az három évszázada az ottománokkal történt, a megállapodás néhány korábbi szellemet kiengedett a palackból. Bírálta az újság a megállapodást megelőző váratlan meglepetéseket, a különböző taktikai játékokat, és úgy vélekedett: a mostani tárgyalásokat teljesen más légkör kísérte, mint az egykori kommunista országokkal történt bővítést megelőző konzultációkat. OSZTRÁK SAJTÓ Ausztria magatartását bírálták a bécsi lapok. A Die Presse szerint aligha áttekinthető, mi indította Wolfgang Schüssel kancellárt arra, hogy az utolsó pillanatig akadályozza a tárgyalások megkezdését, és még inkább áttekinthetetlen, hogy ez mit hozhat az osztrákok számára. Még élesebben bírált a Kurier. Érthetetlennek nevezte az időzítést és a kormány taktikáját, hogy jóformán egyedül vette fel a harcot Ankara ellen. Nem sokkal azelőtt, hogy Bécs átveszi az EU soros elnöki tisztségét, ez semmiképp nem jelent jó szolgálatot a majdani osztrák elnökség számára. NEUE ZÜRCHER ZEITUNG Törökország épp elég régóta foglalkoztatja az EU-t ahhoz, hogy az tudja, mit is akar. A tárgyalások megkezdése immár elhatározott tény, helyes és fontos lépés - írta a svájci lap, rámutatva: senki nem tudja, meddig tartanak majd a tárgyalások, amelyeket zsarolási törekvések és megszakítások kísérthetnek, sőt a kudarc sem kizárt. Ahelyett, hogy felidéznénk 2000. október 5-e dicső és máig emlékezetes képeit, a forrongó tömeget a belgrádi szkupstyina épülete előtt, és emlékeztetnénk arra, hogy azon a napon végleg megbukott a diktátor Milosevics gyűlölt re- zsimje, érdemesebb ismét a szerb politika természetrajzával foglalkozni. SINKOV1TS PÉTER Márpedig az - elsősorban Djindjics miniszterelnök meggyilkolása után - mit sem változott. Az évszázadokon át alkalmazott mást gondolni, mást mondani és másként cselekedni bizánci elv rövid szünet után jobban jelen van, mint valaha. így cseppet sem kell csodálkoznunk azon, hogy például míg a szerb hatóságok állítólag mindent megtettek a hágai Nemzetközi Bíróság által körözött Mladics kézre kerítésére - a népirtással vádolt tábornok még évekig a hadsereg fizetési listáján szerepelt. Hasonlóképpen nem tévesztendő szem elől, hogy a szerbek jelentős hányada szerint a kilencvenes évek első felében folytatott háborúk célja - Jugoszlávia szétverése és a szerb területek egyesítése - reális Nem zsinat, MTI-HÁTTÉR XVI. Benedek pápa vezetésével vasárnap a Vatikánban megkezdődött a háromhetes Püspöki Szinódus XI. ülésszaka. A zsinat az egyház ősi intézménye, a püspöki szinódus ezzel szemben mindössze négy évtizedes múltra tekint vissza. Az egyház kétezer éves történelme során 21 egyetemes zsinatot tartottak: az első a Niceai Zsinat volt 325- ben, a legutóbbi, a II. Vatikáni Zsinat, 1962 és 1965 között. A püspöki szinódust ezzel szemben VI. Pál pápa alapította 1965-ben, hogy a II. Vatikáni Zsiés igazságos volt. Ily módon aztán az ádagpolgár, ha bosnyák vagy horvát civilek kivégzését dokumentáló filmet mutat a tévé, a szemét befogja, ha koszovói albánok tetemeinek kohókban való elégetéséről hall, fülére tapasztja a kezét. Az utóbbi hónapok nem álltak másból, mint sorozatos botrányokból. Az már szinte hétköznapi dolog, hogy pénzügyi visszaélések miatt a hadügyminiszternek távoznia kellett, sokkal veszélyesebbnek tűnik Vlada Batics két napon át való fogva tartása - feltételezhetően politikai okokból. Hiszen éppen az egykori igazságügyi miniszter volt az, aki a Djindjics elleni merénylet után, az úgynevezett Szablya-akció keretében lecsapott a gyilkosság kivitelezésében (is) szerepet játszó alvilágra. Mostani letartóztatásában már összemosódik fekete krónika és közélet, hasonlóképpen szembesülnünk kell olyan kárör- vendőkkel, akik szerint „Batics most visszakapta azt, hogy annak idején ő juttatott százakat rács mögé”. Nem változott a belgrádi politika erődemonstráló jellege sem, elsősorban a szomszédsági kapnat által felélesztett püspöki kollegialitásnak folyamatosságot biztosítson. Mindkét fogalom tehát olyan egyházi tanácskozást jelöl, amelyet a pápa hív össze és vezet. A zsinatra a világ valamennyi püspöke hivatalos, a szi- póduson azonban helyi püspöki konferenciák képviselői és a megvitatandó kérdések szakértői vesznek részt. Az egyetemes zsinatokon a tanácskozás mellett határozathozatali munka is folyik, a határozatok a pápa jóváhagyása után válnak hivatalossá. A szinódus a zsinattól különbözően kizárólag tanácsadó szerv, amely általában az egyetecsolatok vonatkozásában, s ez valószínűsíthetően felgyorsítja Montenegrónak az államközösségből való kiválását, és megnehezíti a koszovói rendezést. Miközben a szerb politikai elit nyilvánosan a decentralizáció mellett érvel, voltaképpen erősen központosított állam kiépítésére törekszik, a tartományok rovására. A bajokat tetézi, hogy a felemás teljesítményű Kostunica-kormányzat beígért reformjai rendre elakadtak, ezért az öt évvel ezelőtti, várakozással teli eufória csalódottságba, csüggedésbe csapott át, különösen a politikától mindinkább távol maradó demokrata érzelmű polgárok esetében, akik ráadásul kénytelenek azt tapasztalni, hogy a milosevi- csi rendszer emberei lassacskán (és büntetlenül) visszaszivárognak a közéletbe. Az általánosan fokozódó elégedetlenséggel párhuzamosan veszélyes ütemben növekszik a Szerb Radikális Párt népszerűsége, amely - leplezetlen nacionalizmusa mellett - populista módszereivel egyedüliként kínál gyógyírt a társadalmi igazságtalanságokra. Az újabb választásokon ez mindenképpen kínos, akár katasztrofális következményekkel járhat. A nemzetközi közösség kiengesztelő, segítő szándéka ellenére összességében a jelenlegi szerb társadalom egyelőre alkalmatlan az EU- tagságra. Ahhoz, hogy a dolgok menete megváltozzék, egy újabb október 5-ére lenne szükség. mes egyház problémáival foglalkozik, de érintheti a helyi egyházak kérdéskörét is. A pápa választja ki témáját, és dönt arról, milyen összegzés szülessék a püspökök által előterjesztett javaslatok nyomán. A szinódusnak háromféle ülése lehetséges: rendes ülés - ilyen a mostani is -, amely az egész egyházat érintő kérdésekkel foglalkozik, jelen esetben az eucha- risztia a téma; rendkívüli ülés, amely a gyors megoldást igénylő kérdéseket tárgyalja; részleges ülés, amely meghatározott helyi vagy regionális egyházakkal foglalkozik. A népirtással vádolt Mladics még évekig szerepelt a sereg fizetési listáján. Az első zsinat Niceában volt 325-ben, a legutolsó 1962-65 között a Vatikánban püspöki szinódus KOMMENTÁR Éhes disznók álmai BARAK LÁSZLÓ Éhes disznó makkal álmodik. Nyilván ilyen alapon haraphatott rá a központi sajtó Csáky Pál minapi JOJ tévébeli kiszólására, miszerint, Bugár Bélának, a Magyar Koalíció Pártja elnökének, nem volt felhatalmazása, hogy fölmondja Pavol Rusko törpepártjával, az ANO-val kötött koalíciós szerződést. A bukása óta ugyancsak folyamatosan makkal álmodó, kormánykoalícióból történő kiebrudalása miatt érthetően bosszúszomjas Ruskó- tól szagló Markíza televízió Csáky kijelentését jellemzően azonnal holmi, az MKP-n belüli tragikus megosztottsággá, botránnyá hegyezte ki. Vélhetően azonban semmi más nem történhetett Csákyval, mint hogy, ún. szájmenést kapott a tévékamerák pergőtüzében. Vagyis minden bizonnyal ellenőrizetlenül adta ki magából mindazt, ami fejében ott tolakodott legutóbbi tévészereplése óta. Egyéb oka azért nem lehetett Csáky kínos bakijának, mert köztudottan nem most jött le a falvédőről, és tulajdonképpen egy intelligens ember ő. Mint ilyen, nyilván van annyi esze, hogy ne rontson ajtóstul a házba, ha ki akarja kezdeni regnáló elnökét, Bugárt. Nem mintha a múltban nem mutatta volna bizonyos jeleit annak, hogy ama kakasként vele is számolni kell. És nem csupán az MKP hátsó udvarában! Tagadhatatlanul volt idő, amikor pártelnöki ambíciói is voltak. Sőt biztosan ott is lesz az effélék között, az első adandó alkalommal. Ha így van, ha nem, nincsen ebben semmi kivetnivaló, hiszen egy valamirevaló írónak is úgy kell leülnie az íróasztalához, hogy legalább eszébe jusson a Nobel-díj... Elvégre is, milyen politikus az, akinek nincsen önbecsülése és egészséges ambíciói? Csákynak viszont tudnia kell, hogy most aztán igen nagy csacsiság lenne fejjel nekimenni a falnak. Akkor, amikor a Bugár vezette párt szinte soha nem látott népszerűségnek örvend a lehetséges választók körében. Legalábbis ezt a tényt látszanak alátámasztani a legfrissebb közvélemény-kutatások. Meg azt is, hogy az MKP tulajdonképpen az egyedüli állócsillag a politika Szlovákia fölött sötétlő egén... Ami persze korántsem azt jelenti, hogy e pártot csupa kivételesen nagy formátumú államférfiak fémjelzik! E pozíció inkább azt jelezheti, hogy a törpék között már egy magas sarkú cipőben is óriás lehet valaki... A szlovákiai politikai porond pedig hemzseg a törpéktől. A populista szócséplőktől, a kétbalkezes akarnokoktól, a köztörvényes bűnelkövetőkre hajazó gátlástalan gazemberektől és a folytonos tettvágytól izzadságszagú nacionalista bugrisoktól. Egy ilyen felhozatalban tehát már az is érdemnek számít, ha valaki nem veri meg minden este a feleségét... Bugár, velejéig keresztény lelkületű lévén; nyilván nem egy agyament bunkó, s persze Csáky, meg még jó néhány további MKP-s politikus sem az. Az MKP-ban ráadásul, ez idő tájt nem nagyon terem babér az általában mondvacsinált problémákon szenvelgő újkori nemzetőröknek. Holott, nyilván akad belőlük bőven. Az ilyenek azonban szerencsére csak elvétve jutnak szóhoz a nagy nyilvánosság előtt. Egészen biztosan ez lehet az oka annak, hogy az MKP-szimpatizánsok nagy többsége, ám még a párt ádáz ellenségei is, a legmegbízhatóbb, legkonstruktívabb politikai csoportosulásként tartják számon országos ügyekben is. Ezért sok mindent meg is bocsátanak politikusainak. (Mert egyébként bőven van mit megbocsátani, ugye, kedves barátaim?!) Bizonyos MKP-n belüli és a kívüle lévő disznók tehát egyelőre a továbbiakban is csak álmodhatnak arról a bizonyos makkról... JEGYZET m •• •• 1 •• Torokot fogtam... RÁCZ VINCE ...nem ereszt. Már elnézést az otromba tréfáért, de elsőre ez jutott eszembe a bejelentés nyomán, hogy Törökország négy évtizedes várakozás után végre megkezdheti európai uniós csatlakozási tárgyalásait. Ankarának végül is sikerült elhúzni a törökmézesmadzagot még a hevesen tiltakozó, a megbeszélések megkezdéshez szükséges tárgyalási keretet kezdetben elutasító osztrákok orra előtt is. Miután a sógorok a luxemburgi tanácskozáson a hírek szerint harminc órán át lényegében kitartóan ellenezték a tárgyalások megkezdését, az utolsó percekben mégiscsak beadták a derekukat, és a többség akaratára - mondhatnánk - maguk is törökülésbe kényszerültek. Persze nem oda Buda, akarom mondani Bécsnek büszke vára, várjuk csak ki a végét, hiszen Ausztria más tagállamokhoz hasonlóan szinte biztos, hogy népszavazást fog kiírni a végső kérdés eldöntésében, az esetleges tagfelvétel dolgában. Nem kisebb fajsúlyú kérdésben kell majd határoznia a jónépnek, minthogy a javarészt ázsiai törökség európai örökség-e. Annyi bizonyos, még sok víz lefolyik a Tigrisen és az Eufráteszen mire a muzulmán ország csatlakozhat a gyaur unióhoz. Szerény becslések szerint is legkevesebb 10-15 évet kell még várnunk arra, hogy végre szomszédosak legyünk Irakkal. Európa vezetői, úgy látszik, egyelőre meggyőzettek, de vajon mit gondolhat az átlagpolgár. A közvélemény-kutatások szerint kétharmaduk nem kér a törökfürdőből, és nem fűzi őket (t)örök szerelem Kis-Ázsiához. Hogy ellepik-e valaha Európát újra a portyázó törökök és a derék dervisek, legfeljebb Allah a megmondhatója. Mindenesetre Brüsszel parkjai már most is Gül Baba rózsáitól illatoznak. (Kiss Tibor rajzaj- Kedves turisták, itt lakik az a politikus, aki már öt pártnak volt a tagja
