Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-07 / 232. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 7. RÖVIDEN Több pénz jut lakásépítésre Pozsony. A kormány tegnap 278 millió koronával bővítette az Állami Lakásfejlesztési Alap idei költségvetését. Az alap így az eredetileg tervezett 3,126 milliárd korona helyett 3,404 milliárd koronából gazdálkodhat. A pénzt a Dexia Bank által nyújtott hitel egy részletének későbbi visszafizetésével sikerült megtakarítani. Az alapnak az említett összeget már augusztusban vissza kellett volna fizetnie, ám ezt februárra halasztották, (t, s) Szlovákia jobb osztályzatot kaphat New York. A Moody’s Investors Service rangos hitelminősítő tegnap jelezte, Szlovákiának nagy valószínűséggel az eddiginél jobb osztályzatot ad. A felminősítés az évek óta tartó sikeres gazdasági reformoknak köszönhető. A jobb osztályzat erősíti a külföldi beruházók bizalmát az ország iránt, továbbá Szlovákia olcsóbban juthat hozzá hitelekhez. (TASR) Rokkanttüntetés a kormányhivatalnál Pozsony. Rokkantnyugdíjasok - főleg bányászok - tüntettek tegnap a kormányhivatal előtt: a szociális biztosításról szóló törvény módosítását követelték. Szerintük ugyanis nem igazságos a jelenlegi rendszer, ezért át kellene értékelni a rokkantsági nyugdíj megítélésének módját. Eudovít Kaník szociális ügyi miniszter szerint aki valóban egészségkárosodott, annak nem kell félnie a Szociális Biztosító szigorúbb feltételeitől sem. (-sza-) Eubica Navrátilová egységesen hatvan évet javasol Adómentes befektetések? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Újabb hosszú távú befektetési típusok válhatnak részlegesen adómentessé, ha a parlament elfogadja Eubica Navrátilová javaslatait. A Szabad Fórum képviselője azt szeretné elérni, hogy a befektetési alapokba befizetett és az értékpapír-forgalmazók által befektetett megtakarítások egy része adómentes legyen. A kiegészítő nyugdíjbiztosításról szóló törvény tervezete évi 12 ezer koronában határozza meg azt az összeget, amely után nem kell adózni, ha életbiztosítást vagy kiegészítő nyugdíjbiztosítást vásárol rajta az ügyfél, Navrátilová ugyanezt szeretné elérni a másik két befektetési forma esetében is. Az MKP egyelőre nem alakított ki véleményt a javaslatról, Juhász György képviselő azonban elfogadhatónak tartja. A képviselőnő diszkriminatívnak tartja a tervezet azon részét is, mely szerint legalább 10 évig kell takarékoskodnia az ügyfélnek ahhoz, hogy az adókedvezményt igénybe vehesse. „Ez hátrányos az 50 évesnél idősebbek számára, ők ugyanis már nem élhetnének ezzel a lehetőséggel” - véli a képviselő. Szerinte igazságosabb lenne meghatározni egy olyan életkort, mely felett mindenképpen jár az adókedvezmény, függetlenül a takarékosság időtartamától. A képviselőnő egységesen hatvan évet javasol minden típusú befektetés esetében. dpj) Az adásvételi szerződést novemberben kellene aláírni Tárgyalhatnak az Enellel ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Kezdődhetnek a tárgyalások az olasz Énei társasággal a Szlovák Villamos Művek magánosításáról - jelentette be Pavol Rusko gazdasági miniszter a tegnapi kormányülés után. A kabinet jóváhagyta a PricewaterhouseCoo- pers privatizációs tanácsadó döntését, mellyel összhangban Rusko ugyancsak azt javasolta kollégáinak, hogy a 66 százalékos részvénycsomagot az olaszoknak adják el. A tárcavezető szerint a három jelentkező közül az Énei tette a legjobb árajánlatot, ráadásul ez a cég rendelkezik a legnagyobb tőkeerővel. Hamarosan intenzív tárgyalások kezdődnek a társasággal, melyeket Ruskónak jogában áll megszakítani. „Felhatalmazást kaptam a kormánytól arra az esetre, ha az Éneit mégsem privatizálná az olasz kormány, aminek meggyőződésem szerint minimális az esélye” - tette hozzá Rusko, s nem is akart arról találgatni, milyen katasztrófa-forgatókönyv lépne életbe, ha az Énei többségi tulajdonosa az olasz állam maradna. A tárcavezető szerint gondot okozhat még a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű: szerinte a két blokkot nem lehet az Európai Unióval megállapodott időpontig leállítani, biztonsági szempontból túl nagy a kockázat. Ezzel október végéig foglalkozik a kormány. Az adásvételi szerződést november végéig kellene aláírni, az egész magánosítás a tervek szerint a jövő év júniusáig lezárul, (sz. a.) A következő hét a rákellenes harc jegyében telik Passzív halálos veszély UJ SZO-TUDOSITAS Pozsony. A passzív dohányzás veszélyeire hívta fel a figyelmet tegnap a Rákellenes Liga. Már 1972-ben bebizonyosodott, van összefüggés a passzív dohányzás és a különféle betegségek, egyebek között a rák kialakulása között. A nem dohányzóknak például tüdőrákot okozhat, ha hosszú ideig füstös teremben tartózkodnak. A Rákellenes Liga szervezésében - Európa számos országához hasonlóan - Szlovákiában a jövő hét a rák elleni küzdelem jegyében telik. Amint azt Éva Siracká, a liga elnöke a tegnapi sajtóértekezleten hangsúlyozta, az idén elsősorban az eddig lebecsült passzív dohányzás veszélyeire szeretnék felhívni a figyelmet. Rendkívül veszélyes a passzív dohányzás a terhes nők és a kisgyermekek számára. A témáról bővebben szombaton, az Egészségünkre című mellékletünkben olvashatnak, (ki) Katona Tamás a hagyományok büszke vállalására buzdította a fiatalokat; obeliszket avattak Komáromban Emlékezés a vértanúkra Pozsony/Komárom. Dél- Szlovákia csaknem minden nagyobb településén megemlékeztek tegnap az aradi vértanúkról. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A pozsonyiak a Kecskekapui evangélikus temetőben gyűltek össze. A mártírhalált halt Rázga Pál sírjánál tartott megemlékezés ünnepi szónoka Katona Tamás történész volt. Katona beszédében Deák Ferencre utalt, aki szerint 1848- ban a magyarok ügye európai ügy volt. A történész a nemzeti hagyományok büszke vállalására buzdította a fiatalokat. Komáromban a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület obeliszket állíttatott az aradi vértanúk tiszteletére s emléktáblát avatott az aradi börtönben öngyilkosságot elkövető Lenkey János és az Aradon vértanúhalált halt Török Ignác egykori komáromi várkapitányok emlékére. Az obeliszk szellemi atyja, Szénássy Zoltán ünnepi beszédében az aradi hősök hazaszeretetét és áldozatkészségét állította példaként a jelenkor embere elé. Az emlékmű felavatását megelőzően Klapka György szobránál tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést a komáromiak. Az ünnepség szónoka Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője volt, aki utalt rá, hogy az az életképes, erkölcsi tartást, lelkierőt és végtelen hitet hordozó nemzet, amely poraiból is fel tud állni. „Azt, hogy ma itt vagyunk és emlékezünk, annak is köszönhető, hogy elődeink a forradalom döbbenetes lezárása után újra tudták kezdeni az életet - emberként és nemzetként egyaránt” - mondta. Az ünnepségen, amelyen jelen volt Győrfíy Csaba, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete is, közreműködött a Concordia vegyes kar. Az izsai huszárok felvonulása még méltóságteljesebbé tette a megemlékezést, (kcr, vkm) A pozsonyi koszoriizáson (Fotó: Somogyi Tibor) Döntött a kormány: a vitatott antidiszkriminációs törvény végül mégiscsak az alkotmánybíróság elé kerül Csáky szerint Simon súlyos politikai hibát vétett ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csáky Pál emberjogi miniszterelnök-helyettes csatát vesztett Daniel Lipsic igazságügyi miniszterrel szemben: az antidiszkriminációs törvény igyekezete ellenére végül mégiscsak az alkotmánybíróság elé kerül. Csákyt azonban a kormánydöntésnél talán sokkal jobban bosz- szantja, hogy kollégája cserbenhagyta: Simon Zsolt a voksolás előtt távozott az ülésteremből. Az MKP miniszteri klubjának elnöke ezért hamarosan megdorgálja az agrárminisztert. „Felháborító Simon magatartása. Súlyos politikai hibát vétett azzal, hogy közvetlenül a szavazás előtt elhagyta a helyiséget, miközben egy, a kisebbségek védelmét célzó fontos cikkelyről volt szó, mely a magyar párt parlamenti frakciójának javaslatára került a jogszabályba. Egy MKP- miniszternek ilyen esetben kötelessége az ülésteremben lenni és szavazni!” - mondta felháborodva Csáky Pál a tegnapi kormányülés után. A miniszterelnök-helyettes erről tájékoztatni fogja a párt elnökségét is, hiszen ez nem vet jó fényt az MKP-ra. „Majd beszélek vele, és biztosan keményebb hangnemet ütök meg, mint ahogyan egyébként a nyilvánosság előtt kifejezem magam” - szögezte le. Csákyt meglepte Rudolf Chmel kulturális miniszter hozzáállása is. „Liberális politikusnak tartja magát, mégis megszavazta Lipsic beadványát” - nehezményezte az MKP alelnöke. Az igazságügyi miniszter nem igazán érti kollégája felháborodását, mert szerinte még Csáky sem szavazott nemmel. „Kilencen igennel voksoltak, négyen pedig tartózkodtak. Senki nem ellenezte a beadványt. Nincs amnéziám, meg lehet hallgatni a kormányülésről készült felvételt” - jelentette ki Lipsic. Csáky viszont váltig állítja: ő bizony nemmel szavazott. „A miniszterelnökhelyettes mindjárt az elején leszögezte, nemmel fog szavazni, ugyanis nem tartja jó ötletnek, ha a kormány megtámadja saját törvényét az alkotmánybíróságon, valamint azért is ellenzi a beadványt, mert szerinte a Lipsic által kifogásolt ideiglenes kiegészítő intézkedésekről szóló cikkely nem alkotmányellenes” - tette hozzá érdeklődésünkre Martin Urmanic, Csáky szóvivője, (sza) Éppen telefonált a földművelési miniszter Pozsony. Simon Zsolt szerint csak félreértésről van szó, ugyanis nem a törvény miatt ment ki a teremből. „A miniszter úrnak fontos telefonhívása volt, ki kellett mennie, hogy nyugodtan beszélhessen. Azt hitte, a vita elhúzódik, s időben visszaér” - magyarázta Czajlik Katalin, Simon szóvivője. A tárcavezető egyébként biztosan a többi MKP-s kormánytaggal összhangban szavazott volna, (-sza-) A belügyminisztérium műhelyéből származó javaslat számolt 25 milliós határral, a kabinet azonban elvetette Szórhatják a kampánypénzt, de be kell vallani ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Annyit költhetnek a pártok a választási kampányra, amennyit akarnak - ilyen formában kerül a parlament elé a politikai pártokról szóló új törvény. A jelenleg hatályos norma 12 milliós felső határt szab meg, s a belügyminisztérium műhelyéből származó új jogszabály is számolt 25 milliós limittel, a kabinet azonban ezt elvetette. „Nem az a lényeg, mennyit költenek, hanem ennél sokkal fontosabb, hogy mindent bevalljanak, s ez szigorúan ellenőrizhető legyen” - magyarázta Ivan Miklós pénzügyminiszter. Ha a törvényhozás is rábólint az elképzelésre, akkor a parlamentbe jutó pártok egy-egy mandátumért ezentúl nem 500 ezer koronát kapnának, hanem a mindenkori átlagbér harmincszorosát tehetnék zsebre. Amelyik pártnak húsznál több képviselője lenne, húsz felett már csak az átlagkereset hússzorosára lenne jogosult honatyánként. A nagyobb támogatás nem a tegnap jóváhagyott törvénytervezetből, hanem az október 1-jétől hatályos új választó- jogi normából adódik. Eszerint ugyanis minden egyes érvényes szavazatért az állami költségvetésből annyi támogatás jár, amekkora a választások évében a havi átlagbér egy százaléka volt. Ha most kellene kifizetni a támogatást, akkor az a korábbi 60 korona helyett most már szavazatonként 144 koronára rúgna. A miniszter- elnök szerint - akinek a pártja gyakran keveredett pénzügyi botrányba - végső soron a polgároknak is javukra válik, ha a pártok nagyobb támogatásban részesülnek, hiszen így kisebb szponzori nyomás nehezedik rájuk. A pártok finanszírozását figyelemmel kísérő Fair Play Szövetség elégedetlen a tervezettel, és felszólította a parlamentet: csökkentse a pártoknak járó állami támogatást. (sz-a) A hatóságok szerint több millió koronás kárt okozott Jozef B., a Perspektíva egykori vezérigazgatója Törvénytelenül üzletelt az ügyfelek pénzével ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Vádemelési javaslatot tettek Jozef B., a Perspektíva egykori vezetője ellen, aki több mint 230 millió korona kárt okozott az egészségbiztosítónak. A Korrupció- ellenes Hivatal gazdasági bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja őt - tájékoztatta lapunkat Boris Azaltovic, a belügyminisztérium szóvivője. „Jozef B. 1998-ban a Perspektíva vezérigazgatójaként a biztosító vagyonával kezeskedett néhány magánvállalat 12 váltójáért” - tájékoztatott Vladimír Palkó belügyminiszter. A cégek azonban nem térítették a váltókat, és a fizetési kötelezettség a Perspektívára szállt. Azaltovic szerint ezt a Pozsonyi Kerületi Bíróság is alátámasztotta. A gyanúsított azzal, hogy idegen vagyonnal - azaz az állampolgárok pénzével - kezeskedett, bűn- cselekményt követett el. A biztosítási díj ugyanis nem a biztosító vagyona. „Az egykori vezérigazgató indokolatlanul előnyben részesített egyes cégeket, a biztosítót pedig súlyos gazdasági válságba sodorta” - tette hozzá Palkó. Az intézmény csupán az egészségbiztosításról szóló törvény keretein belül gazdálkodhatott az állampolgárok pénzével - semmi esetre sem kezeskedhetett vele. (dem)
