Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-07 / 232. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 7. Fókuszban: merre tart Szlovákia? 3 Egyesek számára már mi vagyunk a Nyugat, ám az Európai Unió eddigi tagállamaitól bizonyos kérdésekben még fényévekre le vagyunk maradva Válaszokra vagy új kérdésekre van szükségünk? Érdekes konferenciára „csábított” minap az IVÓ közvélemény-kutató intézet. Válaszokat, új kérdéseket feszegettek, arról beszéltek, „normális” ország-e már ez a Kárpátok tövében elterülő talpalatnyi föld. Aztán szó esett a „fáradt szlovák tigrisről” is, amelyről kiderült, hogy bivaly, és sok más hasznos dologról. LŐRINCZ ADRIÁN A rendezvény egyik érdekessége az volt, hogy nemcsak a civil szféra, a társdalom kutatásával foglalkozó intézmények képviselői, hanem magas beosztású állami tisztségviselők is színt vallottak - tőlük szo- kadan módon, mellőzve a „hivatalos álláspontokat”. Martín Bútora, az IVÓ közvélemény-kutató intézet tiszteletbeli elnöke, Szlovákia egykori washingtoni nagykövete bevezetője után - melyben rámutatott Szlovákia specifikumaira az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államokkal szemben - Miroslav Beblavy munkaügyi államtitkár vette át a szót. Az „Új kihívások a fáradt szlovák tigris számára” című előadása főképp azért volt tanulságos, mert kritikusan szólt az ország lehetőségeiről. A kormányt értékelve elmondta, sikerének kulcsa abban rejlik, hogy megértette az európaivá válás és a modernizáció fontosságát. Utóbbi lényegét abban látja, hogy a különféle reformok elindítása fontos lépés volt a közszféra korszerűbbé tétele terén. A NATO- hoz és az Európai Unióhoz történt csatlakozás a „katalizátor” szerepét töltötte be ebben a folyamatban. Az államtitkár az ország jövőbeni fejlődésének három módját vázolta fel. Az első az „út a rövidlátók számára” elnevezést kapta. A szociális szférában ennek hatásai abban nyilvánulnának meg, hogy a mindenkori kormányok - koncepció hiányában - mindösz- sze arra összpontosítanának, miképp oldják meg ideiglenesen például az egészségügyi ellátás vagy a szociális biztonság terén jelentkező pénzhiányt. További lehetőségként beszélt arról, mi történik akkor, ha az ország a „könnyelműek” útjára lép. Ez akkor következne be, ha a politikai vezetés képtelen volna a megújulásra, s így még jobban elharapózna a klientelizmus, a korrupció, s az ellenük folytatott küzdelemben megfeledkeznénk olyan alapvető fogalmakról, mint a szabadság. A lehető legjobb megoldásként a „hosszú távot” ajánlotta; tehát azt, hogy Szlovákiát olyan országgá tegyük, amelyből- mint mondta - „nemcsak elköltözni fognak az emberek, hanem vissza is térnek majd ide.” ,A jövőt ceruzával írják, nem tollal” - idézte az államtitkár Keatst, amivel arra utalt, hogy a jelenlegi állapotok ellenére sem dőlt még el, melyik úton indul tovább az ország. Az íreknek, a dánoknak, a finneknek vagy a spanyoloknak kell inspirálniuk bennünket, nem pedig az Amerikai Egyesült Államoknak, Kanadának vagy éppen Svájcnak, ahol politikai arrogancia dívik, és a reformok kapcsán például senkit sem érdekel a közvélemény. „A sajtónak, illetve a politikai pártok, mozgalmak körül tömörülő értelmiségieknek kell nyomást gyakorolniuk az olyan politikusokra, akik még hajlíthatok” - vonta le a végkövetkeztetést. Hogy vannak-e ilyenek a hazai nagypolitikában, nem derült ki, mint ahogy az sem, mit jelent „egyenlővé válni a többi európaival”. ANKÉT Normális ország Szlovákia? Ezzel, illetve a „Mit hozott az 1989 novembere óta eltelt 15 év Szlovákiának” megfogalmazású, igen sarkalatos kérdéssel is szembesültek a konferencia résztvevői. íme, néhány válasz: Eugen Jurzyca, a Gazdasági és Szociális Reformok Intézetének igazgatója: Szlovákia esetében érvényes, hogy a társadalmi fejlődés ok-okozati összefüggéseire összpontosítva nem tudjuk eldönteni, mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás. Pedig aki tyúkfarmot akar létrehozni, annak ez teljesen mindegy. Vagy tyúkot, vagy tojást vesz, és vállalkozni kezd. Négy olyan fontos mozzanatot említenék, melyek hosszú távon meghatározzák sorsunkat. Az első a globalizáció, melyre állandóan reagálnunk kell, például új reformok bevezetésével. Ez azonban válságba torkollhat. Az úgynevezett „pszeudo-gazdag” és „pszeudo-szegény” réteg kialakulása is ennek a számlájára írható. Ezt a gazdasági növekedés, valamint az ezzel közvetlenül összefüggő műszaki fejlődés követi. Negyedik mozzanatként pedig a társadalom áttekinthetőbbé tételét említeném - kezdve a privatizációs ügyek „nevesítésétől” a jogkörök tisztázásáig. Az eltelt tizenöt évről csak annyit: gyakran megdöbbenek, kik ülnek ma az állami hivatalokban, kik intézik a polgárok és a köz ügyeit! Silvia Porubánová, Munka- és Családügyi Kutatóközpont: Szlovákia életképes, dinamikusan fejlődő társadalom, ám túl nagyok az egyes területei közötti szociális különbségek. Ebből egyenesen következik a munkaerő-potenciál rossz kihasználása, illetve az elszigeteltségből adódó együttműködés hiánya. A „szlovákiai tigris” kifejezés helyett - ha már a kínai horoszkóp állatjegyeinél kell maradnom - én inkább a bivalyra szavaznék. Mert erős és dolgos, de megfelelő ösztönzés hiányában eltunyu- lásra hajlamos. Az 1989 óta eltelt időszak legnagyobb eredményének azt tartom, hogy társadalmunk a sokféleséget végre kezdi pozitívumként megélni. Milan Simecka, a SME napilap főszerkesztője: Szlovákia alapvető problémája az eszmék hiánya, illetve a korrupció. Tizenöt évvel ezelőtt, a „bársonyos forradalom” után két kérdés fogalmazódott meg. Az egyik arról szólt, hogyan valósítsuk meg a működő demokráciát, a másik pedig, hogy miként töltsük ki a kommunizmus eszméje után maradt űrt. Mert a társadalomnak vezéreszmékre van szüksége, ám a „kínálat” elég szegényes a mai napig. Időközben a korrupció Szlovákia rákfenéjévé vált, ami nem új keletű jelenség; míg azonban korábban nyilvánosan illett a rendszert pártolni, ma minden „zárt ajtók mögött” zajlik. A mai Szlovákia lényege a korrupció. Lucia Zitnanská, igazságügyi államtitkár: „Az alapvető kérdés az, hogy jogállammá vált-e Szlovákia az utóbbi másfél évtizedben? Bizonyos jelek alapján ítélve igen, ám a polgár szinte naponta tapasztalhatja a hiányosságokat is. Több olyan állami intézményre volna szükségünk, amely érvényt tudna szerezni a jognak. Ezek kialakítása csupán három-négy éve kezdődött, ám a jelekből arra lehet következtetni, jó úton halad. Bízom abban, hogy az igazságügy reformja helyre teszi mindazt, ami még az előző rendszerből ránk maradt. Az ország további sorsa főleg attól függ, miképp felelünk meg az új kihívásoknak Szlovákia útja az ismeretlenbe ÖSSZEFOGLALÓ Hogy az 1989-ben a „gyengéd forradalommal” elindított folyamat 2004. május 1-én, az Európai Unióhoz történt csatlakozással ért véget, ma már sziklaszilárd tény. Milyennek látják a társadalomkutatók és a gazdasági szakemberek az ország további fejlődésének lehetőségeit? Sokan úgy tartják, hogy útja az „ismeretlenbe” vezet - minden attól függ, miképp oldjuk meg az új kihívásokat. Az egyik ilyen nagy kihívás a globalizáció, melynek hatása egyre kézzelfoghatóbbá válik. Ennek tükrében változik a lakosság életstílusa és igényei, ám anyagi lehetőségeink még mindig korlátozottak, ami konfliktusokhoz vezet. A globalizáció számlájára írható az idegengyűlölet erősödése, illetve az intolerancia fokozott megnyilvánulása a közéletben és a politikában, de az ország orientálódásának is ez szabott irányt (NATO, EU felé). Az életszínvonalban beállt változások közül ma a legszembeötlőbb az, hogy a „gazdasági növekedés” csak a társadalom egy nagyon szűk rétegét érte el, aminek a polarizáció lett az eredménye. Ez persze szociális feszültséghez vezet, mely csak akkor fog megszűnni, ha a lakosság többsége tudatosítja: a nyugat-európai életforma „meghonosodására” bizony még évtizedeket kell várni - de főképp dolgozni. A politikai és vállalkozói elit ennek érdekében annyit tehet, hogy áttekinthetőbbé, tisztábbá teszi a játék- szabályokat, esélyegyenlőséget biztosít a piaci érvényesülés terén, és bizonyos területeken felszámolja az-állam, ületve az általa működtetett nagyvállalatok egyeduralmát. Társadalmi téren több olyan kérdés is megfogalmazódik, melynek megválaszolása egyre sürgetőbb. Az első az esélyegyenlőségről szól; arról, hogy a Szlovákiában született gyerekek ugyanolyan esélyekkel vághassanak neki az életnek, mint Európa más szegleteiben világra jött társaik. Itt egy új fogalom jelentkezik, a „művelt társadalom”. Az, amelyben a műveltség érték, hosszú távon megtérülő befektetés. Az EU-hoz történt csatlakozás ebben új távlatokat nyit, csakúgy, mint az iskolaügy reformja, mely európai mércével mérve is az „úttörők” közé sorolta az országot. Az esélyegyenlőség nem bal-, és nem jobboldali téma, működőképes modellért ismét csak a Skandináv államokhoz lehet fordulni. Egy másik téma az egyénnek az államhatalomra gyakorolt hatásának növelése - magyarán, hogy a polgár ne essék az állami bürokrácia áldozatául. Tudatosítani kell azt, hogy az állampolgár megrendelő, ügyfél ebben a viszonyban, és a demokrácia mértékének egyik mutatója, hogy miképp tudja érvényesíteni akaratát az államhatalommal szemben (mely - mellékesen - belőle él). Örök téma marad az államhatalom decentralizációja, a regionális önkormányzatok hatáskörének növelése is. Az ország középső és keleti részeiben csak úgy lehet csökkenteni a magas munkanélküliséget, ha az új munkahelyek létrehozását a helyi vezetés, illetve a velük együttműködő vállalkozók veszik kézbe. Végezetül pedig - mint az említett konferencia résztvevői is megtették- fel kell tenni a kérdést: tudjuk már pontosan, mit vár el tőlünk az egyre táguló világ, és mi az, amit nyújtani tudunk? Az integrációval elkezdődött folyamat biztató - a következő évtizedek jelszava a „felzárkózás” kell hogy legyen, (la) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÉKONY IDŐ; 15-19 FOK A Hold kel 23.59-kor - nyugszik 15.58-kor A Duna vízállása - Pozsony: 300, apad; Medve: 210, változatlan; Komárom: 190, változatlan; Párkány: 110, apad. EL0RE3ELZES Reggel továbbra is folyamatos ködképződésre számíthatunk, napközben pedig többnyire felhős égboltra és helyenként sok csapadékra, néhány órára azonban még kisüthet a nap. Megélénkül a déli szél. Hidegebb lesz, a legmagasabb nappali hőmérséklet 15-19 fok körül alakul. Az éjszakai hőmérséklet 11 és 7 fokos lesz. Holnap is változóan felhős lesz az ég, időnként záporok, zivatarok alakulhatnak ki. Nappal 15 és 19 fokos hőmérsékletre számíthatunk. 0 RVOSM ETEO RO LOGIA u Kedvező hat szervezetünkre az uralkodó időjárás. Nagyobb a szellemi és fizikai teherbírásunk, jó az összpontosító készségünk. Az alacsony vérnyomású személyek gyakori migrénes fejfájással és szédüléssel számolhatnak. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők lehetőleg tartsák be az orvosi előírásokat. A ködös területeken légzési nehézségekkel találkozhatunk. Holnap tovább növekednek az időjárási kedvező hatásai. Építgetjük az országot. A kérdés, hogy olyan lesz-e, mint szeretnénk. (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)
