Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-02 / 276. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 2. Szamarránál két amerikai konvojt ért támadás. Az ellencsapás következtében 54 irakit megöltek, 5 amerikai katona megsérült. (TASR/AP-felvétel) Félszáz irakit öltek meg - a hatalomátadási tervek módosítását követelik az USA-tól Tőrbe csalt spanyolok Új, többnemzetiségű vegyvédelmi NATO-zászlóalj Békeerők lefaragása MTI-HÍR Szíriai-török együttműködés Isztambul. A novemberi isz­tambuli öngyilkos merényletek huszonkét gyanúsítottját adta át Szíria vasárnap este a török hatóságoknak. Az Anatolia fél- hivatalos török hírügynökség beszámolója szerint a szóban forgó huszonkét személy, köz­tük az egyik fő gyanúsított köz­vetlenül a november 15 és 20 között elkövetett négy, össze­sen 61 halálos áldozatot köve­telő merénylet után menekült Szíriába. Állítólag már ki is hallgatták őket a török hatósá­gok, erről azonban részleteket nem hoztak nyilvánosságra. A huszonkét gyanúsított őrizetbe vételére olyan időszakban ke­rült sor, amikor az értesülések szerint jelentős előrelépés tör­tént a nyomozásban. (MTI) Phenjan elveti az USA követelését Szöul. Elutasította az észak-ko­reai vezetés tegnap azt a kulcs- fontosságú amerikai követe­lést, hogy az ázsiai ország előbb mondjon le atomfegyver­programjáról, mielőtt biztonsá­gi garanciákat kapna az USA- tól. Phenjan azzal indokolta el­utasító álláspontját, hogy a Washington által szabott felté­tel „Észak-Korea rabszolgasors­ba döntésével” érne fel. A phenjani figyelmeztetés olyan időszakban látott napvilágot, amikor az érintett országok az észak-koreai atomfegyverprog­ram körüli válság rendezéséről folytatott hatoldalú tárgyalá­sok felújítására készülnek. Az első, kudarccal zárult augusz­tusi fordulót követő újabb megbeszéléseket valószínűleg december közepén rendezik meg. Észak-Korea a hét végén azt is jelezte: nem járul hozzá Japánnak a tárgyalásokon való részvételéhez, ha Tokió to­vábbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a megbeszélések napi­rendjére vegyék fel a phenjani kormányzat utasítására a múlt század 70-es és 80-as éveiben elrabolt több tucat japán ál­lampolgár ügyét. Az elrabolt személyeket arra kényszerí­tették, hogy nyújtsanak segít­séget észak-koreai kémek ki­képzéséhez. (MTI) Schröder az embargó ellen Peking. A Peking ellen az Eu­rópai Unió részéről még élet­ben lévő fegyvereladási tilalom megszüntetését fogja kezde­ményezni Gerhard Schröder. A német kancellár erről tegnap Pekingben Ven Csia-pao kínai kormányfővel folytatott tárgya­lásai során beszélt. Kormány­zati körökből származó forrá­sok szerint Schröder azt mond­ta: elérkezett az ideje az em­bargó megszüntetésének. Né­metország Franciaország után a nagyobb európai államok kö­zül másodikként foglal állást az 1989-es Tienanmen téri véres események - a kínai kommu­nista vezetés a tüntető fiatalok ellen bevetette a hadsereget - után bevezetett tilalom feloldá­sa mellett. Kína a közelmúlt­ban ismételten kérte a korláto­zás eltörlését. (MTI) Schröder szinte mindenben követi Franciaország példáját (Képarchívum) Tikn't/Bagdad/Madrid. Felte­hetőleg egy kettős ügynök árulása vezetett a hétvégén hét spanyol titkos ügynök le­mészárlásához Irakban. Negy­venhat, más források szerint ötvennégy iraki támadót öltek meg az amerikai erők vasár­nap, tizennyolcat megsebesí­tettek, további nyolcat pedig foglyul ejtettek. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az összecsapások helyi idő szerint vasárnap késő este történtek az or­szág északi részén, Számárrá váro­sának körzetében. Az amerikai 4. gyalogos hadosztály szóvivőjének közlése szerint a megbuktatott el­nök, Szaddám Húszéin egyik fő tá­mogatójának számító, félkatonai Fidáíjín Szaddám milícia egyenru­háját viselő támadók több rajtaütést kíséreltek meg az arra haladó ameri­kai katonai konvojokon. Az amerikai erők visszaverték a támadást, s a tá­madók közül negyvenhat (vagy 54) irakit megöltek. Az irakiak öt ameri­kai katonát megsebesítettek. A szüntelen katonai összecsapásokkal MTI-HÍR Budapest. A magyar állampolgár­ság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magya­roknak Mádl Ferenc álláspontja sze­rint „nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján”. Az elnöki állásfoglalást tar­talmazó közlemény szerint „a jog szempontjából (...) nem kizárt az ál­lampolgárság kérelemre történő megadása magyarországi letelepe­Prága. A svéd Jas-39 Gripen vadász­gépek beszerzését javasolja a cseh kormánynak az a szakértői bizott­ság, amely elbírálta a Prágának ez ügyben tett öt külföldi javaslatot. A végső döntés a kormány kezében van, s várható, hogy az év végéig megszületik. A szakértői bizottság javaslata ugyan nem kötelező jelle­gű, de valószínű, hogy a kormány fi­gyelembe veszi. Erről Ladislav Sticha, a védelmi tárca szóvivője nyilatkozott a sajtónak. Korábban Budapest is bejelentette, hogy a ma­gyar hadsereg Gripeneket kap. A cseh kormány júliusban jelentette be: október végéig vár hivatalos párhuzamosan egyre nagyobb ne­hézségekbe ütközik az USA iraki ha­talomátadási terveinek megvalósí­tása. A legtekintélyesebb síita vallási vezetők fenntartásai után az ameri­kai kormányzat fő partnerének szá­mító ideiglenes kormányzótanács is úgy foglalt állást, hogy át kell gon­dolni azt a november 15-én az USA- val kötött megállapodást, amelynek értelmében 2004 június végén a kormányzótanács feloszlik, s az irá­nyítási jogkörök közvetett választá­sok útján átkerülnek egy ideiglenes iraki átmeneneti kormány kezébe. Ugyanakkor az első közvetlen vá­lasztásokat csak 2005 március 15- én tartanák. A kormányzótanács úgy döntött, hogy egy bizottságot ál­lít fel, amelynek értékelnie kell az átmeneti kormány megalakításának legmegfelelőbb útját. Néhány nap­pal ezelőtt az iraki síita vallási kö­zösség legfőbb vezetője, Ali Husszei- ni al-Szisztani ajatolláh a tanács tag­jaival találkozva azonnali közvetlen választásokat követelt, hangsúlyoz­va: azt szeretné, ha kikérnék az iraki lakosság véleményét. Feltehetőleg egy kettős ügynök áru­lása vezetett a hétvégén hét spanyol titkos ügynök lemészárlásához Irak­dési engedély és áttelepülés nélkül azoknak a nem magyar állampol­gároknak, akiknek a felmenője ma­gyar állampolgár volt, és alkotmá­nyos alapismeretekből magyar nyel­ven vizsgát tesznek.” Öt vajdasági magyar párt és mozgalom 2003 au­gusztusában közös levélben arra kérte Mádl Ferenc köztársasági el­nököt, segítse olyan döntés megho­zatalát, amelynek eredményeként a vajdasági magyarok, ha igénylik, le­telepedési engedély és áttelepülés nélkül megkaphassák a magyar ál­ajánlatot 12 hangsebességen felüli és két gyakorló repülőgép kölcsön­zésére, s esetleges későbbi megvéte­lére. A szakértői bizottság az öt aján­lat közül kettőt - a svédet és az ame­rikait - talált rendkívül érdekesnek, végül is a svédet terjesztette a kor­mány elé. Svédország ugyanis hasz­nált gépek áráért teljesen új Jas-39 Gripen gépeket adna a cseheknek. Az amerikaiak F-16-os használt va­dászgépeket ajánlottak a cseheknek, s ehhez még egy 550 millió dolláros kedvezményes kölcsön is járult vol­na. Prágának két alapvető feltétele volt: a gépek kölcsönzése ne kerül­jön többe évente 1,5 milliárd koro­nánál, illetve műszaki paramétereik haladják meg a MiG-21-es vadász­ban - írta tegnap az El Mundo. A spanyolok informátorai között alkal­masint ott volt a bukott iraki rezsim egy titkos ügynöke is. „Az iraki infor­mátorok hálózata bűzlik, tele van olyan személyekkel, akik már Szaddám titkosszolgálatának is dol­goztak” - idézett a lap spanyol hír­szerzési forrásokat. A Bagdadtól 30 küométerre délre végrehajtott táma­dásban hét spanyol ügynök vesztet­te életét, a nyolcadik sérülés nélkül úszta meg a rajtaütést. Egyik, halá­los sebet kapott társa az utolsó erejé­vel mobiltelefonon riasztotta a mad­ridi CNI-központot: „Megölnek ben­nünket. Küldjétek helikoptereket ér­tünk!” A német ARD televízió stábja véletlenül szemtanúja volt a spanyol csoport drámájának. Mint a szer­kesztő elmondta, autójukból látták, amint heves lövöldözés zajlik az or­szágút mentén. Értesítették az iraki rendőrséget, amelynek illetékese azonban közölte: helyi törzsek kö­zötti viszály rendezése zajlik, ebbe a hatóságnak nincsen beleszólása. A németek a röpködő lövedékekre va­ló tekintettel jobbnak látták, ha to­vábbhajtanak. Csak másnap tudták meg, hogy a spanyol ügynökök le­mészárlásának voltak szemtanúi. lampolgárságot - emlékeztet a köz­lemény. Az államfő a lehetőségek megvizsgálására konzultációt kez­dett neves jogtudósokkal, s ennek alapján jutott az említett következte­tésre. Mádl Ferenc meggyőződése szerint ugyanakkor az állampolgár­ság megszerzésének megkönnyíté­séről szóló döntés akkor lehet he­lyes, ha az egyidejűleg szolgálja a szomszédos államokban élő magya­roknak a magyar nemzethez való tartozását és a szülőföldjükön'való boldogulását. gépekét. Nem hivatalos információk szerint az új svéd gépek kölcsönzése mintegy 10 százalékkal lesz olcsóbb a kormány által megszabott felső határnál. Ugyanakkor a svédek szá­mos beruházásra is kötelezettséget vállalnának Csehországban. A va­dászgépeket Csehország kormány­vagy tárcaközi szerződések alapján kölcsönözné ki. Ugyanakkor a cseh kormány távlati célja továbbra is az, hogy 24 darab hangsebességen felü­li, teljesen új vadászgépet vásárol­jon. Ezzel a szakértői vélemények szerint mintegy 25-30 évre megol­dódna a légtér védelme. A cseh lég­védelem jelenleg csak nyolc korsze­rűsített MiG-21 típusú szovjet gyárt­mányú vadászgéppel rendelkezik. Brüsszel. Az USA azt szeretné, ha a NATO teljesen átvenné az afganisz­táni katonai akciók feladatát - közöl­te Donald Rumsfeld amerikai védel­mi miniszter, miután a belga főváros­ba érkezett a NATO védelmi minisz­tereinek tegnap kezdődött kétnapos tanácskozására. Rumsfeld néhány újságírónak elmondta: bár Washing­ton még nem állt elő üyen javaslat­tal, „ez olyan célkitűzés, amelyet mi bizonyosan támogatnánk”. Üdvözöl­te, hogy a NATO már most is szere­pet vállal Afganisztánban: a katonai szövetség - történelme első, Euró­pán kívüli hadművelete során - át­vette az afganisztáni nemzetközi biz­tonsági erők, az ISAF irányítását. A NATO-tagállamok védelmi mi­nisztereinek szokásos, kétnapos év végi tanácskozásán jóváhagyták a boszniai NATO-erők lényeges, majd­nem 50 százalékos csökkentését. Egyben döntés született a koszovói békefenntartó alakulatok létszámá­nak lefaragásáról is. Ezt a NATO egyik magas rangú, de magát meg­nevezni nem akaró vezetője közölte. Mint mondta, a boszniai kontingens nagysága 2004 márciusára a jelenle­gi 12 ezerről 7 ezerre csökken, Ko­Maastricht. Alapvető jogok megsér­tése lehet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöke szerint a terrorizmus elleni harc ára. „Hasztalan és káros lenne, ha a terrorizmussal lepleznénk bizo­nyos emberi jogok korlátozását” - fi­gyelmeztetett Jaap de Hoop Schef­fer EBESZ-elnök tegnap, a szervezet Maastrichtban megrendezett kétna­pos külügyminiszteri értekezletének megnyitóján. A házigazda holland külügyminiszter szerint az EBESZ a többi nemzetközi szervezettel való együttműködést és tanácskozást tartja követendőnek a konfliktusok Moszkva. Az orosz alsóház bizton­sági bizottsága arra a következtetés­re jutott, hogy a grúziai hatalomvál­tás jugoszláv forgatókönyv szerint zajlott le, gondosan előkészítve. Ezt a dumabizottság alelnöke, Nyikolaj Kovaljov, az orosz biztonsági szolgá­lat (FSZB) volt vezetője mondta a Rosszija tévécsatornának. Kovaljov szerint a zömmel amerikai társadal­mi alapítványok által finanszírozott előkészítés 2002-ben kezdődött Belgrad melletti táborokban, ahova magánvendégként hívták meg azo­kat a grúz politikusokat, akiket al­kalmasnak ítéltek a bársonyos forra­dalom forgatókönyvének megvaló­sítására. Mint mondta, a grúz ellen­zék vezetői gyakran megfordultak ezekben a táborokban, így a jelenle­Bukarest. Az Erdélyi Magyar Nem­zeti Tanács (EMNT) létrehozása el­fogadhatatlan, ha nem illeszkedik a román alkotmány kereteibe - fejtet­te ki vasárnap Kolozsváron Adrian Nastase. A Mediafax jelentése szé- rint a román kormányfő kijelentet­te: Romániában csak az alkotmány­nak megfelelő struktúrákat lehet létrehozni. Egyértelműen utalt a ro­mániai magyarok radikális csoport­jainak az elképzelésére, miszerint létrehozzák az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. Nastase éberség­re int az olyan kezdeményezésekkel kapcsolatosan, amelyek múltbeli szovóban pedig a következő év so­rán 20 ezerről 17 ezerre viszik le a létszámot. A Boszniával kapcsolatos döntést a köztársaság helyzetének stabilizálódása indokolja, ugyanak­kor látható, hogy a NATO kezdi elő­készíteni az itteni feladatkör átadá­sát az Európai Uniónak. Ez utóbbi lépés - eddig az amerikaiak ellenál­lása miatt nem sok esélye volt a si­kerre - immár Washingtonnak is sürgős: az iraki hadjárat nyomán az amerikai vezetésnek másutt van szüksége a Boszniában lekötött ala­kulataira. Koszovói illetően a NATO illetékesei múlt heti nyilatkozataik­ban kizárták a komolyabb, a boszni­aihoz hasonló csökkentés esélyét, s csak kozmetikai változásokat való­színűsítettek. A 3 ezres kivonás azért ennél nagyobb jelentőségű, de lát­ható: a koszovói helyzet korántsem stabilizálódott még annyira, mint a boszniai. Hivatalosan is megalakí­tották tegnap a NATO új, többnem­zetiségű vegyvédelmi zászlóalját, amelynek a nukleáris, vegyi és bioló­giai fegyverek elleni harcban (adott esetben az ilyen terrortámadások megelőzésében) szánnak fontos sze­repet. A zászlóalj mintegy 500 em­berből áll, az első hat hónapban a csehek parancsnoksága alatt. felszámolásában. Mint utalt rá, ez a helyzet Grúziában is, ahol közös se­gítséget kell nyújtani a január 4-i el­nökválasztás tisztességes és demok­ratikus lefolytatása érdekében. Hol­landia egymaga egymillió eurót akar rendelkezésre bocsátani a vá­lasztások sikeres megrendezése ér­dekében. De Hoop Scheffer megem­lítette: más országok és az EU Bizott­sága is kész a segítségre. „A demok­ratikus választások önmagukban azonban nem fogják megoldani az Abháziával és Dél-Oszétiával fennál­ló problémákat” - fűzte hozzá. A maastrichti találkozón részt vesz Nino Burdzsandze, Grúzia ideigle­nes elnöke is. gi elnökesélyes Mihaü Szaakasvili fél évet töltött Szerbiában. Kovaljov megjegyezte, hogy az USA tbiliszi nagykövete, Richard Miles korábban Belgrádban állomásozott, mégpedig éppen akkor, amikor Szlobodan Milosevics elnök diktatúráját meg­döntötték. A bukott grúz elnök, Edu­ard Sevardnadze ugyancsak kor­mánytól független amerikai demok­ráciaterjesztő szervezeteket, köztük Soros György amerikai pénzember Nyüt társadalom alapítványát vá­dolta azzal, hogy a grúz fiatalokat a hatalom ellen hangolják. Sevard­nadze annak idején helyeselte, hogy az orosz hatóságok bezárták a So­ros-alapítvány moszkvai helyiségeit, de elnökségének utolsó napjaiban úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem kívánja betiltani a grúziai alapítvány tevékenységét. szemléletet próbálnak visszahozni a XXI. századba. „Meg kell monda­nunk azoknak, akik továbbra is a XIX. századi gondolkodásmódot kö­vetik, hogy más céljaink vannak, ezekre akarjuk összpontosítani a fi­gyelmünket.” Mivel a december 13- án megalakulni készülő EMNT, akárcsak az október 26-án létrejött Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az erdélyi, illetve a székelyföldi auto­nómia különféle formáinak a meg­valósítását tűzte ki célul, Nastase hangoztatta: az ország jelenlegi te­rületi-közigazgatási felosztásának bármiféle módosítása csakis a 2004-es választások után kerülhet napirendre. Nem ellentétes sem a magyar alkotmánnyal, sem a nemzetközi és az európai joggal Mádl a kettős állampolgárságról A svédek számos beruházásra is kötelezettséget vállalnának Csehországban Prágának is a Gripenelc tetszenek KOKES JÁNOS EBESZ: külügyminiszteri tanácskozás Maastrichtban MTI-HÍR Amerikai társadalmi alapítványok finanszírozták Grúziai hatalomváltás, jugoszláv forgatókönyv MTI-HÍR Elfogadhatatlannak tartja a nemzeti tanácsokat Nastase éberségre int mti-hIr Jogsértés és terrorizmus

Next

/
Oldalképek
Tartalom