Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-04 / 228. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 4. Közélet 5 Beszélgetés Bordás Sándorral a magyarországi és a határon túli magyar tudományos műhelyek együttműködéséről A tudomány se ismer határokat A Magyar Tudományos Akadémia többek közt területi bizottságainak határon túli tagjai révén mind szorosabb együttműködésre törekszik az anyaország határain túl élő és tevékenykedő magyar tudományos műhelyekkel és kutatókkal. Az együttműködés lehetőségeiről és a meglévő keretek bővítéséről Bordás Sándort, az MTA Veszprémi Területi Bizottságának tagját kérdeztük. RÁCZ VINCE Milyenek a jelenlegi keretei a határokon átívelő tudományos együttműködésnek? 1998-ban az akadémiai fejlesztési és stratégiai program részeként alakult meg az Akadémiai Kisebbségkutató Műhely, mely 2001. január 1-jével önálló akadémiai kutatóműhellyé vált Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet néven, melynek igazgatója a hazai berkekben is jól ismert és elismert, szaktekintélynek számító Szarka László történész lett. Három nagy kisebbségi célcsoport - a környező országokban élő kisebbségi magyar, a magyarországi nem magyar és a kelet-közép-európai ci- gány/roma közösségek - helyzetében, önszerveződésében, a többség-kisebbségi kapcsolatokban lezajló dinamikus változások jelentették a Műhely, illetve az Intézet egyéni és csoportos kutatási programjainak a legfontosabb vizsgálati szempontjait. Az Intézetben kapott elhelyezést a Szlovák Tudományos Akadémia magyarországi képviseleti irodája, mely a 2001. június 8-i, a-Szlovák Tudományos Akadémia és az MTA közötti megállapodás alapján jött létre. Más környező országgal az MTA-nak nincs hasonló kapcsolata. A két partnerakadémia közös tanulmánykötetet jelentett meg 2002- ben Tudomány a Duna két partján címmel, a Kalligram Könyvkiadó és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete gondozásában. A kötet » Területi irodák jönnének létre, melyek feladata a különféle tudományterületeken folytatott szakmai együttműködés ko- ordinálása lenne. \\ Az akadémiai közös kutatásaink című konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza. A megállapodásban foglaltak szerint a jövőben úgynevezett területi irodák jönnének létre, melyek feladatát a különféle tudományterületeken folytatott szakmai együttműködés koordinálása, illetve konferenciák szervezése jelentené. A jelentkezéshez szükséges űrlapokat először a környező országokban terjesztették a tudományos fokozattal rendelkező magyar kollégák körében, eddig csaknem 500-an jelentkeztek (Somogyi Tibor felvétele) A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának a tagjaként mi a feladata? A feladatom abból áll, hogy a határokon átnyúló, egyetemes magyar tudományosság jegyében a szlovákiai magyar tudományos intézményeket, szervezeteket, fórumokat és személyeket bevonjam a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának (MTA VAB) munkájába, és az ottani tudományos műhelyek tevékenységébe. Glatz Ferenc 1999 decemberében az MTA közgyűlésen bejelentette: szeretné, ha egyre több határokon túli magyar kutató kapcsolódna be az MTA szervezeti életébe. Ennek következtében négy évvel ezelőtt két program is beindult: egyrészt a Szülőföld (Domus) program, vagyis a határokon túli magyarok szülőföldön végzett kutatását elősegítő projektum, másrészt az MTA szerkezeti átalakítása: a köztestületi tagság kiterjesztése a határon túli magyarokra. Egy évvel később a köztestületi tagságot közgyűlési határozattal kiterjesztették a környező országok magyar kutatóira is. Fontosnak tartom azonban leszögezni, amit egy korábbi alkalommal az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, Berényi Dénes akadémikus is hangsúlyozott, hogy a magyar tudományossággal való foglalkozás és ezeknek a kapcsolatoknak az ápolása távol van minden nacionalista színezettől, hiszen a tudomány mindenkor egyetemes és a magyar tudományosságon belüli kapcsolatok ápolása semmiképpen sem irányulhat az egyetemes tudomány ellen. Éppen ellenkezőleg, az egyetemes tudományon belüli kapcsolatok építésében egyfajta katalizátor szerepet kell betöltenie. Milyen visszhangra talált ez a kezdeményezés a szlovákiai szakemberek körében? A jelentkezéshez szükséges űrlapokat először a környező országokban terjesztették a tudományos fokozattal rendelkező magyar kollégák körében, eddig csaknem 500- an jelentkeztek. Az MTA jelenleg 68 szlovákiai köztestületi tagot számlál. Közülük 19-en az Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának munkatársai, 14-en pedig a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályát képviselik. A legnagyobb arányban egyébként a romániai kutatók képviseltetik magukat a szervezetben, létszámuk eléri a 241 főt. A határon túli köztestületi tagok névjegyzéke a legfontosabb adatokkal megtalálható az MTA www.mta.hu című honlapján, ezzel is elősegítve a magyar-magyar tudományos együttműködést. A köztestületi tagság kiterjesztése a világ más országaiban tevékenykedő magyar kutatókra is folyamatban van, az Amerikai Egyesült Államokból már 150-en jelentkeztek, "és már Kanadában is megkezdődött az ez irányú munka. Ezen tagok nyilvántartását, valamint ügyeik intézését is a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottság, illetve az MTA területi központjai végzik. A területi központok azon országok magyar, vagy magukat magyarnak valló kutatóit vonták be, melyek területileg közel állnak ezekhez a központokhoz. Tavaly a Debreceni Akadémiai Központ (AK) 241, a Miskolci 16, a Pécsi AK 30, a Szegedi AK 161, és a Veszprémi Akadémia Központ 48 tagot számlált, az akadémiai központhálózat 2002-ben összesen 496 kutatóval tartott fenn együttműködést. Miben segíti a Domus program a kutatók munkáját? A Domus célja az anyaországi és a külföldi magyar tudományossághoz tartozó kutatók közötti együttműködés előmozdítása, ezen belül is elsősorban az MTA külső tagjaival való kapcsolattartás, Magyarország határain túl működő és a távolabbi külhoni magyar tudományos műhelyekkel való együttműködés segítése, valamint a magyar témával foglalkozó kutatások támogatása. A Domus részeként a határon túli magyar kollégák egyebek mellett magyarországi egyetemi tanszékeken, kutatóintézetekben, levéltárakban végzendő kutatómunkára feljogosító pályázatokat nyerhetnek. Ezen kívül a program Magyarországon tartott tudományos konferenciákon való részvételre is nyújt támogatást. Tavalyig 108 szlovákiai érdeklődő szerepelt siA határon túli magyar kollégák magyarországi egyetemi tanszékeken, kutató- intézetekben, levéltárakban végzendő kutatómunkára feljogosító pályázatokat nyer- , . hetnek. >> kerrel a Domus program keretében meghirdetett pályázatokon. Arányuk a határon túli nyertes pályázók összlétszámához képest mintegy 12 százalék. A pályázatok 65 százalékát a romániai kutatók nyerték. A közeljövőben milyen rendezvényeket szerveznek az együttműködés részeként? November elejére konferenciát hívtunk össze az MTA Veszprémi Területi Bizottsága és a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet közös szervezésében. A szakmai találkozó az európai uniós csatlakozásunk kulturális hatásai jegyében zajlik majd. A szakmai találkozó előadói közt szerepel a tervek szerint Öllős László politológus és Liszka György etnográfus is. Bugár Béla pártelnök visszautasítja azt a vádat, hogy a magyar párt keveset foglalkozik a Pozsonytól távol eső régiókkal Hétvégén a Bodrogközt járják az MKP vezetői ■ LECZO-ZOLTÁN Nagykapos. Jövőképet a régióknak címmel MKP-napokat tartanak pénteken és szombaton a Nagy- mihályi és Tőketerebesi járás több településén. A rendezvény az Ung- vidék és a Bodrogköz Európában című konferenciával kezdődött tegnap a Nagykaposi Városi Hivatal nagytermében például Bugár Béla, Simon Zsolt, Miklós László, Szigeti László, Csáky Pál, Gyurovszky László, Podstránsky Vladimil, Pásztor István részvételével. Bugár Béla MKP-elnök elmondta, a rendezvénysorozatot azért tartja az MKP, hogy tájékoztassa Szlovákia egyes régióiban élő polgárait a közelgő uniós csatlakozással járó újfajta kihívásokról és lehetőségekről. Kiemelte, hogy a pártot sokszor éri az a vád, hogy nem foglalkozik eleget a Pozsonytól távolabb eső régiókkal. Szerinte ez a vád nem helytálló, mert a párt mindig is kiemelten kezelte a hátrányos helyzetű településeket. A kormány és az MKP- miniszterek csak alulról jövő konkrét kezdeményezéseket tudnak támogatni, ha nincs kérés, nem tudnak segíteni. Ezért a konferencia résztvevőit, iskolaigazgatókat, polgármestereket, vállalkozókat arra biztatta, hogy konkrét kérdéseket intézzenek a megjelent miniszterekhez. Simon Zsolt, a mezőgazdaság jelene és jövője című beszámolójában értékelte az elmúlt évet. Miklós László a környezetvédelmi minisztériumnál megpályázható lehetőségekről beszélt, taglalva az egyes programok feltételrendszerét. Szigeti László államtitkár az oktatásügy helyzetével foglalkozott a kisebbségi iskolák finanszírozása című beszámolójában. Elmondta, hogy az elmúlt évet sok iskola adóssággal zárta, s az idén is több mint 700 millió koronás utófinanszírozásra volt szükség. Az új normatív finanszírozási rendszer sok kisiskolát sodorhat veszélybe, s mivel a magyar iskolák mintegy fele tartozik ebbe a kategóriába, ez a probléma nagyon súlyos. Az általános vitában konkrét kérdéseket fogalmazódtak meg a hallgatóság soraiból, és helyenként kemény kritikával is illették a pártot. Csáky Pál Az európai uniós alapok nyújtotta lehetőségek a hátrányos régiók számára címmel tartott rövid beszámolót. Gyurovszky László a leszakadó térségek régiófejlesztési lehetőségeit taglalta, kiemelve a humán erőforrások kihasználását. Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter a lakossági fórumon az általános pénzhiányról, a tej- és a disznóhús felvásárolása körül kialakult helyzetről és az aszálykárokról is szólt. Elmondta, hogy jelenleg a Sapard-programra jelenleg 607 pályázat érkezett, és mintegy 900 millió koronát tudnak szétosztani, de az európai uniós csatlakozás előtt a pályázóknak már aláírt szerződésekkel kell rendelkezniük. A minisztérium 36 regionális kirendeltség működtetését tervezi, ahol a dolgozók segíteni tudnak a pályázóknak. Jelenleg a pályázatok feltételeit a minisztérium honlapján találhatják meg az érdeklődők, s az oldal egy interaktív részén konkrét kérdésekre is választ kaphatnak. A miniszter elmondta, hogy a támogatandó területek köre kibővült, erdősítésre, csatornahálózat kiépítésére, műemlékek felújítására és az agroturizmus fejlesztésére is pályázhatnak. A minisztérium a tervek megvalósításában természetesen szorosan együttműködik a vidékfejlesztési minisztériummal. RÖVIDEN Szükséges az antidiszkriminációs törvény Pozsony. Szlovákiának 2004. május elsejéig - az uniós csatlakozásig - diszkrimináció-ellenes törvényt fogadjanak el, az EU jogrendszerével összhangban. Erre tegnap az Európai Bizottság figyelmeztette nem csak Pozsonyt, hanem a többi csatlakozó államot is. Szlovákiában már megpróbáltak egy ilyen törvényt elfogadni, ám a KDH ezt megtorpedózta. Vladimír Palkó képviselői indítványára körülbelül egy éve levették a parlament programjáról az akkor Csáky Pál által benyújtott tervezetet. „A szexualitás nem tartozik a parlamentre” - magyarázta akkor Palkó. (TASR, ú) Előadás kérdés nélkül Trencsén. Nem kérdeztek semmit a trencséni egyetem hallgatói Robert Kaliňáktól, a NATO-ról szóló előadáson. Á politikus elmondta: a NATO központjában nagy érdeklődéssel figyelik, mi történik Szlovákiában, ám nem nézik jó szemmel az eseményeket. A mintegy száz hallgatónak tartott ismertető után többszöri felszólításra csak a tanárok tettek fel kérdést a politikusnak. Kaliňák a diákoknak egyebek között a védelmi bizottság munkájáról és a fegyveripar szlovákiai helyzetéről is beszámolt. (TASR) Miklós László egyszer sem jelent meg Pozsony. Tegnap sem tanácskozhatott a háromoldalú érdekegyeztető tanács, a megbeszélésen ugyanis a szükséges négyből csak három miniszter jelent meg. „Javasolni fogom, hogy Miidós László helyett más miniszter legyen tagja a tanácsnak” - jelentette ki Pavol Rusko gazdasági miniszter. Éppen az MKP által delegált környezet- védelmi miniszter hiányzott a legtöbbet: a tizennyolcból egy ülésen sem vett részt. (SITA) Öngyilkostól lopott a rendőr Kassa. Október végén kerül a bíróság elé Adrián B. volt rendőr ügye, aki január 3-án lopáson értek. Az eset fölöttébb morbid: egy kassai lakos értesítette a rendőrséget, hogy nem tud bejutni a lánya lakásába, félt, hogy a nő öngyilkosságot követett el. Adrián B. ekkor társával felnyitotta a lakást, megtalálták a halott nőt. A gyanúsított ott maradt őrködni, amíg a társa visszament az őrsre, hogy hívja a nyomozókat. Később derült ki, hogy az őrködő rendőr körülnézett a lakásban, ékszereket és mobiltelefont vitt el. (TASR) Fico szerint mégis kell a jogszabály Pozsony. Meg kell tartani a kereskedelmi láncokról szóló törvényt - mondta Robert Fico, a Smer elnöke. A jogszabályt az Európai Bizottság nem tartja jónak és visszavonását kérte Szlovákiától, pedig az csak egy hónapja van érvényben. A politikus Eric van der Lindentől konkrét választ vár arra, miért akarja az EU visszavonatni a törvényt, mert az előkészület idején is tudták, mit fog tartalmazni. 2002 májusában a bizottság levélben fejezte ki, hogy nem értenek egyet azzal, hogy a kereskedelemben az áruk hetven százaléka hazai termék legyen. Viszont ezt a jogszabály nem is tartalmazza, „ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy érvénytelenítését kérik” - tette hozzá Fico. (ncs) Januártól 6220 koronára emelnék a legkisebb béreket Nőhet a minimálbér ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A szociális minisztérium januártól újra emelné minimálbért: Ľudovít Kaník, a tárca vezetője az érdekegyeztető tanács tegnapi ülésén 6220 koronás minimálbért javasolt a jövő évre. A javaslat meglepetésként érte a szociális partnereket, hiszen a kormány szerdán növelte a minimálbér értékét 5570 koronáról 6080 koronára. „A javaslatról még nem folyt egyeztetés, nem beszélhetünk arról, hogy ez már végleges” mondta lapunknak Martin Danko, a minisztérium szóvivője. Az emeléshez azonban módosítani kell a minimálbérről szóló törvényt is, mivel az kimondja, hogy a fizetések alsó határát minden évben október 1-jei hatállyal módosítja a kormány. Az említett törvényben további változást is javasol a tárca, mely szerint a minimálbér értékét nem kormányrendelet szabályozná, hanem törvényi szabályozás alapján emelkedne az átlagbér emelkedésének arányában, (lpj) A Smer nyerné a választásokat, harmadik az MKP TASR-HÍR Pozsony. Mikuláš Dzurinda pártját jelenleg csak a lakosság 6,5 százaléka támogatja, az SDKÚ-t hét párt is megelőzi. Az előző felméréshez viszonyítva 2,2 százalékot veszített népszerűségéből a kormányfő pártja, az egy évvel ezelőtti választásokon még 15% felett végzett. Ha szeptember 17-e és 23-a között tartottak volna parlamenti választásokat Szlovákiában, a Smer nyert volna 25,6 százalékos aránnyal - derült ki a Focus és az IVÓ felméréséből. A válaszadók 15,9 százaléka nem menne el választani, 16,6 százaléka nem adott választ, biztosan részt venne a voksoláson 67,5 százalék. Mélyponton az SDKÜ -
