Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-17 / 139. szám, szombat
8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 17. A jéghegyek képződése független a fölmelegedéstől Úszó óriási jégkocka A fémek hőtani tulajdonságai, a biológiai struktúrák és a sérülések okozta gyulladások kerülnek terítékre Kísérlettervek az űrállomáson Az űrállomás összeszerelése komoly szaktudást igényel. Felvételünkön a Discovery űrsikló rakteréből rakodnak ki. (Fotó: archív) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A megfigyelő műholdak látják a fától az erdőt. Nemcsak tíz centiméteres tárgyakat, hanem 100 kilométeres objektumokat is észlelni tudnak a Föld felszínén. Az ERS-2 európai távolságmérő műhold a közelmúltban az eddigi legnagyobb jégtábla leszakadását észlelte az antarktiszi jégmezőről. A B15 jelű jéghegy ez év márciusában kezdett leszakadni, és a következő hónapban szabadult el. Azóta sodródik észak felé a Ross- jégmezőtől kiindulva. Hossza mintegy 300, szélessége pedig 40 kilométer. A jéghegyek képződése és sodródása független a globális fölmelegedéstől, illetve az üvegházhatástól, sőt a Ross-jégmező kiterjedése ebben az évszázadban volt a legnagyobb, mielőtt önállósította magát a legészakibb része. Időközben két másik jéghegy leválását is észlelték, ezek azonban csak kis- öccsei az -előbbinek. A B17 jelű hossza „csak” 100 kilométer, tőle nyugatra pedig egy 40 kilométeres jégtábla jelent meg. Az ERS-2 mesterséges hold ritka, poláris pályán kering a Föld körül, vagyis a szokásos egyenlítői pályára merőlegesen, ami azt jelenti, hogy keringése során „látja” a teljes földfelszínt. Az Egyenlítő fölött keringő égitestek nem látják a sarkok környékét. A műhold ATSR-2 jelű berendezése nagy pontossággal méri a felszíni hőmérsékletet a Földön, a jéghegyfelvételek 12 mikron hullámhosz- szúságú hőfelvételek. Ez teszi lehetővé a jéghegy észlelését, ugyanis ajég és a környező víz hőmérséklete eltér egymástól. (K. Z. P.) Május 29-én sikeresen visz- szatért az Atlantis, miután megjavította a nemzetközi űrállomást (ISS), és felszerelte rá azokat a kábeleket és korlátokat, melyek a következő legénység fogadásakor jutnak fontos szerephez. Eközben az Európai Űrügynökség aláírta azt a megállapodást, amely a kísérletek megkezdéséről szól. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Adantis május 19-én, négyszeri halasztás után indult a Kennedy űrközpontból, hogy elvégezze az űrállomásjavítási munkálatait, amelyek nélkül az egész program megvalósulása kerülhetett volna veszélybe. Az Adantis feladata az volt, hogy kicserélje az űrállomás első eleme, az orosz gyártmányú Zaija lemerült telepeit, illetve kijavítsa az építkezésben fontos szerepet játszó darukat és különféle berendezéseket. Az Atlantis hétfős személyzete (hat amerikai és egy orosz űrhajós) kitűnő munkát végzett, így a nemzetközi űrállomás jelenleg készen áll arra, hogy júliusban fogadja az orosz Zvezda (Csillag) központi lakómodult. Az oroszok előbb pénzügyi okokból, majd a Proton hordozórakéta meghibásodása miatt évek óta halasztjáka modul indítását, ami az építkezés kulcspontja. Ám az amerikaiak időközben bejelentették, hogy tovább nem várnak. Ha a júliusi start nem sikerül, akkor decemAz oroszok már évek óta halogatják a moduluk indítását. berben az új, jelenleg még gyártás alatt lévő, 210 rmllió dolláros amerikai ICM (Interior Control Module) modult csatlakoztatják a Zvezda helyére. Bár a nemzetközi űrállomást még építik, az már biztos, hogy milyen kísérleteket végeznek majd rajta. Az Európai Űrügynökség (ESA) májusban megállapodott a különböző tudomány- és iparágak képviselőivel arról, müyen kutatásokat hajtanak végre az állomás fedélzetén. Az első és az egyik legfontosabb kísérleti berendezés az úgynevezett bioreaktor, amely a szövetnövekedés kutatásában játszhat fontos szerepet. A szerkezetet egy nemzetközi tudósokból és ipari szakértőkből álló csoport fejlesztette ki. A bioreaktor azon a gondon segíthet, hogy a gyakori donorhiány miatt ne kelljen hosszú évekig várni a szerv- és szövetátültetéseknél. Ha a kísérletek sikerrel járnak, talán nagyobb lehetőség nyílna rá, hogy a beteg károsodott szövetének (esetleg szervének) helyére olyan szövetet ültessenek be, melyet ugyanazon páciens testének egészséges területeiről vettek. Az ilyen beültetések során nem lép fel az idegen szervek, szövetek beültetése esetén egyébként jellemző védekezési mechanizmus, a kilökődés. Ezért a bioreaktorban való szövetnövesztés tanulmányozása egyike a legfontosabb céloknak. Miért van mindehhez szükség a súlytalanságra? Azért, mert a gravitáció hatásainak kiküszöbölésével a tudósok előtt megnyílik a lehetőség a sejtkultúrák növekedésének térbeli tanulmányozására. Súlytalanságban várhatóan sokkal könnyebb befolyásolni a növekedés irányát és sebességét. Az ESA űrkísérletekkel kapcsolatos pályázatára összesen 145 pályamű érkezett. Ebből 62 pályamunkát vizsgálnak meg részletesen. A tervek között szerepelnek a (főként folyékony) fémek hőtani tulajdonságaival, a különféle biológiai struktúrákkal, és a sérülések miatti gyulladások kezelésével foglalkozó kísérletek is. A folyékony fémek hőtani tulajdonságainak vizsgálata például azért érdekes, mert földi körülmények között még a higanyra is igaz, ami a folyadékokra: nevezetesen, hogy kitöltik a tartóedény falát. Ám súlytalanságban ez is megváltozik. A higany lebegő gömbcsepp- ként tanulmányozható. A kutatás célja megállapítani, vajon ilyen körülmények között hogyan változnak a fémek alapvető jellemzői. Ugyancsak fontos, hogy a súlytalanság hatására megváltozhat a molekulaszerkezet, s ez egészen új lehetőségeket teremt különböző gyógyszerek előállítására. A nemzetközi űrállomás tudományos jelentőségét jelenleg még felbecsülni is nehéz. A magyarok sem maradnak ki a programból. A fedélzeten helyet kap a miskolci sokzónás kristályosító, az „űrkemence”, illetve a Farkas Bertalan által is használt Pille dózismérő korszerűbb változata. (N-g) Mérge egy eddig azonosítatlan, csípős anyagot tartalmaz Jönnek a tűzhangyák ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Egyesült Államokban élő Stanley Schuman éppen kertészkedett, amikor véletlenül beletérdelt egy tűzhangyabolyba. Ez súlyos hibának bizonyult: Schuman lábát hetekkel később is csúnya, vörös hegek tarkították. A történet iróniája, hogy Stanley Schuman egyike annak a kevés tudósnak, aki a tűzhangyák kutatásának szentelte életét. A tűzhangyák okozta pániknak két fő oka van. Az egyik, hogy könyörtelenül tetjeszkednek: 1950-ben még csak az USA délkeleti partvidékének egy-egy részén voltak fellelhetőek, ma már az egész partvidéket ellepik, és egyre nyomulnak a kontinens belseje felé. A pánik másik oka, hogy a tűzhangyák kellemetlen és utálatos lények. A méreg, melyet kibocsátanak, túlnyomó- részt egy eddig azonosítatlan, borsszerű, csípős anyagot tartalmaz. Csípésük fájdalmas, és mire elérkezik agyunkba a fájdalom, a hangya már kétszer-háromszor is megmarhatott. Ráadásul nem is pusztul el a csípéstől, mint a méh. A tűzhangyák képesek háziállatokat is elpusztítani. A népesség mintegy 80%-ának csak apróbb kellemetlenségeket okoztak, 15%-uknak azonban begyulladt a bőre legalább egy héten át. Százból egy vagy két ember pedig fulladási rohamot vagy szívinfarktust kap, esetleg meg is hal. A holttesten semmiféle bőrelváltozás nem látszik. „Tökéletes gyilkosság. Még egy boncolás sem mutatja ki a mérget” - mondja dr. Schuman. A károkozó valószínűleg 70-80 évvel ezelőtt érkezett az USA-ba, egy hajó fenekén. Brazüiában és Argentínában, ahol a tűzhangya őshonos, több ragadozó tartja őket kordában. Észak-Ameri- kában azonban nincs ilyen védelem, ezért szinte tűzvészként terjednek. A hangyák már a nyugatipartra is átjutottak. A tűzhangya keveredhet egyes észak-amerikai fajokkal, s a hibridizáció egyre újabb génvariációkat eredményez. Amerikai tudósok megpróbálták felvenni velük a harcot, a legújabb ötlet: egy parazita légy, amely a hangya fejében helyezi el lárváját. A lárva gyakorlatilag átrágja magát a fejen, amíg az szét nem esik. A kísérlet sikerült... (N-g) Százezer ismeretlen csillag észlelése a Tejút közepén Hihetetlen a sűrűség MTI-HÍR A Homo nemzetség képviselői az eddig feltételezettnél korábban - 1,8-1,7 millió éve - elhagyták Afrikát Meglelték az első európaiak maradványait ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mintegy százezer, eddig ismeretlen csillagot fedezett fel az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) infravörös űrobszervatóriuma (ISO) a Tejút közepén - jelentette be e héten az űrügynökség. „Galaxisunk központja olyan, mint egy nagyváros sürgő-forgó szíve - mondta Alain Omont, a párizsi Asztrofizikai Intézet munkatársa. A csillagok sűrűsége 500-szorosa annak, mint ami a Tejúton bárhol másutt tapasztalható. Ezért a csillagok össze is ütköznek. Relatív gyorsaságuk árulkodhat olyan réThaiföldi kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amelynek révén az emberi ürülékből magas fűtőértékű energiahordozó nyerhető. Bár az általuk épített „reaktorban” még viszonylag drágán állítható elő a végtermék, az elkövetkező 100 évben - a fosszüis tüzelőanyagok kimerülésével - az emberi ürülék is a nap- és szélenergiához hasonló fajsúlyú alternatív energia- hordozóvá válhat. Ráadásul ebben az esetben is megújuló energiaforrásról van szó. A thaiföldi kutatók az általuk gyűjtött ürülékből a re- ciklálás során „bio-olajat” állítottak elő, legalábbis ők finoman így gebbi galaxisokról, amelyeket a miénk felfalt.” Ezt a kozmikus magot eddig egyelőre nem tudták megvizsgálni, mert igen sűrű por veszi körül és rejti. Az ISOGAL-program keretében azonban - amelyben európai és amerikai, valamint indiai és délafrikai csillagászok is részt vesznek - az európai űrteleszkóp lehetővé tette e homályos „fal” áttörését, és összesen 255 órán keresztül tanulmányozhatták a Tejút központjának csillagait. Eddig már közel 100 ezer csillagot tudtak azonosítani, azonban a munkálatok még tovább tartanak. nevezik a kinyert anyagot. Az eljárás során részben azokat a folyamatokat modellezték, amelyek a természetes kőolajképződés során mennek végbe, ahol a betemetődő planktonikus szervezetek a növekvő hőmérséklet és nyomás miatt kőolajjá alakulnak az évezredek során. A kutatók a folyamat sebességét növelték meg. A reaktorban forró nitrogéngázt adagoltak az ürülékhez, amelynek hatására abból magas energiaértékű, gépkocsik meghajtására is alkalmas fűtőanyag keletkezett. Az új eljárással egyelőre kétszer annyiba kerül a gázolaj előállítása, mint a hagyományos módszerekkel, tehát kőolajból. (S. T.) Egy nemzetközi kutatócsoport olyan koponyamaradványokat talált Grúziában, amelyek a legősibb, Eurázsiában talált emberfélékhez tartozhatnak. Ók lehettek azok, akik fajunk ősei közül elsőként hagyták el Afrikát. A grúz, német, francia és amerikai tudósokból álló csoport egy szinte teljes fosszüis koponyát és egy koponyatetőt talált Grúziában, egy középkori kastély mellett zajló ásatások során. Véleményük szerint a leletek 1,7 millió éves rétegekből kerültek elő, amit több független kormeghatározási módszerrel is igyekeztek bizonyítani. Ha adataik helyesek, akkor a felfedezés valóban szenzációs: az eddigi nézetek szerint ugyanis - egyetlen, igen bizonytalan indonéziai leletet figyelmen kívül hagyva - a Homo nemzetség képviselői csak mintegy 1 millió évvel ezelőtt vándoroltak ki Afrikából. A koponya igen korai Homo bélyegeket mutat, amelyek még nem a „klasszikus” Homo erectus jellemzői. Felmerült a lehetőség, hogy az eddig csak maroknyi tudós által javasolt Homo ergas- ter nevű faj példányairól van szó, ez azonban legalábbis vitatott. (Néhá- nyan a Homo ergastert tekintik a Homo erectus korai afrikai változatának.) A mostani leletek mindenesetre nagyon hasonlítanak az Afrikában akkor élt emberfélék maradványaira. Susan Antón, a Floridai Egyetem paleoantropológusa elmondta, hogy a lelet megerősíti azon elgondolását, mely szerint a Homo nemzetség képviselői már igen korán - 1,8-1,7 millió éve - elhagyták Afrikát, röviddel a nagyobb testméret és agytérfogat megjelenése után, de még a fejlettebb kőeszközök megjelenése előtt. Szerinte erre a megnövekedett élelemszükséglet kielégítése kényszerítette a Homo ergastert, amelyhez remek alkalmat kínált a szavannák akkori terjeszkedése. E nézettel egyelőre nem sokan értenek egyet. A „klasszikus” forgatókönyv szerint a Homo erectus csak jóval később, már sokkal tökéletesebb kőszerszámokkal (acheule-i kultúra) felfegyverkezve merészkedett ki a fekete kontinensről, hogy új élettereket és erőforrásokat hódítson meg. Nos, a grúziai leletek aláásni látszanak a technikaüag fejlett homok elterjedésének történetét. A koponya és a koponyafedő mellett talált több mint 1000 darab kőszerszám sokkal inkább a primitívebb oldowan-kul- túra kavicshasogató megoldásaira emlékeztet. Maga a lelőhely is sokkal régebbi, mint bármely eddig ismert acheule-i kőszerszám. A koponyákat tartalmazó rétegek alatti bazalt az izotópos abszolút kormeghatározási módszerrel 1,77 millió évesnek bizonyult. Az üledékkel kitöltött üregek, amelyekben a leleteket találták, egy kicsit már problé- másabbak: a paleomágneses vizsgálatok alapján koruk 1,77 millió évtől valamivel több mint 1 millió évig terjedhet. A koponyákkal együtt előkerült állati maradványok azonban megint csak a magasabb kor mellett szólnak: több mint 1,7 millió éve élt rágcsálók maradványai kerültek elő (az európai fosszilis fauna kormeghatározási szerepe már eléggé megbízható). A vita tehát valószínűleg tovább folytatódik: mikor hagyták el az első emberfélék Afrikát? Dr. Gyenis Gyula, az Eötvös Loránd Egyetem Embertani Tanszékének vezetője elmondta, hogy egy- egy leletből, főleg amennyiben a kormeghatározási módszerek bizonytalan eredményt hoznak, nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. A grúziai lelet azonban érdekes lehet, amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban egy igen ősi, Afrikából kivándorolt ho- móról van szó. A Homo nemzetség korai alakjai körül „nagy zűr van”, s a Homo ergastert a legtöbben csak kitalációnak minősítik - az így leírt maradványok inkább egy igen korai erectushoz tartozhatnak. Akármikor hagyták el az első homok Afrikát, nem tőlük származik a mai eu- rázsiai népesség. Szinte minden kutató egyetért abban, hogy a Homo sapiens (modem ember) kb. 200 ezer éve fejlődött ki Afrikában, s kb. 100 ezer éve kezdett kirajzani Afrikából, fokozatosan lecserélve a „bennszülött” formákat. (Origó) A Grúziában talált, kulcsfontosságú koponyamaradványok, több perspektívából (Fotó: internet) Meglepő alternatív energiahordozó: az emberi ürülék Kéznél van a nyersanyag ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
