Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-22 / 43. szám, kedd

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 22. Velencei képek a Nova fotóklubban Kassa. A Bocatius Közkönyvtár mellett működő Nova fotóklub ki­állítótermében mától nem mindennapi párosításban láthatók Jozef Sedlák pozsonyi fotóművész alkotásai. A velencei karnevál színes forgatagában, valamint Pozsonyban, egy testi fogyatékos gyerekek intézetében készültek a képek. A kiállítás megnyitóján kerül sor a Karnevál címet viselő fotóalbum bemutatására. A kiállítás március 20-ig tekinthető meg. (juk) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Giselle 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Demokraták 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A csizmás kandúr 9.30,11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Toy Story 2. (am.) 15, 17 Hatodik érzék (am.) 18.45 Amerikai szépség (am.) 20.45 OBZOR: Amerikai szépség (am.) 15.30,18 Harcosok klubja (am.) 20.30 MLADOST: A csaj nem jár egyedül (am.) 15 Meghitt fészkek (cseh) 17.30,20 YMCA: A csont­gyűjtő (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Amerikai szépség (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Harcosok klubja (am.) 15, 17.45, 20.30 Toy Story 2. (am.) 15.30,18 Kicsikém - Sir Austin Powers II. (am.) 20.30 CHARLIE CENTRUM: A hat mesterlövész (szl.-cseh) 18.45 Hatodik érzék (am.) 18.30, 20.30 Ronda ügy (am.) 17.30 Nyolc mm (am.) 20.30 Viridiana (sp.) 18 8 és 1/2 nő (ang.-hol.) 20.30 A három veterán (cseh) 19.30 KASSA ÚSMEV: Amerikai szépség (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Két apának hány a fele? (ff.) 16.15, 19.15 CAPITOL: Kicsikém - Sir Austin Powers II. (am.) 15.15,18, 20 DRUZBA: Toy Story 2. (am.) 16,18, 20 TATRA: A csontgyűjtő (am.) 15.30,17.45, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Kísértetkastély (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Tea Mussolinival (am.) 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: Az uradalom (cseh-am.) 16.30, 19 GUTA - VMK: Tarzan (am.) 18.30 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: A tábornok lánya (am.) 18 GYŐR CINEMA CITY: Asterix és Obelix (fr.) 13.45, 16, 18.15 A napfény íze (am.) 20.30 Amerikai szépség (am.) 15, 17.30, 20 Harcosok klubja (am.) 14.15, 17, 19.45 Zuhanás (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Stigmata (am.) 13.15,15.30,17.45, 20 Amerikai pite (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Hatodik érzék (am.) 13, 15.15, 17.30, 20 Kétszázéves ember (am.) 15, 17.30, 20 A szörny (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Tarzan (am.) 13.30, 15.30 Rosszfiúk (magy.) 17.45, 20 Novellapályázatot is közöl a Szőrös Kő legújabb száma Sokszínű, olvasmányos LAPAJÁNLÓ Ha emlékeznek rá: volt már a Sző­rös Kőben „lírai terror” - a folyóirat téli számában azonban most a pró­záé a vezető szerep. Különféle te­matikájú, hangulatú, stílusú prózai művek sora várja a kortárs iroda­lom fiatal nemzedékének alkotásai­ra kíváncsi olvasókat. Folytatódik Győry Attila Hotovo! című regénye, amelyben végre megírja hajóskapi­tányi múltjának kalandjait. Brick- ner Balázs Tarokk című novellája fegyelmezettségével, felépítésének bravúrjával ragad meg. Kozsár Zsu­zsanna, akinek nemrégiben két me­sekönyve is napvilágot látott, most egy régebbi alkotásával ajándékoz meg bennünket: tíz éve írott filozo­fikus elbeszélésével, amelynek cí­me A próféta meg a csavargó. Susek Tihamér naplótöredékeivel a szá­zadvégben rejlő transzcendentális félelmeket jeleníti meg. T. Ágoston László prózája egy fiatal munkás­család egy napjába enged bepillan­tást. Fehér Kriszta először jelentke­zik rövidprózával, amelyben fantá­ziajátékaiba avat be. Ifjabb Zirig Ár­pád Átvezényelt délután című no­vellájában a várakozás felfokozott hangulatát, a lemondás érzelmi ál­lapotát festi le meggyőző erővel. Persze ne gondolják azt, hogy a köl­tészet hiányzik a lapból, koránt­sem, sőt olyan izgalmas verssel in­dul, amely bepillantást enged Né­meth Zoltán azóta már megjelent verseskötetébe. Z. Németh István ezúttal ironikus, fanyar téli verse­ket közöl. Vankó Attiía, Prékop Má­ria, Pollágh Péter egy-egy vers ere­jéig szintén hallatja a hangját. A vi­lágirodalomból ezúttal a holland Marc Veerkamp és a román szárma­zású, Franciaországba emigrált és ott elhunyt gondolkodó, Emil Cioran műveivel ismerkedhetünk. Veerkamp groteszk, rendkívül szó­rakoztató novelláját Juhász László ültette át. Cioran filozófiai gondola­taiból Balázs F. Attila fordításában ismerhetünk meg egy csokorra va­lót. Arról, hogy miért nem került több fordítás a lapba, Haraszti Má­ria árul el néhány kulisszatitkot a Min dolgozol most? rovatban. Mű­vészek műhelytitkait fürkészi Ardamica Zorán, aki Vamus Xavér­ral beszélgetett füleki koncertje után, valamint Szaszák György, aki Szabó Ottót faggatta. Az Ájult gróf­nő című rovat most is különféle szellemi termékeket kínál: Németh Zoltán Boris Groys esszéiről gon­dolkodik, Farkas Roland a század-, illetve ezredvég aktualitását taglal­ja, Ardamica Zorán folytatja a kriti­káról indított vitát, Fehér Kriszta pedig verseskötetet mutat be. Ju­hász Katalin megint egyedül foly­tatja a Csupafülben a hanghordo­zók, koncertek értékelését - eddig úgy látszik, erről a műfajról kevés embernek van határozott vélemé­nye. A Szőrös Kő már másodszor közli novellapályázati felhívását, amely május 15-én jár le, és nem­csak pályakezdőknek szól, érde­mes tehát mérlegelni, főleg hogy a novellatermés szemmel láthatóan elég bőséges. A lapot ezúttal Fer- dics Béla ülusztrálta. (hm) Jókai Mór százhetvenöt éve született Komáromban. Regényei generációk egész sorát szoktatták az olvasásra. Életművét nem kezdte ki az idő Jókai Mór szobránál, a múzeumkertben az író műveinek tisztelői helyez­ték el koszorúikat (Dömötör Ede felvételei) Komárom. A nagy magyar romantikus mesélő, Jókai Mór születésének százhet­venötödik évfordulója, egyben a Jókai-emlékév kez­dete alkalmából február 18- án az író szülővárosa ünnepi megemlékezést rendezett. LAKATOS KRISZTINA A Duna Menti Könyvtárban dél­után két órakor nyílt meg a Jókai Mór életműve című kiállítás, me­lyen az író életéhez kapcsolódó do­kumentumok mellett műveinek számos korabeli kiadását is megte­kinthették, sőt, át is lapozhatták az érdeklődők. A kiállítás érdekessé­ge, hogy számos értékes dokumen­tumot bocsátott a szervezők rén- delkezésére a mezőberényi Ráday Sándor, akinek dédapja az író sze­mélyes barátja volt. A kiállítás megnyitóját követően az Országos Jókai Emlékbizottság tagjai meg­koszorúzták Jókai komáromi em­lékhelyeit: a református kollégium épületét, ahol Jókai évekig tanult, a református temetőben az író szü­leinek sírját, a Jókai szülőháza he­lyén álló épületen elhelyezett em­léktáblát, valamint az egykori Beothy-kert helyén 1913-ban épí­tett filagóriát. Délután négy órakor, Jókai szüle­tésének időpontjában megszólal­tak a város harangjai, majd a Con­cordia vegyes kar közreműködésé­vel sor került Jókai Mór szobrának ünnepélyes megkoszorúzására. Ünnepi beszédében Praznovszky Mihály, a Jókai Emlékbizottság el­nöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója méltatta az író érde­meit. „Jókai által tudom, hogy mégis mozog a Föld, hogy eljön­nek egyszer a janicsárok végnap­jai, s hogy lesz olyan hely, ahol a pénz nem isten...” - hangsúlyozta, majd beszédében kiemelte: a ma­gyar irodalom „szent” helyei kö­zött kell számon tartanunk Komá­romot, éppúgy mint Kiskőröst, Nagyszalontát, Érdmindszentet, Szklabonyát vagy éppen Szekszár- dot - amelyekhez alapvetően és fe­ledhetetlenül hozzánőtt a helysé­gek egy-egy nagy szülöttének ne­ve. Jókai 175 éve született Komá­romban, s emlékének, életművé­nek legegyszerűbb felidézése az olvasás, bár maga Jókai - egy 1884,-es díszbeszéde alapján - még ezt sem tartotta fontosnak, nem követelte a jelen- és utókortól azt, hogy olvassák, hiszen amit írt, a saját gyönyörűségére írta. Praz­novszky Mihály értékelése szerint Jókai Mór műveit nem kezdte ki az idő, az új világ új fogalomrendsze­rében művei modem művekként olvashatók újra. írói termésének tartópillérei: a teljes világ ábrázo­lásának igénye (gondoljunk csak Jókai egzotikus helyszíneire, a re­gényei, elbeszélései által közvetí­tett természettudományos ismere­tekre, a múltat, jelent, jövőt egy­forma természetességgel megjele­nítő művekre), az írásainak min­den lapjáról sütő szeretet (amelyet nevezhetünk léleknek vagy er­kölcsnek is), illetve mérhetetlen hazaszeretete oly élményszerűen hatnak, hogy generációkat szok­tattak rá az olvasásra. A száz éve született nagy író, Márai Sándor nem véletlenül nevezte a Jókai- életmuvet ablaknak, melyen át be­nézett hozzánk a világ, és meglá­tott egy különös fenomént: a ma­gyart. A koszorúzás után a Duna Menti Múzeumban a Toll és ecset elneve­zésű gyermekrajzpályázat ered­ményét ismertette Gál Ida, a mú­zeum művészettörténésze. A pá­lyázatot az Országos Jókai Emlék- bizottság és Budapest XII. kerüle­tének önkormányzata írta ki, a részt vevő gyerekek Jókai-művek- hez (Az aranyember, A kőszívű ember fiai, A nagyenyedi két fűzfa, Bálványos vár, Sárga Rózsa) kap­csolódó, ezek által ihletett képző- művészeti alkotásaikkal pályáz­hattak. A beküldött pályamunká­kat hét régión belül értékelték, ezek egyike volt Szlovákia, itt a szervezést a Duna Menti Múzeum vállalta magára. A régióból 166 pályamunka érkezett, a verseny három, korosztályok szerint felál­lított kategóriában zajlott, a 6-10 évesek között az első helyet Vágó Ádám komáromi, a 11-14 évesek között Szeifert Bernadett perbetei tanuló szerezte meg, a középisko­lások csoportjában pedig Nagy Ró­bert, a gútai Schola Privata diákja győzött. A szlovákiai magyar diá­kok munkáit május 5-től Budapes­ten is megtekintheti a közönség. Az ünnepélyes eredményhirdeté­sen zongorán közreműködött Cse­A gyerekek Jókai-mű- vekhez kapcsolódó alko­tásaikkal pályázhattak. hi Ágota és Andrássy Zsuzsanna, Mokány Csaba, a Jókai Színház if­jú művésze Jókai Mór önéletírásá­ból olvasott fel egy rövid részletet, a Borostyán együttes pedig megze­nésített verseket adott elő. Az ün­nepi megemlékezés csúcspontja­ként este fél nyolctól a Jókai Szín­házban A kőszívű ember fiainak díszelőadására került sor. A romantikus mesélő népszerűsége egyre nő. Az emlékünnepségen részt vett Boros Miklós magyar nagykövet és Csáky Pál, a kormány alelnöke is. A neves sztárok részvételével lezajlott ötvenedik Berlinálén tizenhat ország huszonegy filmje versengett Amerikába vándorolt az Arany Medve MTI-JELENTÉS Berlin. Amerikai film nyerte az öt­venedik Berlini Filmfesztivál leg­rangosabb díját: a nemzetközi zsű­ri Thomas Ánderson filmrendező Magnolia című filmjének ítélte az Arany Medvét. A Kung Li kínai színésznő által ve­A legjobb rendezés Ezüst Medve Díját Milos Forman Ember a Hol­don című alkotása nyerte (TA SR/AP-felvételek) zetett zsűri döntésével egy tehet­séges fiatal rendező munkáját ju­talmazta. A díjnyertes alkotás pszi­chológiai dráma, amelynek férfi főszerepét Tom Cruise, a világhírű amerikai filmszínész alakítja. A zsűri nagydíjaként szolgáló Ezüst Medvét a The Road Home cí­mű kínai film nyerte el. A legjobb színésznőnek járó Ezüst Medvét Bibiana Beglau és Nadja Uhl kapta megosztva a Die Stille nach dem Schuss című filmben nyújtott alakításukért. . A legjobb színésznek járó Ezüst Medve Díjat Denzel Washington amerikai filmszínész vehette át a Norman Jewinson rendezte The Hurricane című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb rendezés Ezüst Medve díját Milos Forman Ember a Hol­don című alkotása nyerte. A zsűri különdíjjal jutalmazta Wim Wen­ders The Million Dollar Hotel című munkáját. A rövidfilmek kategóriájában az Arany Medvét Jean Rousselot francia rendező Hommage a Alfréd Lepetit című filmje kapta. Ebben a kategóriában a zsűri kü- löndíját a cseh Pavel Koutsky Me­Az Arany Medve Díjjal kitüntetett Magnolia rendezője, Paul Thomas Anderson dia című munkája érdemelte ki. A tíznapos eseményre a Berlin új centrumát jelképező Potsdamer Platz szupermozijában került sor. A legbecsesebb kategóriában, a já­tékfilmeknél az Arany és Ezüst Medvéért tizenhat ország huszon­egy filmje versengett. A fesztiválon többek közt olyan hírességek je­lentek meg, mint Leonardo DiCap­Wim Wenders, akinek The Million Dollar Hotel című munkáját a zsűri különdijjal jutalmazta rio, Milla Jovovich, George Cloo­ney, Gwyneth Paltrow, Jeanne Moreau. A híres színészeken kívül Naomi Campbell szupermodell, Boris Becker német teniszsztár, Bono - az ír U2 zenekar frontembere - és Johnny Hallyday is megtisztelte je­lenlétével az ötvenedik születés­napját ünneplő Berlinálét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom