Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-21 / 141. szám, hétfő

EJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 2027. Százötven éves a Lánchíd Budapest. Szombaton egész napos rendezvénysorozattal emlékezett meg a magyar főváros önkormányzata a Lánchíd 150 ével ezelőtti felavatásáról. A hidat egész napra lezárták a járműforgalom elől, gyalogosan, illetve hídpénzkuponnal lovaskocsival lehetett átjutni a Duna egyik oldaláról a másikra. A hídfőkön felállított színpadokon zenés produkciók váltották egymást. A délelőtti víziparádé keretében Demszky Gábor főpolgármester megkoszorúzta a hidat, délután légibemutatóra került sor, este koncertre és tűzijátékra, majd bekapcsolták a Lánchíd új díszkivilágítását, s utcabállal zárult a nap. (MTI) Göncz Árpád Londonba látogat Budapest. II. Erzsébet királynő meghívására holnap négynapos hivatalos látogatásra az Egyesült Királyságba utazik Göncz Árpád köztársasági elnök. Az államfő kíséretében lesz Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Martonyi János külügyminiszter, Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Egy 23 fős, üzletemberekből álló delegáció is a köztársasági elnökkel tart. A kétoldalú kapcsolatok erősítése mellett szó lesz a közép- és délkelet-európai térség helyzetéről. (MTI) Göncz Árpád találkozik Tony Blair miniszterelnökkel is (archívum) Két ausztrál szerb fogságban Belgrád. Alexander Downer ausztrál külügyminiszter szombaton Belgrádban bejelentette, hogy Jugoszlávia visszautasította a CARE segélyszervezet két ausztrál munkatársának szabadon bocsátását. Downer pénteken érkezett Belgrádba, hogy közbenjárjon Steve Pratt és Peter Wallace ügyében, ám Szlobodan Milosevics elnök az ország belső problémáira hivatkozva utasította el az ausztrál kérést. Downer az elutasítás ellenére is kifejezte azt a reményét, hogy a segélyszervezet két munkatársa hamarosan visszanyeri szabadságát. (MTI) Szabadt az ITARTASZSZ tudósítója Moszkva. Csaknem három hónapig tartó fogság után szombaton kiszabadult az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség egyetlen csecsenföldi tudósítója. Szaid Iszajevet ismereden fegyveresek március 29-én rabolták el Csecsenföld fővárosában, Groznijban. Kiszabadulásának körülményei ismeretlenek, egyetlen dolog bizonyos: nem fizettek váltságdíjat a 38 éves újságíróért. Az orosz belügyminisztérium adatai szerint jelenleg közel 360 túszt tartanak fogságban Csecsenföldön. (MTI) Eddig 73 ezer koszovói albán tért vissza Menekülő szerbek Csak lassan, okosan. Jelcin támogatást kért a kölni csúcson, de csak a repülőtéren kapott (TA SR/EPA) Kölnben tegnap befejeződött a G8 csúcstalálkozója, legközelebb Okinawán találkoznak Clinton-Jelcin találkozó Köln. A tegnap befejeződött G8 csúcson a világ legfejlettebb országai a fejlődő államok adóssága 45 százalékának elengedéséről döntöttek. Moszkva ugyanilyen kéréssel fordult a Hetekhez, de értésre adták, hogy az orosz adósság - akár csak részleges - elengedése sem jön szóba. MTI-HÍR A kiadott záróközlemény csak az orosz küladósság átütemezésének lehetőségét tartalmazza. A fejlődő államok egyébként valamennyi adósságuk eltörlését kérték, a 45 százaléknyi adósságelengedés gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ipari nagyhatalmak behajthatatlan kinnlevőségeikről mondtak el. Kölnben téma volt a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása is. A terv kiterjedne azon posztszovjet atomtudósok felkarolására , akik a Szovjetunió összeomlása után rájuk tört nehéz anyagi helyzetben erős kísértést éreznek arra, hogy az „atomküszöbön" álló országok szolgálatába álljanak. A G8 tagjai aggodalmuknak adnak hangot a közelmúltban lezajlott rakétakísérletek és -eladások, elsősorban Észak-Korea ezirányú lépései kapcsán. A közlemény nemzetközi együttműködést és fokozott erőfeszítéseket sürget a munkanélküliség leküzdése. Nagy fontosságot tulajdonít a Koszovóból elűzöttek hazatérésének, beleértve a szerb kisebbséget is. Milosevics nevének említése nélkül a G8 tagjai kinyilvánítják „együttműködési készségüket a Utolsó fázisukhoz érkeztek az EU és a hat legesélyesebb tagjalölt csatlakozi tárgyalásai Finiselő EU-tagjelöltek MTI-HIR Brüsszel. Kilenc, egymástól teljesen különböző témakör lesz az Európai Unió tizenöt külügyminiszterének és magyar kollégájuknak az asztalán a mai luxemburgi találkozón. Az EU-hoz való csatlakozás hat országgal - Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával és Magyarországgal - már utolsó előtti fázisában van. A tárgyalás azokról a kérdésekről folyik, amelyek esetében a jelöltek nem tudják vállalni, hogy a csatlakozásig saját gyakorlatukba ültetik át. Meg kell tárgyalni a tagjelöltekre jutó kvótákat és támogatásokat is. Magyarország és az EU lényegében megegyezett a csatlakozással kapcsolatos legtöbb kérdésben, ma csak két új témakörről kíván tárgyalni. Egyik a csokoládé kakaóvajtartalmára, a másik a kulturális cikkek kereskedelmére vonatkozik - utóbbinál Budapest fenn kívánja tartani szigorúbb rendszerét. Öt balkáni ország helyzete és az úgynevezett stabilizálási társulásról szóló tárgyalások is középpontban lesznek. Az unió a NATO-beavatkozás ideján helyezte kilátásba ezt a szerződést Albániának, Bosznia-Hercegovinának, Horvátországnak és egy demokratikus Jugoszláviának is, fenntartva a teljes jogú csatlakozás perspektíváját. Macedónia mellett Álbániának van esélye arra, hogy megkezdjék a tárgyalásokat. Boszniát illetően a PHAREsegély újjáépítésen túli alkalmazásának lehetőségét vizsgálják a miniszterek, míg Horvátországnak demokratikus és emberi jogi hiányosságok miatt - továbbra sem újílják meg a felfüggesztett PHAREtámogatást. Jugoszláviával kapcsolatban szinte bizonyosan azt állapítják majd meg, hogy még sem kereskedelmi kedvezményekre, sem PHARE-segítségre, sem stabilizálási társulásra nem jogosult, ehhez előre kell lépnie a demokratikus átalakulásban. Az UNESCO ismerje el Zala György alkotását a világörökség részének! A vértanúk szobrának kálváriája MTI-HIR Marosvásárhely. Még a felvetése is veszélyes annak, hogy az aradi vértanúk szoborcsoportját Budapestre szállítsák és ott állítsák fel - jelentette ki Murvai Miklós, az RMDSZ tagja a szövetség képviselő tanácsának szombati ülésén. Murvai arra reagált, hogy Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter június 11-én Aradon megbeszélést folytatott a szoborcsoportról Valériu Stoica román igazságügyi miniszterrel. Az 1890-ben közadakozásból emelt szoborcsoport 1961 óta az aradi vár katonai raktárában van. A szétszedett emlékművet azóta civil nem láthatta, most Dávid Ibolya volt az első, aki megtekinthette. Valériu Stoica azt javasolta, hogy a román állam adományként Magyarországnak adja az emlékművet, Murvai szerint ez elfogadhatatlan. „Nem értjük Dávid Ibolya javaslatát sem, mely szerint - ha másképp nem lehet - a szobrot át kell vinni Budapestre restaurálni és ott kell méltó helyen felállítanľ'.Veszélyesnek minősítette még a felvetését is annak, hogy „szobraink útra keljenek, mert utánuk majd elindul a hűséges, de gyökértelen sokaság, s nem lesz olyan erő ezen a világon, amely őket megállítaná a nagy hontalanságig". Felszólalásában azt javasolta, hogy az RMDSZ hozza létre a Damjanich János nevét viselő közalapítványt, mely egyebek között képviselné a szervezetet a szobor újraállításával kapcsolatos intézkedésekben, és gyűjtést szervezne a költségek fedezésére. Felvetette, hogy alakuljon közös magyar-magyar szoborbizottság a lépések egyeztetésére. Végezetül kérte, kezdeményezzék, hogy az UNESCO ismerje el a Zala György alkotta aradi szobrot a világörökség részének, és vegye fel a védett objektumok listájára. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője a felszólalást úgy pontosította, hogy Dávid Ibolya megbeszélései során arra szorítkozott, hogy meghallgassa román partnerének javaslatát. Tokay szerint nem kötelezte magát semmire. MTI-HIR Genf. A Koszovóban élő 190 ezres lélekszámú szerb lakosság több mint fele hagyta el eddig a tartományt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint. A szerbek egy része még a NATO támadások során menekült el, körülbelül 70 ezren pedig a szerb katonákkal együtt távoztak a térségből. Az UNHCR segélyszállítmányokat küld a jugoszláv Vöröskereszt segítségével a Montenegróba és Szerbia központi részébe visszahúzódó szerbek megsegítésére. A menekülteknek elsősorban takarókra, matracokra és orvosságra van szüksége. A menekültügyi szervezet szóvivője rámutatott arra, hogy egyedül a nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) védhetik meg a koszovói szerb lakosságot az albánok boszszújától. A belgrádi hatóságok felszólították a menekülő szerbeket, hogy térjenek vissza otthonaikba. Ez volt az első ilyen felhívás a jugoszláv hatóságok részéről. Milovan Bojics szerb miniszterelnök-helyettes a rádióban elhangzott felhívásában szervezett és gyors visszatérésre buzdította a menekülőket. Mint mondta, amennyiben 48 órán belül a visszatérés mellett döntenek, számíthatnak a szerb hatóságok támogatására. Akik viszont ezt nem teszik meg, azok később jóval nehezebb körülmények között térhetnek haza. Arról biztosította a hazatérőket, hogy a szerb állam a visszatéréshez élelmiszert, egészségügyi felszerelést és üzemanyagot biztosít. Ahogyan menekülnek a szerbek Koszovóból, úgy térnek vissza az albánok, Kukes környékén eddig négy menekülttábort zártak be a háború idején működő kilencből. Becslések alapján a KFOR bevonulása óta több mint 73 ezer koszovói albán tért vissza a tartományba. Azokat az albán menekülteket, akik nem saját járművökön hagyták el a térséget, a szervezetnek kell visszaszállítani Koszovóba. Azok az albánok is visszatérnek lakóhelyeikre, akik a hegyekben kerestek menedéket. volt Jugoszlávia ügyeit vizsgáló Nemzetközi Bírósággal", és megerősítik: készek júliusban nemzetközi adományozó konferenciát összehívni a segélyek megszervezése céljából. A csúcstalálkozó befejezése után került sor a Clinton-Jelcin találkozóra, amelyen megegyezés született a két ország politikai együttműködésének felújításáról. Az AFP hírügynökség szerint megegyezés született a hadászati fegyverek leszerelését célzó harmadik szerződésről, a START-3-ról. Jelcin várhatóan augusztusban Washingtonba utazik, s most meghívta Clintont Moszkvába. Jelcin Gerhard Schroder német kancellárral is megbeszélést folytatott egyebek közt a balkán újjáépítéséről, Oroszország koszovói szerepéről, illetve a német és orosz békefenntartók együttműködéséről. Egyenruha nélkül a felszabadítási hadsedsereg Lefegyverzik az UCK-t MTI-HÍR Pristina. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) kötelezettséget vállalt arra, hogy harcosai nem viselnek fegyvert a tartomány városaiban -jelentette be szombaton a békefenntartó erők szóvivője. „Az UCK közölte, hogy emberei többé nem viselnek fegyvert a városok utcáin" - mondotta a KFOR szóvivője. Szavai szerint ez a döntés az UCK hozzájárulása a nagyobb biztonság megteremtéséhez. A KFOR prizreni központú német szektorában a Bundeswehr katonái már megkezdték az UCK lefegyverzését. A szervezettel kötött megállapodás szerint az UCK harcosainak szombatig le kellett adniuk fegyvereiket, mától pedig egyenruháikat sem viselhetik. Ha Milosevics marad, nincs újjáépítési támogatás A szerb nép felelőssége MTI-HIR London. Tony Blair brit kormányfő úgy véli, hogy Szerbia népének is bizonyos mértékben felelősséget kell vállalnia a Koszovóban elkövetett háborús bűnökért. A brit miniszterelnök kijelentette: NagyBritannia addig nem fog semmilyen pénzügyi hozzájárulást nyújtani Szerbia újjáépítéséhez, amíg Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök hatalmon marad. „Mind többet látok a Koszovóban elkövetett erőszakcselekményekből, annál eltökéltebb vagyok arra, hogy ne értsek egyet semmilyen újjáépítési programmal, amíg a jelenlegi vezetés van hatalmon" mondta Blair. „Szerbia népe sem úszhatja meg a bűncselekményeket. A tényeket ismerve tudjuk, hogy fegyvereseik többezer ártatlan embert gyilkoltak le Koszovóban, és szó sem lehet arról, hogy pénzt adjunk az országnak, amíg nem válik demokratikus állammá. Szerbia népére hárul az a kötelezettség, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök büntethető legyen ezekért a bűnökért". Blair létfontosságúnak nevezte, hogy az albán fegyveresek leadják fegyvereiket. „Biztosítanunk kell a szerb kisebbség legteljesebb védelmét, különben értelmetlenné válik az, amiért eddig harcoltunk." Mint mondta olyan Koszovót szeretne látni, ahol a két nép hagyományai képesek egymás mellett élni. Az olasz kormány szintén úgy nyilatkozott, Belgrád addig nem számíthat támogatásra, amíg Milosevics hatalmon van. Róma egyébként ezer fővel megtoldja eddigi 5000 fős KFOR-erőit, mivel az nem bizpnyul elegendőnek a koszovói űlasz szektor ellenőrzéséhez. Ház állott, most kőhalom. A visszatérő albánok csak romokat találnak, s most ők fosztogatják a Koszovóból menekülő szerbek házait (TA SR/EPA-felvétel)