Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-01 / 229. szám, kedd

POLITIKA ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 1 Radioaktív szennyeződés Lehetséges, hogy hónapok­ig is zárva kell tartani a skóciai Dounreay nukleá­ris üzemanyag-feldolgozó­ját, amelyből radioaktív szennyeződés ömlött a tengerbe. Az üzemet tegnap állítot­ták le, s a biztonsági igaz­gató azt mondta, hogy még meg kell találni a szennyeződés pontos for­rását, addig semmiképpen sem indítják újraa beren­dezéseket. A szakértő nem közölt részleteket a kiszabadult anyag pontos mennyisé­géről, csupán annyit mon­dott, hogy az „kevesebb mint 1 százaléka a Doun­reay-ből évente egyébként is távozó radioaktív anyag­nak". Gyújtóboma Amir házára Ismeretlen tettesek tegnap kora hajnalban gyújtóbom­bát hajítottak Jigal Amir, Jichak Rabín néhai izraeli miniszterelnök me­rénylőjének lakóházára. Az épület egy része, melyet Ainir édesanyja óvodának használ, leégett. A merény­letben senki sem sérült meg. Amir otthonát a bírósági tárgyalás idején, az év ele­jén rendőrségi védelem alá helyezték. A hét végén Sancti Spiritus­ban ünnepelték a kubai for­radalom védelmére alapí­tott bizottságok fennállásá­nak 36. évfordulóját. Fidel Castro legfelsőbb kubai ve­zető ünnepi beszédében beismerte, hogy a szigetor­szág még mindig nehézsé­gekkel küszködik, de szerin­te lassan kikerül a gazdasá­gi válságból. (ČTK/AP) Kommunista bűntettek ­prágai adatok Csehszlovákia kommunista börtöneiben 1948-1968 között legalább 2127 sze­mély halt meg. Egyebek közt ez derült ki abból a tényanyagból, amit a prágai kommunizmus bűntetteit vizsgáló és do­kumentáló hivatal gyűjtött ( össze. Tomáš Hornof, a hivatal szóvivője közölte, hogy az összes adat hite­les, tehát a régi rendszer által is dokumentált ese­tekről van szó. Azt egyelőre csak becsülni lehet, hogy az egykori Csehszlovákia börtöneiben hány olyan személy halt meg, akinek halálát az ak­kori illetékes hatóságok bármilyen oknál fogva is egyáltalán nem tartották szükségesnek hivatalosan jegyzékbe venni. Tomáš Hornof szóvivő szerint több mint valószínű, hogy nagyon sok esetben a halál valódi oka kínzás, sőt, sokszor egyértelmű gyil­kosság volt. (MTI, ČTK) Mikuláš Dzurinda, a KDM alelnöke egyáltalán nem csalódott Beszéljünk sokkal közérthetőbben Dél-Korea Oroszország A KDM országos tanácsa szombaton úgy döntött, hogy ismét Ján Čarno­gurslcýt javasolja a párt el­nökévé. A novemberi közgyűlésen azonban nem indul egyedüli jelöltként. Mikuláš Dzurindával, a KDM gazdasági alelnöké­vel kell megmérkőznie, aki nyitottabbá szeretné tenni a mozgalmat. HORVÁTH GABRIELLA Mivel magyarázza, hogy az or­szágos tanács Čamogurský úrnak, és nem önnek szava­zott bizalmat? Čamogurský úr nagy autoritás­sal rendelkező, egyéniség, aki köztiszteletnek örvend a párt­ban. Rendkívül sokra tartom én is, neki köszönhetően léptem be a KDM-be. Mindannyian érez­zük, hogy ő a biztonságot je­lenti, mégha csupán 10-12 szá­zalékos biztonságot is. Az a vál­toztatás, amelyre én törekszem, egyik oldalon bizonytalanságot, másik oldalon esélyt jelent. Egy­re inkább tudatosítom, a Ján Čarnogurskýhoz kötődő bizton­ság is kudarcként nyilvánulhat meg, amennyiben támogatott­ságunkat nem növeljük. Az or­szágos tanács döntése miatt nem érzek csalódottságot. A szavazás eredményei arra utal­nak, hogy a tanácstagok nagy része hasonlóan vélekedik, mint én. Ha alulmaradtam is, nem ez a leglényegesebb. Ami igazán lényeges, azt nem Dzurindának, Šimkónak vagy Brockának hív­ják, hanem a KDM reális erejé­nek, reális pozíciójának. Egy belső hang azt súgja, hogy a párt megerősítése érdekében inkább jó, mint rossz lépést tettem. Milyen az ön által felkínált al­ternatíva? Politizálásunk tartalmát illetően azt javaslom, hogy több figyel­met szenteljünk az átlagpolgár hétköznapi gondjainak, hogy erőnk jelentős részét szociális problémái, gazdasági helyzete, lakáshelyzete stb. megoldására fordítsuk. Az állampolgár tudtá­ra kell adnunk: nálunk tárt aj­tókra talál attól függetlenül, mi­lyen világnézetet vall, amennyi­ben tiszteletben tartja a mién­ket, s pártunk alappilléreit. A stílusváltást illetően az a véle­ményem, hogy több megoldási lehetőséget, optimizmust, re­Az állampolgár tudtára kell adnunk: nálunk tárt ajtókra talál attól függetlenül, milyen világnézetet vall, amennyiben tiszteletben tartja a miénket, s pártunk alappilléreit. (Prikler László felvétele) ményt kell felmutatni az embe­reknek, s nem utolsósorban egy­szerűbben, közérthetőbben, vi­lágosabban kell beszélnünk. ww Az a változtatás, * r amelyre én törek­szem, egyik oldalon bizonytalanságot, má­sik oldalon esélyt * * jelent. S> ön annyira sikeresen alkal­mazza az egyszerű beszéd művészetét, hogy újságíróber­kekben tréfásan kis Mečiar­nak hívják. Miként vélekedik erről? Bevallom, még nem gondolkod­tam ezen. Ha azért hívnak így, mert alternatívát látnak ben­nem Vladimír Mečiarral szem­ben, aki nyugalmat ígért, ám nyugtalanságot adott Szlovákiá­nak, akkor pozitívumként érté­kelem. Ha viszont arra gondol valaki, hogy ugyanúgy szeret­nék politizálni, mint Mečiar, már nem örülök. Remélem, azért neveznek így, mert az em­berek megértenek. Mit gondol, Ján Čamogurský vagy ön jelenthet reális alter­natívát Mečiarral szemben? Ennek megítélését önre hagy­nám. Ön mégiscsak pártatla­nabb személy, aki jobban állást tud foglalni ebben a kérdésben. Én annyit mondhatok: karizma nélkül úgy tűnik, valóban nincs esély a sikerre. A karizma nega­tív vagy pozitív értelemben nagy szerepet játszik a politikában. Úgy vélem azonban, hogy a KDM számára nem az arcok kér­dése az elsődleges, hanem a po­litizálás tartalmának és stílusá­nak megváltoztatása a korábban elmondottak alapján. Egyetért Čarnogurskýval ab­ban, hogy a KDM csak a DP-vel és a DU-val fonhatja szoro­sabbra kapcsolatait, vagy el­képzelhetőnek tartja a ma­gyar pártokkal való zártabb együttműködést is? Minden alternatíva, amely jobbnak bizonyul a jelenlegi­nél, kedvező Szlovákia számá­ra. Másik oldalon tudatosítani kell, amit én az ún. széles koalí­ciós kormány tagjaként megta­pasztaltam, hogy minél széle­sebb a koalíció, annál nehezebb a kormányzás. El tudok azon­ban képzelni egy olyan helyze­tet is - amit én egyáltalán nem kívánok -, hogy a miniszterel­nök úr nem kíván tovább kor­mányozni, s mozgósítanunk kell minden politikai erőt, amely hajlandó lesz a kormány­rúd mellé állni. Lelőttek egy behatolót A dél-koraei hadsereg katonái tegnap egy újabb észak-koreai behatolót lőttek agyon. Ezzel 22­re emelkedett azoknak az állító­lagos észak-koreai ügynököknek a száma, akik életüket veszítet­ték azóta, hogy tengeralattjáró­juk a hónap elején megfeneklett a dél-koreai partoknál. A dél-ko­reai katonák tűzharcban ölték meg a behatolót. Eddig 11 észak­koreait öltek meg, 11 másikra holtan találtak rá, feltehetően társaik végeztek velük, egyikük pedig élve került fogságba. A fel­tételezések szerint 3-an még szö­késben vannak. (MTI) Helyhatósági választások Kommunista győzelmet hoztak a hét végi helyhatósági válasz­tások a leningrádi megyében. A rosztovi megyében viszont nem sikerült a kommunista előretö­rés: a dél-oroszországi körzet­ben ugyanis a reformernek tar­tott eddigi kormányzót válasz­tották újra. A leningrádi megyé­ben Vagyim Gusztov a szavaza­tok 53 százalékát megszerezve győzött az eddigi, Jelcin elnök által korábban kinevezett kor­mányzó ellenében. Ősszel min­den hétvégére jut szavazás a fö­derációban. A tét a parlament felsőházának összetétele. (MTI) Kabul lakossága menekül a sarija elől A tálibok újabb várost foglaltak el MTI-TUDÓSÍTÁS Az afganisztáni tálib egységek elfoglalták az Ahmad Sah Ma­szud katonai vezető székhelyé­nek számító Dzsebulusz-Sziráj városát és tovább nyomulnak a hadvezér fészkeként ismert Pan­dzsir-völgy felé. A tálibok valamivel vasárnap éj­fél után, 3 órás tűzharcban fog­lalták el a Kabultól 75 km-re lévő várost. A segélyszervezetek alkalmazottai azt is elmondták, hogy a Korán-tanulók a város­ban volt kormánytagok után ku­tatnak, de azok túlnyomó több­sége már elmenekült, ugyanak­kor kivégezték Hekmatjar volt kormányfő egyik parancsnokát. Az afgán főváros lakosságának csaknem negyede, azaz mintegy 250 ezer ember menekült már el az „iszlám törvénykezéstől", a" sárijától félve, melyet a fővárost pénteken elfoglaló tálibok ve­zettek be. A sarijának máris ér­vényt szereznek: Kabulban há­rom nőt vertek meg nyilváno­san, mivel öltözetük nem felelt meg az iszlám szigorú előírásai­nak. A nőknek vagy otthon kell maradniuk, vagy pedig nyilvá­nos helyen teljesen el kell fedni­ük magukat. A leányiskolákat bezárták. Mohammad Rabbani, a tálibok vezetője pénteken ugyan azt közölte, hogy az isz­lám elismeri a nők oktatásának jogát, az azonban nem világos, hogy mi lesz a női tanárokkal, orvosokkal és ápolónőkkel, akik a fővárosban eddig nagyobb szabadságot élveztek, mint vi­déken. Kabulban olyan hírek ke­ringenek, hogy a tolvajok kezét levágják. Minden kábítószert és alkoholt betiltottak, s a kábító­szer-fogyasztókat, és a házas ságtörőket megkövezik. RMDSZ - Maros megyei szervezet Sütő lemondása MTI-TUDÓSÍTÁS A Maros megyei RMDSZ döntés­hozó testületeinek az RMDSZ két eddigi képviselőjét a parla­menti mandátumtól elütő szom­bati állásfoglalása elleni tiltako­zásként Sütő András író lemon­dott a megyei szervezet tiszte­letbeli elnökének címéről. Sütő András lemondólevelében meg­ismétli, a megyei vezető testüle­tek szavazását meghatározó húszegynéhány személyt ,jól szervezett és fanatizált törpe ko­tériának" tekinti, amely „a sza­vazópolgárok tízezrei helyett dönt országosan elismert, sike­res politikusok sorsa felett". Ez ­úja - „olyan abszurdum, amely­re már föl kellett volna figyelnie az RMDSZ országos elnökségé­nek," és kifejezi reményét, hogy a megyei szervezet „legjobb ma­rosvásárhelyi és vidéki tagjai, ugyancsak félreszorított alapí­tói, mindazok, akik a mostani állapotokat kritikailag szemlé­lik, a következő tisztújító gyűlé­sen véget vetnek a válságnak," és bejelentette: addig lemond tiszteletbeli elnöki tisztségéről. Politikai vitafórum a csehországi németekről Egyéni vagyoni kárpótlás adható? MTI-HÍR A csehországi németeket a hatá­lyos törvények szerint nem lehet kárpótolni a világháború után elkobzott vagyonukért, mert a kárpótlási törvény vissza­menőleges határideje 1948. feb­ruár 25-e. Ez azonban nem zárja ki, hogy a németek egyéni kére­lem alapján mégis vagyoni kár­pótlást kapjanak, ha be tudják bizonyítani, hogy korábban nem fejtettek ki Csehszlovákia elle­nes tevékenséget, s így az 1945-1948 közötti őket ért va­gyonelkobzás jogsértés volt. Er­re az álláspontra jutottak annak a politikai vitafórumnak a részt­vevőig amelyet a hét végén tar­tott Sumperkben, a Cseh- és Morvaországi, valamint Szilézi­ai Németek Közössége, a cseh kormány Nemzetiségi Tanácsa és az olmützi Palacký Egyetem jogi kara. A résztvevők egyetértettek ab­ban, hogy a hatályos cseh kár­pótlási törvény, épp az említett határidő miatt kizárja a kárpót­lásból a német kisebbség tagjait, akiknek vagyonát szinte kivétel nélkül 1948 előtt kobozták el a hírhedt beneši dekrétumok alapján. Ez diszkrimináció, mert ezek a személyek később csehsz­lovák állampolgárságot kaptak, tehát az akkori hatóságok is elis­merték, nem vétettek a csehszlo­vák állam ellen. Mivel a kárpót­lási törvényt már nem lehet mó­dosítani, a németeknek egyéni úton kellene kérelmezniük a kárpótlást. Kambodzsában súlyos károkat okoznak az áradások; a Mekong folyó a múlt héten Eddig 11 ember vesztette életét, s 1,3 millió embert érint a természeti csapás. kilépett medréből. ČTK/AP-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom