Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-10-01 / 40. szám

llasárnap 1995. október 1. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. október 1. A NAP kel 05.52 - nyugszik 17.31 órakor A HOLD kel 13.07 - nyugszik 22.36 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük MALVIN-ARNOLD valamint Bazsó, Ludovika, Rémig, Rémusz nevű kedves olvasóinkat Malvin - a német Malwine név­ből ered, ez a germán Madelwlne rövidülése. Elemeinek jelentése: bírósági székhely, bírósági tárgy- alás+barát. A név jelentése tehát kb. ez: a jog barátja. október 2. Petra október 3. Helga október 4. Ferenc október 5. Aurél október 6. Brúnó, Renáta október 7. Amália Arcz az arcznak - legizgatóbb alapszabály Láb-lábra, kéz-kézre: szellemre bilincs. (Murphy) ilasúrnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (« 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratisla- va, Pribinova 25., 8. emelet. Te­lefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgo­zás: SGT Plus és Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komáro­mi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bra­tislava, Pribinova 25., 8. eme­let. Ügyfélfogadás: munkana­pokon 8-tól 16.30 óráig. Tele­fon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések:ES PNS vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újság­küldemények feladását enge­délyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fény­képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a köz­lendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk.Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 210/4460; fax: 210/4467) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig sze WeS O.S'd° ^ VASÁRNAP: 310 éve, 1685. október l-jén szüle­tett VI. Károly német-római császár - akit magyar királyként III. Károlynak ismertek Mária Terézia apja, a Pragmatica Sanctio elfogadtatója. • 260 éve, 1735-ben született Pálffy Károly herceg, udvari kan­cellár, császári és királyi kamarás, II. József híve, Pozsony vármegye valóságos és örökös főispánja, a pozsonyi vár főkapitánya. Pártfogolta a magyar iro­dalmi törekvéseket. • 130 éve, 1865-ban született Paul Dukas francia zeneszerző, zeneíró, kritikus és zenepedagógus. HÉTFŐ: 1940 éve, 55. október 2- án született Publius Comelius, a legnagyobb római történetíró, drámai erejű jellemrajzok szerzője, politi­kus. • 490 éve, pontosabban 1505 és 1510 között ezen a napon született Tinódi Lantos Sebestyén, a magyar epikus költészet jelentős alakja, a 16. század legkivá­lóbb énekmondója, a török elleni magyar harcok ese­ményeit megörökítő históriás énekek szerzője. *125 éve, 1870-ben született Barlai Béla kohómémök, a Selmecbányái Bányászati Főiskola tanára, a bá­nyászati és kohászati felsőoktatás korszerűsítője. 1919-ben a főiskola Miskolcra helyezését java­solta. • 60 éve, 1935-ben Királyhelmecen született Gyimesi György orvos, szlovákiai magyar író. • 15 éve, 1980-ban halt meg a rimaszombati születésű Tóth Sándor festő- és bábművész. KEDD: 230 éve, 1765. október 3-án született Sárvári Pál filozófus, matematikus és fizikus, a Debreceni Kollégium tanára, aki az elsők között kezdett magyar nyelven előadni. Arany Jánost is ta­nította. • 100 éve, 1895-ben született Szergej Alek- szandrovics Jeszenyin szovjet-orosz költő. • 5 éve, 1990-ben ezen a napon alakult meg újra az egységes Németország. Október másodika Németország nem­zeti ünnepe. SZERDA: 425 éve, 1570. október 4-én született Pázmány Péter író, politikus, esztergomi érsek, bíboros, az ellenreformáció vezére, barokk irodalmunk kiemelkedő alakja. • 100 éve, 1895-ben született Richard Sorge német származású szovjet felderítő. Híres kém volt, eredetileg újságíró. Lebuká­sát követően 1944-ben Japánban kivégezték. • 70 éve, 1925-ben született Kállai Ferenc színművész. CSÜ­TÖRTÖK: 170 éve, 1825. október 5-én született Xan- tus János természettudós, etnográfus. A szabadság- harc bukása után Amerikába emigrált, ahol néprajzi, növény- és állatföldrajzi megfigyeléseket végzett. Hazatérve a budapesti állatkert egyik alapítója és első igazgatója lett. • 115 éve, 1880-ban hunyt el Jacques Offenbach német származású francia zene­szerző, az operettműfaj egyik megteremtője. Mint­egy 100 operettet írt. Egyetlen operája a Hoffmann meséi, szépirodalmi munkája: Egy muzsikus útinap­lója. • 30 éve, 1965-ben halt meg Reich Ernő gé­pészmérnök és feltaláló. Belföldi szabadalmainak száma meghaladta a százat, a külföldieké közel 80 volt. A Reich-forgó néven ismert villamossági mérőműszer-szabadalmát a Siemens és a General Electric világcégek is megvették. PÉNTEK: 200 éve, 1795. október 6-án Kufstein várának tömlöcé- ben, fogsága első évében hunyt el Szentjóbi Szabó László költő, a magyar jakobinus szervezkedés tag­ja, Batsányi János legjobb barátja. Kármán József mellett az 1790-es évek magyar szépprózai stílusá­nak legnagyobb művésze volt. • 200 éve, 1795-ben született Besztercebányán Lahner György honvédtá­bornok, a szabadságharc hadiiparának irányítója, a 13 aradi vértanú egyike. • 60 éve, 1935-ben Péterfalán született Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költő, kriti­kus, műfordító. • Magyar nyelvterületen október 6-a az aradi vértanúk - vagyis az 1849-ben ezen a napon kivégzett tizenhárom honvédtiszt emlékének - napja. SZOMBAT: 110 éve, 1885. október 7-én született Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus. • 90 éve, 1905- ben Léván született Háber Zoltán szlovákiai magyar író, publicista. • 85 éve, 1910-ben született Tabi László író, humorista, újságíró. • 5 éve, 1990-ben halt meg Vasvári Anna Munkácsy-díjas grafikus, il­lusztrátor, karikaturista, a Ludas Matyi munkatársa. A régi római tíz hónapos naptári év szerint a nyol­cadik hónap volt (octo - nyolc). Üj hónap kezdetén Rómában minden­kor a főpap adta hírül az eseményt - a hónapváltást -, s ezért a „cala- re” (kiáltani, kiki­áltani) szó alapján a rómaiaknál min­den hónap elseje kalendum volt, ebből ered a mai kalendárium sza­vunk. Mivel Hel­laszban nem volt ilyen naptár, fel­merült a tréfás ró­mai kérdés (és jött a hasonló vá­lasz!). Mikor kell fizetnie valakinek az adósságrészle­tét? íme: A görög kalendárium napján (Ad kalendas graecas, vagyis szent sohanapján.) Mindezen túl a gö­rögöknek - római felfogás szerint - egyáltalán nem is volt naptáruk. Hiszen tény, hogy minden poliszban más s más időszámítás volt érvényben, egészen eltérő hónapnevekkel. Október a Mindszent hava, amelynek jeles napjai a következők: 16. Gál - A mákérés kezdete. Ezen a napon nem szabad semmit vetni, mert kóros lesz. 17. Hedvig - A jószág behajtásának, vagyis istálló­zásának ideje.20. Vendel - A jószág és a pásztorok védőszentje - pártfogója. Ha állatvész üt ki: „Vendel viszi az állatot!" E napon délelőtt tilos volt befogni. ™ Vendelre utalva mondták: „Elállóit tőle, mint Vendel a disznók mellől" - vagyis nem tart ki •J mellette, már nem védelmezi. 21. Orsolya - A káposzta és a vete- mények betakarítá­sának napja. 23. János - A szobai világítás kezdete. 26. Dömötör: A keleti egyház a har­cosok és a pászto­rok védőszentjének tekintette. A dömö- törözés különösen keleti tájakon volt nagy esemény a ju­hászok körében. Ilyenkor tartották a háromnapos pásztorbúcsúkat. Később ez volt a mezőgazdasági munkások elszegődésének napja. Dömötörre jár az idő, a gulyásnak számolni kő... Midőn eljő Simon, Júdás, dudorog, fázik a gulyás. 28. Simon, Júdás - Az első télkezdő, juhászfizető és fogadó nap. Ha október fagyos, kemény, A telet mégsem érzem én, Mert január olyan meleg, Hogy sétálnak az emberek. Simon, Júdás napja után Hamar nézhetsz bunda után. És ha a hó nem olvad el. Az csakis jó termést nevel. _ ., . Hegedűs Valéria BÖNGÉSZŐ A költők szívesen merengenek ősszel, így őszi versek is szép számmal születtek. Mi most egyik híres kötőnk verséből idézünk: „Itt van az ősz, itt van újra,/ S szép, mint mindig, énnekem./ Tudja Isten, hogy mi okból/ Szeretem? de szeretem.” Kérdésünk talán nem okoz túl nagy fejtörést: ki a költő? 1. Arany János 2. Petőfi Sándor 3. Juhász Gyula Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szer­kesztőségünk címére. A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Új Szó október 4-i száma közli. Jó szórakozást, jó böngészést! A múlt heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: Goldmark C. Péter. a pozitív érvekről Rendszeres olvasója vagyok a szlovák lapok­nak. Szinte nagyítóval keresem bennük a szlovák-magyar együttélésről szóló beszámo­lókat, eszmefuttatásokat. Nem panaszkodha- tom, az utóbbi időben találok eleget, csak ép­pen a valós tények, a szlovák-magyar példás együttélésről szóló írások, érvek hiányzanak az írásokból. Ügy nagy általánosságban még az elszlovákosítók is elismerik, hogy a vegyes lakosságú falvakban béke honol, ennek azonban az újságokban semmi nyoma. Ehe­lyett egyre gyakoribbak az olyan felháboro­dások, hogy a magyarok sértik a szlovák nemzeti érzést, mivel nem tudnak válaszolni szlovák polgártársaik kérdéseire még az üzle­tekben, sőt a hivatalokban sem. Nem lenne érdemes foglalkozni ezekkel a kicsinyes pisz- kálódásokkal, ha nem heccelnék a szlovák közvéleményt, hogy a nyelvtörvény majd megold mindent. Kezemben tartom a kormánypárti napilap legújabb számát, amelyben egy vezércikk, egy interjú és két másik írás uszít a magya­rok ellen. Ezúttal azt nem tudják megemész­teni, hogy a magyar lakosság nem nyugszik bele a magyar iskolaigazgatók leváltásába, az alternatív oktatás tűzön tartásába és a nyelvtörvénybe. A kormánypárt egyik képviselője (J. Cu- per) szerint: „A nyelvtörvény nem érinti a ki­sebbségek nyelvét, hanem az államalkotó nép, vagyis a szlovák nemzetiségűek ügye. Nem látom okát, hogy beterjesztés előtt a ki­sebbségek képviselőinek át kellett volna adni véleményezésre, hiszen őket nem érinti. ” Kedves képviselő úr, ha a kisebbségeket nem érinti, miért egyezett meg a szlovák és a magyar miniszterelnök, hogy véleményezésre átnyújtják az Európa Tanácsnak? És miért kelt olyan felháborodást az egész magyar kö­zösségben? Ezt jól tudják a legszlovákabb szlovákok, ezért akarják jóváhagyatni a par­lamenttel még a szlovák-magyar alap- szerződés előtt. De ne csak egy magyar újságíró kifogása álljon itt, idézek a Novy casban megjelent kommentárból: „A szlovák parlament, amely tagjainak nagy többsége nem tud szóban és írásban szlovákul, az államnyelvről szóló tör­vény jóváhagyására készül... A képviselők nemhogy a hivatalos nyelvet nem beszélik, de még tájnyelvet sem... Saját tapasztalataimból tudom, hogy a kisebbségi koalíció képviselői kevesebb hibát vétenek, mint a nyelvi tökéle­tességet követelő koalíció képviselői... Azon­ban azt a fércnyelvet, amit beszélnek, nagyon jól felhasználják az ország népeinek összeu- szítására... Az iskolaügyi minisztérium ál­lamtitkárának tévényilatkozatát nem ítélhet­jük meg másképp, mint a nemzetiségi ellen­tétek szítására és a probléma balkanizálására irányuló kísérletnek. ” Azt hiszem, ettől nyíltabban mi sem írhat­nánk a nyelvtörvényről. Felvetődik bennünk, meddig tart még ez a hecckampány? Az utób­bi időben a szlovák politikusok szótárában már nem a sikertelen francia nyelvtörvény a példa, hanem az USA-ban készülő nyelvtör­vényről zengenek a hazafiak. Csupán az ame­rikai társadalom kialakulásának történetéről feledkeznek meg, no meg arról, hogy mi nem vándoroltunk ide a jobb élet reményében, ha­nem itt születtünk és az Egyesült Államokban nem létezik olyan kisebbség, amely az ameri­kaiak tíz százalékát teszi ki. Jó lenne, ha legalább a demokratikus hangvételű szlovák lapok megpróbálnák a többségnek bemutatni azokat a pozitív együttélési és együttműködési eredményeket, amelyeket az itt élő magyarok a szlovákokkal kiépítettek és ápolnak. Van rengeteg szép példa, csak fel kell kutatni és be kell mutatni. Nem a ,jedna páni povedala” uszító históri­ákkal traktálni az embereket. Azt is jó lenne a szlovákok tudatába vésni, hogy az itt élő magyarok többsége egészen jól tud szlovákul. Nem igaz, hogy ignorálják a szlovák nyelvet. A pozitív együttélésre megvan minden le­hetőség, ha közömbösítjük a nacionalistákat és lemondanak az újabb elszlovákosító törek­vésekről. Szűcs Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom