Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-10-23 / 43. szám
1/HSárnap 1994. október 23. RIPORT- Megpróbálom tartani a kapcsolatot növendékeink hozzátartozóival. Egyrészt azért, mert a gyerekek, szellemi fogyatékosságuk ellenére, igénylik a szüleik sze- retetét; másrészt pedig azért, hogy figyelmeztessem őket arra, az ellátásért fizetni kötelesek. Próbálkozásaim többnyire kudarccal végződnek. Sok szülő a korábbi, valóban szimbolikus térítési összeggel - amely havonta 80-tól 350 koronáig terjedt -, is adós még. A mostani, havi ezer koronát meghaladó díjat illetően meg kimondottan pesszimista vagyok... A gondozottak azonban akkor is mindent megkapnak, ha a hozzátartozóik „megfeledkeznek” róluk. Sajnos, egyesek úgy tesznek, mintha az intézet egy lerakat volna. Ennek ellenére ellátogattunk a Nyárasd mögötti, 45 szellemi fogyatékos növendéket gondozó intézetbe. Kopsová Irén igazgatónőtől tudakoltuk: mit tud a fámáról?!- Egek! Ezt terjeszti valaki? Semmi ilyesmi nem történt! Igaz, hogy a nyár folyamán a fiúkkal gyakran kirándultunk, de nyilvános strandon nem is jártunk. Már csak azért sem, mert a mi gyerekeink nem tudnak úszni - magyarázta, s nem értette, hogy ki vagy mi indíthatta el a hát- borzongató pletykát.- Rendkívüli esemény, haláleset nem fordult elő?- Valóban meghalt az egyik gondozottunk. Magatehetetlen volt, és nem is az eredeti betegsége, hanem a rák vitte el. Élete utolsó szakaszában a dunaszerdahe- lyi kórházban ápolták. A szocializmus építésének éveiben a szellemi és a testi fogyatékosokat nem illett „mutogatni”. Ódon, dohos és kifűthe- tetlen, elkonfiskált grófi kastélyokba helyezték el őket, ahol távol a világ zajától, elszigetelten tengődtek. A közvélemény vajmi keveset tudott az életkörülményeikről. Mi tagadás, nem is érdeklődött senki a hogylétük felől. Hacsak nem volt közvetlenül érdekelt valaki... A rendszerváltást követően a társadalom ugyan több figyelmet szentel nekik, de az életfeltételeik, az anyagiak hiánya miatt, csak kismértékben változtak. Az intézetek zömében a foglalkozások többnyire zenehallgatásban, rajzolgatásban merülnek ki, noha a növendékek közül jó néhányan többre is képesek volnának. De: egyrészt nincsenek szakképzett terapeuták, másrészt nincs hol tanítani a sérült fiatalokat. Az intézetek ugyanis túl- Jelenleg 45 fiatalról gondoskodunk. Közülük tizenöten még nem érték el a 18. életévüket. Négy fekvő, magatehetetlen, súlyosan sérült páciensünk különleges gondoskodást igényel, de van három tolókocsiban élő gyerekünk is. A harminc felnőtt rokkantsági nyugdíjra, illetve részleges vagy teljes magatehetetlenségi pótlékra jogosult. A 18 éven aluliak ellátásának költségei a szülőkre hárul(ná)nak, akik közül sokan esztendők óta nem fizetnek gyermekük ellátásáért. A nyugdíjasoktól a havi 1200-1400 koronát a járadékukból vonjuk le. Mivel a lakóinkat szellemi fogyatékosságuk miatt a bíróság kis- korúsította, 27 személynek az intézet egyben a gyámja is. Ha viszont a gondozott meghal, a megtakarított pénzét nem az intézet, hanem az elhunyt hozzátartozói öröklik. Akkor is, ha évtizedeken keresztül meg sem látogatták. A 45 növendékből négyet-ötöt látogatnak rendszeresen, tizenkettőt évente egyszer. A többiek iránt a hozzátartozóik nem tanúsítanak érdeklődést. 1991-től, amióta én vettem át az intézetet, hárman haltak meg. Az egyik fiatalembernek 17 ezer korona megtakarított pénze volt. Az összeg a szülőké lett, pedig az anyja nem is tudta, melyik intézetben gondozzuk a fiát - mondja az igazgatónő, aki azt sem rejti véka alá, hogy a 2 463 000 koronás állami költségvetés csak a legszükségesebb (élelmiszer, tisztítószerek) kiadásokat fedezi; a szolgáltatások (a villany, a fűtés, a vízfogyasztás) térítése már akadozik. Bántja őket a felgyülemlett adósság terhe, de remélik, hogy az év végéig valahogy rendezik a tartozást. Az intézetnek jelenleg 25 alkalmazottja van, néhányan közülük többféle feladatot is ellátnak. Van nevelő, aki a növendékek bevonásával elvégzi a javításokat, megműveli a kertet, és a fiúkat felkészíti a sportversenyekre. Csölle Edit nevelőnő ellátja a szociális nővér tisztét is: ködni, kanállal enni, ha felismerik az egyes betűket: mindez már óriási eredmény lesz. Van itt például egy gyerek, akinél öt évig tartott, amíg megtanítottuk őt kanállal enni, és a minap kezdett el járni... Ez az igazi sikerélmény! Persze, tudjuk, hogy az itt élőknek a fekhelyen és a meleg ételen kívül sokkal többet kellene nyújtanunk. Elsősorban értelmes időtöltésre, némi munkára gondolok. Azok számára, akik képesek lennének rá. De hát munkalehetőség nincs, és a betegeket ráadásul tilos „dolgoztatni”. Nem értem, miért jobb, ha unatkoznak?!... Tavasztól őszig sokat sportolnak, kirándulunk velük. Szerencsére, több külföldi és hazai alapítvány támogatja a szellemi fogyatékosokat. Persze, azért mi is megpróbálunk derűt lopni az életükbe, és a szponzorok segítségével ez sikerül is. A gyerekek az intézetben jobbára így többet kapnak, mint odahaza kapnának, s zsúfoltak. A lapagosi kastélyban sincs ez másképp. Pálffy gróf kastélya egyébként valaha szebb napokat is látott. Nagyúri összejövetelek, bálok, vadásztivomyák helyszíne volt mindaddig, amíg az eredeti tulajdonos el nem kártyázta. Jeszenszky gróf viszont tudta, hogy mekkora kincset kapott, ezért nagy becsben tartotta. Téli lakként használta kastélyát egészen addig, amíg csak lehetett. Az államosítás után e jobb sorsra érdemes kastély előbb agghajlék, 1965-től pedig a 3-tól egészen a 26 éves korú szellemi fogyatékosok menhelye lett.- Nemrég felmérettük a fogyatékos gyerekek szellemi képességét. Tíz növendék számára úgynevezett iskolát létesítettünk. Ha megtanulják befűzni cipőjüket, ha képesek önállóan felöltöz- Arról miért nem írnak, hogy megtalálták a lapagosi intézet szellemi fogyatékos növendékének megcsonkított, vese nélküli tetemét? - tette fel a kérdést a telefonáló, majd kiegészítette bejelentését: a fiú a nagymegyeri termálfürdőben veszett el.- Ha meglátogatnám, elmondaná a részleteket? - tudakoltam éppen, de a vonal megszakadt. Szervcsempészet? - borzongtam bele a gondolatba is, majd kételkedni kezdtem. A cipőfűzéstől az önellátásig Elrejtett fiatalok Otthon helyett otthon DERŰT AZ ÉLETIÜKIBE egymás társaságában az életük i sebb, örömtelibb. A bérleti díj újabb tehi Végigjártuk a kastély termeit, rr tűk a hálótermeket, a társalgót ht sítő ebédlőt.- Helyszűke miatt nincs mód a ges csoportfoglalkozásokra. Nir hetőség arra sem, hogy a növend csendes sarokban lepihenjen. Pénz nem tudunk változtatni helyzet Ráadásul ma azt sem tudjuk, mi szociális intézettel 2001 után... Jeszenszky gróf örökösei i visszakövetelik jogos tulajdonukal vei az állam nem akarta (?), nem ti kifizetni a kastély vételárát, a tűk sok bérleti díjat követelnek a s? minisztériumtól. Követelnek, dt kapnak. És az adósság egyre növi A látottak, a hallottak alapján az védettségében élő beteg fiúk és ifjú aránylag jólétben vannak. Tény most már saját nyugdíjukból járuln; zá az étkeztetésük, a ruházkodásuk geihez, fedezik gyógyszerkiadása még sorolhatnánk. Nem titok a; hogy sokan a családjukban élhet ám a hozzátartozók nem akarják nem tudják vállalni felügyeletüké mennyire szomorú, előfordult az is a szülők hazavitték beteg gyerrm mert igényt tartottak a rokkantsági díjára - de amikor látták, hogy a sí fogyatékos bizony napi 24 órás gon ra szorul, visszaszállították az intéz Az intézeti fiatalok szüleitől szei volna választ kapni arra, vajon mi ledkeztek meg gyermekükről? Ne tunk sikerrel, a megkérdezettek ne álltak velünk szóba.- Sok szülő nem tudja megboi magának, no és a sorsnak, hogy sz fogyatékos gyermeke született - n rázta a helyzetet az egyik fiatal édesanyja. - Két egészséges utói született meg a fogyatékos kisfiam, jem eleinte még reménykedett, de ; látta, hogy a gyerek mivé lett, még hagyott bennünket. Dolgoznom ke fiamat ezért intézetben helyeztem e sze, nincs olyan nap, hogy ne gom rá. Nyári szabadságom idején h: zom, s amikor csak tehetem, megl tóm. Érzem a ragaszkodását, a szei Azt hiszem, ő szintén tudja, mennyire szeretem. Néha furdal a 1 méret, hogy neki ott kell élnie. Tud szont, nagyon erős családi háttér k ahhoz, hogy fogyatékosán is véli testvéreivel élhessen. Sajnos, ez adatik meg. Az intézet viszont meg Valamennyiünknek. Valamennyiünknek? Péterfi Sí (.Méry Gábor fe Szentes még a bodrogközi községek között is elmaradott falu volt. Néhány év alatt viszont felverekedte magát! Amikor a községbe érkeztem, azt mondja a helyi viszonyokat alaposan ismerő Papp Zoltán, a nyugalmazott református lelkész:- Bámulatos, hogy mit tud a mi polgármesterünk! Az ötvenkét éves Rácz Lászlótól van szó, aki Királyhelmec szomszédságában, a fejszési birtokon született. Három-négyéves lehetett, amikor a család Szentesre költözött. Az alapiskolából kikerülve a Kassai Magasépítő Vállalatnál kitanulta a kőműves és a restaurátori szakmát, majd a kassai építészeti ipariskola építészeti szakán érettségizett. 1986 és 1990 között viszont már a Szentesi Helyi Nemzeti Bizottság elnöke volt. És az 1990 őszén tartott helyhatósági választások után is ő maradt a polgármester. Abban a 936 lakosú községben, ahol a magyarok számaránya 97 százalékot tett ki. Még a demokrácia induló évében szerezték vissza a község régi nevét. A közeli Szentmáriához hasonlóan ugyanis, az ateista rendszerben „nem kellett” a szentekre emlékeztető falunév sem. így aztán 1960- ban fura névre keresztelték Szentest - PleSany volt a neve 1990-ig. Azóta visszaszerezték a nagy közösbe kényszerített földműves-szövetkezetüket is, amely újra önálló lett, és eredményesen gazdálkodik. Adófizetés terén nem adósa a községnek, az önkormányzat a költségvetésben mindig számolhat a tőlük befolyó pénzzel. Ez is ritkaság, s még sok minden más is, ami az iparkodó szentesiekre jellemző. Fontos, hogy az önkormányzat, kiadásaik fedezéséhez, nemcsak azzal a pénzzel számolhat, amit a béradó után az adóhivataltól, meg az ingatlanadó fejében a földműves-szövetkezettől vagy a kőbányától kapnak, hanem maguk is pénzt csinálnak. A községháza Aki tudja, mit aka szomszédságában levő, nagyobb sarki épület valaha például egy zsidó kereskedőé volt, de időközben a falu tulajdonába került. Az egykor építészként dolgozó Rácz László hozzáértően áttervezte, mondhatnánk úgyis, hogy „szétparcellázta” hát az épületet: új ajtóréseket vágatott, és az így elkülönített helyiségeket bérbe adták. Itt kapott helyet a posta, a magánvállalkozók pedig élelmiszerüzletet, vendéglőt, eszpresszót nyitottak. Az épület bérletéért évente százezret kap a község! Szép bevétel ez, ha a polgároktól a ház-, az ingatlan- és a kutyaadó címén összesen „csak” százötvenezer korona folyik be évente a községi kasszába! S tavaly egy további csinos „házikóval” is gazdagodott a község: a főutcán - a polgármester tervei alapján - öt hónap alatt tűzoltószertár épült. Két garázzsal, és a járási tűzoltóparancsnok megígérte, hogy rövidesen kapnak majd tűzoltóautót is.- Lesznek önkéntes tűzoltóink is - mondja Rácz László. - Csak „motor” legyen, jönnek majd a fiatalok! Nemhiába volt egykor kőműves, majd építész; a vérében van, hogy csak az alapok megteremtésével lehet újat alkotni. Ezt a községfejlesztésben is betartja. De már csak az idei helyhatósági választásokig tart a polgármesteri megbízatása. Hogyan lesz tovább? Az MPP már felszólította, vállalja továbbra is e tisztséget.- Szeretnék indulni a választásokon - mondja -, hogy befejezhessem a gázvezeték építését. Felújításra vár a művelődési ház, azt bővítenünk is kell. Gond még a tisztítóállomás és a csatornázás megépítése. Segíteném a kis- és középvállalkozókat, hogy két-há- rom kisüzem létesítésével legalább tíz-tíz újabb munkalehetőséget teremthessenek. S vannak más terveim is. Például a régi kőbánya közelében működik az új. A törvény értelmében a község átveheti a területén levő üzemet. Ezt előrelátóan meg is kérvényezte, és a minisztériumban regisztrálták Szentes szándékát. Rácz László Ausztriában és Németországban járva tapasztalta, hogy a helyben kitermelt nyersanyag csak úgy gazdaságos, ha azt helyben maguk fel is dolgozzák:- Ha megkapjuk a jelenleg harminckét embert foglalkoztató kőbányát, nem elégszünk meg azzal, hogy a robbantott kőből csak kavicsot termeljünk. Mi ehhez egy kis panelgyárat is hozzáépítenénk. Az alapanyag itt van, csak a cementet és a vasat kell idehozni, és készíthetjük a panelelemeket! Ha a környezet- védelmi hivatal engedélyezni fogja, a régi kőbányában, egy dán cég közreműködésével, regionális szeméttárolót létesítünk. Ez is nagy jövedelmet hozna a községnek. Németországban láttam, hogy a hulladékanyagból biogázt fejleszthetnénk, s ezt hő termelésére, fűtésre is felhasználhatnánk... Hazafelé utaztamban a helyi autóbuszmegállóhoz mentem. Volt még néhány percnyi időm, így elbeszélgettem egy ott várakozó asszonnyal. Én idegen voltam, ő kíváncsiskodott... A községháza felé mutattam: a polgármeterükkel volt megbeszélni valóm. Erre habozás nélkül rávágta:- Most, amikor jól megy minden, már mások is jelentkeznének polgármesternek! De mi kiállunk Rácz László mellett!... Kell ennél őszintébb elismerés? Petrőci Bálint Szentes történelmi emlékhelye az Árpád-kori i lom. Tornyát Mátyás király uralkodása i emelték. (A szerzőfel
