Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-04 / 28. szám, csütörtök

A bmói Zbrojovka vállalat dol­gozói nagy mértékben hozzá­járultak az 1948 februárjában lezajlott események alakulá­sához, s ez arra ösztönözte ókét, hogy a februári győze­lem 40. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásaik­kal elősegítsék az idei év fela­datainak sikeres teljesítését. A felvételen: Jirí Procházka, a vállalat dolgozója látható. (Vít Korčák felvétele - ČTK) HOLNAP KEZDŐDNEK A ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEK- haladási kell szolgálniuk Beszélgetés Miroslav Michálik elvtárssal, az SZLKP Komáromi (Komárno) Járási Bizottságának titkárával Az elkövetkező napokban-hetekben igényes feladat vár a mezőgazdasági dolgozókra. A pártalapszervezetek évzáró taggyűléseit követően országszerte megkezdődnek a terme­lés tervszerű fejlődese szempontjából meghatározó jelentő­ségű szövetkezeti zárszámadó közgyűlések, az állami gaz­daságok és a közös mezőgazdasági vállalatok gazdálkodá­sának eredményeit értékelő konferenciák. A Komáromi já­rásban február 5-dikén a Šrobárovái Efsz zárszámadó köz­gyűlésével veszi keztetét a fontos tanácskozások időszaka. Miroslav Michálik elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával arról beszélgettünk, hogy a mezőgazdasági vállalatok dol­gozói milyen eredményekről adhatnak számot és milyen elhatározásokkal kezdik az ötéves tervidőszak harmadik évét. © Titkár elvtárs! A járási pártbi­zottság hogyan értékeli a mezőgaz­daságban dolgozók múlt évi munká­jának eredményeit?- A járási pártbizottság ülésén a CSKP Központi Bizottsága 7. ülé­sének szellemében értékeltük járá­sunknak a mezőgazdaság fejleszté­sében elért eredmenyeit. Megállapí­tottuk, hogy a szövetkezetek és álla­mi gazdaságok múlt évi eredmé­nyeire ismét rányomta bélyegét a szélsőséges időjárás. A termésho­zamok alakulásában megmutatkozó kedvezőtlen hatást az esetek több­ségében a dolgozók fokozott erőfe­szítése nem tudta ellensúlyozni. Mindennek ellenére a bruttó mező- gazdasági termelés értéke az előző évhez viszonyítva 30 millió koroná­val nőtt. Ez akkor is komoly ered­mény, ha az évi tervfeladat teljesíté­sében 7 százalékos lemaradás ta­pasztalható. • Az elemzések szerint, a kiesést elsősorban a növénytermesztés ter­vezettnél gyengébb eredményei okozták. Konkrétan milyen gondjai voltak ennek az ágazatnak?- Volt belőlük bőven, mégis előbb talán az örömökről szólnék. Pozití­vumnak számít, hogy az ágazat egészének sikertelensége ellenére a vállalatoknak szemesekből sikerült kitermelniük a tervezett mennyisé­get. Ehhez nagyban hozzájárult a szervező és irányító munka szín­vonalának javulása és a fegyelem megszilárdulása. A gabonaprogram teljesítését nagyobb részt a kukori­catermesztésben elért kiváló ered­ményeknek köszönhetjük. Egy hek­tár átlagában 6,34 tonna, összesen pedig közel 91 000 tonna szemes kukoricát termeltek a vállalatok, ami­re járásunk mezőgazdaságának tör­ténetében eddig még nem volt pél­da. összesen tíz mezőgazdasági vállalat ért el 7 tonnát meghaladó hektárhozamot kukoricából. Közülük elsősorban a bücsi (Búč), vágfüzesi (Vŕbová nad Váhom) és csicsói (Či- čov) szövetkezet, valamint azok a további gazdaságok érdemelnek dicséretet, amelyek hiánytalanul tel­jesítették az ötéves tervidőszak első két évének gabonatermesztési fel­adatait. Járásunk mezőgazdasági dolgo­zói jó eredményekről számolhatnak be a szója- és lencsetermesztés­ben, s tömegtakarmányból is a ter­vezettnél több termett á gazdasá­gokban. Sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezt a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésről. Sőt. A szövet­kezetek és állami gazdaságok a cu korrépával szintén kudarcot vallot­tak. Az elért 27,4 tonnás átlaghozam még a múlt évi feltételek között is nagyon gyenge eredmény volt, és egyben arról tanúskodik, hogy a ter­melők nem szenteltek kellő figyel­met ennek a növénynek. A korai burgonya termesztésében járásunk hasonló gondokkal küszkö­dött. A tervteljesítésben tapasztalt lemaradást csak részben lehet az időjárás hatásával, illetve az ültető­anyag minőségével magyarázni. A termelési feladatok teljesítéséhez való hozzáállást nem kis mértékben az ismétlődő értékesítési gondok motiválták. • A Nyugat-szlovákiai kerületben tavaly szokatlanul nagy problémát okozott a tejtermelési feladatok tel­jesítésében tapasztalt lemaradás. Ebben mintegy 1,5 millió literrel a Komáromi járás is „ludas“ volt.- Az állattenyésztésben járá­sunkban éppen a tejtermelésben észlelt hanyatlás okozta a legna­gyobb - és sajnos nem egyetlen - gondot. Több eredményes év után a vállalatok tavaly csak 97,9 száza­lékra teljesítették tejeladási felada­taikat. A lemaradásnak voltak ugyan objektív okai, de például a Gyulama­jori (Ďulov Dvor) Állami Gazdaság­ban, a Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) és a Kolárovói Efsz-ben, valamint azokban a további gazda­ságokban, amelyekben 1986-hoz vi­szonyítva visszaesett a tejtermelés, a pártalapszervezetek évzáró tag­gyűlését követően a zárszámadó közgyűlésen szintén alaposan meg kell vitatni a kudarc okait, hogy az idén mindenütt eredményesebb munkát végezhessenek. Járásunk mezőgazdasági vállala­tai a múlt évben elegendő tojást, baromfi- és marhahúst termeltek, illetve értékesítettek, viszont a ser­téstenyésztést nem sikerült kellő színvonalra emelniük. Az előző évi valósághoz viszonyítva 992 tonná­val több hízott sertést küldtek vágó­hídra, ám a társadalmi megrende­lést még így sem tudták teljesíteni. Ez elsősorban a lakszakállasí (So- kolce) és a kolárovói szövetkezet, valamint a Bajcsi (Bajč) Állami Gaz­daság állattenyésztésére vet rossz fényt. A problémával a járási pártbi­zottság szerveiben több ízben fog­lalkoztunk, s konkrét intézkedéseket hoztunk a reprodukciós és termelé­kenységi mutatók javítására. A ser­téstenyésztés múlt évi eredményeik arról tanúskodnak, hogy a járási me­zőgazdasági igazgatóság, illetve né­mely mezőgazdasági vállalatok fele­lős tisztségviselői képtelenek voltak eleget tenni a termelés intenzívebbé tételével kapcsolatos elvárásoknak. El kell marasztalnunk például a Ma- dari (Modrany), fmelyi (Imeľ) és Ne- mesócsai (Zemianska Olča) Efsz-t, valamint a tejtermelési eredményei­ért is bírált Gyulamajori Állami Gaz­daságot, ahol a sertések átlagos napi súlygyarapodása az 500 gram­mot sem érte el. Ezzel szemben nagyra értékeljük, hogy a bírált gaz­daságokéhoz hasonló abrakfo­gyasztással például a Naszvadi (Nesvady) Efsz-ben 572, a Búcsi Efsz-ben pedig 624 grammos súly- gyarapodást értek el a sertéshizla­lásban. a A CSKP Központi Bizottságának 7. ülése, és az SZLKP KB ülése egyaránt kiemelte, hogy mindenütt a kritikai igé­nyesség elvéből kiindulva kell értékelni az elért eredményeket, s a tapasztalatok alapján úgy kell továbbfejleszteni a ter­melést, hogy tökéletesebben kielégíthes­sük a társadalmi igényeket. A járás mező­gazdasági vállalatainak fejlesztési törek­vései eleget tesznek ennek az elvá­rásnak?- A központi irányelvekhez igazodva, járásunk mezőgazdasági vállalatai az idén a bruttó mezőgazdasági termelést 9,4 százalékkal, az árutermelést pedig 9,2 százalékkal tervezik növelni. A jöve­delmezőséget olyan mértékben kell emel­niük, hogy elérjék a 215 millió korona nyereséget. A figyelem középpontjában a növénytermesztés előnyös fejlesztése, ezen belül a gabonaprogram teljesítése áll. A gazdaságok vállalták, hogy az előző évek kiesésének pótlására 10 300 tonná­val több gabonát termelnek, mint ameny- nyit erre az évre az ötéves terv előirá­nyoz. Valamennyi vállalattól elvárjuk, hogy az állattenyésztés igényeinek töké­letesebb kielégítése céljából továbbfej­lesztik a fehérjeprogramot, s a progresz- szív termelési és tartósítási technológiák alkalmazásával tömegtakarmányokból mintegy 10-15 százalékos tartalékot hoz­nak létre. Több vállalatnál új tárolók és takarmánykeverők építését, korszerű be­takarító gépek vásárlását tervezik, a Ne- mesócsai, Hurbanovói, Lakszakállasi és Alsópéteri (Dolný Peter) Efsz pedig a cífe- ri termelési tapasztalatok kihasználására készül. A szövetkezetek és állami gazda­ságok az idén több zöldségfélét, hüve­lyest. gyümölcsöt és szőlőt fognak termel­ni, folytatják az öntözőrendszer építését, széltörő erdósávokat telepítenek, és a ke­rületi pártbizottság elnökségének határo­zata értelmében mindent megtesznek a belvízkárok megelőzésére. Az állatte­nyésztésben a reprodukciós és tennelé- kenységi mutatók javítása a legfontosabb feladat, de azt is el kell érnünk, hogy valamennyi gazdaság arányos részt vál­laljon a feladatok teljesítéséből. • Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma gazdasági ösz­tönzőkkel igyekszik a termelői érdeklődés perifériájára szorult növényfélékre terelni a vállalatok figyelmét. A Komáromi járás- ban növelte ez a termelők vállalkozó­kedvét?-Minden jel arra utal, hogy néhány gazdaság előnyösnek tartja a vállalkozást. Például a Keszegfalvi (Kameničná) és a Naszvadi Efsz 20-20 hektárral, a Nemes- ócsai Efsz pedig az eredeti területen 200 tonnával vallatta növelni a cukorrépa­termesztést. A Dulovcei Efsz 5, a Bajcsi Állami Gazdaság pedig 15 hektár korai burgonya termesztésére vállalkozott. Ugyancsak a gazdasági szabályozók is­meretében kötöttek utólag szerződést a vállalatok több száz tonna napraforgó, hüvelyes, 300 ezer liter tej és 113 tonna vágóállat értékesítésére. Elvárjuk, hogy a kezdeményezők példáját követve a töb­bi vállalat is átértékeli az idei terveit és lehetőségeihez mérten hozzájárul a tár­sadalmi megrendelések teljesítéséhez • Titkár elvtárs, az eddigi ered­mények, illetve a gondok és az új feladatok ismeretében mit vár a me­zőgazdasági vállalatoknál most kez­dődő tanácskozásoktól?- Mindenekelőtt azt, hogy őszinte - szókimondásra és bátor kezdemé­nyezésre ösztönözzenek. Ez nem csupán az idei és az ötéves tervfel­adatok teljesítése szempontjából fontos, de ahhoz is, hogy újabb lépéseket tehessünk a tudományos­technikai ismeretek érvényesítésé­ben, a haladó munkaszervezési és javadalmazási formák alkalmazásá­ban, a termelés jövedelmezőségé­nek növelésében, a termékek minő­ségének javításában stb. A tovább­lépés lehetőségeinek szüntelen kutatását azért is fontosnak tartom, mert a mezőgazdasági vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy ha majd egy év múlva életbe lép az új mezőgazdasági szövetkezeti tör­vény, a megváltozott feltételek kö­zött is képesek legyenek eleget ten­ni az elvárásoknak. KÁDEK GÁBOR tCOMliEUTáuyPC Az ésszerűbb táplálkozásért Felkeltette figyelmemet a bratislavai televízió főzőtanfolyama. Az egyik adasban a szakácsmester bemutatta, miként lehet ízletes zeller- és kelkáposzta-szeleteket készíteni. Hangsúlyozta, hogy egy kis hozzáértéssel és némi fáradsággal kialakíthatjuk az ésszerű táplálkozás feltételeit. Néhány nappal később a rideg valósággal találkoztam. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériuma által kiadott tájékoztatóban azt olvastam, hogy a zöldségtermelés évi növekedésenek üteme nincs összhang­ban a piac igényeivel és az ésszerű táplálkozás alapelveivel. Csak jelentős behozatallal elégíthetjük ki például a fokhagyma, vöröshagyma, petrezselyem, karotka és zeller iránti keresletet. Vagyis egyes zöldségfélék hiánycikknek számítanak. Ha valamiből kevés van, az rendszerint drága. Bizony a zöld­ségféle elég sokba kerül. Az egyik magányosan élő kolléganőm például kimutatta, hogy hetente - amikor éppen nem utazik haza a szüleihez egy kis utánpótlásért - jóval több pénzt ad ki zöldségért, mint húsért. Még több a kiadás a többgyermekes családokban. Valószínű, hogy hasonló okokból tűnt el a zöld­ségételek nagy része az éttermek étlapjáról. Panaszkodnak a fogyasztók es a termelők egyaránt. A mező- gazdasági vállalatok vezetői azt állítják, hogy a sárgarépa, zeller és petrezselyem felvásárlási ára alig fedezi a termelési költsége­ket. Nem beszélve az értékesítési nehézségek miatt keletkezett jelentős károkról. Hol szőrit a cipő? Milyen tényezők csökkentik a termelőked ­vet? Milyen megoldások kínálkoznak a zöldségellátás javítá­sára? * Elsőrendű feladat a termelőkedv növelése. Gazdasági szerve­inknek el kell érniük, hogy ami megtermett, az minél gyorsabban a fogyasztókhoz kerüljön. Ezzel kapcsolatban a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának 14. ülé­sén elhangzott, hogy új tárolókat építenek s javítják a kooperá­ciós kapcsolatokat. Ahol ez nem segít, az árufölösleget a terme­lők más körzetekben is elhelyezhetik. Nagyon időszerű ez a rendelkezés, mert például a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás zöldségtermesztői helytelenítik a Zelenina mono­polhelyzetét. Szeretnék árujukat a cseh országrészekben és Szlovákia északi körzeteiben is értékesíteni. Az árképzést is rugalmasabbá kell tenni. Például a Marcelházai (Marcelová) Efsz az elmúlt évben megegyezett az érsekújvári (Nové Zámky) Zelenina vállalattal a zöldpaprika állandó áron való értékesítésé­ről. A kísérlet Ígéretes, bár még tökéletesítésre szorul. A komplex megoldást segíti elő több mezőgazdasági vállalat­nak a termés feldolgozására tett kezdeményezése. Például a Kotešovái Efsz az elmúlt években csak nagy nehézségek árán tudta eladni a káposztát. Ezért létrehoztak egy savanyítót. Újabban más zöldségfélék feldolgozására is keresik a lehetősé­geket, hogy minél kevesebb legyen a gondjuk és több a hasznuk. Ezt a példát minden bizonnyal több mezőgazdasági vállalat követi majd a jövőben. Szlovákiában minden feltétel megvan ahhoz, hogy elegendő zöldségfélét termeljünk. Ha a gazdasági szervek a sok vita helyett végre konkrét határozatot hoznak a termelés korszerűsí­tésére, a termés szállításának és elosztásának meggyorsítására, valamint a jövedelmezőség fokozására, akkor belátható időn belül legalább az egy évtizeddel ezelőtti színvonalat elérhetnénk. A Vágfarkasdi (Vlčany), Fegyverneki (Zbrojníky), Zsigárdi (Ziha- rec) Efsz-nek és más mezőgazdasági vállalatoknak egykor jelen­tős jövedelme származott a zöldségtermesztésből. A tavaszi időszakban ebből az ágazatból kapták a „friss“ pénzt. De a fogyasztók is jól jártak, mert az őszi időszakban a zöldpaprika kilogrammja három koronába, a paradicsomé pedig 80 fillérbe került. Nincs mire várni tehát, sürgős intézkedésekre van szükség. Az egy lakosra jutó zöldségfogyasztásban nem tartozunk az elsők közé. Az ajánlott évi 103 kg helyett tavaly, csak 93,6 kg zöldségfélét fogyasztunk egy lakos átlagában. Ideje változtatni a helyzeten. BALLA JÓZSEF A hosszabb orvosi kezelésre szoruló, főleg idős betegek számára új kórházi részleg nyílt meg Prágában, a X. városkerületben. Az egyetemi kórház 22 millió korona költséggel épült létesítményében korszerűen berendezett rehabilitációs osztály segíti a betegek gyógyulását. A szobák két- és négyágyasak. Felvételünkön Lenka Horká rehabilitációs nővér látható páci­enseivel. (Petr Matička felvétele - ČTK) új mxt 4 1988. II. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom