Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-12 / 8. szám, kedd
Levelezőink írják Példamutató aktivitás František Brezík váltórendszerkezelő már csaknem negyven éve a Csehszlovák Államvasutak érsekújvári (Nové Zámky) vasútállomásának dolgozója. A tavalyi év végi ünnepeket szolgálatban töltötte. Ő is hozzájárult tehát ahhoz, hogy az otthon tartózkodók gondtalanul ünnepelhettek. Fiala Ilona felvétele A Nemzeti Front választási programja meghatározó szerepet játszik a településfejlesztésben. A lakosság igyekszik a célkitűzéseket megvalósítani, a megkezdett beruházásokat mielőbb befejezni, átadni rendeltetésének. Alsópalojtán (Dolné Plachtince) több jelentős létesítmény átadása után most a ravatalozó építése van soron. A korszerű architektúrá|ú épület alapjainak lerakását 1986 nyarán kezték el, s már befejezés előtt áll. A közel háromnegyed millió korona beruházással épülő ravatalozó sok gondot okozott a község vezetőinek, hiszen rendhagyó épületről van szó, a legtöbb munkánál újszerű, egyedi megoldásokat kellett alkalmazni, mivel kevés előregyártott elemet lehetett csak felhasználni. Az épület belső borítását a zvolení Prefmonta vállalat dolgozói készítették, az alumínium bádogtető a tu- rieci szövetkezet szakembereinek munkáját dicséri, a bejárati rész üvegfalát a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Járási Szolgáltató Vállalat ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom) műhelyében készítették el. A létesítmény gyors építését és a tereprendezést a lakosság nagyon sok társadalmi munkával, a helyi efsz pedig gépek kölcsönzésével és szakemberekkel segítette. Böjtös János Eredményes három évtized Nagymagyaron (Zlaté Klasy) immár harminc éve működik a hnb kisüzeme. Alapítója Dávid Ferenc talán nem is sejtette, hogy a néhány dolgozóból álló kis műhely napjainkig 100 főt alkalmaz és a tavalyi 12 milliós bevételi tervét 23 féle szolPótolják a lemaradást Megtartotta tavalyi utolsó konferenciáját a komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet szakszervezete. Árgyusi Imre, a szakszervezetek üzemi bizottságának elnöke számolt be az előző konferencia óta eltelt időszak tevékenységéről. A szakszervezet korábban felhívással fordult az élen járó kollektívákhoz, tegyenek meg mindent azért, hogy a 16,4 millió korona lemaradást behozza a szövetkezet. A felhívás megértésre talált: a szeptemberi hónapban három, októberben 8,7 millió koronával túlteljesítették a kiskereskedelmi forgalom tervét. Ilyen eredmények mellett az év végére minden bizonnyal pótolják a lemaradást, sőt, túlteljesítik tervüket. November végéig például 24 üzemegység (22 üzlet, 4 vendéglő és egy hidegkonyhai készítményeket gyártó műhely) jelentette az éves terv teljesítését. Ugyancsak szó esett az új bérezési formáról. Az első eredmények igazolják, hogy bevált ez a módszer, s ezt bizonyítják a keresetek is. Egyesek szerint azonban ez a bérezési forma nem fejezi ki az elvégzett munka mennyisége és minősége közötti összhangot. Mások azzal érveltek, hogy egyes üzemegységekben (kisebb települések üzleteiben, üzemi büfékben) nem lehet nagyobb forgalmat elérni, ezért a kereset ezeken a helyeken ennek arányában kisebb. Változást hoztak az üzemi étkeztetés területén is, mivel egyes alkalmazottak visszaéltek a kedvezményes ebédjegyekkel. Sikeresen megszervezték az alkalmazottak és a gyerekek üdültetését. A jövő évre még kedvezőbbek a kilátások, a Žili- nai Építőipari Vállalat - amennyiben a komáromi Jednota idejében biztosítja a szükséges nyílászárókat - az 1988-as nyári idényre átadja az új rehabilitációs üdülőközpontot Pat fürdő (Patince) térségében. Sztrecskó Rudolf gáitátótevékenységből teljesíti. A kisüzem főként a lakosságot szolgálja, részt vesz a községfejlesztésben, de más községben és városban is dolgoznak szakemberei. Az eltelt 30 év alatt középületeket újítottak fel, üzleteket, kulturális, oktatási és sportlétesítményeket építettek. Jó hírük van lakatosaiknak és asztalosaiknak, csakúgy mint a cipőjaví- tó-mühelyüknek, nem is szólva a cukrászmühelyükről és pékségükről. A háztartási hulladék szervezett elszállítását is a kisüzem végzi. A kisüzemek működésére vonatkozó új alapelvekkel összhangban hozzáláttak műhelyeik bővítéséhez, korszerűsítéséhez. Mintegy 10 millió koronás beruházással új asztalos-, lakatos- és karbantartóműhely is felépül. Méri István Neves vendégeket fogadtak A Nemesócsai (Zemianska Olča) Alapiskola Petőfi Sándor Pionírcsapata a bakonysárkányi (Magyarország) általános iskola közreműködésével találkozót rendezett Farkas Bertalan űrhajóssal és Zombori Ottó csillagásszal. A találkozó első részében Zombori Ottó csillagász - akit már régi ismerősként üdvözölhettek - tartott előadást a csillagászat rejtelmeiről és érdekességeiről. ínyencség vagy bosszúság Érsekújvár (Nové Zámky) számos lakóját ezekben a téli hónapokban már messziről fel lehet ismerni arról is, hogy ha leállnak az utcán beszélgetni, körülöttük rövid időn belül sok-sok tökmag- héj halmozódik fel. Városunk szülötte, Luzsica Lajos festőművész egy beszélgetés alkalmával elmesélte, hogy egyszer Párizsban járva tökmaghéjat látott az aszfalton. Ezen a nyomon elindulva kis idő múlva egy újvárival találkozott. Azt mondják, egészséges a tökmag, csak sajnos a héja nem nyújt éppen esztétikus látványt szerte a városban, a mozikban, az üzletekben és más nyilvános helyeken. Jó volna, ha az „ínyencek“ a tökmaghéjat mindig a szemétkosárba szórnák. így is hozzájárulhatnának városunk tisztaságához. Újvári János Horváth György felvétele A találkozó második részében Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós tartott élménybeszámolót űrutazásáról, melyet a gyerekek nagy érdeklődéssel hallgattak. Színes diafelvételeken keresztül a gyerekek megismerkedhettek a csillagvárosi űrhajós kiképző központtal, az űrhajósok képzésével és felkészülésével, valamint az űrrepülés előkészületeivel. A neves vendég szoros barátságot tart fenn Vladimír Remek csehszlovák űrhajóssal. A gyerekek kérésére elmondta, hogyan telt el egy napja a világűrben. Ravasz Ödön Jókai Lajos felvétele A Bodrogköz villanyellátása A Kelet-szlovákiai Energetikai Vállalat királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) üzeme biztosítja a Tőkete- rebesi (Trebišov) járás nagy részének áramellátását. A hatvan éve alapított vállalat egyik hattagú szocialista munkabrigádja, Horváth Béla elektrotechnikus vezetésével, nemrégiben kitüntetést kapott áldozatos munkájáért. A fenti kollektíva már a bányásznap alkalmából 100 százalékra teljesítette feladatát. A tavalyi zord tél nagy próbatételt jelentett számukra, de a nehéz körülmények ellenére nem került sor áramkiesésre. Az idén még jobban odafigyelnek a javításokra. Munka- területük az egész Bodrogközre kiterjed, de a kijelölt területen kívül is segítséget nyújtanak, ha kell. Demjén Ferenc Saját kezűleg írt végrendelet T. I.: Szeretném tudni, mika feltételei egy saját kezűleg írott végrendelet érvényességének. Az adott esetben a beteg örökhagyó a halála előtt néhány nappal a kórházban irta meg végrendeletét az örököse segítségével, aki a kezét segítette az írásban. A végrendeletet azonban egy tanú is aláírta. Az a saját kezűleg írt végrendelet, melynek megírását az örökös segítette elő „saját kezűleg“, nézetünk szerint semmiképp sem tekinthető érvényesnek. Ha az örökhagyó any- nyira beteg vagy gyenge volt, hogy segítség nélkül nem tudta leírni utolsó akaratát, a Polgári Törvénykönyv 40. §-ának (2) bekezdése értelmében csak állami közjegyző jelenlétében végrendelkezhetett. A valóban saját kezűleg írt végrendeletek érvényességéhez tanúra, illetve az aláírására nincs szükség, csupán az egyes közjegyzői végrendeletek érvényességének feltétele az, hogy az örökhagyónak a közjegyző előtti végrendelkezésénél két tanú legyen jelen. Családi pótlék N. Sz: Már két éve hogy nem élek a férjemmel. 1978 augusztusáig voltam munkaviszonyban (eddig tartott a gyermekgondozási szabadságom). A családi pótlékot nekem folyósították. A gyermekgondozási szabadságot követően már nem mentem vissza dolgozni, mivel az élettársamnak négy kiskorú gyermeke van, nekem kettő, s így hat gyermekről kellett gondoskodnom. Szeretném tudni, kaphatom-e a családi pótlékot akkor is, ha nem vagyok munkaviszonyban, esetleg megkaphatja-e az élettársam az én két gyermekemre is. Nem szeretném ugyanis, ha a volt férjem kapná a családi pótlékot, mert az tartozik még a tar- tásdijjal is, nem látogatja a gyermekeit, de még a tetőt is elvinné a fejük fölül. Mivel ön háztartásbeli, valószínűleg nincs olyan betegségi biztosítási jogviszonya, melyből a családi pótlékot a két gyermekre megítélhetnék. Az élettársa betegségi biztosításából a járási betegségi biztosítási igazgatóság ítélhetné meg - egyfajta méltányosságból - a családi pótlékot az ön két gyermekére, ameny- nyiben ez indokolt lenne, s a volt férje beleegyezne, a családi pótlékról egyben lemondana, s ez a gyermekek hasznára válna (hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a családi pótlék megítélése még a felsorolt feltételek teljesítése mellett is a betegségi biztosítási igazgatóságon múlik, jogigény tehát nincs rá). A volt férje beleegyezésére nem lenne szükség, ha bizonyítást nyerne, hogy rendszeresen nem teljesíti a családi pótlék folyósításának feltételeit, főként a ledolgozott idő feltételét (például, ha a munkahelyén gyakran lennének igazolatlan távol- .maradásai) és ezzel veszélyeztetné a családi pótlék folyamatos folyósítását (lásd a Szakszervezetek Központi Tanácsa 95/1968. sz. rendele- te 14. §-ának hatályos szövegét). Levele tartalmából egyébként arra következtettünk, hogy a családi pótlékra való jogigényt a férje mindeddig nem érvényesítette. Ezért figyelmeztetni szeretnénk önt arra, hogy az említett rendelet 15. § (1) bekezdése alapján a gyermek érdekében a volt férje biztosításából ön is érvényesítheti ezt a jogigényt, valamint a gyermekek állandó lakóhelye szerinti gyermekvédelmi szerv is (azaz a jnb gyermekvédelmi osztálya, amely bizonyosan a segítségére lesz, ha felkeresi). A családi pótlékot elvben annak fizetik ki, akinek a biztosításából megítélték. „Ha azonban a gyermek más személy közvetlen gondoskodásában van, úgy a családi pótlékot ennek a személynek kell kifizetni“ [lásd a 88/1969. sz. törv. 27 § (1) bekezdését). A volt férje munkáltatója tehát köteles lesz az ön kezéhez megküldeni a családi pótlékot és nem fizetheti ki a volt férjének azzal, I hogy ő majd esetleg elküldi önnek, így talán nem kell tartania attól, hogy a családi pótlékkal is az lesz a helyzet, mint a tartásdíjjal. Persze, ajánlatos felkeresnie a volt férje munkáltatóját, bemutatni azt a jogerős ítéletet, amellyel a bíróság az ön gondozásába adta a gyermekeket, és természetesen megadni a lakcímét is. Igazolatlan távolmaradás P. J.: A fiam négy munkanapot hiányzott novemberben, mivel a gyermeke beteg volt és kezelésre járt vele. Az orvostól igazolást kapott erre a négy napra. A munkáltatója azonban nem fogadta el az orvosi igazolásokat, négy nap igazolatlan távolmaradást adott a fiamnak, aki így nem kapta meg a családi pótlékot és nem részesülhet az év végi nyereségrészesedésben sem. A Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott 45/1975. sz. kormányrendelet függeléke felsorolja azokat - a dolgozó oldalán felmerült - munkaakadályokat, melyek idejére munkabér-megtérítéses szabadidő jár. A függelék megemlíti a dolgozó családtagjának (rendszerint gyermekének) elkísérését is valamely egészségügyi intézetbe kivizsgálásra vagy kezelésre. Ha a dolgozó ilyen okból nem jelenhetett meg a munkahelyén, a munkáltatója köteles neki a meghatározott terjedelemben szabadidőt nyújtani (illetve a távolmaradását igazolni). Döntő jelentősége van annak, hogy a gyermeket valóban szükséges volt-e elkísérni kezelésre. Lényegtelen viszont, milyen hosszú ideig forog fenn ez a munkaakadály. Szabadidőt csak a legszükségesebb mértékben, de legfeljebb egy napi terjedelemben nyújthat a münkáltató, ám ha az előre elrendelt vagy a rendszeres kezelés több napig tartott, úgy az egyes eseteket önállóan, külön-külön kell elbírálni. A Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium állásfoglalása szerint a dolgozónak bizonyítania kell, hogy a kezelést ismételni kellett, hogy nem lehetett folyamatosan elvégezni, illetve hogy csak munkaidőben lehetett elvégezni, s hogy a háztartásban nem volt olyan személy, aki a beteget anélkül kísérhette volna, hogy munkaakadálya keletkezzen. Feltétel azonban az is, hogy a gyermek nem járhatott egyedül az orvosi kezelésre. Továbbá a végrehajtási rendelet 29. §-a szerint, ha a dolgozónak tudomása van a később bekövetkező munkaakadályról, köteles idejében jelenteni ezt a munkáltatójának és szabadot kérni a szükséges időre. Egyéb esetekben a munkaakadályról és várható időtartamáról halasztgatás nélkül köteles értesíteni munkáltatóját. Azt, hogy igazolatlan távolmaradás tör- tént-e vagy sem, a munkáltató a szakszervezet üzemi bizottságával közösen dönti el (az üzemi bizottság beleegyezése tehát nélkülözhetetlen). Ennyit az igazolatlan távolmaradás megállapításának feltételeiről. Az, hogy a fia a novemberi hónapban nem kapott családi pótlékot, illetve elvesztette jogosultságát az év végi nyereségrészesedésre, már az igazolatlan távolmaradás megállapításának törvényes következménye (persze akkor, ha az igazolatlan távolmaradást jogszerűen állapították meg). Megjegyezzük, hogy a fia további jogkövetelményekkel is számolhat - például azzal, hogy az évi üdülési szabadságát 1-3 nappal rövidítik minden egyes igazolatlan munkanapért. A jogrend azonban lehetőséget nyújt a fiának, hogy védekezzen a munkáltatójának és az üzemi bizottságnak általa igazságtalannak tartott döntése ellen. A Polgári Per- rendtartás 80 § c) pontja alapján ún megállapító keresetet adhat be a munkáltatója ellen az illetékes járásbíróságon, s kérheti, hogy a bíróság az ítéletében állapítsa meg, hogy a hiányzásai nem tekinthetők igazolatlan távolmaradásnak. A megállapító kereset beadásának nélkülözhetetlen feltétele, hogy a felperesnek „sürgős jogi érdeke“ fűződik valamely tény megállapításához. A fia esetében ilyen „sürgős jogi érdek“ lehet az, hogy megvonták tőle az év végi nyereségrészesedést. (m-n.)
