Új Szó, 1985. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1985-05-13 / 110. szám, hétfő

Megkezdődött a Prágai Tavasz (Folytatás az 1. oldalról) A Prágai Tavasz 40. nemzetkö­zi zenei fesztivál megnyitása al­kalmából tegnap délután a Karoli- numban ünnepi ülést tartott a ren­dező bizottság. A bizottság elnöke szívélyesen üdvözölte Josef Hav- línt, a CSKP KB titkárát, Miroslav Müllert, a CSKP KB osztályveze­tőjét, Milan Klusák cseh kulturális minisztert, Milan Vondruška cseh oktatási minisztert, valamint politi­kai, kulturális és közéletünk más személyiségeit. A fesztivál külföldi vendégei is jelen voltak. A bizott­ság tagjai ismertették az idei fesz­tivál programját, majd Milan Klu­sák mondott beszédet. Ezután ze­nei előadás következett. A prágai Művelődési Palota kongresszusi termében ünnepi koncerttel nyílt meg a Prágai Ta­vasz nemzetközi zenei fesztivál jubileumi 40. évfolyama. Smetana Libuša című operájának díszelő­adásán jelen volt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök is. Az ünnepi esten részt vett továbbá Ľubomír Štrougal, szö­vetségi kormányfő, valamint a CSKP KB Elnökségének további tagjai. Vasil Biľak, Alois Indra, Miloš Jakeš, Antonín Kapek és Josef Korčák; a CSKP KB Elnök­ségének póttagjai: Jan Fojtík és Josef Haman; a CSKP KB titká­rai Mikuláš Beňo, Josef Havlín és František Pitra, valamint Zde­nék Horení, a CSKP KB Titkársá­gának tagja. Jelen voltak a CSKP KB osz­tályvezetői, a szövetségi kormány és a cseh kormány miniszterel­nök-helyettesei és miniszterei, a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács, a Nemzeti Front politikai pártjainak és társadalmi szervezeteinek képviselői, továb­bá politikai, kulturális és közéle­tünk más személyiségei. Ott vol­tak a prágai diplomáciai testület tagjai is. Az előadás szünetében Gustáv Husák elvtárs fogadta a fesztivál­bizottság képviselőit. Elhunyt dr. Zdenék Kunc akadémikus (ČSTK) - Dr. Zdenék Kunc akadé­mikus, tartalékos vezérőrnagy, a Szo­cialista Munka Hőse, a prágai Központi Katonai Kórház idegsebészeti kliniká­jának főorvosa május 10-én, 77 éves korában hirtelen elhunyt. 1908. március 16-án Prágában szü­letett. 1927 és 1932 között elvégezte a prágai Károly Egyetem orvostudo­mányi karát, és* katonai orvos lett. A második világháború idején prágai és čáslavi kórházak sebészeti osztá­lyainak orvosa volt. Bekapcsolódott a megszállók elleni harcba, segítette az üldözött orvosokat és családjukat. 1948-tól nyugalomba vonulásáig a prágai Központi Katonai Kórház idegsebészeti klinikájának főorvosa volt. A CSKP-ba 1945 júliusában lépett be. Aktívan és önfeláldozóan tevé­kenykedett a kommunista párt és a szocialista társadalom javára. Kiváló orvosi tevékenységéért megkapta a Szocialista Munka Hőse címet, a Munka Érdemrendet, a Purkyné Ér­demérmet és más csehszlovák kitünte­téseket. Búcsúztatása a strašnicei krematóri­umban május 20-án, délután 2 órai kezdettel lesz. Szolomencev Kubába utazott (ČSTK) - A Kubai KP KB és a Kubai Köztársaság Államtaná­csának meghívására tegnap Moszkvából baráti látogatásra Ha­vannába utazott Mihail Szolo­mencev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. A repülőtéren Vitalij Vorotnyi- kov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja és más hivatalos személyiségek vettek tőle búcsút Jelen volt Lionel Soto, a Kubai Köztársaság szovjetunióbeli nagy­követe is. Választások a legnépesebb NSZK-beli tartományban (ČSTK) - Észak-Rajna-Vesztfáliá- ban, az NSZK legnépesebb tartomá­nyában tegnap megkezdődtek a vá­lasztások a helyi parlamentbe. A vá­lasztások jelentőségéről tanúskodik, hogy 12,5 millió választó járul az ur­nákhoz, ami közel egyharmada az NSZK választásra jogosult polgára­inak. A düsseldorfi tartományi parlament­ben eddig csak a szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselői foglaltak helyet. A legutóbbi, 1980-ban megtartott vá­lasztásokon sem az FDP sem a Zöldek nem szerezték meg a képviselethez szükséges legkevesebb 5 százaléknyi szavazatot. Tüntetések Kvangzsuban (ČSTK) - A dél-koreai Kvangzsu­ban - az öt évvel ezelőtti véres tünteté­sek színhelyén - a hét végén újabb nagyszabású kormányellenes tiltakozó megmozdulásokat tartottak. A rendőr­ség az ellenzéki diákszervezetek mint­egy 20 aktivistáját őrizetbe vette. Emlé­kezetes, 1980-ban a rezsim fegyveres erői brutálisan elnyomták a Csőn Tu Hvan diktátor elleni felkelést. A több­ezer halott között 200 diák volt. A forradalmi testvériség nevében alkotó tettekkel a szocializmus és a béke új győzelmeiért (Folytatás az 1. oldalról) vörös zászlaját, és hazánk népe egyszer s mindenkorra döntött ar­ról, milyen útra lép s halad tovább. Ezt a sorsdöntő lépést sok kiváló cseh és szlovák művész kimagas­ló alkotása örökítette meg és tá­mogatta. Van-e vajon nemesebb ügy, magasztosabb cél, mint az, hogy a tömegek igazáért szállunk síkra, miként arról már 1890. má­jus 1 -én Jan Neruda is nagy lelke­sedéssel szólt? Hasonlóképpen gondolkodott Hviezdoslav és más nagy szlovák költő is, akik cseh testvéreikkel együtt mindig a hala­dás oldalán álltak. S lehet-e vajon naivabb cselekedet, mint az, ha valaki az úgynevezett elit felsőbb­rendűségének hamis pozíciójából vagy éppenséggel szenvtelenül szemléli a tömegek, az értékte­remtők sorsát, boldogulását. Az ilyen alapállás - sajnos hasonlók­nak tanúi voltunk és vagyunk - csak szellemi sivárságot és meddőséget eredményez. Olykor még ennél is komolyabb követ­kezményekkel járhat. Népünk 1945 májusában és 1948 februárjában IGEN-t mon­dott hazánk szocialista orientáció­jára. Népünk határozottan NEM- mel felelt minden olyan mesterke­désre, amely különösen a válsá­gos években életét, vívmányait és jövőjét veszélyeztette. Ezt követő­en sokszorozott erővel folytatta al­kotó munkáját, s mérhetetlenül rö­vid idő alatt olyan kimagasló ered­ményeket ért el, amelyekre csodá­lattal tekintünk. A társadalom- építő, boldog jövőnk megalapozói­nak széles táborába tartoznak a művészek is. Nyolc évvel ezelőtt ezen a szent helyen a béke és a szocializmus nevében új alkotásokért szálltunk síkra, s ma örömmel állapíthatjuk meg, hogy azóta sokat,' nagyon sokat tettünk művészetünkben, kultúránkban. Sok olyan alkotás, számos olyan érték született, amelyekre hazánk joggal lehet és lesz is büszke. Társadalmunk és művészetünk egyik hajtóereje, az az eltökélt szándékunk, hogy mind nagyobb célokat tűzzünk magunk elé, s valósítsuk is meg azokat. Szeretett Jan Nerudánkkal együtt mondjuk ma is: aki megáll, egy helyben topog, az lemarad. Tud­juk, a művészet is jelentős mérték­ben befolyásolhatja a társadalmi folyamatokat. Erre a felismerésre minden igaz művész méltóan rea­gál. Mindenki, aki a szívére és eszére hallgatva a néppel, a mun­kásosztállyal tart, történelmi kül­detése és humanista céljai meg­valósításának magasztos útján. A kommunizmus csillaga egyre nagyobb fénnyel, mind erőtelje­sebben világít; olyan nemezteket, világrészeket vonz történelmi lé­pések megtételére, amelyek már lerázták magukról a kizsákmányo­lást, a gyarmatosítás igáját. Az imperialista erők most szinte min­dent a fegyverkezésre tesznek föl, termonukleáris, kozmikus háború­val fenyegetnek - mindössze eb­ből ál ,,bölcsességük", amely tu­lajdonképpen nem más, mint min­denfajta etika sárba tiprása. Mi azonban elég erősek vagyunk ah­hoz, hogy az imperialista zsarolá­soknak gátat vessünk. A művé­szetnek is van ereje, nagy hatása, s nem kétséges az sem, hogy az ideológiai harc első vonalában a helye. Legnemesebb hivatása az emberiség békés életének, bol­dogulásának védelme. A felszabadulásunk óta eltelt négy évtized a munkások, a szö­vetkezeti parasztok, egész né­pünk, a mai és az elkövetkező nemzedékek számára egyértel­műen igazolta a szocializmus elő­nyeit. Sok száz ipari üzem, több új város épült az egykori nadrágszíj- földek, a szocialista mezőgazda­sági nagyüzemek dúsan termő te­rületeivé váltak, szellemi életünk is hatalmas fejlődésnek indult. Ha­zánk szinte szárnyakat kapott, s e szárnyakkal tovább, mindig előre kell repülnünk. A világűrbe idáig egyetlen ál­lampolgárunk jutott el, hőstette milliók támogatásával, szerető ér­deklődésével találkozott. Azoknak a dolgozó millióknak az érzései ezek, akik büszke építői és gazdái hazánknak, amelyet szoros test­véri szálak fűznek a szocialista világrendszer többi országához, elsősorban a Szovjetunióhoz. A Szovjetunió volt az, amely ne­héz óráinkban és szocialista épí­tőmunkánk éveiben is baráti job­bot, önzetlen segítséget nyújtott nekünk. Ezért a döntő fontosságú támogatásért e helyen is köszöne- tünket, hálánkat fejezzük ki! . Hazánk - amely földrajzilag nem túl nagy ugyan, s amelyről egykor lordok és üzletemberek vi­tatkoztak, hogy valójában hol is fekszik - egyértelműen a világ tudomására hozta, hogy a szocia­lista világrendszer nagy családjá­ba tartozik. Oda, ahol a legna­gyobb érték az ember, aki szaba­don fejlesztheti ki képességeit és bontakoztathatja ki tehetségét, ahol a legszentebb cél a dolgozó ember békés, boldog élete, s ahol magasra tartott zászlónkra igazi humanizmusként a szocializmust írtuk ki. Ez a mi eszményünk, a mi meggyőződésünk is. Művészetünk, kultúránk ezer és ezer kimagasló alkotással igazolta és igazolja, hogy e magasztos cél megvalósításáért munkálkodik, mert a néppel való egység a szo­cializmus ügyének szolgálata je­lenti a művész számára az igazi ihlető forrást, ez teremt megfelelő feltételeket alkotó erejének teljes kibontakozásához, az önmegvaló­sításhoz. Ezzel a magatartással hűek vagyunk nemzeteink kultúrá­ja haladó hagyományaihoz, ame­lyeket új értékekkel akarunk gaz­dagítani. Továbbra is szeretnénk híven kifejezni népünk érzés- és gondolatvilágát, kellő művészi erővel megjeleníteni életének min­den szépségét, épitőmunkánk föl­emelő pillanatait és nehézségeit, tovább szeretnénk gazdagítani kortársaink erkölcsi világát, s egyúttal le akarjuk leplezni mind­azt, ami emberi és társadalmi szempontból rossz, ami árt az em­bernek, veszélyezteti a jövőt és a békét. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója arra kötelez bennün­ket, hogy védjük meg és fejlesz- szük tovább mindazt, amit szocia­lista forradalmunk évtizedei során kivívtunk, tárjuk szélesre a kaput minden tehetséges ember, min­den alkotóerő előtt s mint sze­münk világát, úgy őrizzük a Szov­jetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátságunkat. Most, amikor a világ békeszerető erői a Szovjetunióval az élen kitar­tó, szívós harcot vívnak az embe­riség jövőjéért, e magasztos célok megvalósításához mi is hozzá akarunk járulni népünk, szocialista hazánk, földünk boldog jövője ér­dekében. Távozik a Fehér Ház személyzeti főnöke Deaver a bűnbakja a felháborodást kiváltott bitburgi látogatásnak (ČSTK) - Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke hivatalo­san bejelentette, hogy lemondott tisztségéről Michael Deaver, a Fehér Ház személyzeti főnöké­nek helyettese, az elnök egyik leg­közelebbi tanácsadója. Deaver, aki Reagan személyes jóbarátja is, a Fehér Házban az első számú propagandista volt. Fő kötelessége az volt, hogy az elnö­köt „igazi békeharcosként“ mu­tassa be. Egyik „mesteri fogása“ volt Reagan normandiai látogatá­sának előkészítése tavaly június­ban a szövetségesek nyugat-eu­rópai partra szállásának 40. évfor­dulója alkalmából. Deaver Reagan NSZK-beli lá­togatásának tervezése során mel­léfogott. Mint ismeretes, az ameri­kai elnök kegyelettel adózott a ná­ci gyilkosok emlékének. Arról, hogy a látogatást Deaver készítet­te elő, akkor kezdtek beszélni, miután világszerte felháborodás fogadta az elnök szégyenteljes el­határozását, hogy meglátogatja a bitburgi temetőt. Ezért azután a Fehér Ház sietett megbüntetni a „bűnöst“, és a közvélemény megnyugtatására törekedve kije­lentette, hogy mindenért Deaver felelős, mivel „nem gondolta vé­gig“ az egész ügyet. Deaver távozásával a Fehér Házból azonban semmi sem vál­tozik. A náci gyilkosok sírjainak felkereséséről szóló döntést sze­mélyesen Reagan hagyta jóvá, aki még ezen felül a bitburgi temető­ben tartott koszorúzást „erkölcsi­leg megengedhetőnek“ minősí­tette. Az Osztrák KP nyilatkozata az államszerződés 30. évfordulójának előestéjén (ČSTK) - A béke biztosításá­nak következetes politikája sza­vatolja legjobban az osztrák semlegességet, amely orszá­gunknak számos előnyt hozott. Ezt hangsúlyozza az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizott­ságának az osztrák államszerző­dés aláírása és az ország semle­gességének kihirdetése 30. évfor­dulója alkalmából közzétett nyilat­kozata. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága emlékeztet arra, hogy az államszerződés és a semlegességről szóló törvény az enyhülési politika eredménye volt. Az aktív semlegességi és enyhü­lési politika megköveteli az első- csapásméró amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének és a világűr Reagan által meghirde­tett militarizálásának határozott elutasítását. Az államszerződés aláírása és a semlegességről szóló törvény meghozása évfordulójával kap­csolatban az Osztrák Kommunista Párt megerősíti, hogy minden ha­ladó és demokratikus erővel együtt a függetlenség, a demokrá­cia és a béke elveinek maradékta­lan megvalósítására törekszik. Az osztrák kommunisták üdvözlik azt is, hogy az államszerződés évfor­dulójának ünnepségein részt vesznek az aláíró államok, vala­mint az Ausztriával szomszédos országok külügyminiszterei. Moszkvában tegnap befejeződött a második világháború egykori résztvevőinek nemzetközi találkozója, amelyen 56 országból érke­zett veteránok vettek részt. Felvételünkön a fasisztaellenes küz­delem egykori szovjet, spanyol és francia harcosai láthatók a tanácskozás szünetében. (Telefoto - ČSTK) A Washington Post értesülése Szakértők szerint a „csillagháborús“ terv nem alapulhat lézerfegyvereken (ČSTK) - A kutatók, akiket Wa­shington megbízott az űrfegyverek kifejlesztésével, arra a következ­tetésre jutottak, hogy a Reagan elnök által szorgalmazott ún. koz­mikus védelem nem alapulhat az eredetileg feltételezett lézerfegy­vereken. A Washington Post tegnap Louis Marquet-re és más kuta­tókra hivatkozva azt írta, hogy a tudósok a „csillagháborús“ program terveiből kizárták a lézer- fegyvereket tekintettel a technikai problémákra, amelyeket szer­kesztésük okoz. Ez azt jelenti, hogy a szakem­berek, akiket a Pentagon meg­nyert Reagan nagyszabású űr- háborús koncepciójának megvaló­sítására, azoknak adtak igazat, akik rámutatnak a „csillaghábo­rúk“ tervének veszélyességére. A Pentagon azonban azonnal elő­állt egy „elfogadható“ megoldás­sal: még mielőtt sikerül a sugár­fegyvereket kifejleszteni elektro­mágneses ágyúk rendszerét akar­ja telepíteni a világűrbe, amelyek lelőnék az ellenfél rakétáit. A Pen­tagon szerint tehát egy rendszer helyett mindjárt két rendszert kell pénzelni. Shultz Tel Aviv után Kairóban (ČSTK) - Tegnap Kairóba érkezett George Shultz amerikai külügyminisz­ter. Rövid látogatása során Hoszni Mubarak elnökre és más vezető képvi­selőkre megpróbál nyomást gyakorol­ni, hogy támogassák az Egyesült Álla­mok közel-keleti rendezési erőfeszíté­seit, természetesen Washington elkép­zelései szerint. Shultz Izraelből érkezett Egyiptom­ba, ahol ismételten megerősítette, hogy az USA fenntartások nélkül támo­gatja Tel Aviv politikáját. Samir külügy­miniszter Shultzcal folytatott tárgyalá­sai után kijelentette, meggyőződött ar­ról, hogy az amerikaiak nem fogadnak el semmilyen olyan megoldást, amely hátrányos lenne az izraeli kormány számára. Egyértelművé vált az is, hogy a PFSZ háta mögött a palesztin nép valódi képviselőit Tel Aviv és Washing­ton saját bábjaival igyekszik helyettesí­teni. Shultz izraeli útja igy ismét igazol­ta, hogy az USA közel-keleti politikájá­nak alapja változatlanul a Camp Da- vid-i különszerződés és a hírhedt Rea- gan-terv, amelyet az arab országok többsége elvetett. ÚJ SZÚ 2 1985. V. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom