Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-08 / 14. szám
JSZÚ 15 83. IV. 8. „A Föld az emberiség bölcsője - de az emberiség nem maradhat meg örökké bölcsőjében.“ (Konsztantyin Ciolkovszkij) A „bölcsőből“ 22 esztendeje lépett ki az ember, de talán még Ciolkovszkij, a modern asztronautika megteremtője sem sejthette, hogy ilyen gyors tempóban - mondhatni: kozmikus sebességgel - fog fejlődni az ürtudomány, s jó két évtized elteltével már „felnőttként“ indulnak útnak az űrhajósok. Juríj Gagarin 1961. április 12-én még „csak“ 108 percet töltött a világűrben, ma már akár hónapokig is dolgozhatnak a kozmonauták a tudományos űrállomáson. Az ember megtette első űrsétáját, majd a Holdra lépett, s az űrhajósok között már két nő is volt. Az utóbbi években azt is megszokhattuk, hogy nemzetközi legénység tölt el néhány napot a Föld körüli pályán. A szocialista országok együttműködése tehát a kozmoszra is kiterjed, ahogy mondani szokás: kilépett a Földről. Az Interkozmosz program keretében első ízben Vladimír Remek járt szovjet társával az űrben, s a lengyel, az NDK-beli, a bolgár űrhajós után Farkas Bertalant érte ez a megtiszteltetés. Az első találkozás Bármennyire is igaz, hogy az űrutazások már szinte megszokottakká váltak, s naponta lehetünk tanúi az ember új hőstetteinek, a modem tudomány csodáinak, a kozmosz iránti érdeklődésünket nem veszítettük el. Ellenkezőleg: minden új sikernek örülünk, s bár Farkas Bertalan űrrepülése óta csaknem három év telt el, természetes, hogy szeretnénk róla minnél többet megtudni. Az első - és eddig egyetlen - magyar űrhajós szinte percre pontosan érkezik a megbeszélt helyre, a Magyar Néphadsereg Központi Klubjába. Minden szavából szívélyesség, közvetlenség árad, mondataiból az ismeretek, ötletek arzenálja érezhető ki. Első pillantásra megállapítható: kapcsolatteremtési készsége szinte határtalan. Először is az érdekelt, hogyan változik meg az űrhajós élete, miután visszatért a Földre.- Az orvosi vizsgálatok, a pihenés, a család, majd a „hétköznapi“ munka a honvédelmi minisztériumban, ahol mellesleg Magyari Béla barátommal együtt dolgozunk. A hirtelen jött népszerűség elöl sem lehetett kitérni. Garmadával kaptam a leveleket, táviratokat, meghívókat, üzemekben, vállalatoknál tettem látogatást. Megértem, hogy mindenki személyesen is akart találkozni velem.- Jártam Pakson is, ahol többek között megismerkedtem egy csehszlovák mérnökkel. Egy Csehszlovákiából érkezett berendezésen dolgozott. Persze hogy közös barátunkról^ Vladimír Remekről is beszélgettünk. O kérdezte meg tőlem, ' hogyan lehet összehasonlítani egy ilyen építkezést az űrállomással. Mondom, hogy ez épp olyan kolosszus, mint a Szaljut 6, csak egészen más. Persze, ha szabadjára engedjük fantáziánkat...- Biztos vagyok benne, hogy atomerőművek nélkül elképzelhetetlen a jövő, a fejlődés, de, valamikor a kozmosz is bizonyára fontos erőforrás lesz. Az űrhajózás ma főleg a fiatalokat ragadja magával. Hogyan lehet megvalósítani a merész álmot, hogyan lesz valakiből űrhajós?- A válasz egyszerű. Sikerrel kell végrehajtani az űrhajóskiképzést a Jurij Gagarin központban. De csak kevés jelentkező lehet az iskola hallgatója! Az igazság azonban az, hogy a mai fiatalok szerencsésebb helyzetben vannak, mint mi voltunk annak idején. Hisz látják az űrrepülések konkrét eredményeit. Mi gyerekkorunkban, nem is álmodhattunk arról, hogy valamikor az űrbe repülhetünk. Mi még csak tűzoltók, katonák akartunk lenni, a mai gyerekek viszont már - űrhajósok.- Komolyra fordítva a szót: ahhoz, hogy valaki űrhajós legyen, rengeteget kell tanulnia, gyakorolnia. A fizikai és pszichikai követelmények rendkívül magasak a felkészülés és az űrrepülés alatt, de a visszatérés után is. Meggyőződésem azonban, hogy sok mai gyereknek lesz olyan szerencséje, mint nekem volt, teljesül álma. Gondolok a csehszlovák, magyar és általában a szocialista országokban élő gyerekekre,, de más országok fiataljaira is, hisz köztudott, hogy a francia után indiai űrhajós is rövidesen útra kel... Az első találkozás Farkas Bertalannal röpke volt, szólították kötelességei, de - alig akartam elhinni - ő maga ajánlotta fel, hogy egy hét múlva felkeres. Jelöltből úrhajós Közben sok érdekesség várt rám az űrkutatással, az űrhajósok felkészítésével kapcsolatban. Több magyar szakemberrel volt módom erről beszélgetni.- A magyar űrhajósokat, jobban mondva az űrhajósjelölteket a hadsereg Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben kezdtük el felkészíteni - monjda Romány Gyula vezérőrnagy az intézet kecskeméti központjában. - A kozmosz békés célú kihasználásában 1976-ban új szakasz kezdődött. Az Interkozmosz moszkvai ülésén a Szovjetunió javasolta, hogy az űrkutatásban vegyenek részt a KGST-országok űrhajósai is. Ekkor a kormány és a pártszervek döntése értelmében nálunk is megkezdődött a jelöltek kiválasztása.- Elsősorban alkalmassági vizsgálatokat végeztünk. Egyebek között azt állapítottuk meg, hogy a jelölt mennyire bírja a gyorsulást, a terhelés állapotában képes-e teljesíteni pl. az űrhajó irányításával összefüggő feladatokat. A felkészülés 12-16 hónapig tart. A jelöltből ennyi idő alatt lehet űrhajós. Mit jelent a magyar tudomány számára Farkas Bertalan űrutazása? Dr. Deme Sándor kandidátus, a Fizikai Kutató Intézet vezető munkatársa: adott e kérdésre választ:- Nagyon sokat! Intézetünk eddig is részt vett az Interkozmosz munkájában, műszereink a legénység nélküli űrhajókon dolgoztak. Természetesen sok olyan feladat van, amelyet csak akkor oldhatunk meg, ha ember van az űrben. A magyar űrhajós repülése minőségi előrelépést jelentett kutatásainkban. Az Interkozmosz-program a jövőben is lehetővé teszi, hogy érdekes és fontos tudományos problémák megoldásában vegyünk részt számos más magyar intézettel együtt. Pszichikai „erőnlét“ A felkészítés során a fizikai követelmények mellett legalább olyan nagy hangsúlyt fektetnek az űrhajós pszichikai „erőnlétére", hisz adott esetben rendkívüli körülmények között kell gyorsan, pontosan, helyesen döntenie. Másrészt a tudósokat, ebben az esetben az orvos-pszichológusokat az is érdekli, mennyire képes az ember alkalmazkodni a szokatlan kozmikus feltételekhez. Magyar orvosok a Medicor gyár mérnökeivel együtt készítették el a ,,Balaton" nevű hordozható fedélzeti műszert, amely lehetővé teszi ilyen objektív információk szerzését. Ágoston Mihály ma a magyar Országos Műszaki Bizottság Könyvtár- és Dokumentációs Központjának főigazgatója. A Medicor fejlesztési föosztályvezetójeként néhány éve részt vett a „Balaton“ és más orvosi űrműszerek kifejlesztésében.-A műszer - mutatja be a „Balatont“ - az űrhajós pillanatnyi pszichikai teljesítőképességét méri, három program alapján. Az- első program különleges jelzések által feladatok egész sorát adja az űrhajósnak, aki a megfelelő gomb megnyomásával válaszol. A műszer méri a válaszok gyorsaságát és helyességét. Azt is elárulja, hogy a feladatok megoldásához az űrhajós mennyi energiát fejt ki, milyen feszültségben van. Ez úgy mérhető, hogy az űrhajós a műszer elektródáira helyezi ujjait. Azért Farkas Bertalan 4------------------------------------------------fontos ezt tudni, hogy megállapíthassuk, a pillanatnyi fáradtság állapotában milyen erőkifejtésre van szüksége. Tehát a „Balaton“ egyrészt magát a teljesítményt, másrészt a hozzá szükséges energiát is méri. A harmadik feladata pedig az ún. biológiai visszajelzés. A műszer a pulzus, illetve a bőr galvanikus ellenállásában beállt változások alapján hangjelzéseket ad. Ez segítségére van az űrhajósnak teljesítőképessége mielőbbi regenerálásához. Kétszázból egy Az űrhajós átlagon felüli pszichikai állapotának szükségességéről beszélgetünk Dr. Bognár László őrnaggyal is, a már említett kecskeméti intézet munkatársával.- Az űrhajósjelöltnél elsősorban az ún. alkotó inteligenciát mérjük, vagyis azt, hogyan képes alkalmazkodni az adott körülményekhez. Számunkra nem az az érdekes, mennyi információt halmozott fel magában, hanem az, hogyan tudja azokat kihasználni. Míg az emberek inteligencia hányadosa átlagban 95-100, a mi követelményeink a 120-as értéknél kezdődnek. Igen fontos megismerni az űrhajós más jellemvonásait, egész személyiségét, elsősorban temperamentumát. Űrhajósoknak leginkább a szangvinikus típusok felelnek meg, tehát olyanok, akik tudnak uralkodni önmagukon, de nagy az ún. beavatkozási igényük, emellett gyorsan, késedelem nélkül képesek reagálni. Vajon száz emberből hányán felelnének meg az űrhajóssal szemben támasztott követelményeknek?- Nos, számoljunk - mondja Bognár László. - Száz átlagos férfiból tíz olyan van, aki megfelelne repülőgép pilótának. Ebből a tízből, matematikailag, 0,5 százalék lehetne űrhajós, vagyis kétszáz emberből kb. egy. Bizalom a kis országok iránt Sok olyan magyar tudóssal, szakemberrel beszélgettem még, aki részt vett és részt vesz a szocialista országok közös űrkutatásaiban. Valamennyien nagyra becsülik, hogy akár parányi mértékben is, de hozzájárulhatnak az ürtudomány egyetemes fejlődéséhez.- Ügy vélem, hogy a magyar űrhajós felbocsátása a kisebb államok iránti bizalom megnyilvánulása, ami természetesen ösztönzi tevékenységünket - foglalja össze erről véleményét Bartha György akadémikus, az űrkutatási bizottság elnökségének tagja. - A Szovjetunió részéről jelentős lépés volt, amikor lehetővé tette, hogy más országok is részt vegyenek az űrrepülésekben, illetve az ezzel kapcsolatos kutatásokban, s igy megmutathassák, mekkora szellemi potenciállal rendelkeznek. A második találkozás Türelmetlenül vártam Farkas Bertalant, talán attól tartottam, hogy kötelességei máshová szólítják megint. Aggodalomra semmi ok nem volt. Régi barátként üdvözölt. Civil ruhájában rendkívül fiatalnak hatott. Nem volt nehéz ott folytatni a beszélgetést, ahol abbahagytuk. Farkas Bertalan szívesen beszélt mindarról, ami érdekelt. A felkészülés nehéz hónapjairól, a start előtti izgalmakról, az űrben folytatott munkáról, a veszélyes leszállási manőverről, a népszerűségről, no és a családról.- Az űrhajós keveset van a családjával, a felkészülés alatt, de a visszatérés után közvetlenül is. Szerencsére az én családom maximálisan megértő. Persze most már könnyebb, már nem olyan sűrű a program.- Sosem szeretnék megválni attól a lehetőségtől, hogy részt vegyek az űrkutatásban. Szórós kapcsolatokat tartok fenn a „fenti“ munkámat segítő tudósokkal, szakemberekkel. A műszaki egyetemen folytatott tanulmányaim abban is segítenek, hogy jobban megértsem az űrkutatás eredményeit, aktívabban, nagyobb felkészültséggel kapcsolódhassak be a tudományos munkába. Mindent meg akarok tenni azért, hogy legalább remélhessem: az életben még egyszer részese lehetek egy űrrepülésnek ... Dr. Stefan kassay i 'm BESZÉLGETÉS FARKAS BERTALANNAL ÉS A KOZMOSZ MAGYAR KUTATÓIVAL lm Orvosi vizsgálat
