Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-21 / 145. szám, szombat
BRIT ÉS SZOVJET FELSZÓLALÁS BECSBEN (ČSTK) — .Bécsben csiitörtökön megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyver* zet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 240. plenáris ülését., A tanácskozáson előbb.a brit, majd pedig a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Jackson nagykövet azt bi- Konygatta felszólalásában, hogy a szocialista országok állításával ellentétben a Nyugat továbbra is érdekelt a haderőcsökkentési megállapodásban, Taraszov, a szovjet küldöttség vezetője az újonnan megállapított létszámadatok közelmúltban történt kicserélésére utalva aláhúzta, hogy az adatok tanúsága szerint a szocialista országok nem növelték haderőik létszámát a csökkentés körzetében, ellenkezőleg, az NDK-ban állomásozó szovjet kontingens csökkentése révén a jelenlegi létszámszint — a Varsói Szerződés esetében — alacsonyabb, mint amikor eredetileg megállapították az adatokat. A Nyugatnak — mutatott rá Taraszov — figyelembe kell vennie a Szovjetunió NDK-beli csapatainak önként vállalt csökkentése után kialakult új létszámadatokat, annál is inkább, mivel időközben a NATO- országok Közép-Európában állomásozó szárazföldi haderőinek, valamint légierői személyt állományának jelentős növekedéséről érkeznek hírek. TÖRÖKORSZÁG DEMIREl PARTJA BQJKOTTALTA A PARLAMENT ÜLÉSÉT (CSTK) — A török parlament csütörtökön nem tárgyalhatta meg Ecevit volt miniszterelnök Demirel kormányfő kisebbségi kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát. De- mirel Igazságpártjának képviselői ugyanis bojkottálták a parlament ülését. Ecevit, a Köztársasági Néppárt elnöke a hét elején azzal indokolta indítványát, hogy a jelenlegi kormány a jobboldali elemeket támogatja, és nem sikerült enyhítenie a szociális és gazdasági problémákat. A kormányfő csütörtökön Ankarában találkozott Necmettin Erbakannal, a Nemzeti Megújhodás Pártjának elnökével, akinek a támogatásával alakíthatta meg Demirel tavaly novemberben kisebbségi kormányát. Gazdasági káosz, szociális bizonytalanság és az államhatalom szervezetének megbomlása jellemzi Törökország belpolitikai helyzetét. Az inflációs ráta szédítő ütemben emelkedik, gyorsan nőve- kedik a munkanélküliek szárva, és Törökország külföldi adóssága meghaladja a 12 milliárd dollárt. Természetes következménye mindennek, hogy egyre többen távoznak külföldre munkát keresni, ahol igen olcsó munkaerőként foglalkoztatják őket. — A képen: munkanélküli török munkások egy’ csoportja Ankarában (CSTK-felvétel) Vidéki kőrútén a szovjet—magyar űrpáros (CSTK I — Az első szovjet — magyar űrpáros — Valerij Ka bászov és Farkas Bertalan —, valamint az Alekszej Jeliszejev, a közös űrrepülés földi repülés- irányító parancsnoka vezette szovjet küldöttség és Magyar» Béla kiképzett űrhajós, folytatta magyarországi látogató körútját. Az űrhajósok szerdán délután részt vettek a KISZ Központi Bizottsága és budapesti bizottsága által rendezett ifjúsági nagygyűlésen. A nagygyűlésen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, majd Farkas Bertalan, Valerij Kubászov és több KISZ-tag szólalt fel. A küldöttség programja csütörtökön Szabolcs-Szatmár megyében, Farkas Bertalan szőkébb hazájában folytatódott. A küldöttség Győri Imrének, az MSZMP KB tagjának kíséretében érkezett Nyíregyházára, ahol a megye és a város pártós állami vezetői, a Szovjetunió debreceni főkonzulja, s a helybeliek százai fogadták hosszan tartó tapssal, nagy lelkesedéssel. A küldöttség ezután Farkas Bertalan szülőfalujába, Gyulaházára érkezett. Csütörtökön délután a két űrhajós és kísérete a nyíregyházi stadionban nagygyűlésen találkozott a megyeszékhely lakóival. Tüntetés Belliiben Pakisztán ellen (ČSTK) — Delhiben a pakisztáni nagykövetség épülete előtt viharos töntetést rendezett a lakosság, tiltakozva az ellen, hogy Pakisztánban továbbra is elnyomják a demokratikus jogokat és szabadságjogokat, továbbá amiatt, hogy Iszlámábád támogatja az Afganisztán és India ellen irányuló felforgató és agresszív akciókat. A tüntetés résztvevői úgyszintén felszólították a pakisztáni katonai vezetést, hogy szüntesse be a nukleáris fegyverek fejlesztését. Naraszimha Rao külügyminiszter ugyanakkor a parlamentben megerősítette, hogy az indiai kormány olyan információ birtokában van, amely szerint Pakisztán a nyugati országokkal újabb, mintegy 2,7 milliárd dolláros fegyvervásárlásról tárgyal. események margójára? KI NYER HOLNAP. S AZUTÁN? J apán holnap választ. Már másodszor egy éven belül dönt a parlament alsóházának (ezúttal a szenátusnak is) az összetételéről. A kormány május 16-i bukása hozta felszínre mindazokat az ellentéteket, amelyek egyrészt a kormánypárton, a Liberális Demokrata Párton belül, másrészt általában az ország politikai életében gyülemlettek fel az elmúlt éviízedben, s amelyek a mostani rendkívüli választásokhoz vezettek. A több mint huszonöt éve egyeduralkodó LDP az ötvenes években jelentős sikerekét ért el. A japán gazdaság ekkor indult hirtelen fellendülésnek s Japán a második vezető tőkés országgá verekedte fel magát. Az LDP a parlamentben egészen a tavalyi októberi választásokig abszolút többséggel rendelkezett, tehát kényelmesen keresz- tülvihette elképzeléseit. A hetvenes évek elejétől a párt azonban — főleg vezetői nek hibájából — fokozatosan eljátszotta tekintélyét. Lassan megszokjuk, hogy Olaszországhoz és más nyugati országokhoz hasonlóan Japán is a kormányválságok, a gyakori választások, az eltussolt korrupciós botrányok — egyszóval a belpolitikai labilitás országa. Hogy ez így van, ehhez hozzájárul az LDP-n belüli frakcióharc, amely odáig vezetett, hogy a bizalmi szavazáson a párt több parlamenti képviselője is az Ohira-kormány ellen szavazott. Még korábban a párton belül „tanácskozó testület“ alakult, cimely a párt „erkölcsi“ megújítását szorgalmazta, de mindenekelőtt Ohira lemondását követelte. A Tanaka, Miki Takeo, Fukuda Takeo és mások által vezetett frakciókat persze csak ez a követelés fűzte egybe. Az LDP-t széthullás fenyegette. Igaz, Ohira halála fokozta ezt a veszélyt, ám még mielőtt valóban kitört volna a párton belüli hatalmi harc, a japán nagytőke, a gyáriparosok országos szövetsége — amelynek érdekeit képviseli az LDP és amely pénzeli a pártot — nyilvánosan «megfegyelmezte vezetőit: ha nem ássák el a csatabárdot, nem rendezik soraikat június 22-e előtt, akkor nem bocsátják rende1ke*ésükre> a választásokhoz elengedhetett lenül szükséges pénzöszegeket. A fegyverszünetet — legalábbis látszólag — megkötötték, s így a gyáriparosok pártjuk győzelmének reményében 15 milliárd jennel járultak hozzá a kampányköltségekhez. Egyébként épp ez az LDP egyik fő fegyverténye, ui. a nála kisebb ellenzéki pártoknak nincs any- nyi pénzük, hogy 8 hónap alatt’ már másodszor nagy választást kampányt szervezzenek (Japán az egyik olyan ország, ahol a legköltségesebb a választási kampány). Ezért Ohira inkább parlamenti választásokat írt ki ahelyett, hogy lemondott volna. Az ellenzék másik hátránya az LDP-vel szemben, hogy még megosztottabb, mint a kormánypárt. Bár a Japán Szocialista Párt, a Demokratikus Szocialista Párt, a Komeito (a Tisztaság és Igazság Pártja) csakúgy, mint' a Japán Kommunista Párt a közélet tisztasága mellett száll síkra (a kommunisták is támogatták a szocialisták bizalmatlan-: sági indítványát), az eljövendő kormány összetételét, s egyéb' bel- és külpolitikai kérdéseket’ illetően már alapvető a különbség közöttük. A JKP választási programja a nagy monópóliu- niok érdekeit szolgáló politika helyett a nép életszínvonalának és létbiztonságának védelmét, a japán-amerikai katonai szövetség felszámolását, az utóbbi időben megnövekedett katonai kiadások csökkentését, egy demokratikus koalíciós kormány, megalakítását követeli. Ez a program újabb híveket szerezhet az októberi választásokon mandátumainak számát 19-ről 41-re növelő kommunistáknak. A szocialisták határozottan elzárkóznak a KP-val való bárminemű együttműködéstől. Arra tesznek kísérletet, hogy Ko« meitóval és egyéb pártokkal választási sikerük esetén jobbközép koalíciót hozzanak létre. Bár a kormánypárt bel- és külpolitikáját egyre többen bí-< rálják, s tekintélyét korrupciós botrányok tépázták meg, ez nem jelenti biztos vereségét. Az alapkérdés az: elegendő mandátumot szerez-e ahhoz, hogy ismét maga alakítson kormányt, vagy kénytelen lesz koalíciós partnereket keresni (a Demokratikus Szocialista Párt egyébként már jelezte: hajlandó együttműködni az LDP-vel). Holnap tehát ez a tét. A választások után viszont az LDP saját, belső harcát vívja meg, mert kétségtelen, hogy ismét kirobbannak a hatalmi csatározások. (pap) Fokozni a békeharcot A Rudé právo interjúja Romes Csandrával, a Béke világtanács elnökével Romes Csandra, a Béke világtanács elnöke a közelmúltban Bécsben interjút adott Dušan Rovenskýnak, a Rudé právo kii- löntudósítójának a világpolitika időszerű kérdéseiről és a békemozgalom legsürgetőbb feladatairól. 1980 VI. 21. • Jelenleg a nemzetközi helyzet rosszabb, mint korábban. Véleménye szerint mi okozta ezt és milyenek a jövő kilátásai? A világ közvéleményét napjainkban jogosan aggasztja az, hogy megromlott a nemzetközi légkör. Nem kevésbé nyugtalanító, hogy szüntelenül növekszik a fegyverkezés, mindenekelőtt az Egyesült Államokban és a NATO többi tagállamaiban. A nemzetközi légkör megromlásához hozzájárult az a tény is, hogy a NATO brüsszeli ülésén döntöttek a közép hatótávolságú rakéták elhelyezéséről Nyugat-Európában. A békeszerető erők aggodalmát most az váltja ki, hogy a NATO brüsszeli döntése növeli a katonai feszültséget Európában, ahol a legnagyobb fegyverkészletek vannak. A katonai feszültség fokozódása a világ más részeiben is észlelhető, például a karibi-térségben. Az, hogy az Egyesült Államok fokozza itt a katonai feszültséget, mindenekelőtt a latin-amerikai országok függetlenségét, haladó mozgalmait és békéjét veszélyezteti. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Állmok veszélyes politikája mindenekelőtt Kuba ellen irányul, az ellen az ország ellen, amely a haladó, békés fejlődés útján halad. A Peking által támogatott imperializmus a világ más területein is feszültséggócokat szül, fokozza a katonai feszültséget az Indiai-óceánban, a Perzsa-öböl térségében, ahol nagy mennyiségű fegyver és haderő összpontosul. Az amerikai fegyveres erők Irán elleni és más agresszív akciói azt mutatják, hogy Washington ilyen kooká zatot is kész vállalni. 9 A leszerelésről és az enyhülésről folytatott bécsi párbeszéd megmutatta, hogy a békeerők tudatosítják a jelenlegi nemzetközi helyzet bonyolultságát. Mit kívánnak tenni a béke- erők, a világ békemozgalma, hogy megakadályozzák a nemzetközi légkör további romlását, hogy támogassák a nemzetközi feszültség enyhülését? A világ békeerői, te<kintet nélkül politikai nézeteikre, közösen, egységesen kell hogy fellépjenek. Szembe kell szállniuk az Egyesült Államok azon kísérleteivel, amelyek a hidegháború felújítását célozzák Más szóval, arról van szó, hogy a közvélemény körében megteremtsük azokat a feltételeket, hogy küldetésüket ezek az erők sikeresen teljesítsék. A béke erői elég erősek, jelentős a befolyásuk, és sikeresen járulhatnak hozzá az emberiség béketörekvéseihez. • A fegyverkezéssel kapcsolatos legutóbbi adatok, például az, hogy jelenleg világviszonylatban csaknem 500 milliárd dollárt fordítanak a fegyver- gyártásra és a hadseregekre, nagyon nyugtalanítóak. Véleménye szerint milyen szerepet játszik a fegyverkezés az amerikai imperializmus globális terveiben? Az Egyesült Államok orientációja a fegyverkezés gyors növelésére minden bizonnyal összefügg Washington globális terveivel. Ezt a világ erőegyensúlyának megváltoztatására törekvő Egyesült Államok hosszú távú stratégiájával összefüggésben kell értelmezni. A világnak azonban nem fegyverkezésre, hanem teljesen másra van szüksége. Szüksége van a problémák politikai rendezésére, párbeszédekre és tárgyalásokra, valamint arra, hogy megtalálja a háborús veszély felszámolásához vezető utat.. S mindez lehetséges. E szempontból szeretném kiemelni a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamainak legutóbbi kezdeményezéseit. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének májusi ülésén elhangzott javaslatokra gondolok. Olyan javaslatok ezek, amelyek a békemozgalom és a béke megőrzéséért kifejtett erőfeszítéseink szempontjából hatalmas ösztönző erőt je íentenek. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén elfogadott nyilatkozatot mindenkinek üdvözölnie kell, aki szívén viseli a világbéke sorsát. Nagyra értélkeltük az ülésen elfogadott felhívást, amely gyakorlatilag mindenkit arra figyelmeztet, hogy milyen bonyoluít a helyzet; harcba szólít mindenkit az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély, a fegyverkezés és a katonai konfliktus veszélye ellen. A világ valamennyi kormányának pozitív választ kellene adnia a varsói felhívásra, mert nagyon időszerű. Pozitívan kellene fellépniük a nyilatkozatban rögzített javaslatokkal kapcsolatban is. E je- vaslatoik megvalósítása hozzásegítene korunk legégetőbb problémáinak megoldásához. Mindenekelőtt azt a javaslatot tartom rendkívül jelentősnek, hogy rendezzenek összeurópai értekezleteket a katonai enyhülésről és a leszerelésről. Ezt a javaslatot számos országban üdvözölték, és a nyugati országok kormányainak Is pozitív választ kellene adniuk erre a javaslatra. Hiszen ez az értekezlet rendkívül jelentős lépés lenne az európai biztonság megszilárdítása felé, és új alapot teremtene a leszereléshez. • Ez év novemberében Madridban találkoznak a helsinki Záróokmányt aláíró országok képviselői. A madridi találkozó megrendezéséhez jelentős mértékben hozzájárult a világ békemozgalma is. Sokat tett azért, hogy sikeres legyen, hogy előrehaladjon a nemzetközi enyhülés. A közelgő madridi találkozót jelentős eseménynek tartjuk. Ezért nagy figyelmet szentelünk neki. Célunk mindenekelőtt az, hogy kedvező légkört teremtsünk, amely hozzásegítene a találkozó konstruktív légköréhez és sikeréhez. A békeerők arra törekednek, és a jövőben is még jobban arra fognak törekedni, hogy megfékezzék a fegyverkezést. A Béke-világtanács és vele együtt más, a békére és a megértésre törekvő szervezetek számos politikai párt és vallási szervezet ez év szeptemberében részt vesznek a népek világparlamentjén, amelyet Szófiában tartunk. Nem fér kétség ahhoz, hogy ez az utóbbi éveik legnagyobb eseménye lesz. De nemcsak erről a nagyszabású, világméretű akciókról van szó. A világ különböző részein a békeszervezetek számos kisebb- nagyobb akciót rendeznek a béke védelmére A szófiai világparlament olyan nagygyűlés lesz, amelyen különböző nézeteket és politikai irányzatokat képviselő emberek vesznék részt. A cél — a közvélemény mozgósítása. A találkozó jelentős mértékben hozzájárulhat a lázas fegyverkezés megfékezéséhez.
