Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-28 / 124. szám, szerda

SALVADOR A nép sztrájkokkal támogatja a partizánok harcát (CSTK) — A salvadori tővá ros északi részében, közel az amerikai nagykövetséghez tüz- párbajra került sor a balolda­li Farabundo Marti Népi Fel­szabadító Erők szervezet fegy­veres csoportja és a kormány egységei között. A hadsereg a partizánok ellen tankokat és páncélkocsikat vetett be. Mind­két oldalon legkevesebb 18-an vesztették életüket. San Salva­dorban még késő éjszaka is katonai és rendőrjárőrök cir káltak. A salvadori partizáncsopor­tok fegyveres tiarcát a junfa ellen a nép hatalmas méretít sztrájkokkal támogatja. A taní­tók. vasutasok és orvosok után hétfőn a bíróság alkalmazottai is sztrájkba léptek. A salvadori egyetemi hallga­tók szövetségének tagjai a hét elején elfoglalták a nemzeti egyetem rektorátusát és négy karát. Képviselőik bejelentet­ték, hogy akciójukká 1 a diákok a kormánycsapatok fegyveres akciói ellen és az ellen tilta­koznak, hogy a* Egyesült Ál­lamok néhány reakciós közép- amerikai rendszer segítségével fegyveres intervenciót készít elő Salvador ellen. Salvadorban a félkatonai fa siszta csoportok is fokozzák te­vékenységűiket. Az Orden eine vezésfi terrorcsoport vezetősé­ge valamennyi szerkesztőség­nek elküldte fenyegető „köz­leményét“. Ebl>en tudatják, hogy az Orden megkezdi „valameny- nyi salvadori és külföldi balol­dali újságíró fizikai megsemmi­sítését“. Guatemalában uralkodik a világ egyik legreakciósabb és legvére sebb rezsimje, amelynek élén a latifundisták érdekeit képviselő Romeo Lucas Garcia tábornok áll. Az országban a legrosszabb helyzetük az indián parasztoknak van (ČSTK felvétel! INDIA A madridi találkozó sikeréért ASZAMBAN RENDKÍVÜL FESZÜLT A HELYZET (ČSTK) — A legnagyobb ke­let-indiai államban, Aszamban az elmúlt 24 órában további öt ember vesztette életét és lega­lább négyszázan megsebesültek az egymással rivalizáló diák- szervezetek tagjai és aktivistái, valamint a rendőrség közötti összecsapások során. A helyi soviniszta diák- és etnikai szervezetek ugyanis azt követe­lik, hogy deportálják A számból az ún. illegális bevándorlókat. Ez a kampány már nyolc hónapja folyik és a legsúlyo­sabb következményekkel az említett állam Bangladessel ha­táros területein járt. Az aszami kormány megszigorította a biz­tonsági intézkedéseket, kilenc „Esélyek" Ha az Egyesült Államokban fekete a bőröd színe, számol- nőd kell azzal, hogy családod jövedelme a fehér bőm család jövedelmének csak az 59 szá­zaléka lesz. Életed egy fehér bőrű életénél hat évvel lesz rö- videbb. Gyermekednek négy- szer akkora az „esélye* arra, hogy halva születik. A fehér bőrű és a néger amerikaiak szomorú egyenlőtlen „esélyeit” a Long island-i Newsday című lap közli, amely 1970 tői a Ti ni os-Mirror vállalathoz tarto­zik. A négert tizenkétszer akkora veszély fenyegeti, hogy tuber­kulózisban hal meg. Négyszer több néger veszti életét tüdő­gyulladás következtében. A né­gerek között kétszer akkora a munkanélküliség és szintje megközelíti a harmincas évek nagy gazdasági válságának mutatóit — írja a Newsday. A színes bőrűek lakáskörülmé­nyeiről a statisztikák hallgat­nak. Az amerikai lap e helyzet egyik okát abban látja, hogy az Egyesült Államokban csak maroknyi a néger újságírók és írók csoportja, és még keve­sebb fekete bőrű tagja a hatal­mi szerveknek. (C) 1980 V. 28. Az NBC vádol (ČSTK) — Az NBC amerikai televíziós társaság egyik legu­tóbbi adásában azzal vádolta James Cartert, hogy nem telje­sítette az amerikai népnek tett ígéreteit. A program összeállítói sze­mére vetették Carternak: túlte­szi magát egyik legfontosabb ígéretén, nevezetesen azon, hogy külpolitikai döntéseit előzetesen megbeszéli az Egyesült Államok szövetsége­seivel. Említett ígérete megsze­gésének legutóbbi példája az Egyesült Államoknak a túszok (kiszabadítására végrehajtott fegyveres akciója volt, amely­ről nem tájékoztatták az USA szövetségeseit. Carter elnök azt ígérte, hogy nem fogja támogatni azokat az országokat, amelyek megsértik az emberi jogokat, jelentette ki az NBC igazgatója. Ennek elle­nére azonban segítséget nyúj­tott Somoza nicaraguai elnök diktatúrájának, támogatta a déHkoreai és más népellenes rendszereket. Ugyancsak pusz­ta ígéret volt, hogy csökkenti az Egyesült Államok katonai költségvetését. városban kijárási tilalmat ren­delt el, és készültségbe helyez­te a hadsereg és a rendőrség egységeit. Az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának főtitkára az aszami helyzettel kapcso­latban hangsúlyozta, bogy amíg nem akadályozzák meg a soviniszta kampány további ki­éleződését, tovább fog folyni a vér. Radzsesvar Rao ezzel kap­csolatban rámutatott arra, hogy a kampány szervezőit Kína és az Egyesült Államok támogatja. Indira Gandhi kormányfő kez­deményezésére a feszült asza mi helyzettel fog foglalkozni szombaton Delhiben valameny- nyt indiai politikai párt képvi selőinek konferenciája. A pakisztáni rezsim intézkedései (ČSTKI. — A pakisztáni ka­tonai rezsim tegnap több olyan intézkedést hozott, amellyel to­vább korlátozza az ellenzék po­litikai tevékenységét az ország­ban. Olyan alkotmánymódosí­tást hajtottak végre, amely le­hetetlenné teszi a katonai bíró­ságok által hozott döntések fe­lülvizsgálását polgári bírósá­gok által. Azokra a bírókra, akik ezt mégis megkísérlik, börtön, pénzbüntetés vagy kor­bács vár. Meghatározatlan idő­re mindennemű magyarázat nél­kül bárkit börtönbe vethetnek, aki „veszélyezteti a nemzetbiz­tonságot“. A szigorú intézkedő sek elsősorban arra a négy pa­kisztáni tartományra vonatkoz­nak, ahol a legerősebb az el­lenzők. (ČSTK J — Bécsben a plenáris ülés vitájával folytatódott a nemzetközi leszerelési fórum A 38 országból érkezett kül­döttek kormányon kívüli rnoz galrnak és szervezetek képvi­seletében abból a célból ta­nácskoznak az osztrák főváros­ban, hogy hozzájáruljanak a béke és hiztunság megszilárdí­tásához, Ez az alapgondolat ha­totta át a felszólalások túlnyo­mó részét. A vitában szót ké­rők sík rászállták az enyhülés­nek a katonai területre történő kiterjesztéséért, és a háborús tűzfészkek felszámolásáért az egész világon. Több olyan javaslatot terjesz tettek elő, (amelyek azt Céloz­zák a madridi találkozót olyan alaposa» készítsék elő, hogy az sikeres Jegyen.. w« * x « trm • »»• ff* r Nami bia fovajéról Erich Honecker Kubába utazott (ČSTKI — A Német Demok­ratikus Köztársaság párt- ós ál-* lami küldöttsége, amelyet Erich' Honecker, az NSZEP KB főtit­kára, az NDK Államtanácsának' elnöke vezet, tegnap Berlinből! baráti látogatásra Havannába utazott. A küldöttség FidéJ: Cast rónak, a Kubai KP KB első titkárának, a Kubai Koz társa-* ság Állam- és Minisztertanácsa elnökének a meghívására tess látogatást Kubában. ÖPEC-értekezlet Bécsben (ČSTK) — Becsben zárt af- tök mögött megkezdődött az OPEC pénzügyminiszteri érte­kezlete. A Kőolajexportáló Or* szágok Szervezetének tanácsko­zásán a résztvevők elsősorban annak a rendkívüli pénzalapnak a létrehozásáról tárgya Ima k4 amelyből hosszú lejáratú hite< leket folyósítanánaik a fejlődő országoknak. Januárban a pénzügyminiszterek, mint isme-< retes, úgy határoztak, hogy a rendkívüli alap Nemzetközi Fej-! lesztésl Ügynökség néven önál-« ló intézménnyé váliik. Ä pénzügyminiszterek várha­tóan foglalkoznak az OPEC jú niuat 9-én Algírban megtartan­dó olajipari miniszteri konfe* randájának előkészületeivel, ahol elsősorban a jövő félév-i ben érvényes olajárról döntet nők. (ČSTK) — Az ENSZ Namíbia- tanácsa a közelgő algíri rend. kívüli konferenciáján megtár­gyalja azokat az intézkedése­ket, amelyek biztosíthatnák Na míbia függetlenségét. Az erről szóló dokumentumot „Algíri nyilatkozatnak“ fogják nevezni — közölte az algériai főváros-* ban Paul Lusaka, a tanács el­nöke. A rendkívüli konferencia ma 28-án kezdődik és június 1 ig tart. A tanács a jóváhagyott do­kumentumot az ENSZ-közgyű lés 35. ülésszaka elé terjeszti. Algírban ugyanakkor bejelen­tették, hogy a Dél-afrikai Köz társaság által törvénytelenül megszállva tartott Namíbiában a helyset továbbra is robbané­kony. A Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) pedig fo­kozza katonai akcióit a dél-af­rikai csapatok ellen. Hua Kuo-feng Japánban (ČSTK) — Hua Kuo-feng kí­nai kormányfő tegnap hatnapos tokiói látogatásra utazott. Kí­nai politikai és sajtó körökbe« nagy fontosságot tulajdonítanak Hua tokiói útjának, mivel ez az első miniszterelnöki szintű kí­nai látogatás Japánban. A kí­nai sajtó rámutatott arra, hogy Ohira japán kormányfő fél év­vel ezelőtti pekingi látogatása óta jelentősen bővültek Peking és Tokió kapcsolatai. Rendsze­ressé váltak a konzultációk nemcsak a politikai, hanem a gazdasági vezetők között Is. Megkezdődött a japán kor­mányhiteinek a folyósítása, amelyről Ohira pekingi látoga­tásakor kötöttek megállapo­dást. Kína mind nagyobb mér­tékben támaszkodik a japán technikára az ország moderni­zálási terveinek megvalósításá­ban, s Peking igénybe kívánja venni a japán haditechnikát is fegyveres erőinek gyorsított üteraű korszerűsílésére. A kínai kormányfő nem mondta le tokiói útját annak el­lenére sem, hogy Japánban pil­lanatnyilag belpolitikai válság van. Egyes megfigyelők szerint Kína ezt egyenesen előnyösnek tartja azzal számolva, hogy az Oliira-kormány engedékenyebb lesz a kínai követelésekkel szemben. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb’ Tanácsának küldöttsége Leo» nyíd Zamjatyinnak, a Nemzeti-* ségi Tanács külügyi bizottsága tagjának vezetésével tegnap Pá-* rizsba utazott. AZ ARGENTIN kormány ratl< fukálta az 1978 ban kötött ar­gentin —csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együtt-- működési egyezményt. PÄRIZS Ivry elővárosában megkezdődött a Francia Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának ülése. AZ ECUADORI KP KB plená^ rls ülésén úgy döntöttek, hogy, a párt X. kongresszusát 1981. januárjára hívják össze. RAYMOND BARRE francia kormányfő a hét elején három-* napos hivatalos látogatásra Norvégiába utazott. JOSZIP VRHOVEC jugoszláv külügyminiszter rövid baráti munkalátogatást tett Algériá­ban. Kommentárunk Hua Kuo-feng tokiói útja különös időszerűséget kölcsönöz a Pravda hétfői számában megjelent, Kína külpolitikáját elem­ző írásának. Az I. Alekszandrov aláírással megjelent cikk egyebek között hangsúlyozza: Nyugaton —■ mint ismeretes —- fenntartásokkal fogadták. Fel­vetődött a kérdés, ‘hogy a „kul­turális forradalom“ bírálatának Az eddigieknél is bonyolul­tabb nemzetközi 'helyzetben, amikor a béke ellenségei táma­dást indítanak az enyhülés el­len, Kína politikája egyre in­kább ellentétbe kerül a népek alapvető érdekeivel, a világ fej­lődésének haladó irányzataival. A békéről és a háború időpont­jának kitolásáról szóló kínai fejtegetés nem egyéb propagan- datrükknél és demagógiánál. A tények arról tanúskodnak, hogy a kínai stratégia ugyanaz ma­radt, mint Mao Ce-tung idején volt: ennek fő célja, hogy Kí­na számára biztosítsa a hege­móniát, s hogy Peking rákény- szeríthesse akaratát más né­pekre és országokra. Ehhez azonban erőt akarnak gyűjteni, s ehhez időre van szükség, amíg Kína ki nem építi katonai po­tenciálját, és nem kezdi meg a legmodernebb fegyverek soro­zatgyártását. Emellett a pekingi vezetők mindent megtesznek azért, hogy létrehozzanak „valamilyen szé­les nemzetközi egységfrontot“ — vagyis olyan szövetséget, amely a Szovjetunióval és a szocialista világrendszerrel szemben álló bármilyen erőt képes tömöríteni. Egy ilyen tömb létrehozásához Kína a nemzetközi feszültség kiélező­dését kedvező tényezőnek te­A kínai stratégia nem vúltozott kinti. Szovjetellenességével tün­tetve a kínai vezetés arra szá­mít, hogy az Egyesült Államok s a többi kapitalista állam sze­mében Kína felértékelődik. Azt akarja bebizonyítani, hogy Kí­na gyengeségének felszámolása a Nyugatnak is érdekében áll. Kína az Egyesült Államoké­hoz hasonló tevékenységet űz Afganisztánban: Peking hang­súlyozott sajnálkozásáról bizto­sította Washingtont Irán ellen végrehajtott provokációs kato­nai akciójának kudarca után. Peking fenntartás nélkül támo­gat minden olyan tevékenysé­get, amely a nemzetközi fe­szültség kiélezését célozza. Az Űj-Kína hírügynökség például azt bizonygatta, hogy a Nyugat előtt a következő alternatíva áll: „Vagy térdre kényszerül, vagy háborút indít.“ Most vá­lasszon — tanácsolja Peking a Nyugatnak — „mert később sokkal nehezebb lesz“. Peking — készséggel vállalva a kato­nai-politikai együttműködés ki­bővítését az Egyesült Államok­kal, a NATO-országokkal, rájuk akarja hárítani a Szovjetunió­val és a szocialista közösséggel szembeni konfrontáció terheit. Liu Sao-csi rehabilitációját folyamata nem vezet-e a kül­politikai irányvonal, a szovjet- ellenesség felülvizsgálatához. Kína vezetői azonban siettek megnyugtatni imperialista part­nereiket. Üjságírók előtt han­goztatták, hogy Peking „baráti kapcsolatokat“ kíván fenntarta­ni Washingtonnal, s hogy a ki-* nai—amerikai kapcsolat „távla­ti, stratégiai jellegű“. Május 24-én Washingtonba utazott egy magas rangú kínai katonai küldöttség élén Keng Piaóval, a politikai bizottság tagjával, miniszterelnök-helyet­tessel, a központi bizottság ka-s tonai bizottsága titkárságának vezetőjével. Brown amerikai hadügyminiszter az idén janu­árban Pekingben tett látogatása után Kína már nagy lépést tett abban az irányban, hogy össze­hangolja agressziós terveit Washingtonnal. Ez természete­sen még nem igazi katonai szö­vetség, de Kína ilyen jellegű közeledése az imperializmushoz — a jelenlegi nemzetközi kö­rülmények miatt — veszélyes helyzetet Idézett elő. Peking külpolitikai tevékeny­ségében nagy szerepe van an­nak a törekvésnek, hogy meg­hamisítsák a szovjet fcttlpoliti-* ka lényegét, s hogy szakadást idézzenek elő a szocialista kö­zösségen belül. A Varsói Szer* ződés 25. évfordulója kapcsán például Peking támadást indí-í tott a szocialista közösség ál-i lamainak egyeztetett külpoliti-i kai irányvonala ellen, s azt ál­lította, hogy „a Varsói Szerző­dés az agresszió és a háború politikájának első számú esz­köze“. A pekingi vezetés — miután kudarcot vallott a „maoista in­ternacionálé“ létrehozásával —. megpróbálja belülről aláásni a nemzetközi kommunista moz­galmat. Ezért a forradalmi erőknek éberséget kell tanúsí­taniuk Peking felforgató, pro­vokációs tevékenységével szem­ben. Mindinkább nyilvánvaló, hogy rövidlátó politikát folytatnak azok a nyugati vezetők, akik még mindig saját hasznukra és mások rovására akarják kiját­szani a „kínai kártyát“. A Szovjetunió változatlanul szilárdan kiáll a béke, a biz­tonság mellett. Az összes or­szággal, így a Kínai Népköz- társasággal is a jószomszédi kapcsolatok fenntartására tö­rekszik. A Szovjetunió Kínával kapcsolatos Irányvonala világos és tiszta: az SZKP XXV. kong-i resszusának határozatával össz-< hangban jó, a kölcsönös tiszte-* leten alapuló kapcsolatokra tö^ rekszünk Kínával — szögezi le végezetül Alekszandrov. (TA6ZSZ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom