Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-16 / 42. szám
ÚJ szú X. 16. Már többször hallottam ezt a nyelvi fordulatot: „Erigyj Tardcnára tisztességet tanulni“. Ám sohasem tudtam megfejteni sem keletkezését, sem értelmét, csak most, ahogy a Széchenyi Könyvtár kézirattára vezetőjének, dr. Windisch Éva szobájában ülök. 1849 szomorú Világosa és Áradja után Haynau vésztörvényszéke halállal, vagy börtönnel fenyegetett mindenkit, aki részt vett a magyar szabadságharcban. A márciusi ifjak közül Petőfi Fehéregyházán, Vasvári Pál pedig a Gya- lui-havasokban esett el, a többiek pedig bujdostak. Mikszáth Kálmán emlékezik vissza: a Nemzeti Színház sokoldalú művésze, Telepi György tanácsolta Jókainak, hogy a Borsod megyei Tardonán húzza meg magát jobb idők' érkeztéig. A nagy mesemondó másfél •esztendőt töltött a bükki erdőkkel körülvett kis faluban Csá- nyi Béni vendégszerető házában (az épületen ma emléktábla van), míg hű felesége, Laborfalvi Róza meg nem hozta ■a komáromi menlevelet. A bevezetőben említett mondás értelme abban van, hogy Tardona lakói kivétel nélkül tudták, ki bujkál közöttük, de nem akadt •egy sem, aki jelentette volna. Windisch Éva elmondta, hogy a legszebb, kézzel írott magyar könyveket, Mátyás király korvináit is abban a teremben őrzik, amelyben ülünk. A magyar állam áldozatkészségére jellemző, hogy legutóbb 1965-ben, egy londoni árverésen vettek •egy példányt, de a kézirattár gyűjt hagyatékokat, teljes levelezéseket, ősnyomtatványokat is. Jókai Mórnál maradva, a Révai Könyvkiadó örököseitől számos kéziratot vettek meg, így például A lélekido- mcrt, a Minden poklokon keresztüli, a Rákóczi fiút, a Fráter Györgyöt. Itt pihen kisebb- nagyobb teljességgel a Jövő század regénye, az Aki a szívét a homlokán hordja, a Gazdag szegények, A két Trenk, a Mire megvénülünk. Itt található regényes önéletrajza, az Hitiem ts meg több, nem említett műveinek gyöngybetüs szövege. \ A páratlan irodalmi meglepetés 1974 karácsonyán vetítette előre árnyékát. A venezuelai Caracasból levél érkezett a Széchenyi Könyvtárba egy amerikás magyar, Vladár Ervin, a Magyarok Világszövetsége helyi tagozatának elnökétől. „Egy barátunk felhívta figyelmünket arra, hogy Önöket érdekelhetnék fókái legelső munkáinak kéziratai, amely e kel a múlt század közepe táj; ő magú adott hálából nagy anyámnak, akinek házában tardonai bujdosása idején soí- idöt töltött és a török időkről szóló munkáiban felhasznált adatokat részben a kastély könyvtárában levő régi könyvekben találta ...“ A komáromi Jókai Mór hé» különböző regényének és írásának kéziratáról volt szó és a levél nagy meglepetést keltett. Vladárék elküldték a kéziratok néhány oldalának fénymásolatát, a nagy mesemondó jól ismert, gyöngybetűs írásának azonosságát megállapították és lassan megindult a gépezet, amelynek eredménye az volt, hogy a caracasi magyar követség közvetítésével létrejött a vásárlás. Jókai elveszettnek hitt kéziratai tehát hazatértek. Kezemben volt az iratcsomó, amely a népszerű író hét kéziratát tartalmazza. Lélekemelő és megható Jókai- kéziratában lapozgatni és gyönyörködni. Az első közülük Erdély aranykora. Ez volt Jókai első. saját nevén írott regénye a tardonai bujdosás után 1852-ben, amelynek még életében öt angol, három cseh, két német és olasz fordítása látott napvilágot. A kézirat 226 oldalból áll és Jókai a papírlapok mindkét oldalát teleírta jól olvasható, de több, mint száz év óta lassan fakuló betűkkel. A Törökvilág Magyarországon egy évvel később jelent meg. A kritikai kiadás még nem tudta, amit a kézirat első oldala bizonyít, hogy Jókai eredetileg egy más címet gcndolt regényének. „Egy magyar státuszférfi a tizenhetedik századból“ olvasható a kézirat első oldalán, Jókai ezt áthúzta és föléje a későbbi címet írta. Az a bizonyos státuszférfi Teleki Mihály (1634— 1690) erdélyi kancellár volt. (Róla szól Mikszáth A két koldusdiák című műve is.) A harmadik és negyedik hazatért kézirat A kétszarvú ember, valamint A balkáni harc című történelmi beszély, amely második részétől kapta mai és végleges címét: A janicsárok végnapjai. Az utóbbi népszerűségére jellemző, hogy még Jókai életében négy angol, két német, valamint szerb, lengyel és szlovák fordítást ért meg. Az ötödik a 179 oldalas Nemzetbölcső, amely 1854-ben jelent meg. A hatodik kéziratnak nincs címe, a móri csata- vesztés történetéről hoz hírt. A sort kisebb Jókai-írások zárják. Érdekes az 1852-ben kinyomtatott A kétszarvú ember sorsa. A történelmi beszély kéziratának egyik fele Pesten volt található, a hiányzó rész pedig most került elő Caracasból. Még Jókai életében megjelent cseh, szlovák, észt, lengyel és német fordításban. Jókai Mór Dél-Amerikából hazatért kéziiatai néhány hónapja már a Széchenyi Könyvtár Kézirattárában pihennek. Ha akkor, melegében küldőn cl ezt a tud sitást, még nem adhattam volna feleletet arra a kérdésre, miképp kerültek Ca- racasba a becses iraiok. Néhány hete azonban V adár Pál -- Vladár Eivin fia — Rudnpes- l;n járt ás a csalid*, emlékekből összeállt a rejtély megoldása. Eszerint Jókai tardonai ! ujdosása idején gyakran látogatott Bánfaivár, 'ma Bénin' rváti), a szomszé t községbe, ‘amelynéz, középkor, eredetű és a XVIí. századba i gyökere son átalakító:; kaste*vártán lakott a felvidéki származású Vladár család. Az író az öreg falak között élénk szellemi életet és értékes könyvtárat talált. Vladárék istápoltja volt a menekülő Kazinczy Gábor, Kazinczy Ferenc unokaöccse, a Magyar Tudományos Akadémia későbbi tagja, a finn népmesék szerkesztője, Moliére vígjátékok fordítója, akinek unoka- öccsét (Ferenc fiát), Kazinczy Lajos honvédtábornokot a z osztrákok Aradon agyonlőtték. Jókai a történész Kazinczy és az itt levő történelmi forrásmunkák alapján fogott török kori regényei megírásához, így keletkezett az Erdély aranykora és a Törökvilág Magyarországon. Ez a bölcsője a már ismertetett többi kéziratnak is. A viharfelhők elmúltával sem szakadt meg a kapcsolat a komáromi születésű Jókai és Vladárék között, a nagy mesemondó hálából Vladár Jó- zsefné Lónyai Karolinának ajándékozta az irodalomtörténelmi nevezetességű írásokat. A Vladár utódok a második világháború elől Svájcba, maid a negyvenes évek elején Cara- casba költöztek. Magukkal vitték családi ereklyéiket, köztük a Jókai kéziratokat is. 1974- ben egy náluk járt szakember hívta fel a figyelmüket rá. hegy a becses írások legjobb helye a budapesti Széchenyi Könyvtárban volna. Vladár Ervin megírta emlékezetes levelét, amelynek vége a vásárlás lett. Ma irodalomtudós, vagy aki kíváncsi és tisztelője Jókainak, egyaránt megtekintheti a Múzeum körúti Kézirattár féltve őrzött tárlóiban. SZÜTS ISTVÁN A Törökvilág Magyarországon kéziratának első oldala Zs. Nagy Lajos A kert alatti ember Megjött a kert alatti ember almafák siKkasztója körték ragadozója rneszelövel veri a kertet cimbalmozik a rózsabokron bemeszeli a violákat itt van a tarajos ördög rigóim tollát fényesíti a varjak szárnya is fehér zsebében akna ekrazit felrobbantja a virágágyat. Varga Imre Félálom: A tenger mélyén Kitárt ruhásszekrény: padmaly. Összefúlt ingek polipjai lebegnek szobámban a drótos hajkefe úszkál tengerisünként kisollók apró kések megvillannak mint kishalak a szőnyeg hínárszálai közt gyűrt zoknik virágállatai nagyszótár lappog lapos rája tengeri kígyó siklik fekete öv a kitárt ruhásszekrényből özönölnek garbók sálak gatyák pántlikák szalagok úszkálnak s mereven vállfák ablakomat döngeti s a házfalat a víz görgeti testem az örvény lábamra kötve nagy sötét kölönc az írógépem koráilok fedelén. Levegőt! Levegőt! Megfulladok. Gál Sándor Ősztől őszig sehol se eredő út rajta hullott falomb tavalyi vadlibasuhogásos hajnal szállnak apám szavai taposunk hó-friss zúzmarát megül bennünk a köd költözködünk ősztől őszig ideg csillagok között az árvuló kukoricasorok hallgatásunktól fölzizegnek csuhéjukból kifordul sorsuk miért s kinek teremnek s kukoricaként minden új ősz mintha kettőnket bontna ki vissza s előre hiába-sors kihúnytak haragvásai sehol se eredő út rajta hullott falomb tavalyi ősztől őszig szállónak hallgató apám szavai Tóth László Félúton Az eső kopog? Elkártyázott lovaknak s eitékozolt asszonyoknak serege gyűlik odaát, a parton? Hó hull, szél fú át, s ismét lósóska zöldül és folyondár a verssorok között. Légy hát látóvá, szem, láb, indulj! i Hasaiért kéziratot!
