Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-03 / 14. szám

Ä f. 1977. IV. 3. Horváth József brigádvezető az országos munkaver- seny-felhívást ismerteti a csepeli brigádvezetők ta­nácskozásán A 85 éve alapított Csepel Müvek vállalatai gyors ütemben növekvő feladatokat teljesítenek a szocia­lista gazdasági integráció keretében. A felszabadu­lás óta eltelt évtizedekben olyan termelési progra­mokat sikerült meghonosítani ebben a hatalmas ipari komplexumban, amelyek lehetővé teszik a cse­peliek állandóan elmélyülő bekapcsolódását az or­szág keretein belüli és a nemzetközi munkamegosz­tásba. A történelem iskolája A csepeli dolgozók hosszú utat tettek meg, amig a mai korszerű termelési programhoz eljutottak. Jó ismerője ennek az útnak Mályí Vilmos elvtárs, a szé­pen berendezett üzemi múzeum igazgatója. Amikor meglátogattuk, éppen a vasasszakszervezet százéves fennállása alkalmából Csepelre látogatott külföldi vendégeket fogadta és kalauzolta a múzeumban. Az itt kiállított termékek széles választéka azt bi­zonyítja, hogy az elmúlt évtizedekben rendkívül sok­oldalú termelést folytattak a nagyvállalat üzemeiben. Látható itt csaknem minden elképzelhető vas- és gépipari termék, a különböző acél és színesfém szer kezeti elemektől kezdve a takaréktűzhelyeken, vas­kályhákon, kerékpárokon át egészen a népszerű Pan­nónia motorkerékpárokig. A felsorakozott gyárt­mányok többsége természetesen már csak a múltat idézi, hiszen a társadalmi igények alakulása, a mű­szaki fejlődés és a nemzetközi méretű szakosítás következtében a legutóbbi években sokat változott és most is változik a Csepel Művek termelési programja. A kiállított termékek mellett fényképek, dokumen­tumok őrzik a gyár fejlődésének történetét, dolgo­zóinak munkásmozgalmi múltját. A felszabadulás előtti években a termelési irányzatokat az alapító Weiss család üzleti érdekei határozták meg, amiben döntő szerepet játszott az első világháború. A cse­peli gyáróriás tulajdonképpen már akkor elérte je­lenlegi méreteit, s így a háború éveiben több mint harmincezer dolgozót foglalkoztató nagyüzem a ma­gyar munkásmozgalom szilárd bástyájává fejlődött. A „Vörös Csepel“ különösen a Tanácsköztársaság idején, a proletárhatalom kivívásáért és megőrzéséért folytatott harcban vált utat mutató fogalommá. A Csei>eli Munkástanács kezdeményező szerepet ját­szott a Tanácsköztársaság kikiáltásában, s már a proletárdiktatúra első napjaiban megszervezték azt a csepeli zászlóaljat, amely később a hősiesen helytálló csepeli 22-es Vörös Gyalogezred magvát képezte. A múzeum kegyelettel őrzi Csepel munkásmozgal­mi mártírjainak emlékét. A mai ifjúmunkások olya­noktól vehetnek példát, mint Kreutz Róbert és tár­sai, akik a fasiszta önkény elleni harcban életüket áldozták. A felszabadulás után nagy jelentősége volt annak, hogy a szervezett munkásság a lakosság tá mogatásával megakadályozta az üzemek teljes ki ürítését, a berendezések Németországba való elhur­colását, s így rövid időn beiül felújíthatták az or­szág újjáépítését és szocialista fejlődését szolgáló termelést. A műszaki fejlesztés eredményei ták a gyár termelési-műszaki alapját. A Csepel Mü­vek vállalatai közül az Acélmű, a Csőgyár, valamint a Vas- és Acélöntödék dolgozói a csepeli vaskohá­szat hagyományait ápolják. Ezekben a vállalatok­ban ma főleg ötvözött és ötvözetlen acélhuzalokat, járműalkatrészeket, gázpalackokat, motorház- és szerszámgép-öntvényeket, precíziós ötvözött csöve­ket stb. készítenek. A Csőgyár fúrócső üzemének ter­mékei elsősorban a magyar olajbányászatban érvé­nyesülnek, de külföldön is nagyon keresettek. A gépgyártás szakaszán a Szerszámgépgyár, az Egyedi Gépgyár és a Híradástechnikai Gépgyár dol­gozói végeznek érdemdús munkát. A Szerszámgép- gyár szakemberei számos nemzetközi elismerést vív­tak már ki a hagyományos radiálfúrógépek, maró­gépek, tárcsaesztergák gyártásával és fejlesztésé­vel, amelyek több típusa numerikus vezérlésű. Nagy kiviteli feladatokat teljesít az Egyedi Gépgyár is, amely főleg gumivulkanizáló gépek gyártásával, legújabban pedig korszerű hidegalakító csőgyártó gépek, spi- rálcsőhegesztő berendezések készítésével vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban. Az Egyedi Gép­gyár számos berendezése működik már a Szovjet­unióban, Csehszlovákiában, Romániában, Lengyelor­szágban és az NDK-ban. A csepeli gépipari vállala­tok műszaki fejlesztésében nagy szerepet játszik a hazai tudományos-műszaki kutatás eredményeinek, valamint a külföldről vásárolt szabadalmak felhasz­nálása. A nemzetközi együttműködés további lehe­tőségeket tár fel a nagy jövő előtt álló termelési irányzatok fejlesztésében, amit a csepeliek igyekez­nek jól kihasználni. Ezzel a felsorolással természetesen távolról sem merült még ki a Csepel Művek termelési program­ja, hiszen a színesfémkohászat termékeinek széles skáláját nem is említettük, s az ország különböző részeiben működő vállalatok, így a székesfehérvári Nehézfémöntöde, a nagytétényi Metallochemia, vala­mint az apci Qualitál alumíniumöntöde is egyre na­gyobb szerepet játszanak az ország ipari vérkerin­gésében, a gépipar kiviteli feladatainak teljesítésé- j ben. S ahhoz, hogy teljes legyen a kép, meg kell még említeni a Transzformátorgyárat, a Kerékpár- és Varrógépgyárat, a Csepeli Tervező Intézetet, a Pannónia külkereskedelmi vállalatot, a további irányítási, fejlesztési, szociális, kulturális és sport- intézményeket is, amelyek mind a Csepel Művek egé­szét alkotják. Az adottságok optimális kihasználásával Az említett vállalatok trösztön belüli vertikális együttműködésében nagy előnyök és lehetőségek rej­lenek. A Csepel Művek szervezeti felépítése elsősor­ban a megrendelő igényei szerint készülő egyedi gé­pek kifejlesztését és jó minőségű kivitelezését teszi lehetővé. A vállalatok egyre eredményesebben hasz­nálják ki ezeket a feltételeket, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt évben 6,3 százalékkal, kereken egy- milliárd forinttal növelték a termelést s 17 százalék­kal nőtt a szocialista országokba irányuló export. Emellett a Csepel Müvek 1,1 milliárd forintos nyere­séggel zárta az elmúlt esztendőt. Az 5. ötéves tervidőszak második éve elsősorban minőségi feladatokat jelent a csepeli dolgozók szá­mára, hiszen a növekvő termelési feladatokat csak­kenő létszámmal kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy gyorsabb ütemben kell növelni a munka termelé­kenységét, mint magát a termelést. A tartalékokat azonban itt sem merítették még ki teljes mértékben. Amíg például 1977-ben 700 millió forinttal növelik a termelést, ugyanakkor 600 millió forinttal csökken­tik a korszerűtlen termékek gyártását. Növelik a tel­jesítménybérben dolgozók arányát, s a nagy teljesít­ményű berendezéséknél 2,5-re akarják emelni a műszakszámot. Mindez természetesen a fejlesztési feladatok teljesítésével együtt dinamikus változá­sokhoz vezet a vállalatok életében, s ilyen feltételek között nélkülözhetetlen a dolgozók kezdeményező hozzáállása. 1977. január tizennegyedike emlékezetes nap ma­rad a Csepel Művek dolgozói számára. A vállalatok 2298 szocialista és munkabrigádjának vezetői ezen a napon tanácskozásra jöttek össze a csepeli sport- csarnokban, hogy megvitassák az új év termelési feladatait, a kitűzött célok eléréséhez vezető utakat. Ezen a tanácskozáson hangzott el az a javaslat is, amelyet Horváth József, a Szerszámgépgyár „Béke“ szocialista brigádjának vezetője terjesztett elő, s amelyet azóta „csepeli felhívásként“ emlegetnek a szocialista közösség országaiban. Horváth elvtárs azt javasolta, hogy a brigádvezetők tanácskozása forduljon felhívással az ország valamennyi dolgozó­jához, az iparban, a mezőgazdaságban, a közleke­désben, a kereskedelemben és a szolgáltatások terü­letén dolgozó szocialista és munkabrigádokhoz, hogy munkaverseny-vállalásokkal köszöntsék a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A Szerszámgépgyár dolgozói felajánlották, hogy a Szovjetunióba szállítandó berendezéseket november hetedikéig legyártják és útnak indítják. Ezek között 40 radiálfúrógép és 12 peremesztergagép szerepel, összesen 80 millió forint értékben. A csepeli felhívás országszerte nagy visszhangot keltett. A Dunai Vasmű dolgozói azt vállalták, hogy az eredeti 5 százalék helyett 9 százalékkal növelik az idei termelést, 50 ezer tonnával több nyersvasat, 43 ezer tonnával több acélt és 111 ezer tonnával több hengerelt árut gyártanak. A Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban az előző évi csúcsteljesít­ményhez viszonyítva 22 ezerrel növelik a Diesel-mo­torok, 60 ezerrel a hátsó futóművek gyártását. Érté kés vállalásokról érkezett hír a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárból, a Videoton és az Ikarus vállalatból, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátból, számos állami gazdaságból, mezőgazdasági szövet­kezetből, bányaipari üzemből, közlekedési vállalat­ból. A csepeli dolgozókhoz intézett levelében Leonyid Brezsnyev elvtárs is méltatta a felhívás jelentősé­gét. „Az Önök kezdeményezése, kedves elvtársak, visszhangra lel a szovjet emberek lelkes tevékenysé­gében, akik eredményesen váltják valóra a kom munista építésnek az SZKP XXV. kongresszusán el jogadott nagyszabású terveit“ — írta Brezsnyev elvtárs, majd igy folytatta: „Önök gondját viselik annak, hogy a szovjet megrendeléseket határidőben és kiváló minőségben teljesítsék. Ez teljes összhang ban van a mi munkáskollektívánk céljaival, hogy a testvéri Magyarországnak és a többi szocialista országnak minőségi árut és idejében szállítsanak. Ezt igényli a munkásbecsület, s nagymértékben jügy ettől a szocializmus és a kommunizmus útján val& közös előbbre jutásunk ügye.“ Brezsnyev elvtárs levelét munkásgyűléseken is­mertették a gyár dolgozóival. Február végén a Cse­pel Művek küldöttsége a Szovjetunióba látogatott, ahol további gazdasági megállapodásokat kötöttek. Ezek elősegítik a Csepel Művek fejlesztési program­jának gyorsabb ütemű teljesítését, ami azt jelenti, hogy a csepeliek a jövőben tovább növelhetik a Szovjetunióba és a többi szocialista országba irá­nyuló szállításokat. A küldöttség a Krasznij Proletarij szerszámgép- gyárba és a Lenin Villamosgépgyárba is ellátogatott, s megismerkedett a szovjet partnerek munkájával, eredményeivel. Az előbbi vállalatban elégedettek a Csepelen készült fúrógépekkel. A moszkvai szer­számgépgyár dolgozói szintén jó minőségű munkával válaszolnak a csepeliek felhívására, melynek kez­deményezőjét, Horváth József brigádvezetőt a Csepel Művek küldöttségének tagjaként szintén körükben üdvözölhették. Amikor a Szerszámgépgyár csarnokában jártunk, Horváth Józsefet már a megszokott munkahelyén találtuk, nagy buzgalommal szerelte össze a fúrógé­pek hidraulikus berendezését. A moszkvai üzemekben szerzett tapasztalatokról beszámolt már a munkatár­sak széles kollektívájának, s a 9 tagú, aranykoszorú­val kétszer is kitüntetett „Béke“ szocialista brigád­nak most az a feladata, hogy tettekben is eleget tegyen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalásának. MAKRAI MIKLÓS A hatvanas és hetvenes években megvalósított öt éves tervek korszerű új berendezésekkel gyarapitol­Ez a történelmi felvétel a 22-es Csepeli Vörös Gyalogezred egyik szakaszáról készült, ma a múzeum em­léktárgyai között őrzik (A fényképeket Kertész Emil készítette} « n * HAGYOMÁNY IS HALAOÄS

Next

/
Oldalképek
Tartalom