Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-03 / 14. szám
Ä f. 1977. IV. 3. Horváth József brigádvezető az országos munkaver- seny-felhívást ismerteti a csepeli brigádvezetők tanácskozásán A 85 éve alapított Csepel Müvek vállalatai gyors ütemben növekvő feladatokat teljesítenek a szocialista gazdasági integráció keretében. A felszabadulás óta eltelt évtizedekben olyan termelési programokat sikerült meghonosítani ebben a hatalmas ipari komplexumban, amelyek lehetővé teszik a csepeliek állandóan elmélyülő bekapcsolódását az ország keretein belüli és a nemzetközi munkamegosztásba. A történelem iskolája A csepeli dolgozók hosszú utat tettek meg, amig a mai korszerű termelési programhoz eljutottak. Jó ismerője ennek az útnak Mályí Vilmos elvtárs, a szépen berendezett üzemi múzeum igazgatója. Amikor meglátogattuk, éppen a vasasszakszervezet százéves fennállása alkalmából Csepelre látogatott külföldi vendégeket fogadta és kalauzolta a múzeumban. Az itt kiállított termékek széles választéka azt bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedekben rendkívül sokoldalú termelést folytattak a nagyvállalat üzemeiben. Látható itt csaknem minden elképzelhető vas- és gépipari termék, a különböző acél és színesfém szer kezeti elemektől kezdve a takaréktűzhelyeken, vaskályhákon, kerékpárokon át egészen a népszerű Pannónia motorkerékpárokig. A felsorakozott gyártmányok többsége természetesen már csak a múltat idézi, hiszen a társadalmi igények alakulása, a műszaki fejlődés és a nemzetközi méretű szakosítás következtében a legutóbbi években sokat változott és most is változik a Csepel Művek termelési programja. A kiállított termékek mellett fényképek, dokumentumok őrzik a gyár fejlődésének történetét, dolgozóinak munkásmozgalmi múltját. A felszabadulás előtti években a termelési irányzatokat az alapító Weiss család üzleti érdekei határozták meg, amiben döntő szerepet játszott az első világháború. A csepeli gyáróriás tulajdonképpen már akkor elérte jelenlegi méreteit, s így a háború éveiben több mint harmincezer dolgozót foglalkoztató nagyüzem a magyar munkásmozgalom szilárd bástyájává fejlődött. A „Vörös Csepel“ különösen a Tanácsköztársaság idején, a proletárhatalom kivívásáért és megőrzéséért folytatott harcban vált utat mutató fogalommá. A Csei>eli Munkástanács kezdeményező szerepet játszott a Tanácsköztársaság kikiáltásában, s már a proletárdiktatúra első napjaiban megszervezték azt a csepeli zászlóaljat, amely később a hősiesen helytálló csepeli 22-es Vörös Gyalogezred magvát képezte. A múzeum kegyelettel őrzi Csepel munkásmozgalmi mártírjainak emlékét. A mai ifjúmunkások olyanoktól vehetnek példát, mint Kreutz Róbert és társai, akik a fasiszta önkény elleni harcban életüket áldozták. A felszabadulás után nagy jelentősége volt annak, hogy a szervezett munkásság a lakosság tá mogatásával megakadályozta az üzemek teljes ki ürítését, a berendezések Németországba való elhurcolását, s így rövid időn beiül felújíthatták az ország újjáépítését és szocialista fejlődését szolgáló termelést. A műszaki fejlesztés eredményei ták a gyár termelési-műszaki alapját. A Csepel Müvek vállalatai közül az Acélmű, a Csőgyár, valamint a Vas- és Acélöntödék dolgozói a csepeli vaskohászat hagyományait ápolják. Ezekben a vállalatokban ma főleg ötvözött és ötvözetlen acélhuzalokat, járműalkatrészeket, gázpalackokat, motorház- és szerszámgép-öntvényeket, precíziós ötvözött csöveket stb. készítenek. A Csőgyár fúrócső üzemének termékei elsősorban a magyar olajbányászatban érvényesülnek, de külföldön is nagyon keresettek. A gépgyártás szakaszán a Szerszámgépgyár, az Egyedi Gépgyár és a Híradástechnikai Gépgyár dolgozói végeznek érdemdús munkát. A Szerszámgép- gyár szakemberei számos nemzetközi elismerést vívtak már ki a hagyományos radiálfúrógépek, marógépek, tárcsaesztergák gyártásával és fejlesztésével, amelyek több típusa numerikus vezérlésű. Nagy kiviteli feladatokat teljesít az Egyedi Gépgyár is, amely főleg gumivulkanizáló gépek gyártásával, legújabban pedig korszerű hidegalakító csőgyártó gépek, spi- rálcsőhegesztő berendezések készítésével vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban. Az Egyedi Gépgyár számos berendezése működik már a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Romániában, Lengyelországban és az NDK-ban. A csepeli gépipari vállalatok műszaki fejlesztésében nagy szerepet játszik a hazai tudományos-műszaki kutatás eredményeinek, valamint a külföldről vásárolt szabadalmak felhasználása. A nemzetközi együttműködés további lehetőségeket tár fel a nagy jövő előtt álló termelési irányzatok fejlesztésében, amit a csepeliek igyekeznek jól kihasználni. Ezzel a felsorolással természetesen távolról sem merült még ki a Csepel Művek termelési programja, hiszen a színesfémkohászat termékeinek széles skáláját nem is említettük, s az ország különböző részeiben működő vállalatok, így a székesfehérvári Nehézfémöntöde, a nagytétényi Metallochemia, valamint az apci Qualitál alumíniumöntöde is egyre nagyobb szerepet játszanak az ország ipari vérkeringésében, a gépipar kiviteli feladatainak teljesítésé- j ben. S ahhoz, hogy teljes legyen a kép, meg kell még említeni a Transzformátorgyárat, a Kerékpár- és Varrógépgyárat, a Csepeli Tervező Intézetet, a Pannónia külkereskedelmi vállalatot, a további irányítási, fejlesztési, szociális, kulturális és sport- intézményeket is, amelyek mind a Csepel Művek egészét alkotják. Az adottságok optimális kihasználásával Az említett vállalatok trösztön belüli vertikális együttműködésében nagy előnyök és lehetőségek rejlenek. A Csepel Művek szervezeti felépítése elsősorban a megrendelő igényei szerint készülő egyedi gépek kifejlesztését és jó minőségű kivitelezését teszi lehetővé. A vállalatok egyre eredményesebben használják ki ezeket a feltételeket, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt évben 6,3 százalékkal, kereken egy- milliárd forinttal növelték a termelést s 17 százalékkal nőtt a szocialista országokba irányuló export. Emellett a Csepel Müvek 1,1 milliárd forintos nyereséggel zárta az elmúlt esztendőt. Az 5. ötéves tervidőszak második éve elsősorban minőségi feladatokat jelent a csepeli dolgozók számára, hiszen a növekvő termelési feladatokat csakkenő létszámmal kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy gyorsabb ütemben kell növelni a munka termelékenységét, mint magát a termelést. A tartalékokat azonban itt sem merítették még ki teljes mértékben. Amíg például 1977-ben 700 millió forinttal növelik a termelést, ugyanakkor 600 millió forinttal csökkentik a korszerűtlen termékek gyártását. Növelik a teljesítménybérben dolgozók arányát, s a nagy teljesítményű berendezéséknél 2,5-re akarják emelni a műszakszámot. Mindez természetesen a fejlesztési feladatok teljesítésével együtt dinamikus változásokhoz vezet a vállalatok életében, s ilyen feltételek között nélkülözhetetlen a dolgozók kezdeményező hozzáállása. 1977. január tizennegyedike emlékezetes nap marad a Csepel Művek dolgozói számára. A vállalatok 2298 szocialista és munkabrigádjának vezetői ezen a napon tanácskozásra jöttek össze a csepeli sport- csarnokban, hogy megvitassák az új év termelési feladatait, a kitűzött célok eléréséhez vezető utakat. Ezen a tanácskozáson hangzott el az a javaslat is, amelyet Horváth József, a Szerszámgépgyár „Béke“ szocialista brigádjának vezetője terjesztett elő, s amelyet azóta „csepeli felhívásként“ emlegetnek a szocialista közösség országaiban. Horváth elvtárs azt javasolta, hogy a brigádvezetők tanácskozása forduljon felhívással az ország valamennyi dolgozójához, az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a kereskedelemben és a szolgáltatások területén dolgozó szocialista és munkabrigádokhoz, hogy munkaverseny-vállalásokkal köszöntsék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A Szerszámgépgyár dolgozói felajánlották, hogy a Szovjetunióba szállítandó berendezéseket november hetedikéig legyártják és útnak indítják. Ezek között 40 radiálfúrógép és 12 peremesztergagép szerepel, összesen 80 millió forint értékben. A csepeli felhívás országszerte nagy visszhangot keltett. A Dunai Vasmű dolgozói azt vállalták, hogy az eredeti 5 százalék helyett 9 százalékkal növelik az idei termelést, 50 ezer tonnával több nyersvasat, 43 ezer tonnával több acélt és 111 ezer tonnával több hengerelt árut gyártanak. A Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban az előző évi csúcsteljesítményhez viszonyítva 22 ezerrel növelik a Diesel-motorok, 60 ezerrel a hátsó futóművek gyártását. Érté kés vállalásokról érkezett hír a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárból, a Videoton és az Ikarus vállalatból, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátból, számos állami gazdaságból, mezőgazdasági szövetkezetből, bányaipari üzemből, közlekedési vállalatból. A csepeli dolgozókhoz intézett levelében Leonyid Brezsnyev elvtárs is méltatta a felhívás jelentőségét. „Az Önök kezdeményezése, kedves elvtársak, visszhangra lel a szovjet emberek lelkes tevékenységében, akik eredményesen váltják valóra a kom munista építésnek az SZKP XXV. kongresszusán el jogadott nagyszabású terveit“ — írta Brezsnyev elvtárs, majd igy folytatta: „Önök gondját viselik annak, hogy a szovjet megrendeléseket határidőben és kiváló minőségben teljesítsék. Ez teljes összhang ban van a mi munkáskollektívánk céljaival, hogy a testvéri Magyarországnak és a többi szocialista országnak minőségi árut és idejében szállítsanak. Ezt igényli a munkásbecsület, s nagymértékben jügy ettől a szocializmus és a kommunizmus útján val& közös előbbre jutásunk ügye.“ Brezsnyev elvtárs levelét munkásgyűléseken ismertették a gyár dolgozóival. Február végén a Csepel Művek küldöttsége a Szovjetunióba látogatott, ahol további gazdasági megállapodásokat kötöttek. Ezek elősegítik a Csepel Művek fejlesztési programjának gyorsabb ütemű teljesítését, ami azt jelenti, hogy a csepeliek a jövőben tovább növelhetik a Szovjetunióba és a többi szocialista országba irányuló szállításokat. A küldöttség a Krasznij Proletarij szerszámgép- gyárba és a Lenin Villamosgépgyárba is ellátogatott, s megismerkedett a szovjet partnerek munkájával, eredményeivel. Az előbbi vállalatban elégedettek a Csepelen készült fúrógépekkel. A moszkvai szerszámgépgyár dolgozói szintén jó minőségű munkával válaszolnak a csepeliek felhívására, melynek kezdeményezőjét, Horváth József brigádvezetőt a Csepel Művek küldöttségének tagjaként szintén körükben üdvözölhették. Amikor a Szerszámgépgyár csarnokában jártunk, Horváth Józsefet már a megszokott munkahelyén találtuk, nagy buzgalommal szerelte össze a fúrógépek hidraulikus berendezését. A moszkvai üzemekben szerzett tapasztalatokról beszámolt már a munkatársak széles kollektívájának, s a 9 tagú, aranykoszorúval kétszer is kitüntetett „Béke“ szocialista brigádnak most az a feladata, hogy tettekben is eleget tegyen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalásának. MAKRAI MIKLÓS A hatvanas és hetvenes években megvalósított öt éves tervek korszerű új berendezésekkel gyarapitolEz a történelmi felvétel a 22-es Csepeli Vörös Gyalogezred egyik szakaszáról készült, ma a múzeum emléktárgyai között őrzik (A fényképeket Kertész Emil készítette} « n * HAGYOMÁNY IS HALAOÄS
