Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-19 / 196. szám, csütörtök

min! pihenés „A szocialista építés folyamatában jelentős tényező a fiatat nemzedék. A párt értékeli az ifjúság természetes lelkesedését és megértését minden haladó iránt, és az ifjúsággal kapcsolja össze országunk kommunista jövőjét. Ezért a párt és a társadalom elsődleges érdeke és feladata gondoskodni az ifjúság egészséges fejlődéséről, a tudományos világnézet, a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében történő neveléséről." (CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA XIV. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATÁBÓL | Örvendetes tény, hogy ezen a nyáron ismét benépesült az Alacsony-Tátra, a Szlovák Érchegység, a Kis Kárpátok hegyvidéke, hogy megfizethetetlen felfrissülést, a tanulás feszültségét feloldó zavartalan pihenést nyújtson a gyerekeknek. A vakáció elején hazánk legszebb tájain pionírtáborok zászlórúdjai emelkedtek magasba, gyermekkacajtól és zsibongástól lettek hangosak az üdülőhelyek. Jó érzés erről tudomást szerezni, hiszen az utóbbi években a pionírmozgalom és a CSISZ munkájának bírálata, társadalmi semmibevevése miatt időleges vákuum keletkezett a pionír- és ifjúsági táborok életében is, s népszerűtlenné váltak a nyaralás eme közkedvelt formái. A gyermek- és ifjúsági szervezetek egységesítése és újjáalakítása eredményeként már a múlt évben fellendült a gyermek- és ifjúsági mozgalom is, s azóta a fiatalok körében egészséges pezsgés és természetes lelkesedés észlelhető. Megnőtt a gyermek- és Ifjúsági táborok iránti érdeklődés is. Szlovákiában az idei nyáron 70 500 gyermek töltötte, illetve tölti vakációját pionírtáborban. Ez mindenképpen rekordnak számít, hiszen az 1966-os, illetve az 1967-es esztendőben is csak mintegy 55 000 gyermek üdült táborban, az 1968-as és 1969-es évekről nem is szólva, amikor — köztudott —, hogy hihetetlenül megcsappant a szervezett táborok száma. Pedig a gyermekek számára rendkívül fontos a pionírtábor: a környezetváltozás, a megváltozott életforma és napirend — pihentet. A tábort nem szabad gyermekmegőrzőnek tekinteni, hiszen a tanulók az iskolai év alatt végzett tevékenységüket a nyári táborokban folytatják változatosabban, játékosan, sokféle színnel gazdagítva. S ilyen nyári együttlét összetartozást, jó kollektívát kovácsoí s lehetővé teszi a közösségi szellem, a szocialista haza iránti szeretet, az internacionalizmus kialakítását is. A táborokban lelkesen él az ifjúság. Nem semmittevéssel, henyéléssel tölti a szabad időt, hanem aktív pihenéssel: sporttal, turisztikával, játékokkal, munkával, szórakozással. S nyújthatunk-e a gyermekeknek vonzóbbat, romnatikusabbat, — ami a nevelés szempontjából is hatékonyan kihasználható —, mint a nyári táborozás megálmodott örömét? Ezen a nyáron számos ifjúsági építőtábor is megnyitotta kapuját. A SZISZ az idén előreláthatólag rekordot ér el az építőtáborozásban, hiszen annyi fiatal, mint ez év nyarán, még sohasem kapcsolódott be brigádmunkába. Az 1966 évi csúcs mintegy 10 000 főiskolás volt, a mostani nyáron számuk viszont meghaladja a tízezret! A fiatalok önként jelentkeztek a nyári munkára. Tudják, hogy nem nyaralás ez, hanem meglehetősen nehéz kétheti munka. Hiába a jókedv, a romantikus élmények sokasága, a napi nyolc órás munka nem kis próbára teszi őket. De ez az erőpróba, a versengés illik fiatalságukhoz, elemi szükségleteiket elégíti ki. Legtöbben az új főiskolai objektumok építésénél vállaltak munkát. Például az épülő Banská Bystrica-i Pedagógiai Fakultás munkálatain a nyár folyamán 1950 fiatal, a žilinai Közlekedésügyi Főiskolán 400 diák brigádozik. Fiatal „munkaerőkkel" találkozhatunk a košicei kórház és a közgazdasági főiskola építkezésén is. Vannak, akik a népgazdaság segítségét társadalmi munkában, mozgalmi feladataikat teljesítve vállaják. Ilyenek a nemzetközi építőtáborok részvevői is. Az idén Európa számos országából 150-en jöttek hazánkba, hogy „ízelítőt" kapjanak az életből. A nyári munka kedvelt formája az egyes főiskolák közti diákcsere is. A szocialista országok közti kétoldalú megállapodások értelmében a vakációkban 300 szovjet és 50 — 50 magyar és bolgár fiatal dolgozik Szlovákiában. Az építőtáborokban folyó munka, a fiatalok lankadatlan aktivitása azonban nem merül ki a napi nyolc órai brigádmunkában. A jól megszervezett tábor ennél sokkal több: a szabad idő célszerű kihasználását feltételezi. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága gondoskodott a fiatalok hasznos időtöltéséről és szórakozásáról is: a szabad időben számos időszerű eszmei-politikai előadást és vitát tartanak pártunk XIV. kongresszusáról, az újdonsült főiskolai hallgatókat beavatják a tanyulmányok rejtelmeibe. A táborok kulturális élete is rendkívü. változatos: vetélkedők, bemutatók, tábortűz, versenyek, filmvetítések, kirándulások, strandolás váltják egymást. A mozgalom népgazdasági haszna mérhető ugyan az épülő emeletek számával és az elvégzett munkával, de az építőtáborok előnye: a munkából, az áldozatkészségből tett vizsga jóleső érzése, gazdag élmények, emlékezetes találkozásuk az élettel, a dolgozó emberekkel — a fiatalok számára megmérhetetlen T. M. EGY FALU — 10 HÍR DIÓSFÜRGEPATONY (Orech. Potöó) község nevét először egy rendelet, II. Lajos királynak a gellei székhez intézett rendelete említi írásos formában. Az 15S3. évi összeírásban királyi birtokként szerepel, 10 portával. A község 1982-ben egyesült Kisfaluddal (Vieskaj. Napjainkban 2500 lakosa van. 2. A IIÁBORÜ ebben a faluban 1945. április 2-án ért véget, mert ekkor szabadult fel. Nem ütköztek különösebb ellenállásba itt a felszabadító szovjet egységek, mert a faluban tartózkodó 52-es székely hadosztály és egy magyar tüzéregység már előbb elhagyta a falut. A háború vérzivataros évei mégis 50 falubeli férfi életét követelték áldozatul. HUSZONHÉT taggal alakult meg 1950-ben az efsz. Indulás- * kor 1684 hektáros mezőgazdasági területtel. 104 lóval. 80 tehénnel és 80 növendékmarhával rendelkezett. Napjainkban már 2122 hektár mezőgazdasági területe van a szövetkezet nek. Tavalyelőtt csak a tagok munkájáért 9 millió 182 ezer koronát rizettek ki. Géppark Juk kitűnően (elszerelt. 31 kerekes és 4 lánctalpas traktoruk van. 4. A SZÖVETKEZET elnöke már tizennyolc éve Kalmár János. Felelősségteljes beosztásán kívül nagy részt vállal a község sport- és .kulturális életéből is. Kiveszi részét a pártmunkáből is járási és kerületi szinten egyaránt. 5. KÜLÖN FEJEZET a község történetében a középülelek építése. A legutóbbi húsz év alatt épültek: az iskola, az óvoda, az efsz és a hnh irodahelyiségei, a női és férfi fodrászat, a vas- és élelmiszerüzlet, a tűzultószertár, a halottas ház, a modern sporttelep, valamint a 8,5 millió értékű kultúrház. Befejezték az utak portalanítását. Távlati terv a vízvezeték- és csatornahálózat. Csölle Lajos, a bnb elnöke mindent megtesz a tervek valóra váltása érdekében. 8. A TESTNEVELÉS ügye jó kezekben van, mert a Družstevník sportegyesület vezetősége jói dolgozik. A labdarúgócsapat a kerület I. B-osztályának élmezőnyébe tartozik. Tóthpól Gyula felvétele GYAKORI VENDÉG a faluban a MATESZ társulata. A Csallóközi Táncdalleszlivál színhelye volt a község kultúrháza. Nem mostohagyermek ebben a faluban a művelődés ügye, hisz a könyvet szeretők igényeit mo dern könyvtár és olvasóterem elégíti ki. A közelmúltban énekkar is alakult. Legidősebb tagja a 78 esztendős Tarr Gyula bácsi. 8. ÚGY TERVEZIK, hogy a letűnt korok hagyományainak ápolásával is kellő módon törődnek majd. Egy fennmaradt nádfedeles házban népies szobát szeretnének berendezni. 9. VERSFARAGÚJA is van a falunak. A 90 esztendős Nagy Istvánné, Lina néni személyében. Verseit a csallóközi tájszemlélet és az új, szebb életnek köszöntése hatja át. 10. A HATÁRBAN sok a pogánykori emlék, melyekre a dűlőnevek utalnak: Ördögluk, Láng, Bögöly. A legrégibb épület id. Kürthy Pál tulajdonát képezte, a felszabadulás után bontották le. Érdekessége az volt, hogy itt tartózkodtak azok az 1848as huszárok, akik később a Pipagyújtó-csárdánál haltak hösl halált. CSIBA LÁSZLÓ SZÜLŐK, NEVELŐK FÓRUMA A FÉLTÉKENY GYERMEiv A legtöbb gyermek többnyire akkor válik féltékennyé, amikor bizonyos előnyökről kell lemondania egy másik gyermek javára. Az idősebb gyermek például féltékeny lesz, ha kisebb testvére születik, aki magára vonja az egész család figyelmét, valamennyien cs^k körülötte forgolódnak, csak vele foglalkoznak. Ilyenkor az idősebb gyermek mellőzöttnek érzi magát. Többgyermekes családokban esetenként a középső gyermek féltékeny, aki abban a hiszemben él, hogy idősebb testvére fölényben van vele szemben, korlátozza őt, uralkodik felette, másrészt a szülők a legkisebbet több szeretetben részesítik és nagyobb figyelmet szentelnek neki. A család gyarapodása a féltékeny gyermek számára tehát a kiváltságos helyzet elvesztését jelenti, melyet ez ideig élvezett. A gyermeki féltékenység — a gyermek korától és az adott helyzettől függően — különféleképpen nyilvánul meg. Leggyakrabban a három- és az ötéves gyermekek körében tapasztalható. A gyermekek közti korkülönbség minél nagyobb, a féltékenység annál ritkább tünet. Egynémely gyermeknél ez az egészségtelen tünet nyílt ellenségeskedés, esetenként pe. dig a kisebb testvér bántalmazásának formájában nyilvánul meg. Vannak olyan féltékeny gyermekek, akik azért, hogy magukra vonják a szülők figyelmét, elvesztik a már elsajátított ismereteket és szokásokat, melyeknek azelőtt birtokában voltak. Például nera tudnak önállóan felöltözni, mo,sakodni, s a szülők segítségét igénylik. Némely féltékeny gyermeknél idegbántalmak ls fellépnek, fejfájásra panaszkodik, vagy dacos, nyugtalan, elégedetlen, étvágytalan stb. lesz. A féltékeny gyermek még inkább önzővé, verekedőssé, árulkodóvá válik, nyugtalan az álma és különféle idegrendszeri zavarok észlelhetők nála. A féltékenységi tünetek kompenzációs jellegűek, ami azt jelenti, hogy a gyermek így szeretné pótolni vagy ellensúlyozni azt. amit a valóságban nem kap meg, vagy gyakran nincs is megrövidítve, csak ö ebben a tévhitben él. A féltékeny gyermekek rendszerint túlzottan aktívak, vannak köztük olyanok, akik mindent elpusztítanak, ami a kezük ügyébe kerül és minden áron arra törekszenek, hogy magukra vonják a szülök figyelmét. Előfordulhat olyan eset is, amikor a gyermek nem a testvéreire féltékeny, hanem felnőtt személyre, például a szülőre, vagy idősebb gyermek a tanítóra, barátjára, a mostoha anyára vagy apára. Az a gyermek, aki valamilyen oknál fogva társainak a gúnytárgyává válik, esetleg betegesen féltékeny tesz a közösségre, sőt ellenségesen viselkedhet az egész kollektívával szemben, melyből kiközösítik őt. A kutatások azt is igazolták, hogy a betegesen féltékeny gyermek arról álmodozott, bosszút áll a többieken, vagy a jobb eredményeket elérő társainak « halálát kívánta. Mi a teendő a gyermek féltékenysége esetén? A gyermek féltékenységét mielőbb fel kell számolnunk, éspedig pozitív értelemben, ami azt jelenti, hogy a gyermeket meg kell szabadítani ettől a beteges hajlamtól, hogy teljesen elégedett legyen. Minden esetben azonban egyénien kell eljárnunk, a gyermek korának és tulajdonságainak megfelelően. Abban az esetben, ha a gyermek testileg és szellemileg egyaránt egészséges, a féltékenységet igen gyorsan fel lehet számolni, minden nehézség és következmény nélkül. Viszont, ha a • Marta Feuchtwanger, Lion Feuchtwanger özvegye a Német Demokratikus Köztársaságba látogatott, s ott bejelentette, hogy a Feuchtwanger-müvek után járó szerzői díjakat az NDK-ban a Művészeti Akadémia rendelkezésére bocsátja, hogy abból egy Feuchtwangerdíjat hozzanak létre. gyermek testileg fogyatéki, igen megfontoltan és körültekintően kell eljárnunk, mert a féltékenység gyűlölettel ôs irigységgel párosul. Ilyen esetben arra kell törekednünk, hogy a gyermek legalább részben lelki kielégülést érezzen, mert ezzel javul a lelki állapota, fokozódik a kiegyensúlyozottság és a magabiztosság érzete. Ha a gyermek fiatalabb testvérére féltékenykedik, ez a tünet aránylag egyszerűen kiküszöbölhető: a gyermeknek meg kell magyarázni, hogy a kisebb testvért nem azért halmozzák el szeretettel, gondoskodással ős figyelmességgel, mert talán a szülők jobban szeretnék őt, hanem, mert még kisebb és védtelenebb, tehát nagyobb szüksége van a felnőttek segítségére és gondoskodására, mint a nagyobbnak. Azt ls meg kell néki magyarázni, hogy amikor ő hasonló korú volt, szintén ilyen gondoskodásban és szeretetben részesült. Emellett azonban feltétlenül ügyelni kell arra, hogy a féltékeny gyermek valóban ne érezze magát megrövidítve, kellő figyelmet kell iránta tanúsítani és semmiképpen sem szabad őt mellőzni. Ha a gyermek osztálytársára féltékeny, bátorítani, buzdítani kell őt, s arra kell törekedni, hogy képességeinek ós tehetségének arányában érvényesüljön és érjen el eredményeket s így fokozatosan szilárduljon az önbizalma és sikeresen versenyezzen osztálytársaival, ami a féltékenység fokozatos megszűnését eredményezi. Abban az esetben, ha a gyermek felnőtt személy iránt tanúsít féltékenységet, elsősorban a felnőttek eljárásának helyességét és igazságos voltát kell a gyermeknek megmagyarázni, illetve a felnőtteknek azt a jogát, hogy egyes kérdésekben önmaguk döntsenek, vagy foglaljanak állást. Azonban igen lényeges, hogy ezek a személyek is kellő szeretettel viseltessenek a gyermek Iránt. Ha a félárva gyermek a mostoha anyára vagy apára féltékeny, a gyermeknek meg kell magyarázni, hogy az adott esntben ez a megoldás volt a leghelyesebb, a mostohának azonban így is szeretetet kell magából árasztania a gyermek iránt, hogy az megszabaduljon a féltékenység kellemetlen érzésétől. Rosszabb a helyzet abban az esetben, ha a családban a két fél előző házasságából származó gyermekek kerülnek össze, s a házastárs az egyiket előnyben részesíti a másikkal szemben, vagy kiváltságos helyzetet teremt számára. Ezekben az esetekben az igazságosság elve alapján kell eljárni, mert a féltékeny gyermek túlságosan érzékeny, s amúgy is abban a hiszemben él, hogy a többiek igazságtalanok vele szemben, nem elégítik ki Jogait, kevés szülői szeretetben, figyelmességben és gondoskodásban részesül. Alapszabályként kellene leszögeznünk, hogy a féltékenység mindennemű megnyilvánulását még a gyermekkorban fel kell számolni. A féltékenységet a gyermeknek semmiképpen sem lenne szabad a felnőttkorba magával vinnie. Hiszen az ilyen emberek a munkahelyükön féltékenyek lennének és irigyelhetnék munkatársaik sikereit, rátermettségét, ügyességét, kolegialitását, vagy egyéb jó tulajdonságait. Ha a gyermek a féltékenységet és irigységet felnőtt korában is „megőrzi", negativ tulajdonságokkal rendelkező egyénné válik, aki helytelenül viszonyul embertársaihoz, nem fog tudni örülni a közösség sikereinek, mindig az az érzés fogja gyötörni, hogy mások igazságtalanok vele szemben, helytelenül ítéli meg önmagát és másokat, kisebbrendűségi érzése lesz, s a munkahelyén a többiek rémévé válik. Éppen ezért a gyermeki féltékenységnek, mint negatív jelenségnek, kellő figyelmet kell tanúsítani és mielőbb fel kell számolni a gyermek egészséges fejlődése érdekében. Dr. EUDOVlT REPAŇ