Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-25 / 72. szám, péntek

Vilá

g proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA mm jf l^mmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmma^asammamm^ammmmmm^mmmm^mmmmmm Bratislava, 1955. március 2* péntek 30 fillér VIII. évfolyam, 72. szám BEKÖSZÖNTÖTT A TAVASZ A NYITRAI KERÜLET FÖLDJEIN lüktető élet folyik az utóbbi napokban. A szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó parasztox. a traktorosok és az .állami gazdaság dolgozói megkezdték a tavaszi munkákat. A dunaradványi szövetkezeti tagok 45 hektár jól előkészített talajba sűrűsorosan vetették el a tavaszi árpát. Csakis elismert és tisztított vetőmagot használtak. Három traktoros Skoda 30-as gépével és agregátokkal másfél nap alatt vetette be az egész' földterületet A nem messze fekvő Virt szövetkezeti tagjai, akik a múlt évben elsőnek teljesítették a gabonabeadást a köztársaságban, az idén sem akarnak lemaradni. Hétfőn és kedden előkészítették a talajt és 23 hektáron elvetették a tavaszi árpát. Gyurcsovics László, Vanek Miklós, Margas András éjjel is dolgoztak. A virtiek most 27 hektár tavaszi takarmányfélék vetésére készülnek. A NASZVADI SZÖVETKEZET első munkacsoportja Zsitcsák János vezetésével elsőnek kezdte meg a tavaszi munkákat, s Farkas János és Gyurisi Jó/sef segítségével 17 hektárt készítettek elő a tavaszi árpa vetésére. A tavaszi árpát súrűsorosan vetik. A vetések tervezett határidejét a felszabadulás 10. évfordulója tiszteletére tett felajánlások értelmében hárem nappal lerövidítik Felajánlásuk teljesítésében segítséget nyújtanak nekik a traktorosok, akik agregátökkal dolgoznak. A TAVASZI MUNKÁK KEZDETÉT a marcelházi szövetkezeti tagok is jelentik. A munkákat egyszerre négy mezei munkacsoport kezdte meg. Marcinkó János és Janik András traktorosok Gara Andrással és Senkár Imrével dolgoznak együtt és műszakonként váltják fel egymást a DT-54-es hernyótalpas traktorokon. Eddig két nap -és két éjjelen át háromrészes simítőból, lemezes és szöges boronábó! kombinál agregátok segítségével 120 hektárt készítettek elő vetésre. Szerdán, március 23-án négy mezei munkacsoport 16 pár fogattal sűrűsoros vetőgépekkel vehette a tavaszi árpát. A szövetkezeti tagok a lófogatokat is igénybe veszik, a vetés meggyorsítására, s a traktorosok további parcellákat készítenek elő vetésre. A bratislavai kerület jelenti A bratislavai kerület három állami gazdaságában, a dunaszerdahelyiben, a nagymegyeriben és a galántaiban szerdán, március 23-án megkezdték a gabonaföldek vetésre való előkészítését és elvetették az első árpát. A duna.tzerdah.clyi állami gazdaság agronómusai már néhány napja figyelték a talajt, s amint vetésre alkalmat lett, elrendelték a munkák megkezdését, amelyeket lófogatokkál és gépekkel végeztek a dolgozók. A vásárúti gazdaságban lófogatokkal 10 hektár tavaszi árpát keresztsorosan vetettek el. A galántai gazdaság mbojszai majorján 21 hektár árpa vetésére, a trávniki udvarban és a nagymegyeri gazdaságban 25 hektár gabona vetésére készítették elő a talajt. Nappal vetnek, éjjel A hefenyi szövetkezet tagjai március' 22-én kezdték meg a tavaszi munkálatokat. Nagy kedvvel láttak a munkához. Szórják a műtrágyát, simltóznak, boronálnak. A talaj előkészítését tegnap estig 54 hektárom végezték el és ma reggel két lánctalpas traktorral megkezdték az árpa vetését. O DT 50-es traktor után négy, a Kirovec-traktor után pedig három sűrűsoros vetőgépet akasztottak. A munkát két műszakban szervezték meg. Éjszaka a talaj előkészítését, nappal pedig a vetést végzik. Ma estig elvetették 52 hektáron az árpát, 3 hektáron a cukorborsót, 2 hektáron pedig a mákot. A hetényi szövetkezet tagjai a tavaszi munkákban a madari szövetkezettel versenyeznek. Mindkét szövetkezet 1500—1500 hektáron gazdálkodik. A műit évben sok hibát követtek el ezekben a szövetkezetekben, nem tartották be az agrotechnikai határidőket és sokan a tagok közül Csáky-szalmájának tekintették a közös tulajdont. Az idén megtakarnak szabadulni a múlt évi fogyatékosságoktól. Erre mutat a hetényiek nagy igyekezete, melyet most a tavaszi munkák kezdetén tapasztalni lehet. Megszervezték az állandó munkacsoportokat, melyeknek nyolc évre adták használatba a földterületet. A gazdálkodás minden ágazatában bevezették a pótjutalmazást. Az új munkamódszereket is egyre szélesebb körben alkalmazzák. A taA patronáló üzem is segít... A cséfai szövetkezet tagjai is befejezték a tavaszi munkákra való előkészületeket. A szövetkezet elnöke szerint, ha elérkezik az alkalmas idő. a faluban még a kémények sem fognak füstölni, mert a falu apraja-nagyja kint lesz a határban, hogy minél előbb földbe tegyék a magot. A kedvezőtlen időjárás okozta lemaradást .ló munkával pótolják. Ebben a nagy munkában a szövetkezet felett védnökséget vállalt üzem is segíteni fog. Megígérték, hogy még traktorokat is adnak a szövetkezetnek. a talajt készítik elö vaszi gabonaneműeket teljes egészében sürűsorosan vetik, a burgonyánál pedig 12 hektáron a négyzetes-fészkes ültetést alkalmazzák. 12 hektáron heterózis kukoricát termesztenek. A munkálatokba a férfiakon kívül a falu asszonyai és leányai is bekapcsolódtak. A tegnapi nap folyamán 12 aszszony végezte a műtrágya szórását, köztük Gál Rozál, Sebők Margit, Szabó Lajosné — akik már a múlt évben is az elsők között voltak. Nemcsak a határban, hanem a szövetkezet 40 hektáros kertészetében is pezseg az élet. Tarkaruhás asszonyok és leányok hajlonganak a melegágyak között. A jövő héten a palánták kiültetését is megkezdik. A karalábépalántákat ültetik ki először. Két és fél hektáron termesztenek karalábét. Azután a korai káposzta és a karfiol kerül kiültetésre. A kertészeti csoport tagjai az idén nagy célt tűztek maguk elé: a terv szerint 967 075 korona bevételt kell elérniük. A csoport tagjai azonban ennél jóval nagyobb bevételt akarnak elérni, hogy elősegítsék a szövetkezet megerősödését. A szepsi járásban már az egyénileg gazdálkodók is vetnek A rossz időjárás hátráltatta a tavaszi munkák megkezdését. Az ország keleti részében még szerdán is nagy esőzések voltak. A szepsi járásban valamivel jobb volt az idő, s ezért Tornán. Jászón, Udvarnokon és Szádelön már megkezdhették a tavaszi vetést. A tornaiak 5 hektár árpát, a jászóiak két hektár árpát vetettek el. Udvarnokon és Szádelőn a kis- és középparasztok is megkezdték a tavaszi vetést. A szepsi gép- és traktorállomás gépei készen kijavítva várták a munkák kezdetét a brigádállomásokon. A királyhelmeci járásban Bodrogszerdahelyen megkezdték a mák vetését is. A kertészetben dolgozók az idő javulását várják, hogy kiültethessék a karfiol és karalábé palántákat. Hagymával hat darab 12 méteres melegágyat ültettek be. Nagygéresen, Jánokon, Perényben, Szinán és általában a délkeleti járásokban mindenütt felkészülten várják a tavaszi munkák kezdetét. ' A komáromszentpéteriek sem tétlenkednek Melegen szórja sugarait a márciusvégi nap a komáromszentpéteri búzaföldekre. A magra váró őszi szántásokra és a szőlőkertekre eljött a tavaszi munkák ideje. A komáromszentpéteriek nem is késlelkedtek. Mihelyt kiszáradt a talaj, megkezdték a vetési munkálatokat. Március 22-én már népes volt a határ. Traktorokkal, lovasfogatokkal, reggeltől késő estig simítóztak, boronáltak, szórták a műtrágyát, hogy jól elkészítsék a talajt a tavaszi vetemények alá. Tegnap estig 74 hektárt készítettek elö vetés alá, ma reggel pedig lánctalpas traktorral és négy lovasfogattal megkezdték az árpa vetését. A komáromszentpéteri szövetkezet messze környéken híres jó bortermeléséről. A szövetkezetnek 63 hektár szőlője van. Itt is megkezdték a munkát. A szőlőben 65 asszony és 17 férfi dolgozik. Az asszonyok a nyitást, a férfiak pedig a metszést végzik. Kokavec János, a szövetkezet agronómusa elmondja, hogy két szőlőtermelő munkacsoportot alakítottak. Az egyiket Németh András, a másikat pedig Pócs Flórián vezeti. Tavaly 25 mázsa szőlőt szüreteltek le hektáronként és beadásukat borból nemcsak teljesítették, hanem 87 hektoliter bort adtak be terven felül. Az idén 38 mázsás hektárhozam elérésére törekednek. Elérkezett a várvavárt nap A bösi szövetkezetesek lelkesen készültek arra a várva-várt napra, mikor megkezdhetik a tavaszi munkálatokat, — a vetést. A vetőgépeket rendbehozták és az ellenőrzésnél kifogástalannak találták. A zsákok meg vannak töltve vetőmagvakkal, hogy a munkamenetet ezzel is leegyszerűsítsék. Jandura Gyula agronómus Bíró Jenő csoportvezetővel a varjasi táblát találták a legalkalmasabbnak a vetés megkezdésére s március 23-án délután megkezdték a tavaszi árpa sürűsoros vetését. Szerdán, március 23-án a nemzetgyűlés ülésén egyhangúlag jóváhagyta a népgazdaság 1955. évi fejlesztésének állami tervét, az 1955. évi állami költségvetési és az 1953. évi állami zárszámadást. Az ülésen jelen volt Antonín Zápotocký köztársasági elnök és a párt, a kormány képviselői. Jelen voltak továbbá közéletünk, kulturális életünk, politikai életünk képviselői és az üzemek dolgozóinak küldöttségei. Megjelentek a prágai diplomáciai testület tagjai is. A képen Antonín Zápotocký köztársasági elnök a nemzetgyűlés képviselőinek körében. Népgazdaságunk további fejlesztéséért Népünk a szocializmus építésének nagy művében már sok kitűnő eredményt ért el. A háború előtti évekhez viszonyítva a termelés több mint kétszeresére nőtt s iparunkat átépítettük alapjában úgy, hogy a szocialista termelés magas követelményeinek megfeleljen. Ahogy az ötéves jervben feltételeztük — iparunk súlypontját olyan termelésre helyeztük át, amely népgazdaságunk állandó fejlődésének megbízható alapja, amelyben jobban kihasználhatjuk a hazai források nyersanyagát és amely jobban biztosítja külkereskedelmünket is. Iparunk magjává a gépipar vált, amely a legkorszerűbb technikával van felszerelve és a legkülönbözőbb gépeket gyárthatja. A nehézipar előnyös fejlesztésével biztosítottuk a köztársaság gazdasági erejének állandó növekedését és a közszükségleti cikkek termelésének fokozását. Felszabadulásunk tíz éve alatt, főleg az ötéves tervben elért gazdasági eredményeink lehetővé teszik, hogy népünk életszínvonalát állandóan emeljük. Ezt bizonyítják az, ismétlődő árleszállítások, a nőtlenek és a gyermektelen nősök adójának leszállítása is, a közszükségleti cikkek választékának állandó bővítése, ezek növekedő minősége és gyártásuk gyors fejlesztése. Szocialista építésünk sikerei, amelyeket hazánk felszabadításának 10. évében értékelünk, dolgozóink ama szilárd elhatározását bizonyítják, hogy egy hajszállal sem térnek el a szocializmus megvalósításának útjáról hazánkban. Minden új építő sikerrel nő népünk ereje és ama képessége, hogy minden akadályt eltávolít, amely meglassíthatná boldog jövőnk elérését. E kezdeményezésből semmit sem szabad veszítenünk, tovább kell fejlesztenünk és számítanunk vele a termelés minden ágazatában. Nagy feladatokat valósítottunk már meg a szocialista építésben, azonban még nagyobb és nehezebb feladatok várnak ránk. Nem feledkezhetünk meg egy pillanatra sem arról, hogy néhány iparágunk lemaradt és közöttük éppen a legfontosabbak, amelyektől a többi ágak fejlődése függ. Ezért fő feladatunk až, hogy elsősorban a nehézipar további növekedésével és az ipar és a mezőgazdaság között fennálló aránytalanságok csökkentésével törődjünk. E feladatok feltétlen megvalósítására tett intézkedéseket az 1955. évi állami fejlesztési terv foglalja magában, amelyet a nemzetgyűlés megtárgyalt és jóváhagyott. A párt X. kongresszusa határozataiból kiindulva, az állami terv nagy feladatot helyez első helyre — az életszínvonal emelkedésének biztosítását és hazánk gazdasági erejének és védelmi képességének megszilárdítását. Ezt a fő feladatot nem teljesíthetnénk a termelés és a munkatermelékenység olyan mérvű növelésével, mint amilyen az elmúlt évben volt. A népgazdaság fejlesztését gyorsabb ütemben kell folytatnunk. Ha az életszínvonal emelésénél nem vennénk figyelembe, hogyan biztosítottuk a termelés és a szükséglet növekedését az elmúlt években, akkor gazdaságunk visszafelé haladna. Ezért az állami terv az idén hathatós intézkedéseket biztosít, • hogy a termelés, elsősorban a nehézipari termelés az előző évnél gyorsabban fejlődjék. Dolgozóink szükségleteinek kielégítése szorosan összefügg a termelés növelésével, a szükségleti cikkek fajtáinak bővítésével és minőségeik javításával. Ennek a termelési ágnak is fokozott figyelmet szentelünk. Nem képzelhetjük el az életszínvonal emelkedését, ha mezőgazdaságunk és ipari termelésünk lémarad. A terv azért mezőgazdaságunk céljául tűzi ki a növényi és az állattenyésztési termelés növelését még ebben az évben. Sok kárt okozott népgazdaságunknak a munkatermelékenység nem kielégítő növekedése, ezt az idei terv keretében ki kell küszöbölnünk. Néhány vállalat a munkatermelékenységet még jobban növelte, mint ahogy ezt a terv előírta. Sok vállalatban azonban, különösen a gépipar, a kohászat, a szénipar vállalataiban nem növelték a munkatermelékenységet a tervezett mértékben. A munkatermelékenység elégtelen növekedését a gazdasági dolgozók Végtelen figyelme a technika teljes kihasználására és érvényesítésére, valamint a dolgozóknak a munkamegszervezés javítására tett javaslatok iránti közömbössége okozta. Népgazdaságunk fejlesztésének szükségleteit tartja szem előtt az évi pénzügyi tervünk — az állami költségvetés —, amelyet a nemzetgyűlés szintén megtárgyalt és jóváhagyott. Az idei költségvetés hazánkban a szocializmus építésének további sikereit dokumentálja. A költségvetés egész felépítésén láthatjuk azokat a hatalmas változásokat, amelyek népünk életében a felszabadulás óta végbementek. A kapitalista kizsákmányolástól megszabadított iparunk, mióta népünk a gazdája, olyan fejlődést ért el, hogý hazánk anyagi és kulturális fejlődésének biztos alapja lett. A költségvetés biztosítja népgazdaságunk, elsősorban a nehézipar és a földművelés további fejlesztéséhez szükséges pénzeszközöket. Az egész költségvetési kiadások 51 százaléka, tehát több, mint a fele, ezt a célt szolgálja. A szén- és ércfejtés növelésére, a villamosenergia termelésére, a gépipari, kohászati és vegyiipari termelés növelésére és tökéletesítésére, a mezőgazdaság fejlesztésére sokkal nagyobb összegeket áldozunk, mint az elmúlt évben. A beruházásokra, amelyek az elkövetkezendő években a termelés növekedését biztosítják, az állami költségvetés 22 milliárd 800 millió koronát fordít, ami lényegesen több, mint tavaly. Az idei állami költségvetésben gondoltunk néphadseregünk megerősítésére is. Megadjuk neki a megfelelő eszközöket, hogy népünk építő munkáját megvédhesse a náci Wehrmachtot felújító és új világháborút előkészítő nyugati imperialisták támadó erői ellen. Mezőgazdaságunkra sokkal többet fordítunk, mint az előző években. Különösen nagy összegeket juttatunk az új mezőgazdasági létesítmények épí(Folytatás a 2. oldalon.)