Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-25 / 72. szám, péntek

7 V9JSZ0 1955. március 25. Szlovákiában 2 356305 személy írta alá í-Világtanács felhívását "Á Béke-Világtanács atomháború ellenes felhívása dolgozó népünk spontán egyetértésével és teljes megértésével találkozott. Szlovákia lakosai is felemelték felháborodott tiltakozásiakat az új, megsemmisítő háború előkészítői ellen és a Béke-Világtanács felhívásának aláírásával megmutatták azon törhetetlen elszántságukat, hogy a haladó és a békeszerető emberiség oldalán akarnak harcolni a világbéke megvédéséért. Az aláírási kampány ez év március 28-án éri el csúcspontját. Szlovákiában a Béke-Világtanács felhívását 25 nap alatt 2 356 305 polgár írta alá. Ebbőh-a bratislavai kerületben 569 498, a nyitrai kerületben 480 739, a besztercebányai kerületben 342 055, a žilinai kerületben 328 761, az eperjesi kerületben 281 617. Az aláírási kampány 2158 községben, 2008 üzemben és 273 iskmában már befejeződött. Dolgozóink hazánk építésébe és a békéért folyó munkaharcba vetett törekvésüknek 142 340 kötelezettségvállalással adtak kifejezést, amelyek a mezőgazdasági és ipari termelés növelésére, falvaink és városaink csinosítására irányulnak. Népgazdaságunk további fejlesztéséért (Folytatás az 1. oldalról.) tésére, az állattenyésztési termelés növelésére és gépesítésére. Ez kormányunk és pártunk gondoskodását bizonyítja mezőgazdaságunkról, olyan intézkedések foganatosításáról, amelyek jobban biztosítják a város és a vidék dolgozóinak egyre növekvő szükségleteit. Kormányunk és pártunk gondoskodását népünk életszínvonalának emeléséről, a dolgozók egészségéről és jólétéről világosan bizonyítja az, hogy a költségvetési kiadások 32,9 százalékot kulturális, társadalmi és egészségügyi intézkedésekre fordítjuk. A költségvetés e részében mutatkozik meg legjobban a mi költségvetésünk és a kapitalista államok költségvetései között levő különbség. A mi költségvetésünk jövedelmeit túlnyomó részben népgazdaságunk adja és csak nagyon kis része annak az adó. Amíg a költségvetés jövedelmének nem egészen 12 százalékát teszik ki az adók, addig a köztársaság polgárai szükségleteinek kielégítésére ennek nlhányszorosát fordítjuk. A kapitalista költségvetések jövedelmeinek túlnyomó részét a lakosság adói teszik ki, amit közszükségletre fordítanak, az csak jelentéktelen része a költségvetési kiadásoknak. Az állami költségvetés azzal, hogy pénzügyileg biztosítja a szocializmus építésének feladatait és kialakítja népünk életszínvonala emelésének feltételeit, népünk érdekeit fejezi ki. Ahhoz azonban, hogy a költségvetés feladatát — mint évi állami pénzügyi terv betölthesse, szükséges, hogy dolgozóink legszélesebb rétegeinek ügyévé váljon. Küldetését csak akkor töltheti be, ha minden dolgozónk a szocialista építés minden ágazatában okosan, meggondoltan fog gazdálkodni, hogy minden koronát célszerűen fektessünk be és hogy a költségvetésben foglalt jövedelmekből ne hiányozzék egyetlen korona sem. Az állami költségvetés feladatával és rendeltetésével tisztában kellene lennie minden polgárnak. Mindenkinek tudnia kellene, hogyan tükröződik munkája a költségvetésben, hozzájárul-e küldetése betöltéséhez, vagypedig gazdaságtalan, selejt vagy minőség telen munkájával megkárosít jae azt. Nem engedhetjük meg egyetlen üzemben, egyetlen ágazatunkban sem', hogy a munkatermelékenység és az önköltségcsökkentés, amelyek döntően befolyásolják népgazdaságunk további fejlődését, a terv teljesítésének leggyengébb szakaszai legyenek, ahogy ez, sajnos, tavaly volt. Az okok, amelyek az egyes üzemekben lehetetlenné teszik a gazdaságosság elvének szigorú érvényesítését, elsősorban a gazdasági, szervezői és a politikai munka alacsony színvonalában gyökereznek. Dolgozóink szeretik hazájukat, tudják, hogy csak annyira lesz szép és erős, amennyire ők ehhez hozzájárulnak. Ezért számolnunk kell kezdeményezésükkel a terv teljesítésében és a termelés gazdaságossá tételében. Ez azonban megköveteli, hogy rendszeresen megismertessük velük az üzem gazdálkodásának eredményeit, tanácskozzunk velük a szükséges intézkedésekről, amelyek segítenek a termelékenység növelésében és a költségek csökkentésében. Eddig a valóság az, hogy sok üzem vezetői nem értékelik eléggé a dolgozók kezdeményezését, ezt a hatalmas erőt. Biztosan nem áll messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy az észak-csehországi vájárok egy tonna szén kibányászásának nagy költségeiről csak a pénzügyminiszter beszámolójából értesültek. A vájárok magas politikai fejlettsége mellett nehéz feltételezni, hogy megbékélnének ezzel az állapottal, ha naponta elbeszélgetnének velük és minden tárnában megmutatnák a szénfejtés gazdaságossá tételének útját. Minden kommunistának az üzemek gazdaságosságának legszigorúbb őrévé kell lennie és a munkatermelékenység növeléséért harcolnia. A kommunistáknak nem szabad közömbösen elmenniök a fegyelmezetlenségek és a hiányosságok mellett, a látszólag kicsiségek mellett, amelyek azonban nagy károkat okozhatnak népgazdaságunknak. A pártszervezeteknek megvan a lehetőségük arra, hogy az ellenőrzési joguk következetes érvényesítésével hassanak oda, hogy dolgozóink a legkisebb költségekkel termeljenek. Vállalatainkban és mezőgazdaságunkban hazafias mozgalom indult meg szocialista kötelezettségvállalások aláírására hazánk felszabadítása 10. évfordulójának tiszteletére. A pártszervezetek, a szakszervezetek és az üzemek vezetőségének feladata, hogy irányítsák és vezessék dolgozóinknak ezt a mozgalmát úgy, hogy az további sikereket hozzon a szocializmus építésében. Hogy minden üzemünk dolgozójának jelszava a jubileumi évben ez legyen: — amikor hazánk Szovjetunió által való felszabadítását ünnepeljük — a tervet egyenletesen teljesítsük és érjük el a munkatermelékenység, a termelés gazdaságossá tételének legnagyobb fokú növekedését. A CSISZ Központi Bizottságának távirata a viiágif jűsági hét alkalmából I A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség központi bizottsága a viiágifjúsági hét alkalmából a következő táviratokat küldte: A Bolgár Ifjúsági Szövetségnek (DSNM) Szófia. A CSISZ központi bizottsága a világifjúsági hét alkalmából hazánk ifjúságának nevében üdvözli a Bolgár Népköztársaság hős ifjúságát — a szocializmus építőjét és a világbéke harcosát. Előre a varsói találkozó sikeréért! Harcra fel a háborús gyújtogatok cselszövései ellen! A Szabad Német Ifjúságnak (FDJ) *? Berlin. Nektek és az egész német ifjúságnak harcos, testvéri üdvözletüket küldik Csehszlovákia fiataljai, akik a ti fiataljaitokkal együtt Németország egységét óhajtják. Az egész világ demokratikus ifjúsága e napokban ünnepli a világifjúsági hetet. Újabb alkalom ez arra, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy a Csehszlovák és a német ifjúság elszakíthatatlan barátsága harcra vezet bennünket Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének megvalósítása, új háborúk szítása elleň, a békéért, amely után országaink ifjúsága vágyódig és amely mindnyájunk boldog jövőjének biztosítéka. Mindent az V. ifjúsági és diáktalálkozó sikeréért, a békéért és a barátságért Varsóban! A Lengyel Ifjúsági Szövetségnek (ZMP) V a r $6 A világifjúsági hét alkalmából a hős lengyel ifjúságnak testvéri üdvözletünket küldjük Csehszlovákia egész ifjúsága nevében. A békéért és a szocializmusért vívott harcnak — amely összeköt bennünket — ez évben gyönyörű feladata van, és pedig az ifjúság és diákság békére és barátságra irányuló világtalálkozójának megvalósítása a Ti újjászületett Varsótokban. Mi mindnyájan, minden ország ifjúságával együtt készülünk erre a nagy ünnepre és előre örülünk neki. Viszontlátásra az V. ifjúsági és diáktalálkozón. A békéért és barátságért! H -i-R-E-K A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG kereskedelmi küldöttsége szerdán meglátogatta a Vítkov-hegyi Klement Gottwald mauzoleumot. A küldöttség koszorú elhelyezésével adózott Klement Gottwald emlékének. A „FALUK FILMTAVASZÁT" az idén 178 községben valósítják meg. A filmelőadásokon a hazai és a külföldi filmek legértékesebbjeit fogják vetíteni. PRÁGÁBAN vasárnap első ízben közvetítettek televízió útján labdarúgómérkőzést, éspedig a Spartak Praha Sokolovo—

Červená Hviezda Bratislava mérkőzést. A JÁTÉK- ÉS EGYSÉGÁRU üzletekben olcsó játék írógépeket árulnak gyermekek részére. A gépeket a Német Demokratikus Köztársaságban készítették. A kofferírógép betűi három sorban helyezkednek el egymás fölött. AZ IDÉN kezdik meg a munkálatokat a krasznahorkai vár javításán, ahol múzeumot rendeznek be. A MAGYAR KÖNYVESBOLT és a magyar könyvtár folyó év március hó 30-án 18 órai kezdettel a könyvtár helyiségében, Štúr utca 9/a alatt irodalmi vitaestet rendez Móricz Zsigmond „Betyár" című könyvéről. Az ismertetőt Móricz Zsigmondról és alkotásairól mondja s a vitát vezeti Tóth Tibor, a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó munkatársa. A vitaestet kultúrműsor követi. EPERJES műemlékváros műiden értékes történelmi épületét a műemlékekről való gondoskodás keretében még ez évben megjavítják. A LIPCSEI NAGYVÁSÁRON többek között tojásosztályozógépet is állítottunk ki, amely egy óra alatt 900 tojást átvilágít és lebélyegez. Hic mortui vivunt et muti loguuntur — itt a holtak élnek és a némák beszélnek — feliratú ajtón belépünk. A rég elhaltak tettei a könyvek sárga lapjairól felélednek, a néma levelek, okmányok beszélni kezdenek. A besztercebányai városháza levéltárában vagyunk. Andreas Zipsernek, a történelmi tudományok doktorónak, a leghíresebb európai tudományos akadémiák tiszteletbeli tagjának a XIX. század derekán írt elsárgult levelű kézikönyvéből megismerjük az alapításának 700 éves jubeliumát és felszabadulásának 10. évfordulóját most ünneplő város, Besztercebánya keletkezésének körülményeit. „Midőn a tatárok gyászos emlékű betörésekor az ország pusztíttatott s ugyan Besztercebánya is lakóitól megfosztva lön, IV. Béla nevezetes számú szólókat hívott be a Rajnavidékről, kiknek egy része Besztercén és egyéb bányavárosokban telepedett meg." A „novi hospites de villa Bystrica", a város új telepesei csakhamar felélénkítették itt a VIII. század óta fejlődő bányászatot. A németek akkor magas szaktudást, művészetet, ipart hoztak magukkal. IV. Béla nagy reményeket fűzött az újra induló bányászathoz és 1255-ben szabadságot adott a bányamestereknek, külön jogokat a településnek, amelyet szabad királyi bányavárossá léptetett elő. A régi könyv így beszél erről: „E szabadalomnál fogva nekik öt négyszegű mértföldnyi vidék átengedtetett és fényes szabadalmak mellett tulajdon törvényszékkel, továbbá egész Zólyom-megyében arany, ezüst és egyéb bányák nyitása és mívelésével, minden (kivéve a katonai) adótőli felmentéssel feljogosítva lettek." A következő királyok megerősítik a szabadalmat és Besztercebánya szépen fejlődik. A polgároknak, — a „Ringbürgereknek" — már 32 házuk van a Főtéren, sörfözőt nyitnak. 1303Gfozfiwfs MrcoK nyomán — n A TŰZFESZEK ti ban templomot is építtetnek neves építésszel. Ez volt a németek első és mondhatjuk értékes tevékenysége Besztercebányán. A királyoknak később nem igen volt pénzük. Volt azonban az országban egy krakkói Thurzó János nevű főúr. Nagy tehetséggel bírhatott, mert megtudta nyerni a középkor leghirhedtebb bánya- és kohó-tulajdonosait, a Fugger-családot, közös besztercebányai befektetésre. 1496ban II. Ulászló király arra kényszerült, hogy Thurzó Jánosnak szabadalmat adjon Besztercebánya vidékén, kohók és bányák építésére. A Fugger pénz segít és 1501-ben Thurzó már 200 000 aranyat kölcsönözhet jövedelméből — a királynak. Thurzó és Fugger voltak az elsők, akik a besztercebányai munkásokból gazdagodtak. Mert hiszen a 200 000 arany még sem eshetett az égből. Ez volt tehát a besztercebányaiak első elnyomatása. Az első felkelés sem váratott sokáig magára. Spontánul, de jó helyre célozva tört ki: a Thurzó és Fugger-család ellen 1525-ben. Ez volt tehát a besztercebányaiak első felkelése az elnyomók ellen. A város megtalálja heiyét II. Rákóczi Ferencnek az elnyomott r.épek szabadságáért, a habsburgok ellen vezetett harcában is. Hiszen Besztercebánya a rézfejtés központja volt akkor, és így a fegyvergyártásé is. Ágyúkkal, fegyverekkel látja el a kis nemzetek szabadságáért küzdő felkelők csapatait. IV. Béla óta még egyszer eljöttek ide a Rajna-vidéki legények. A tatárjárás után Besztercebánya még egyszer „lakosságától megfosztva lőn". A Fuggerek elleni lázadás és Rákóczi ideje óta még egyszer felkelt a nép az elnyomók ellen. 1944. áprilisában alakult meg Besztercebányán az első forradalmi nemzeti bizottság. Forradalmi bizottságok alakultak a vidéken is. A földalatti mozgalom szálai Besztercebányán futottak össze. Innen tartották fenn a kapcsolatot Moszkvával. Itt volt az összekötők központja. Itt ugrott le ejtőernyőn Alekszandr Szergejevics Jegorov őrnagy. Innen szólt először a szabad csehszlovák rádió. Két nappal a felkelés kikiáltása után bombát dobtak a németek a leadóállomásra, de a felkelés lavináját már nem állíthatták meg. Elkezdte munkáját a Szlovák Nemzeti Tanács megbizottainak testülete. Ez már nem a szervezetlen bányászok felkelése volt a Fuggerek ellen és a város nemcsak segítője volt a felkelésnek, mint Rákóczi idejében. A párt szervezett felkelést irányított és Besztercebánya központ volt. Egy egész nép szabadságért vívott harcának központja. A felkelés szimbóluma lett akkor és maradt ma is Besztercebánya. 1944 október 28-án jöttek újra a németek. Nem hoztak magukkal templomépítő művészetet, sem ipart. Tüzet és halált hoztak. Besztercebánya lakossága elmenekült a hegyekbe. Puszta, néptelen város fogadta őket. Megkezdődött a háromhőnapos rémuralom. Kremničkai tömeggyilkolások, Kalište, Pláže kiégetése. A partizánok civilruhában be-bejártak a városba. Ott ártottak a betolakodóknak, ahol lehetett. A partizánháború folytatódott. Haroban múltak a nehéz hónapok. * * * 1945 március 17-én reggel 9 órakor lecsapott az első szovjet gránát a Besztercebányán basáskodó német egységekre. Délkeletről megindult a szovjet támadás. A németek behúzódtak a városba. Lerombolták amit még lehetett, az állomást, a hidakat. 24-én este a németektől megszállt városházán egy szovjet főhadnagy jelent meg. Az élőőrs parancsnoka volt. A mostani Malinovszkij utca felé kitartóan tüzelt egy német gépfegyver és megközelíthetetlenné tette a FS teret. Jól el volt rejtve a szökőkút kövei között. 25-én reggel 9 órakor a Fő tér 4-es számú házából két szovjet közkatona ugrott ki, rávetették magukat a gépfegyveresekre. Géppisztolyaikkal csakhamar ártalmatlanná tették őket. 11 órakor vörös zászló lengett a Fó tér tornyán. Délután 15 órakor a hadművelet parancsnoka a városházából rádión leadta jelentését Moszkvába a főparancsnokságra: „Besztercebánya csehszlovákiai várost felszabadítottuk." • * * Hétszázéves a város, 690 éven át küzdött a szabadságért, 1945-től szabadon él. Ott áll még a gótikus templom a lőcsei mester fametszetével, ott áll az 1303-ban épült kápolna, a pirosfehér csíkos címer ott díszeleg a városházán. A „Ringbürgerek" házaiból is megmaradt egynéhány. Az utóbbi tíz év eredményeit azonban másutt kell keresnünk. A Szlovák Nemzeti Felkelés rendjele első fokozatát viselő város lakosságának száma tíz év alatt 46 százalékkal növekedett, 170 ház, 797 lakással épült benne. Ebben az évben pedig legalább 200 új lakást építenek fel. A köztársaság legkorszerűbben felszerelt új vasútállomását kapta. Két új kórházi pavilon épült fel. 8370 méternyi új utca épült és 1900 méter hosszúságban javították meg az utcákat. Oj üzemek dolgoznak a városban: a Smrečina, a Slovenka, épül a Biotika és a cementgyár. Mešťan elvtárs a Smrečina fafeldolgozó üzem osztályozó munkása ""felajánlotta, hogy két ember munkáját végzi el. Munkamódszere bevált és ő tovább megy. Hazánk felszabadulásának jubileumi évében az egész ország fafeldolgozó üzemei dolgozóinak átadja tapasztalatait és munkamódszereit A Smrečina fűrésztelepének dolgozói hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából olyan kötelezettségvállalást tettek, amely 2948 fatörzset takarít meg népgazdaságunknak. Vállalásukat sikeresen teljesítik. Eredményesen teljesítik az üzem dolgozói azt a vállalásukat is, amely szerint 1571000 koronával csökkentik az önköltségeket ... ... és most nemcsak a levéltár könyveiben élnek a rég elholtak és beszélnek a némák. A nép tetteiben, sÄbadságszeretetében és békevágyában élnek tovább. A szabadságharcban elesettek, a Szlovák Nemzeti Felkelésben elesett partizánok és az utcai harcokban elesett szovjet hősök tettei élnek Besztercebánya dolgozó népében, amely gyarapítja, erősíti hazáját. Beszélnek érthető szóval: békében akarunk élni, s szabadságunkat megvédeni mindig készek voltunk és leszünk. Vilcsek Géza