Uj Szó, 1955. március (8. évfolyam, 51-77.szám)

1955-03-25 / 72. szám, péntek

1955. március 25. UJSZ0 3 , * A francia köztársasági tanácsban folyik a párizsi egyezmények ratifikációs vitája A francia köztársasági tanács március 23-án délután megkezdte a Nyugat-Németország felfegyverzésére irányuló párizsi egyezmények ratifikációs vitáját. A köztársasági tanács a francia nemzetgyűlés felsőháza, amely megtárgyalja a nemzetgyűlés által első olvasásban jóváhagyott törvényjavaslatokat. A köztársasági tanácsnak joga van a törvényjavaslatokra módosító javaslatokat előterjeszteni, vagy a törvényjavaslatokhoz megjegyzéseket fűzni. A vitát feszült légkörben kezdték meg. Március 23-án már reggel 42 félsz laló jelentkezett. Minden mesterkedés dacára a kormányköröknek nem sikerült meggátolni, hogy a ratifikációs törvényjavaslathoz ne terjesszenek be módosító javaslatokat. Eddig négy módosító javaslat érkezett. Armangot független köztársasági párti, az ipari bizottság nevében javaslatot terjesztett elő, hogy a törvényjavaslatba vegyenek fel egy pontot, amely szerint a párizsi egyezmény ratifikációs iratait csak „az európai fegyvergyártás egyesítését és szétosztását támogató ügynökség" létesítése után cserélhetik ki. Amint ismeretes, ez a javaslat megfelel a francia monopolisták azon törekvésének, hogy a katonai megrendelések elosztásában előnyös helyzetet teremtsenek maguknak. Ez bizonyítéka annak a törekvésnek, amely arra irányul, hogy meggyőzzék a francia nyilvánosságot arról, hogy állítólag ez az „ügynökség" a Nyugat-Németország felfegyverzése feletti „ellenőrzés" eszköze. Coudé du Foresto, a „népi köztársasági mozgalom" (MRP) párt tagja az ipari bizottság nevében a Saar-egyezményhez módosító .javaslatot adott be, amelyben azt javasolja, hogy a ratifikációs leveleket csak a francia Saar-gazdasági együttműködési szerződés megkötése után váltsák ki. Pinton és Restat, „a baloldali köztársasági szövetség" tagjai módosító javaslatot terjesztettek elő olyan értelemben, hogy a párizsi egyezmények ratifikálására vonatkozó parlamenti határozat csak 1955 augusztus 1-én lépjen életbe. Addig a nyugati hatalmak (USA, Franciaország és NagyBritannia) kormányai tanácskozzanak a Szovjetunió kormányával „az általi nos lefegyverzés feltételeiről? az 1951. június 11-i francia-brit javaslatok alapján és a Németország, valamint Ausztria kérdései megoldásának feltételeiről." Mindezen módusító javaslatok arról tanúskodnak, hogy a Nyugat-Németország felfegyverzésére iráryuló javaslat a jobboldali pártok köreiben nagy zavart idéztek elő. A köztársasági tanácsban a szünet után Michal Debré szociális köztársasági párti, a külügyi bizottság főelőadója beszélt. Beszédében igyekezett megindokolni a párizsi egyezmények aláírását és azt állította, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése „korlátozott" les2 és állítólag „elkerülhetetlen". Pinton, a köztársasági tanács külügyi bizottságának előadója a Saarvidéki francia-nyugatnémet egyezményekről,^ beszélt és emlékeztetett elsősorban azokra a károkra, amelyeket ezek az egyezmények okoztak Franciaországnak. Megfosztják Franciaországot a Saar-vidéken gyakorolt jogaitól és ezeket a jogokat az európai biztosra ruházzák át. Pinton javasolta az európai biztos teljhatalmának korlátozását és a Saar-vidéki belső autonómia megszilárdítását. Követelte, hogy a francia kormány világosan fejtse ki álláspontját a Saar-vidék kérdésében. Ámbár a szónok a Saar-vidéki francia-német egyezményeket ki nem elégítőnek minősítette, mégis „jobb-híján" azt javasolta, hogy ratifikálják azokat. A honvédelmi bizottság nevében de Maupéu előadó szólalt fel, aki a párizsi egyezmények feltétlen ratifikálását javasolta. Álláspontját megkísérelte alátámasztani a koholt „szovjet veszélyről" mondott agyoncsépelt frázisokkal és alaptalanul azt állította, hogy Kelet-Németország állítólag „már négy éve fegyverkezik". Azt igyekezett bizonyítani, hogy a párizsi egyezmények a „francia biztonság megfelelő biztosítékait" nyújtják. Ezután Bárdon Damarzid, a gazdasági bizottság előadója emelkedett szólásra, aki gazdasági szempontból dicsérte a párizsi egyezményeket. Ennek dacára azonban jelentéséből kitűnt annak beismerése, hogy a francia gazdasági élet a nyugatnémet hadigazdálkodás függvényévé válik. A francia kormány Algírban ostromállapotot akar A francia kormány elhatározta, hogy azonnal benyújtja a nemzetgyűlésnek azt a javaslatot, hogy Algírban h'rdesse ki az „ostromállapotot." A jelentés közli, hogy a kormány azonnal követeli a törvényjavaslat megtárgyalását. Hivatalosan azzal indokolják a javaslat elfogadásának szükségességét, hogy „biztosítsák Algírban a biztonságot." Amint ismeretes 1954. novemberében a francia igazgatás ellen lázadások robbantak ki. Ezek elnyomására a francia hivatalok 150 ezer katonát vezényeltek Algirba. A fegyveres összetűzések folytatódnak. Algírban a feszült helyzet a francia kormány számára bonyolult kérdés. A nemzeti felszabadító mozgalmak likvidálása láthatólag nem vezet semmi eredményre. Ellenkezőleg Észak-Afrikában a helyzet napról napra eleződik. Ezt megállapították a kormány rendkívüli ülésén is. A francia sajtó hansúlyozza, hogy a gyarmati hivataiok minden eszközzel igyekeznek megakadályozni az algíri nép demokratikus követeléseinek teljesítését. fraociafcsajtó a köztársasági tanács vitájáról A párizsi egyezmények ratifikációs vitájának megkezdésével a köztársasági tanácsban több párizsi napilap ismét felszólít a német militarizmust felélesztő terv visszautasítására. A burzsoá napilapok közül a „Combat" foglalja el a leghatározottabb álláspontot, amely lap rámutat arra a tagadhatatlan tényre, hogy a francia közvélemény a német militarizmus felújítása ellen tüntet. Azt írja, hogy a francia nemzetgyűlés és a francia közvélemény között a párizsi egyezmények ratifikálásának kérdésében mély ellentét uralkodik. A „Combat" a többi között kijelenti, hogy „ezen ellentétek politikai következményei semmi jóra nem vezethetnek". A „Combat" közölte Jean Fabiani politikai megfigyelőjének cikkét, aki ezt írja: „Hasonlóképpen mint ahogy 1938-ban a müncheni egyezményeket, készül most a köztársasági tanács ratifikálni a párizsi egyezményeket..." 1938-ban a képviselők ajh. hitték, hogy elkerülték* a háborút, i'övetségesük feláldozásával csak késleltették annak kitörését. 1955-ben a szenátorok azt hiszik, hogy lefektetik a Kelettel való tanácskozások alapjait, azonban a tanácskozás lehetőségeit méginkább Párizs népe tiltakozik Mialatt a köztársasági tanácsban a párizsi egyezmények ratifikációs vitája folyik, a párizsiak tízezrei jöttek össze március 23-án este tiltakozó népgyűlésre a német Wehrmacht felújítása ellen. A népgyűlést René Capitant, volt miniszter nyitotta meg rövid beszéddel. Rámutatott azokra a káros következményekre, amelyeket a párizsi egyezmények ratifikálása jelentene Franciaországra és az európai békére. Az atomfegyverek ellen három és félmillió aláírás Belső-Mongoliáhan Az Üj Kína hírügynökség jelentése szerint Belső-Mongolia autonóm területén március 21-ig három és fél millió aláírás gyűlt össze az atomfegyverek betiltását követelő felhívásra. Az alárirási mozgalom eljutott az ország legnehezebben megközelíthető fennsíkjaira és határmenti területeire is. A franciaországi kultúrmunkások általános sztrájkja A sajtó hírei szerint a franciaországi kultúrmunkások 24 órás általános sztrájkja sikerrel végződött. A kultúrmunkások tiltakozásuk jeléül sztrájkoltak azon javaslat ellen, amelyet a katolikus magániskolák részére nyújtandó állami támogatás ügyében terjesztettek a francia nemzetgyűlés elé. A „Francé Soir" című lap szerint a kultúrmunkások nemzeti szövetsége azt jelentette, hogy a párirsi körzetben az iskolák tanítóinak és egyéb alkalmazottainak 90—95 százaléka vett részt a sztrájkban. Szervezett sztrájk folyt le vidéken is. Utána Valabreue, a Nemzetgyűlés Radikális Szocialistapárti képviselője szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy Nyugat-Németországnak az USA és Nagy-Britannia kormányköreinek akaratából való felfegyverzése még jobban kiélezi a nemzetközi feszültséget. Gilbert de Chambrun, a Haladó köztársasági szövetség tagja, nemzetgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a francig nép meg akarja szilárdítani barátsagát azokkal a német hazafiakkal, akik országuk újrafelfegyverzése ellen küzdenek és visszautasítja a nyugatnémet revansistákkal való együttműködést. Vienne, Lyon város polgármesterhelyettese, rámutatott a nemzetközi tárgyalás szükségességére a német kérdés békés megoldásának érdekében és emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió e kérdésben konkrét javaslatokkal állott elő. Felszólaltak még többen. Törökország zsarolja Szíriát A <„Francé Presse" hírügynökség damaszkuszi tudósítója jelentésében hangsúlyozza, hogy a török kormány továbbra is nagy nyomást gyakorol Szíriára és iparkodik arra kényszeríteni, hogy csatlakozzék a török-iraki egyezményhez. A Szíria, Egyiptom és Szaud Arábia között az új arab szervezet létesítéséről szóló szerződés eltelte utáni rövid időn belül a török kormány a szíriai külügyminisztériumnak két memorandumot és egy jegyzéket küldött, amelyben az arab államok közötti szerződést és Szíria részéről a török-iraki egyezményhez való csatlakozás visszautasítását „ellenséges cselekedetnek" minősítette Törökországgal szemben és azzal fenyegetődéit, hogy politikáját Szíriával szemben „revízió" alá veszi. megnehezítik. Ugyanúgy, mint 17 évvel ezelőtt, Franciaországra ugyanaz a tényező hat: Franciaország aláveti magát szövetségesei nyomásának." A ,,1'Humanité" című napilap André Stil cikkét közli, aki hangsúlyozza, hogy a vitát csak a parlament folytatja és nem az ország, merf az ország már állást foglalt a párizsi egyezmények ellen. „Vegyék fontolóra a szenátorok azt, milyen álláspontot kell elfoglalni — írja André Stil. — Határozatukat a nép megbírálja. Annyi sok áldozat, olyan sok nélkülözés és oly sok csapás után nemzetünk ezt a kérdést nagyobb figyelemmel kíséri, mint bármi mást." Népünk, amely a párizsi egyezmények ellen foglalt állást, megvédi létérdekeit, valamint nemzete békéjét, függetlenségét és becsületét." NÉHÁNY SORBAN A NÉPKÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI TANÁCS Illés Béla Kossuth-díjas írónak 60. születésnapja alkalmából a „Munka Vörös Zászló Érdemrendjé-t" adományozta. A kitüntetést az Országházban Dobi István az Elnöki Tanács elnöke adta át Illés Bélának és sok sikert kívánt további munkásságához. A „HARJAN RAKJAT" című indonéz lap jelenti, hogy Szaszrodunukuszumát, az államügyészség nyomozó osztályának főnökét megfosztották funkciójától, mert ahogy kiderült, államtitkokat, gazdasági, politikai jelentéseket szolgáltatott ki idegen államoknak. A „DE WAARHEID" című lap jelentése szerint március 21-én összeült Hollandia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a pártkongresszus előkészületeiről tárgyalt. Megállapodtak, hogy a kongresszust április 8-ra Amszterdamba hívják össze. MÁRCIUS 22-ÉN a Lengyel Népköztársas;"- k%lturális és művészeti minisztere, W.Sokorski, fogadást adott az V. nemzetközi Chopin-verseny befejezése alk Imából. A fogadáson megjelentek a Lengyel Egyesült Munkáspárt politikai irodájának tagjai, élükön Boleszlav Bierut elvtárssal, valamint a kormán" tagjai. Bierut elvtárs beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta a népek közötti kulturális kapcsolatok fontosságát. A REUTER hírügynökség szeuli tudósítójának jelentése szerint „a délkoreai nemzetgyűlés" március 23-án elfogadta Li Szín Man kormányának javaslatát a lengyel- és csehszlovák semleges ellenőrző-bizottság visszahívásáról. TÖBB TŐRÜK LAP térképet közöl, amelyen feltüntették az Adenben levő új amerikai repülőtéren állomásozó repülőgépek hatótávolságát. A lapok hangsúlyozzák, hogy ez a repülőtér esik az összes amerikai támaszpontok közül a Szovjetunió határaihoz a legközelebb. A térképen feltüntették még a bandirmi, balikesirei, merszifonei és diyarbekini amerikai támaszpontokat is és a jelentések közölték, hogy Aden közelében még további amerikai repülőteret építenek a lökhajtásos gépek számára. AZ ÚJ KÍNA hírügynökség jelenti, hogy Pekingben megkezdődött a Kínai Népköztársaság kiváló katonai repülőinek első konferenciája. A légihaderők parancsnoka, Van Bing-csan a konferencia megnyitásán felhívta a katonákat és a katonatiszteket, hogy állandóan erősítsék a kínai légihaderőt és harckészségüket. A „FRANCÉ PRESSE" sajtóügynökség jelenti, a Francia Szocialista Párt nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelenti, hogy a vezető bizottság és a párt parlanfenti csoportja ellene van, hogy Franciaországban atom- és hidrogénbombát gyártsanak. A DÁN SAJTÖ közlése szerint Hansen dán miniszterelnök és külügyminiszter március 25-én terjeszti a nemzetgyűlés elé a párizsi egyezmények ratifikációjára vonatkozó javaslatot. Az egyezmény tárgyalását április 15-re tűzik ki. Március 28-án Hansen Bonnba utazik, ahol Adenauerrel fog tárgyalni Dél-Schlezwig dán nemzetiségű kisebbségeinek helyzetéről. Kudarcba fullad minden hamis vád A Németország Kommunista Pártja elleni karlsruhei per A karlsruhei nyugatnémet alkotmánybíróság március 23-án folytatta a Németország Kommunista Pártja elleni per vizsgálatát. Walter Fisch és Fritz Rische Németország Kommunistái Pártjának meghatalmazottjai megdöntötték az Adenauer kormány képviselőinek arról szóló hamis vádját, hogy Németország Kommunista Pártja „alkotmányellenesen járt el Németország egyesítése iránti törekvésében." Részletes beszédeikkel igazolták, hogy a bonni alkotmányt nem a kommunisták, de éppen az Adenauer kormány szegi meg, amely erőszakosan elnyom minden, az ország egyesítésére irányuló törekvést. Németország Kommunista Pártja elnökségének mindkét tagja, akiket máiegynéhány hónapja fogva tartanak Németország egyesítésére irányuló következetes harcukért, ezután megmagyarázták az 1952. évben kihirdetett „Németország nemzeti egyesítéséről szóló progtam" politikai jelentőségét. Rámutattak arra, hogy dacára azoknak a változásoknak, amelyek Németország világpolitikai helyzetében beállottak, Németország Kommunista Pártja továbbra is ragaszkodik ezen programjához és következetesn küzd érte. Igazolták, hogy az, amit a program kíván, az a német nép egészének és a szabad német állam érdekében áll, tehát nem lehet szó itt „alkotmányellenességről". Walter Fisch és Fritz Rische beszéde után a tárgyalást elnapolták. Filmérdekességek a Szovjetunióban Balett és opera filmen A „Moszfilm" stúdió most fejezte be a „Romeo és Júlia" című színes filmet, amelyet Szergej Prokofjev szovjet zeneszerző balettje szerint filmesítettek meg. Lvov Arnstam filmrendezőnek kitűnően sikerült kifejezésre juttatnia Shakespeare halhatatlan tragédiájának mély tartalmát. A film külső felvételeit Jaltában, a Fekete-tenger partján forgatták. Főszerepeit a szovjet balettmüvészet legkiválóbb tagjai játsszák, Galina Ulanova, Jurij Zsdanov és Szergej Korcny. A filmet a legközelebbi napokban már játsszák a moszkvai mozik. A szovjet mozilátogatók ez évben filmen gyönyörködhetnek a színművészet nagy mestereinek művészetében is. Láthatják Alekszander Pirogovot, Nikandr Kanajevet, Georgij Nalepet a „Borisz Godunov" operában, amit a Moszfilm filmstúdió készít. Indonézián keresztül A Szovjetunió kulturális minisztériumában az elmúlt napokban tartották meg az „Indonézián keresztül" című színes szovjet dokumentáris film bemutatóját. A filmet Vladiszlav Mikos és Ivan Szokolnyikov fényképezték az Indonéz Köztársaságban. A fi'm megismereteti a nézőket az indonéz természeti szépségekkel, kultúrával és az indonéz nép életével. A fiím bemutatja egyúttal M. Sz. Iszmail indonéz zeneszerző nagyszerű dalait. Az „Indonézián keresztül" című film egyike azon filmeknek, amelyeket szovjet filmforgatók különböző országokban készítettek. Az ehhez hasonló filmek megismertetik a szovjet nézőket a legnagyobb világvárosokkal, a különféle országok építészeti és történelmi emlékeivel, gazdasági és kulturális életévei A szovjet filmszínházakban nemrégiben nagy sikerrel mutatták be a „Rómában" és „Párizs" című dokumentfilmeket. Most pergetik a moszkvai mozikban a „Damaszkuszi nemzetközi vásárról" szóló filmet. A közeljövőben két újabb filmet mutatnak be Vietnamról és Szíriáról. A filmművészet jövő mésterei A Szovjetunió Állami Filmintézetében ez évben fejezi be tanulmányait a népi demokrácia országaiból jött tanulóifjúság egyik csoportja. Az Állami Filmintézet különböző fakultásain a filmművészet legnagyobb szovjet mesterei: Grigorij Alekszandrov, Szergej Jutkevics, Szergej Geraszimov és mások vezetésével, több mint száz hallgató tanul, akik Csehszlovákiából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Lengyelországból, Magyarországból, Romániából, Bulgáriából és Albániából jöttek. A Szovjetunió a Cannes-i filmfesztiválon négy filmmel szerepel A „l'Humanité" című lap közlése szerint a Szovjetunió az idei filmfesztiválon Cannesben összesei^ négy filmet mutat be: Két egész estét betöltő filmet, a „Romeo és Juliá"-t (színes film) és a „Nagy család"-ot, valamint két rövid filmet: „Szacharin-szigete" és az „Arany Antilop." Salah Safem egyiptomi miniszter nyilatkozata A kairói rádió jelentése' szerint Salah Salem, az egyiptomi nemzeti együttműködés és a szudáni ügyek minisztere cáfolta egyes külföldi sajtóügynökségek azon állításait, amelyek szerint az egyiptomi külpolitikában változás várható. Salah Salem kijelentette, hogy Egyiptom nem változtatta meg és nem változtatja meg politikáját az arab országokkal szemben. Ez a politika, szavai szerint, azon az elven ölapszik, hogv Egyiptom nem vesz részt külföldi csoportosulásokban. Egyiptom, mondotta Salem, hű marad Szíria, Egyiptom és Szaud Arábia koimányainak a politikai, katonai és gazdasági kérdésekben való együttműködésről szóló nyilatkozataiban foglalt elvekhez. Salem óva intette az arab államok vezető tényezőit; ne üljenek fel az imperialista mesterkedéseknek, amelyek célja elhinteni a gyűlölet és bizalmatlanság magvait az arabok között.