Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-21 / 169. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek / A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 július 21, szombat 3 Kčs IV. évfolyam, 169. szám A szakszervezeti mozgalom egyik fontos f eladata előkészíteni az üzemi szervek választását, a járási és kerületi ksufareüciákat Jelentés az URO elnökségének üléséről A Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége elnökhelyettesének, Emil Vojanc képviselőnek vezetésével ren­des ülést tartott, melyen az üzemi szervek választásainak előkészületé­vel, valamint a járási és kerületi kon­ferenciák összehívásával foglalkozott. A részleg-bizalmiak, a műlfelytanács­tagok és az üzemi ^bizottsági tagok választásának alapos változást kell hoznia magával az egész szakszerve­zeti mozgalom politikai, szervezeti és tömegmunkájában. Ilyen változásokat kell eszközölni a szakszervezeti tevé­kenység módszerein. A szavazások előkészítése alatt felül lesz vizsgálva a szakszervezeti dolgozók százezrei­nek tevékenysége. Ez fogja segítem, hogy mozgósítsuk dolgozóink milliós tömegeit a normák felülvizsgálásának megvalósítására, az összes feladatok teljesítésére, termelésünk gazdaságos­sá tételére és az ötéves terv harmadik év 1 feladatainak teljesítésére. A szava­zások alatt teljes mértékben érvénye­síteni kell a belszakszervezeti demo­kráciát, amelv az alapelve a szakszer­vezet életének. Az egész szakszerve­zeti mozgalomban a Központi Szak­szervezeti Tanács levele alapján sorra kerül a szakszervezeti szervek funk­cionáriusok és az egész szakszerve­zeti mozgalom tevékenységének kri­tikai és önkritikái értékelése. A rész­leg-bizalmiak és üzemi tanács tagjai­szavazással nak választását titkos kell megvalósítani. Hasonlóképpen az üzembizottságok­ba való szavazás csakis titkos sza­vazással lesznek végezve. A Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége az összes, kérdést a szavazásokkal, a nor­mák felülvizsgálása kampányával, a termelés gazdaságossá tételével kap­csolatban alaposan megtárgyalt és egyöntetűen határozatat hozott, hogy a szavazási kampányt október 1-vel Szilárd és A csehs<iovák-roman szövetségi szerződés harmadik éviorduíó a alkalmából A csehszlovák és román kapcsolatok szempontjából történelmi jelentőségű határkő az 1948 július 24-ének napja. Bukarestben ezen a napon írták alá a két testvéri népi demokratikus köz­társaság kormánytényezői a két or­szág között létrejött szövetségi, ba­rátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Ez a szerződés alapul szol­gált ahhoz, hogy minden vonatkozás­ban, mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális téren a két ország kö­zötti baráti kapcsolatok még tovább elmélyülhessenek. Csehszlovákia és Románia népei kölcsönösen támogatták egymást és egy fronton harcoltak az Imperialisták és a kizsákmányolók elleni küzdelmek során és ez a két ország népei között megteremtődött szimpátia még foko­zottabb mértékben megszilárdult a második világháború idején, amikor Csehszlovákia és Románia népei a nagy Szovjetunió oldatán a népek sza­badságáért küzdöttek. A felszabadult Csehszlovák Köztársaság népei soha el nem muló szeretettel fognak vissza­emlékezni a Román Népköztársaság hős katonáira, akik 1945. évben a szovjethadsereg és az első csehszlo­vák hadsereg katonáinak oldalán állva hősi küzdelmet folytattak, hogy ha­zánkból kiűzzék a fasiszta gyilkoso­kat. Csehszlovákia és Románia között már az első köztársaság idején köl­csönös egyezmény állt fenn, az angol­francai imperialisták által létrehozott Kisantant egyezmény keretén belül. Ennek az egyezménynek főcélja az indítsák meg. A részlegbizalmiak és műhelytanács- * vol t' h°5?[ 3 Eladás a Szovjetunió A szlovákiai téglagyáruk dolgozói a munkaverseny segítségével jói teljesítik tervfeladataikat A szocialista munkaverseny nagy segítséget jelent a szlovákiai tégla­gyáraknak a gottwaldi ötéves terv harmadik éve feladatainak teljesítésé­ben, a munkatermelékenység fokozá­sában A téglagyárak össz-szlovákiai munkaversenvének eredményei az 1951-es év második negyedévében azt mutatják, hogy az első helyeken azok az üzemek végeztek, amelyek munká­jukat jól meg tudták szervezni. Az érsekújvári • téglagyár ebben a munkaversenvben már másodszor ke­rül az első helyre. Az alkalmazottak munkalelkesedése és a jó munkameg­szervezés leküzdötte a műszaki hiá­nyokat is és a dolgozók fokozták mun­kájuk termelékenységét Érsekújvár után a második helyet Losonc foglal­ta el, majd a zsolnai, dobrai és a ho­kő­monnai téglagyárak következnek. A téglagyári munkáscsoportok zött egész Szlovákiában az első he­lyen áll Krumpál József, a nyitrai téglagyár dolgozójának csoportja, amely normáját 256 százalékra telje­síti. Krumpál elvtárs csoportjában az egyes dolgozók is versenyben állanak. A további nagyteljesítményű munka­csoportok Bielik István csoportja, amely 141.7 százalékra teljesíti fel­adatait, Zsabka József csoportja 138.6, Benle István csoportja 142 százalé­kos teljesítménnyel, míg a homonnai Gábor—Kánya csoport normáját 135 százalékra végzi. A munkaverseny, so­rán a legjobb egyéni eredményt Szlo­vákiában Krumpál József érte el, aki normáját 267.2 százalékra teljesítette az 1951-es év második negyedében. A rimaszombati járás CSEMADOK-csoportjai kiveszik részüket az aratásbói A rimaszombati járásban a CSEMA­DOK második országos közgyűlése után minden helyi szervezet azon fá­radozik, hogy kiszélesítse tagsági alapját. A járás magyar dolgozói ez­után a közgyűlés után kötelességük­nek tartják, hogy résztvegyenek a CSEMADOK munkájában. A közgyű­lésen elhangzott beszámolók, Bacílek elvtárs nagyjelentőségű beszéde és a vitafelszólalások sok kérdésre rávi­lágítottak, világosan feltárták őket a dolgozók előtt. Erre példa a mezőtel­kes: CSEMADOK-csoport, amelynek két küldöttje résztvett a közgyűlésen Csehszlovák kormányküldöttség utazott Lengyelországba Csütörtökön, 19-én a prágai Wilson­pálvaudvarról csehszlovák kormány­küldöttség utazott el Varsóba, amely résztvesz a július 22-i lengvel állami ünnepségeken. A küldöttséget dr. Antonin Gregor külkereskedelmi mi­niszter és Cenek Hruška hadtesttá­bornok. a hadsereg fő politikai igaz­gatásának vezetője képviselik. A Wil­son-oálvaudvaron a küldötteket dr. Ján Sevčik kormánvalelnök, dr. Ing Emánuel. Slechta tanár építésipari miniszter, dr Rudolf Margolius, a kül­kereskedelmügvi - miniszter helyette­se. Mikulás Galan. a köztársasági el nők irodáiának képviselője, Cenek Ru­žička hadtesttábornok. Václav Kra­tcchvil, továbbá a nemzetgyűlés, a kormánvelnöki hivatal és a diplomá­ciai protokol képviselői búcsúztatták. és amikor hazatérve, a tagság és a község lakossága előtt beszámoltak az ott elhangzottakról, ennek az lett az eredménye, hogy a község dolgozói aratási versenyre hívták ki Dusa köz­ség dolgozóit. Versenyeztek azért, hogy melyik község végzi el hama­rább az aratást és melyikben fognak több terményt betakarítani. Úgyszintén Felsőbalogon, Balogújfalun, Sirkovcén, Simonyin és Gesztetén a CSEMADOK országos közgyűlése után tagszerzési kampány indult meg és az itt működő CSEMADOK-csooportok brigádokkal vesznek részt az aratási munkálatok­ban, hogy minél előbb befejeződjenek, minél előbb bekerüljön a gabona az állami raktárakba, abban a tudatban, hogy minden szem gabona erősíti a békét. Szabadi István munkáslevelező, Rimaszombat. tagok megválasztása után járási és kerületi konferenciákat hívnak egybe. A szakszervezeti járási és kerületi konferenciák jövő év tavaszán lesznek megrendezve. A napirend további során az elnök­ség megtárgyalta az 1952-ik évre szóló fizetett szabadság és üdülés tör­vényjavaslatához tett hozzászólásokat. Az elnökség tudomásul vette és egyetért a június 29-én kiadott kor­mányrendelet alapján megjelent utasí­tásokkal, melyek szerint meghatáro­zott 6zámú adminisztrációs alkalma­zottat a termelésbe helyeznek át. Az elnökség az üzemi bizottságok felada­tául tűzi ki, hogy tevékenyen és felelősségtudatosan vegyenek részt az adminisztratív alkalmazottak névsorá­nak összeállításában, akik azután pro­duktív munkára lesznek áthelyezve. To­vábbá szükséges megfelelő agitációs és propagációs tevékenységgel meg­szerezni azokat az alkalmazottakat, kik számításba jönnek, hogy önként átmennek a termelésbe. Az üzemekben, ahol az átutalt al­kalmazottakat átveszik, a szakszerve­zeti gondoskodás keretén belül segíte­ni kel az ú i dolgozókat, hogy áthidal­ják a kezdeti nehézségeket, továbbá gondoskodni kell a betanításukról, hogy az új dolgozók mielőbb beválljanak és ezáltal jelentős segítségére legyenek egész nemzetgazdaságunknak és 6a ját maguknak. vezette tábora elleni tömböt képezzen. Burzsoá kormányaink ezt az egyez­ményt a benne résztvett államok vé­delme és biztonsága céljából létesí­tették. Az első próbatétel során azon­ban megmutatkozott, hogy homokra volt építve. Amidőn az angol-francia imperialisták 1938-ban a müncheni na­pokban Köztársaságunkat a hitleri támadóknak kiszolgáltatták, egyúttal szétesett a Kisantant is. Románia egész népét rokonszenve a csehszlo­vák nép oldalára állította, hogy a fa­siszta támadókkal szemben megse­gítse a csehszlovák népet. A kisantant­államok „szövetsége" azonban nem a fasiszta támadók ellen szólt, nem a nemzett érdekek védelmére létesítet­ték. A burzsoáziát nem fűzte ér­dek ahhoz, hogy szembeszálljon a fasizmussal, kizárólag egy célt köve­tett, hogy a szocialista Szovjetunió ellen harcoljon. Éppen ezért kellett kártyavárként összeomolnia a Kis­antantnak akkor, amikor a nyugati im­perialisták, hogy Hitleréket támogas­sák, gyalázatosan elárulták Köztársa­ságunkat és hazánkat kiszolgáltatták az ellenségnek. Sőt ennél többre is képesek voltak. Ismeretes az a tény, hogy az akkori román kormány elutasí­totta azt a kérést, hogy a román te­rületen keresztül segítségünkre jöhes­senek a szovjetkatonák, akik védel­münkre akartak kelni a hitleristák tá­madásával szemben. Csak a második világháború befejez­te után, amidőn Romániát és Cseh­szlovákiát a dicsőséges szovjet hadse­Ott, ahol az átutalás miatt nagy- r eg felszabadította a fasiszta megszál­mértékben egyszerűsítik az adminisz tratív munkát, gondoskodni kell arról a.|i lók járma alól, csak 1947 decembere után, amikor, is a román nép véglege­hopv takarékoskodianak ar adminisz-i se n leszámolt a monarcho-fasiszták hogy takarékoskodónak az adminisz | k|ikkjév e, a kir á„ val és d; n asztiájávai, tratív koltsegekkel. f A Központi Szakszervezeti Tanács j a burzsoáziával. 1942. év februárja után, amikor népünk gvőzedelmeske­elnöksége feladatául tűzi ki a kerületi ídett belső ellenségei felett s ugyan­szakszervezeti tanácsoknak, hogy se­gítsék a szakszervezeti mozgalom min­den szervét a mozgósítási feladatok teljesítésében és ezen a téren ellen­őrizzék tevékenységüket. Vissziérkezett a monfol népköztársaságból a csehszlovák kormányk9ld9*tség Csütörtökön, július 19-én visszatért Prágába kormányküldöttségünk, mely résztvett a mongol népi forradalom 30 éves évfordulóiának ünnepségén. A küldöttség tagjait, Zdenek Fier­linger kormánvalelnököt és A. Hodi­nová Špurnát, a nemzetgyűlés alel­nöknőiét a ruzini repülőtéren. Dr. Oldrich John a nemzetgyűlés elnöke, dr. Ján Sevčik kormányalelnök. Vác­lav Nősek belügyminiszter, Bohumil Cerviček, a köztársasági elnök iro­dájának vezetője, a minisztériumok, a vallásügyekkel megbízott államhiva­tal, a Csehszlovákiai Békevédők Bi­zottsága, Prága város Központi Nem­zeti Bizottsága és a Csehszlovák Nő­szövetség képviselői ünnepélyesen fo­gadták. ' A csehszlovák és a szovjet himnu­szok eljátszása után Zdenek Fierlin­ger kormánvalelnök, Václav Kratoch­vil hadtesttábornok kíséretében meg­szemlélte a felállított díszőrséget. .jakkor megszilárdította a Csehszlovák Köztársaságban a népi demokráciát, megteremtődtek azok az előfeltételek, amelyek lehetővé tették egv olvan szö­vetségi szerződés megkötését, amely valóban a baráti nemzetek kölcsönös­ségét testesíti meg. Három évvel ezelőtt mind Csehszlovákia, mind Románia né­pei kitörő örömmel és megnyugvással vették tudomásul a két ország között létrejött szerződést. Zápotocký elvtárs Bukarestből Prágába való visszatérte után ezeket mondotta: „Baráti szerződésünk Romániával nem mesterséges valami, sem pedig nem ne­vezhető diplomáciai ügyeskedés művé­nék, mint a régebbi szerződések, ame­lyeket kap'talista országok kötöttek egymással. Ez becsületes szerződés, amelv mind Csehszlovákia, mind' Ro­mánia dolgozó népeinek tényleges ba­rái kapcsolataira támaszkodik. Románia népei ugyanúgy, mint mi, végigszenvedték a fasiszta hitleri ura­lom elnyomását, Románia népe ugyan­úgy, mint mi, népi demokratikus köz­társaságát építi, egyforma utakon ha­ladunk és a szocializmust kívánjuk el­érni. A közös út, a közös cél tudata tehát az az alap, amelyen a csehszlo­vák-román barátságot építeni és fej­leszteni akarjuk. Mivel ez tartós és szilárd alap, ezért barátságunk is szi­lárd és tartós lesz." Három esztendeje annak, hogy ezt a szerződést megkötötték. Ez a három esztendő teljes mértékben igazolta Zá­potocký elvtársnak szavait. A cseh­szlovák-román egvüttmunkálkodás minden vonalon termékeny volt. Gazda­sági kapcsolataink, hála a Szovjetunió­val és a népi demokráciákkal való ma­gasabb gazdasági egvütmunkálkodá­sunknak, elmélyültek. A Szovjetunió hathatós segítsége mellett a Román Népköztársaság iparosításában ielentős szerepet töltünk be mi is s naevban hozzájárulunk ahhoz, hogv Románia, az egykori kizsarolt és elhagyatott ország, gazdag ipari szocialista állam­má fejlődhetik. A kölcsönös gazdasá­gi egvüttmunkálkodás keretén belül Román'a bennünket a hozzánk szállí­ott élelmiszerekkel, nyersanyagokkal és más árukkal nem kismértékben tá­mogat abban, hogy biztosítani tudiuk népünk közellátását, hogy teljesíteni tudjuk tervfeladatainkat. Csehszlovákia népei nem fognak megfeledkezni arról, hogy a szárazsággal sűitott 1947-es esztendőben a Szovjetunió mellett Ro­mánia volt az, amelv élelmiszer és takarmánvszállítmánvaival hozzájá­rult ahhoz, hogy át tudtuk hidalni a gazdasági nehézségeket. Az 1948-ban aláírt szerződés határkövet jelentett a kölcsönös megismerés, a kölcsönös közeledés szempontjából kulturális vo­nalon is. De nemcsak a két ország szem­pont iából van e szerződésnek nagv je­lentősége, hanem a béke védelme, va­lamint Közép- és Délkelet-Európa biz­tonsága szempontjából is. Mindkét or­szágban a nép van uralmon a munkás­osztály vezetése alatt és a kommunista párt leghűbb fiainak iránvítása mel­lett. Ez a tény biztosítéka annak, hoev soha sem térhetnek vissza a második világháború előestéiének szomorú ese­ményei. A két ország húszmilliónvi békeszavazata igazolja, hogv mindkét ország népe lankadatlan bátorsággal áll a béke vártáján és hallandó a béke érdekében nemcsak szóval síkra száll­ni, hanem tettekkel is. A mai helvzet is bizonyítia, hoev a béketábor szem­pontjából miiven fontos ténvező a cseh­szlovák-román kölcsönös egvüttmun­kálkodás. Nyugati határaink mentén, az imperialisták az európai háború egyik tűzfészkét létesítették: a fasiszta támadó német hadsereg úiiáteremti­sével. Románia határainak mentén az imperialisták Európa második tűzfész­két valósították meg a fasiszta Jugo­szláviát, amelv most már nviltan a háborús uszítók és az amerikai impe­rialisák oldalán áll és hadibázisul aján­lotta fel magát a szabadságszerető Szovietunió és a népi demokráciák né­pei ellen- Ha az imperialisták abban a hitben lennének, hogv a csehszlovák­román szerződés ugyanolyan értékű, mint a Kisantant szerződése volt. nem rettennének vissza attól, hogv népeink szabadságára törjenek. A népi demo­kratikus országok közötti szövetség azonban ténvleges szövetség, amely­nek alap iát a közös cél, a közös út ké­pezi, közösek barátaink, közösek ellen­sége'nk és szövetségünk kezese, bizto­sítéka felszabadítónk, védelmezőnk, a hatalmas, legyőzhetetlen Szov ietunió šs Sztálin elvtárs. A csehszlovák-román szövetségi szerződés megkötésének harmadik év­fordulója alkalmából a népi demokrati­kus Csehszlovák Köztársaság minden dolgozója őszinte és szívélyes üdvöz­letét küldi a tetvéri román népnek, szövetségesünknek, a hős romániai munkásosztálynak, amely Romániát a szocializmus felé vezeti, amely a Ro­mán Népköztársaság boldog jövőjének biztosítéka, őszinte és szívélyes kö­szöntésünket küldjük a román nép nagy fiának, Cheorgh Cheorghiu Dej elvtársnak, a Román Munkáspárt fő­titkárának. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül e napon, hogy a Szovjetunió népe volt az, amely mindkét ország dolgozóinak, mindkét ország népeinek meghozta a szabadságot, hogy a hős szovjet­népnek köszönhetjük azt, hogy népeink ma békében élhetnek, békében dolgoz­hatnak, hogy építhetik szebb jövőjüket. Köszöntjük a nagy szovjetnépet, hős hadseregét, felszabadítónkat, szabad­ságunk őrzőjét, szívünk meleg szere­tetével köszöntjük e nap alkalmából az egész világ dolgozó népének szere­tett tanítóját és vezérét, Sztálin ge­neralisszimuszt

Next

/
Oldalképek
Tartalom