Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)

1950-09-24 / 221. szám, vasárnap

1950 M. ' 38. (98.) TARTÓS BEKEERT, NEP! DEM0KRAC1AERT! A KOMMUNIZMUS HATALMAS ALKOTÁSAI (SAJTÓSZEMLE) Hatalmas visszhangot keltett a világ minden országának népei közt, a Szovjetunió kormányának történelmi jelentőségű határozata a Volga-folyón, Kujbisev és Sztálingrád mellett tervbevett és a világOD leghatalmasabb, körülbelül évi 20 milliárd kilowattóra teljesítményű vízierőmüvek felépítéséről, valamint a méreteiben és műszaki fölszerelésében páratlanul álló, 1100 kilométer hosszú türkmén főcsatorna megépítéséről. Csak a kommunizmust építő szovjet országban valósulhatnak meg a jelen kornak ezek a gigászi építményei, amelyek a Sztálin géniusza által ihletett és az ember érdekeit szolgáló hatalmas természetátalakító terv részét képezik. „Milyen lelkesedéssel és milyen kitörő örömmel olvassák országunk dolgozói az erről szóló közleményeket" — írja az „Otyecsesztven Front" című bolgár újság. Ezekben a határozatokban — folytatja a lap — megmutatkozik az új világ ereje, a szocialista szovjet rendszer hata'ma! Melyik kapitalista országban lehetséges valami ehhez fogható?! A szovjet emberek nyugodt, szilárd akarata új erőt ad a békeszerető népeknek, az egész haladó emberiségnek. A sztálini erőre, a Szovjetunió növekvő gazdasági hatalmára és alkotó képességére, a szovjet emberek acélos keménységére támaszkodnak manapság mindazok, akiknek drága a béke, és a népek közötti barátság ügye." „Ez a gigantikus építkezés — írja a ,Rudé Právo' csehszlovák újság — újbc'I kézzelfoghatóan bebizonyítja az egész emberiségnek a szocia'izmus hatalmas fölényét a kapitalizmus fölött." A Szovjetunió nagyszerű példája lángra lobbantja a népi demokráciák dolgozóinak alkotó lelkesedését, meggyőzi őket a szocializmus építésének helyes voltáról, amelynek útjára tértek és amely egyedül képes elvezetni őket az örömmelteljes és ragyogó jövőhöz. „A Szovjetunió gigantikus építkezései mutatják — írja a .Tribúna Ludu' című lengyel lap — milyen gyönyörű az az út, amelyen a népi demokrácia országainak népei haladnak: a szocializmusért és békéért folytatott harc útja". A magyar munkások és parasztok a „Szabad Nép"-hez intézett leveleikben úgyariígy értékelik a Szovjetunióban folyó hatalmas építkezések jelentőségét Horvát Dávid kecskeméti paraszt, ezt írja: „Nagvon jó és biztonságos érzés az ilyen hatalmas munkákrrl hallani, mert tudom, hogy ha mi még nem is tudunk ilyen hatalmas terveket megvalósítani, mi is azon az úton járunk, mint a Szovjetunió dolgozói és eljön az idő, amikor mi is így meg tudjuk szépíteni az életünket. A mi dolgunk most az, hogy jól dolgozzunk ezért a jövőért." A népi demokratikus országok sajtója az összes szabad népek megelégedésének ad kifejezést a Szovjetuniónak a termelőerők további fejlesztésére irányuló békepoiitikája fölött. „A szovjet riép minden erőfeszítése — hangsúlyozza a ,Rudé Právo' — a mind örömtelibb élet megteremtésére irányul. A szovjet nép minden cselekedete a béke megszilárdítását szolgálja. Vájjon mire irányulnak az imperialisták erőfeszítései és a kapitalista kormányok ténykedései? Az amerikai imperialisták halomra gyilkolják a koreai nőket és gyermekeket; a francia imperialisták halálra gyötrik és tömegesen végzik ki a vietnami hazafiakat; az ango! imperialisták pedig vérbefojtják a maláji nép megmozdulásait. Vájjon mit mond Truman legutóbbi három üzenetében? Bejelenti a hadikiadásoknak 17 milliárd dollárra való fölemelését, a hadsereg létszámának felduzzasz'ásál hárommillió főre, új amerikai hadosztályoknak Németországba szállítását. És m

:t közölt az angol kormány. Hogv 3.5 milliárd fontsterlingre emeli a hadikiadásokat. Mit közölt a francia kormánv? Hogv a hadikiadásokat 2000 milliárd frankra növeli. A kapitalista országok minden erőfeszítése — amit még kifejteni képesek — a népek nvomorának növelésére, a háborúra és pusztításra irányulnak.'' „Ezekben a napokban — írja a .Scanteia' román lap —, amikor Truman, Acheson és a monopolisták egész bandája a legembertelenebb fegyverekkel készül az emberek tömeges irtására és egész országoknak pusztasággá változtatásira, amikor a kapitalizmus már csak úgv tudja fenntartani magát, ha a pusztítás eszközeit gyártja. ...ezekben a napokban a szovjet emberek munkára kényszerítik az Ainu-Darja vizét, hogy virágzó kertté változtassák a sivatagot... Milyen óriási az ellentét a kapitalista világban uralkodó félelem, a kizsákmányolókon mindinkább elhatalmasodó rémület és a szovjet ember mérhetetlen nyugalma, lelkesedéssel és bizalommal teljes alkotó munkája között." „Amikor Washington a háborús hisztériától liheg — írja a ,Dagun Bao' című kínai újság — ugyanakkor Moszkva nyugodt és tartózkodó marad. A szovjet nép vezére, miután megoldotta a nyelvtudomány kérdéseit, gigantikus vízierőműveket tervez. Hát ez nem a legmeggyőzőbb bizonyítéka-e annak, hogy a Szovjetunió erőfeszítéseit a békés építésre összpontosítja!" A „Rude Právo", a „Scanteia" és a népi demokratikus országok más újságai a kommunizmus hatalmas alkotásainak számtalan cikket és közleményt szentelnek, amelynek éle a reakciós kapitalista sajtó hazug propagandája ellen irányul, amely sajtó gazdáinak parancsára a béke tábora, a demokrácia és a szocializmus ellen irányuló és a háborús hisztériát fokozó rágalmakkal és hazugságokkal tölti meg hasábjait. A lepénzelt burzsoá sajtó igyekszik elhallgatni a szovjet kormánynak a Szovjetunióban megindított hatalmas építkezésekre vonatkozó határozatait, titkolni igyekszik a népek előtt a Szovjetunió békepolitikáját igazoló tényeket. A népeket azonban nem lehet félrevezetni! Az igazság a Szovjetunióról eljut a kapitalista országok lakosságának széles rétegeihez. A kapitalista országok kommunista és demokratikus sajtója sok kommentárt fűz a kommunizmus szovjetunióbeli nagy alkotásaihoz. A francia „Humanité", az olasz „Unitá", az angol „Daily Worker" és más újságok cikkeket közölnek, térképeket és híreket tesznek közzé, amelyekben ismertetik a szovjet kormány határozatait. A „Daily Worker" „A béke útjai" című vezércikkében ezeket írja: „Megkezdődött a Kara-Kum sivatag átalakítási tervének megvalósítása s ez azt jelenti, hogy néhány éven belüi nemzedékek álma valósul meg... Egészen világos — emeli ki az újság —, hogy e terv megvalósításának nemcsak Ázsia népei, hanem az egész világ népei örülni fognak.'* A dán „Land og Folk'' a szovjet kormány határozatának fontosságát jellemezve írja: „A szocialista támadás főiránya, amelytől nyugaton annyira félnek, pontosan meg van állapítva. Nem a szomszéd országok meghódítása a célja és rtem a szomszéd államok határainak megváltoztatása. A tervek és a társadalom számára hasznos munka révén a Szovjetunió térképéről eltörölik a hatalmas sivatagokat. Jelenleg ez az egyik legfontosabb célja a Szovjetunió politikájának." A hatalmas építkezések megkezdése a Szovjetunióban nagy mértékben növeli a béke híveinek táborát a világ összes országaiban. A Szovjetunióban folyó alkotó munkáról és a kommunizmus építésének hatalmas terveiről elterjedt igaz hírek az egész világ egyszerű embereit harcra lelkesítik az új háSorú veszélvs ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. Fontos közigazgatási-gazdasági reform a Román Népköztársaságban A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése szeptember 6-án egyhangúan fogadta e! az RNK közigazgatási-gazdasági beosztásáról szóló törvényt. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak határozata alapján megszövegezett törvény, az RNK közigazgatásigazdasági beosztásáról, azokat a politikai és gazdasági változásokat tükrözi, amelyek azután mentek végbe, hogy Romániát a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította és a munkás*osztály a dolgozó parasztsággal szövetségben kivívta a politikai hatalmat. A régi burzsoá-földbirtokos állam — a kizsákmányoló osztályok eszköze — megsemmisült a kemény osztályharcban. Helyében teljesen új állam — népi demokratikus állam jött létre. A dolgozók érdekeinek megíelelően a népi demokratikus államnak az a feladata, hogy biztosítsa a kizsákmányoló osztályok végleges felszámolását, megszervezze a szocializmus építését és megvédje dolgozó népünk vívmányait a belső és külső ellenségekkel szemben. Amilyen mértékben halad országunk a szocializmus építésének útján, olyan mértékben növekednek a népi demokratikus állam gazdaságszervezési és kulturális-nevelő funkciói. Ezek a funkciók különösen ma válnak nagyjelentőségűvé, amikor országunk elkezdi az első ötéves terv megvalósítását. Országunk régi közigazgaárSS keosztása komoly akadály volt a népi demokrácia megszilárdításának és az ország gazdasági fejlődésének útjában. A népi demokratikus állam olyan közigazgatási beosztást kapott örökségbe a burzsoá-földbirtokos rendszertől, amely a burzsoá-földbirtokos rendszer funkcióinak és feladatainak felelt meg. Ezek abban állottak, hogy az elenyésző kizsákmányoló kisebbség javára elnyomják a dolgozókat, biztosíthassák a munkásosztály kizsákmányolását, elfojthassák a munkások és dolgozó parasztok forradalmi harcát és elnyomhassák a nemzeti kisebbségeket. Az ország 58 megyére és 424 járásra oszlott. A megyék területe és lakosságuk száma rendkívül aránytalan volt. Egyes megyék lakossága más megyék lakosságának mindössze 15 százaléka volt. A burzsoá-földbirtokos rendszer nem biztosította, de nem is tudta biztosítani a termelőerők helyes e'osztását, a természeti kincsek és helyi tartalékok maximális kiaknázása alapján. A román és külföldi tőkések rablógazdálkodást folytattak Románia olajvidékein és pusztították az ország erdővagyonát. Ahol ez nagy befektetéseket igényelt, ott az ipar nem fejlődött, ott gazdasági és kulturális elmaradottság uralkodott, a dolgozók pedig a legnagyobb nélkülözések között éltek. Egész területek, mint például Dobrudzsa, Észak-Moldova, Maramures stb. megmaradtak elmaradottságukban és nem tudták kiaknázni a természeti kincseket, más területek pedig a rabló kizsákmányolás következtében hanyatlásnak indultak. A régi közigazgatási beosztás mellett a mezőgazdasági kerületek el voltak szakítva az ipari központoktól. Ami a járásokat illeti, ezek gazdasági és közigazgatási szempontból tehetetlen egységek voltak. A burzsoá-földbirtokos rendszer alatt főleg az volt a rendeltetésük, hogy a hatalom erőszakszerveinek — a csendőrnek, a praetornak, az adóbehajtóknak — székhelyei legyenek. A kommunák (falusi közigazgatási egységek, községek) meg voltak fosztva minden önálló szereptől. Sok kommuna mesterségesen egyesített s egymástól nagy távolságra lévő településekből állott. Óriási mennyiségű kis kommuna volt. Némelyikben 500-nál is kevesebben • Irta: Tvohftri Geortfhvseu a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének titkára • * laktak. Az ilyen kommunáknak nem lehetett sem iskolájuk, sem orvosuk, sem könyvtáruk. A mult reakciós kormányai igyekeztek a dolgozó parasztságot elszigetelni a munkásosztálytól, és megpróbálták akadályozni, hogy növekedjék a proletariátusnak a paraszttömegekre gyakorolt befolyása, s ezért az ipari köz pontokat elválasztották a politikai-közigazgatási központoktól. A járási székhelyek gazdasági szempontból harmadrangú, munkáslakosság nélküli városok voUak. Tirnava-Mare megye székhelye például nem Medias, a megye legfontosabb munkásközpontja, hanem Sigisoara volt, amely még jelentéktelen iparral sem rendelkezett. Az RNK közigazgatási-gazdasági beosztásáról szóló törvény megszünteti a régi közigazgatási beosztást — a mult szomorú hagyatékát, — megkönnyíti és meggyorsítja országunk sokoldalú fejlődését a szocializmus felé. A közigazgatási beosztás feladatai a törvény első cikkelye értelmében a következők: a) a szocialista építés és a dolgozók életszínvonalának emelése céljából biztosítani az ipar és mezőgazdaság fejlődését; b) az államgépezetet közel vinni a dolgozókhoz; c) biztosítani a munkásosztály politikai vezetőszerepét és megszilárdítani szövetségét a dolgozó parasztsággal. Az ország közigazgatási-gazdasági beosztásáról szóló határozatában Pártunkat a szocializmus építésének gazdag szovjetunióbeli tapasztalata vezette. Az új beosztás tárgyában hozott új törvény értelmében az ország 28 területre oszlik; ezek nagy, gazdaságilag erős közigazgatási-gazdasági egységeket, éspedig olyan egységeket képviselnek, amelyek képesek sokrétűen kifejleszteni termelőerőiket, s a Párt és kormány támaszpontjai a tervgazdaság fejlesztésében és a termelőerők helyes felosztásában. A területek létesítésekor figyelembe vettük a földrajzi és történelmi sajátosságokat az adott terület közlekedésének állapotát és gazdasági fejlődésének kilátásait. Ezenkívül figyelembe vették a vidék nemzeti sajátosságait, teljes összhangban Pártunk nemzetiségi politikájával. A mezőgazdasági körzetek a legtöbb terüleien nagy ipari és politikai központok körül csoportosulnak. A székely vidékek a Sztálini Terület részesévé lettek, amelynek székhelye Sztálin városa, az ország egyik legnagyobb ipari központja. Létrehoztuk a Baia-Mare terülelet. Annak a megyének a központja, amelyhez Baia-Mare városa tartozott, egy mindentől félreeső kis város — Satu-Mare volt. A területi központ ma Baia-Mare, ahol nagy szí. nesfém-kombinát létesült. Botosáni, amely az ott létesült vállalatoknak köszönhetően ipari központiá válik, gazdag mezőgazdasági terület székhelyévé lett. A kerületi felosztásról szóló törvény által létesített kerületek gyökeresen különböznek a régi járásoktól. A kerület fontos gazdasági, politikai és közigazgatási központ, s az a hivatása, hogy komoly szerepet játsszon a szocialista építés terén. A kerületek sokkal nagyobbak a régi járásoknál. Amíg a járásokból 424 volt, addig kerület csak 177 létesült. A helyi hatalmi szerveknek — a kerületi népi tanácsoknak — lehetőségük nvílik majd arra, hogy a Párt és a korrrá->v politikájának végrehajtása (erén széles keretek kőzött fejthessenek ki kezdeményező tevékenységet, a tartalékok legmegfelelőbb felhasználása, a helyi ipar fejlesztése és a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelése érdekében. A múltban működött több mirrt 6000 kommuna helyett, amelyeknek 39 százalékában 1500 lakosnál kevesebb élt, — most 4052 kommuna létesült, amelyek egymással szoros gazdasági kapcsolatokat tartó településeket egyesítenek. A közigazgatási beosztás előmozdítja a nép széles tömegeinek s, ami különösen fontos a paraszti tömegeknek a szocializmus építésébe való bevonását. Amint Sztálin elvtái^ 1930-ban a SzK(b)P XVI. kongresszusán mondotta: „Nem lehet kétséges, hogy nem tudtuk volna előre lendíteni a mezőgazdaság átalakítását és a kolhozmozgalom fejlesztése terén végzett óriási munkát, ha nem végeztük volna el az új közigagatási beosztást... Az új beosztás célja, közelebb hozni a Pártés szovjet-, gazdasági- és szövetkezeti-gépezetet a körzethez és a faluhoz, hogy lehetőséget nyerjünk a mezőgazdaság fájó kérdéseinek, föllendítésének, újjáalakításának idejében való megoldására. Ismétlem, hogy az új közigazgatási beosztás ebben az értelemben óriási pluszt jelentett egész építésünk számára." Az új közigazgatási beosztás Miitővé teszi, hogy mélyrehatóbban és szélesebb keretek között léptethessük életbe a demokratikus-centralizmus elvét az államgépezet építése terén. Ez az új tőrvény megszilárdítja az állami fegyelmet, amely pedig az államgépezet munkájában a demokratikus-centralizmus megvalósításának alapvető feltételét jelenti. A helyi szervek ugyanakkor a dolgozók ellenőrlése alatt állnak. A dolgozóknak a helyi szervek fölött gyakorolt ellenőrző tevékenysége, államunknak mélységesen demokratikus jellegét fejezi ki. Az államgépezet és a tömegek közötti kapcsolat megszilárdítása és a demokratikus-centralizmus elvének következetes megvalósítása az államgépezet építése terén, népi demokratikus államunk további megerősödését eredményezi. A közigazgatási beosztásról szóló tarvény lehetőséget nyújt arra, hogy a helyi hatalmi szervek fejlődésében új, magasabb szakaszba lépjünk; áltérjünk a népi tanácsok választásaira. A választások a város és falu dolgozóinak ezreit és tízezreit vonják be az államügyek vezetésébe. Országunk, ma nagy munkalendületben él. Országunk dolgozói minden erejüket megfeszítik, hogy méltcképpen foghassanak hozzá az első ötéves terv végrehajtásához. A szocialista verseny mind nagyobb és nagyobb lendületet vesz, s már a munkások ezreinek és tízezreinek vérévé vált. A mezőgazdaságban növekszik a szocialista szektor. Jelenleg ezer falusi kollektív gazdaságunk van s ezek tízezernyi szegény- és középparaszt-családot egyesítenek. A békebizottságok nemrég tartott kongreszszusa, azoknak a nagyszerű munkaeredményeknek volt hatalmas erejű és élénk megnyilvánulása, amelyekkel országunk népe alátámasztja a stockholmi felhívásra gyűjtött aláírásalt, tüntetése volt ez egész népünk amaz eltökéltségének, hogy megvédi a békét az imperialista agresszorok ellen. A helyi tanácsok küszöbönálló választásai újból megmutatják országunk dolgozóinak növekvő erkölcsi-politikai egységét s azt az akaratukat, hogy a szocializmus építésének útján fognak haladni és sikereikkel előmozdítják a békeharc frontjának erősödését, amelynek meg

;ngathatatlan támasza a nagy szocialista hatalom — a Szovjetunió. t * t