Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-06 / 150. szám, csütörtök

1949 október B UJSZ0 7 Október 6, csütörtök. A nap kél 6 óra 3 perckor, nyugszik 17 óra 29 perckor. A róm. kat. és pro­testáns naptár szerint Vera napja van. • Az immár világhírű georgiai táncegyüttes Bécsbein és Ausztria egyéb városaiban óriási sikert ara­tott. A tánccsoport fellépéseire napokkal.- előtte minden jegy el­kelt. A georgiaiak fellépése Vil­lach városában is ki volt tűzve, ezrek akartak ott is gyönyörköd­ni a Szovjetúnió művészetében. A megszálló angol hatóságok azonban nem adták meg a cso­portnak a városba való beutazási engedélyt. (Ugy látszik, hogy a karintiai angol hatóságok rossz szemmel nézik a georgiai művészet auszt­riai sikerét és népszerűségét. A megszálló hatóságok felfogását ismerve, ebben nincs is semmi csodálatos, mert mindenütt, ahol o szovjet tánccsoport eddig fellé­pett, a közönség hevesen tüntetett a béke és a népek barátsága mel­lett.) m Lengyelország a felszabadulás óta most avat először tengerész­tiszteket. (Zmiersky tábornagy, honvédel­mi miniszter több tengerészt az Érdemkereszt arany és ezüst foko­zatával tüntetett ki. Beszédében megállapította, hogy Lengyelor­szág 500 kilométeres tengerpartját a demokratikus tábor helyes po­litikájának köszönheti és ennek legfőbb alapja a Szovjetunióval kötött szövetség.) — Az Információs miniszter visszatért hivatalába. V. Ko" pecký információs miniszter, akli; a mult napokban operációt haj­tottak végre, visszatért hivata­lába. — Bolgár fSldmflveskOld&ttség Prágában. A bolgár földművesek küldöttsége hétfőn meglátogatta a Csehszlovák Egységes Földmű­ves Szövetség központi titkársá­gát. A külföldi vendégeket Nepo­mucky képviselő, a Szövetség el­nöke és J. Slezák főtitkár üdvö­zölte. A megindult beszélgetés folyamán megvitatták a paraszt­ság problémáit, a Földműves Szövetkezet szervezetét és a földművesek biztosítását. A bol­gár földművesküldöttség 56 tag­ból áll, kikből 40 élmunkás. Ked­den a bolgár küldöttség tagjait J. Ďuris földművelésügyi minisz­ter fogadta. — A KSS nevelésügyi és ideológiai munkásainak első kerületi konferen­:iája. Az idei iskolaévének előkészíté­se keretében i žilinai KSS kerületi litkársága összehívta az ideoló­giai és nevelésügyi dolgozóknak Mső kerületi konferenciáját, kedd­•eoktóber 4-ére, melyen UV (SS vezetői, a helyi Nemze­i Bizottság vezetői, a párt kulturális Is propagandacsoport iánaK tagjai, va­amint a žilinai kerület politikai és mltúréletének vezető tagjai vettek észt. A pártnevelés iskoiai évéről lasso, az UV KSS vezetője, számolt le, aki ismertette a pártiskolázás je­entőségét. A szervezési kérdésekről (rajéi kerületi kultúrtitkár számolt ie. «i mit HMIMm Mt MH»M Mt MHH MI MHM Kacagó esíeí endez a levicei CSEMADOK helyicso­ortja f. évi október hó 8-án és 15-én Városi szálló (Denk) nagytermében legjobb műkedvelők felléptével. Ven­égszerepel Cséfalvay Kató, a šamo­ini és Barta Gyula, a bratislavai .SEMADOK tagja. Műsoron lesznek idám tréfák, kabarészámok, táncok, elyi aktualitások, valamint a népsze. ű „Szív kiildi szívnek szívesen", idynek keretében bárki megrendel­eti szeretteinek vagy ismerőseinek edvenc dalait. Az eló'adás iránt nem. sak Levicén, hanem az egész környé­en rendkívül nagy érdeklődés nyil­ánul meg s a jegyek nagy része az Iső előadásra már elővételben elkelt. H MI HMHHHmWM Wt WMMWMWHM HW — A magyar cukoripar az elő­rányzott terveket állandóan túl­épi. 1947 ben az előírt 12.900 agón helyett 13.945 vagón cuk­ot dolgoztak fel. HOGY ALL A HELYZET JABLONOVON? Az itteni munkások és parasztok szavát valahogy még nem hailottuk. Talán azért van ez, mert fél­nek i falusi kulákoKtól, akik még ke­zükben tartják a vezetést. Pedig az ő világuknak már régen el kellett volna múlnia. A kapitalista uralom alatt a hatalom a kezükben volt, a szegény kisparasztot kizsákmányolták és nagy kortesmunkát folytattak az agrárpart érdeiťében. A Horthy-ura­lom alatt természetesen nyilasok let­tek. De bizony még ma is nagv kap­csolataik vannak a reakcióval. Ok kö­vetelnek háborús kárt és mással nem törődnek, csak azzal, hogy tudnának még ma is meggazdagodni. Itt van pl. Szanyi Lajos, aki még építkezik is ugyanakKor, amikor pl. Bodnár Imre, egy régi harcos, becsületes, szorgalmas kisgazda olyan házban la­kik, amelynek majdnem rászakad a teteje: Pedig dolgoziK eleget, még bányába is járt és egész életében küz­ködött. A kulákok protekcióval még ma is többre tudnak menni, sajnos, mint rendes munkás munkával. Ilyen itt a rend Jablonovon A dolgozók na­gyon szeretnéK, ha már nálunk is tör­ténne valami, ami megszüntetné ezt az áldatlan helyzetet Slachtic Ferenc, Jablonov, ABOVCEI JELENTÉS. Sok még nálunk is a rendzavaró. Egyesek most legújabban azt suttog­ják, hogy aki Magyarországon a Kommunista Párt tagja, az nem jár­hat templomba Ezt egy olyan egyén állította, aki idejött látogatóba és telistele van vastag és zsíros ku­lákpropagandával és természetesen csakis az ilyenek hiszik el neki. Templom körül vagy a kocsmában ivás Közben azonban olyanok is átve­szik ezt a hazug pletykát, akik két­kezi munkások és már kellene tud­niok, honnan fúj a szél. Például két ács is elhitte ezt, a nevüket nem aka­rom kiírni Jó lenne, ha egy kis felvi­lágosító cikket írnátoK nekik, hogy minél előbb gátat tudjunk vetni az el­lenünk folyó agitácionak. Ezek ' 'flz ácsok is jobban tennék, ha többet ol­vasnának és művelnék magukat, mint­hogy ilyen ostobaságot bevesznek. Elvtársi üdvözlettel: Megyeri Lajos. A bratislavai üzemek magyar mun­kásainak figyelmébe. Október 20-án az Üj Szó szerkesz­tősége sajtókonferenciát rendez, amelyre meghívja a bratislavai üze­mek magyar munkásainak kiküldöt­teit. Kérjük az összes üzemeket, hogy már most válasszák ki maguk közül azokat, akik képviselni fogják az egyes üzemekben dolgozó magyar munKáscsoportokat A sajtókonferencia célja az, hogy a * Üj Szó szerkesztő­sége megismerkedjék az üzemi mun­kásság kívánságaival a magyar sajtót illetően. A sajtókonferenciát a bratis­lavai szakszervezeti házban fogjuk megtartani (Bratislava, Odborárske nám.). Itt jegyezzük meg, hogy az Üj Szó szerkesztősége az UVKSS magyar bizottságéval s a CSEMADOK-kal kar­öltve két nagy körzeti sajtókonferen­ciát szervez, oictóber 28-án Nové Zámkyban és október 30-án Košlcén, ahová meghívjuk az összes magyar­lakta járások munkásságának és dol­gozó parasztságának képviselőit. Ez utóbbi két nagyméretű sajtókonferen­ciára még többszöi visszatérünk. TISZTELT SZERKESZTŐ ELVTARSAK! Engedjétek meg hogy köszönetet mondjak mindazokért a tanácsokért és tanulságokért, amelyeket nekem az Üj Szó hasábjain nyújtottatok. Már régen olvasója vagyok az Üj Szónak. Első számától kezelve nagy érdeklő­déssel követtem, meri láttam, hogy valóban a dolgozók ügyét szolgálja, tehát az én ügyemet is. Én traktorvezető vagyok Lipoltov községben, ahol nyolc ember 200 hek­tárnyi földterületet művel meg. Az Üj Szóból tanulságot nyertünk arra vonatkozólag is, hogyan szervezzük meg az aratási és cséplési munkála­tokat. Éjt-napot eggyétéve valóban el is végeztük idejében az aratást és a cséplest és mingyárt meg is Kezd­tük a tarlószántást a földműves leg­nagyobb segítségével, a traktorral. Az egész birtokon csak én voltam trak­torvezető és két traktorunk van. Az öcsémet megtanítottam a traktorke­zelés technikájára, úgyhogy most, amikor én október 1-én bevonultam, az öcsém kezeli az egyik traktort. Nem túlozok, aminor azt mondom, hogy bizony minden erőnket meg kellett feszíteni, hogy a talajt helye­sen, szakszerűen kihasználják és ez­által minden dolgozótársam számára nagyobb darab kenyeret — szabad kenyeret biztosítsunk. Mi, a birtok nyolc napszámosa, kaszálógép nélkül takarítottuk be kb. 40 hektár rét szé­natermését, ami ugyancsak sok mun­kát adott. Mi azonban nem ismertünk és nem ismerünk határokat, ha a közérdekről van szó. Nem volt szá­munkra ünnep, sőt ilyenkor a falu if­júsága önKéntes brigádokba tömörült és segítségükre sietett. En, a birtok egyik munkása, a legnagyobb elisme­résemet fejezem ki nekik ezért a se­gítségért. Ok is megértették, hogy mily nagyjelentőségű a termelésben a kölcsönös segélynyújtás. A munka ugyan nehéz volt, de bő kárpótlást nyújt az a tudat, hogy ez­zel mi is hozzájárultunk a kenyér fel­szabadításához és hogy ezzel előse­gítjük végcélunk — a szocializmus elérését. Szabadság! Hotlý János, Lipoltov. Dunaszerdahely, 28. szeptember 1949. Mit láttam és tapasztaltam mint dol­gozó a prágai jogászkongresszuson. Az igazságügyi testület (Povere­níctvo Spravodlivosty) előzékenysége folytán alkalmam nyílott a IV. Jo­gászkongresszuson való részvételre és rövid beszámolóban ismertetni akarom benyomásaimat és tapaszatataimat, melyeket ott volt alkalmam szerezni. Az ott elhangzott megnyilatkozá­sokról, külsőségekről, a kongresszus határozataiban lefektetett új jogügyi irányvonalakról mindin érdeklődő a lapokból részletesen informálódhatott, erről már jobbtollú emberek írtak és még fognak is sokszor írni. En, mint dolgozó fizikai munkás, ar­ról írok, amit a kongresszuson a mi sajátos proletár szemszögünkből ítél­ve szeretnék különösen kiemelni. Az egyik legfontosabb megnyilat­kozás CepiéKa igazságyügyminiszter elvtársunknak meghatározása: „A jog nem más, mint az uralmon lévő osz­tálynak' kívánság? és akarata". Mit jelent ez? Nem mást, mint hogy a KSC vezette munkásosztály van egyedül hivatva veeztni, irányítani a jövő társadalmi rendszer kialakítását, atmetet a kapitalista társadalmi rend­szerből a szocialista társadalmi rend­szerbe, alátámasztani törekvésünket az ötéves terv sikeres megvalósítására stb. Az egyes hozzászólások és referá­tumok túlnyomó többsége ezt az alapgondolatot támasztotta alá, vilá­gította meg különböző oldalról és hozta praKÍikus kapcsolatba a IX. pártkongresszus irányvonalával. Megfigyeltem, hogy jogászaink tud­ják, hogy a népi demokratikus társa­dalmi berendezkedés, mint átmeneti forma, egy haladó és igazságosabb, magasabb társadalmi rendszert teste­sít meg, a széles néptömegek igazsá­gát. Jogászainknak nyílt hitvallása és állásfoglalása e tény mellett azt bizonyítja, hogy íntellektueljeink elfo­gadták és szorosan fogják a munkás­ság nyújtotta kemény kezet és a munkáisosztály oldalára állva, együt­tesen harcolnak az új jogrend kiala­kításán, a szocializmus felépítésén, a magasabb életszínvonalért, a békéért, a nyugati háborús imperialisták által sugalmazott új tömeggyilkosság el­len. E hitvallást új jogi karunk veze­tője frappánsan jeilemezete azon mon­dáséval, hogy az imperialisták, az atombombával fenyegetődző háborús uszítók atomfegyverével szemben ha­tásosabb fegyvert alkalmazunk: a nemzetközi proletárszolidarítást. A már jórészben elkészült új jogsza­bályzat, a polgári és büntető tör­vénykönyv, mely nem paragarfus­labirintust fog jelenteni, hanem min­denki által megérthető és világos ki­magyarázása lesz az új demoKratikus társadalom jogi alapjainak és a még eddig mutatkozó hiányosságait is meg fogja szüntetni f mai igazságszolgál­tatásnak. Nemcsak nélkülözhetetlen segítség, hanem hathatós fegyver lesz a békéért és a szocializmusért vívott harcban és jó eszköz és szer­szám is a jövő társadalom építésé­ben. A jövő feladata, melyet a kongresz­szus kijelölt, munkásjogászok kineve. lése. A jogászok átnevelése kell, hogy megszüntesse a néhol mutatKozó elégtelenséget, mely egyes jogászain­kat arra indítja, hogy jogi diplomá­juk birtokában magukat felsőbbrendíí­eknek tekintsék. Szövetségben és tel­jesen egybeforrva a munkásosztály­ba!, együttesen kell megvívniok az áldozatos harcukat a békéért és a szocializmus maradéktalan végső győ­zelméért. — Dr. Vacek polgármester Szlovákia építő törekvéseiről. A prágai központi Nemzeti Bizott­ság 20"ik rendes ülésén dr. Vacek polgármester beszámolt a vasár­napi duklai ünnepségek alkal­mából Szlovákiában tett utazásá­ról. Mindenütt meggőződhe­tett a szlovák nép hatalmas mun­kateljesítményéről. Szlovákia te­rületén inindenütt új épületeket emelnek, utakat építenek, új közlekedési vonalakat teremte­nek és teljesítik az ötéves tervet. Dr. Vacek polgármester örömét fejezte kí a testvéri szlovák nép építési törekvésein és a további munkához sok sikert kivánt. — A Szovjetbarátok Szövetségé­nek tőbb mint félmillió új tagja van. Az eddigi becsléseK szerint október 4-ig a csehszlovák Szovjet barátok Szövetségébe 412 ezer új tag lépett be. A napokban a szövetség kerületi gyűlést tart, melynek keretében a cseh­szlovák Szovjet barátok Szövetségé­nek új fiókjait szervezik meg, előké­szítő bizottságokat alakítanak és min­denütt, ahol mép nem volnának helyi csoportok, azok megteremtésén fára doznak. Ezenkívül azon lesznek, hogy az orosznyelvi tanfolyamokat széles körben terjesszék. — A žilinai Nemzeti Bizottság ok- I tóber 4-én ülést tartott A. Poláška • vezetésével, hogy megvitassák a ke­rület élelmezési helyzetét. A tanács ülésén a vásárló szervezetek vezetői is résztvettek, aKÍk informálták a INV-t az elosztási helyzetről, a hús, fej, tojás, burgonya és gabona beszol­gáltatásáról. Beszámolójukban a kö­vetKező eredményeket tüntették fel: a hús dolgában 3 százalék marhahúst és 342 százalék sertéshúst szolgáltat­tak be. Az egész évi előírt kontin­genst erre a r évre csak 57 százalék­ban teljesítették. A tejbeszolgáltatás a napokban elérte az 50 százalékot. A beszolgáltatást akadályozták az őszi munkálatok és a burgonyakapálás. A burgonyabeszolgáltatás kielégítő. — New Yorkban növekszik a munkanélküliség. A szociális kérdések biztosának, Hilliardnak közlése szerint a segélyért fo­lyamodók száma ez évben 42 szá­zalékkal magasabb volt mint a múlt évben. — „Mitsubisi" nevű japáni üzem a japáni nehézipar legna­gyobb üzemei közé tartozott és igen fontos feladatot töltött be az elmúlt háborúban a japáni imperializmus fejlődésében. Ezt a nehézipari üzemet most ameri­kai segítséggel újjáépítették. — Szovjetküldöttség a kínai békekongresszuson. A z új Kína hírszolgálati ügynökségének je­lentése szerint a béke védőinek Pekingben tartandó ünnepségé­re, melyet október 2 án a nem­zetközi békenap alkalmából ren­deznek, szovjetküldöttség is ér­kezett. A csoportot, melynek 43 tagja van, Alexander Fadejev író vezeti. — Pék fT*~'yam Zvolenben. Október 1-én az állam egész te­rületén a pékek egységes kenye­ret sütnek, melyet a fogva "-"ók jegy nélkül vásárolhatnak. Ugyanakkor az élelmezési Meg­bízotti Hivatal védnöksége alatt szakemberek vezetésével szep­tember 28-án kenyérsütési tan­folyam kezdett Zvolenban. A tanfolyamra a banskábystricai kerületből a pékek igen nagy számban jelentkeztek. — Romániában az iskolaév kezdetével naponta 200.000 isko­könyvet nyomnak ki. AZ ARADI TIZENHÁROMRA emlékezve, valamikor azt hittük, hogy nincs a miénknél népesebb, teljesebb Golgota: kilenc akasztó­fa egymás mellett és egysorban térdeplő négy élő golyófogó. Hogy elemésztette az idő ezt a számot: gondolj korod kollektív népirtá' saira, a milliós tömeg gyilkossá­gokra, az osviečini és mauthause­ni példákra, a büntetőszázadok aknamezőire. Az újság mégcsak nemrég adott hírt arról, hogy Tá­volkeleten a gyarmati imperializ­mus egyszerre hatvan diákot adott át a hóhérnak. Micsoda számok, mennyi ismeretlen áldozat! De száz év előtt az aradi kivégzés a század legnagyobb statáriumát je­lentette. Az aradi vesztőhelytől az Atlanti és Csendes óceánig terjed­tek lázító, szemtépő hullámai. És amikor Haynau, a hóhér, inkog­nitóban Angliába utazott, egy sör­gyár munkásai felismerték és meg akarták lincselni. Aradon nem ti­zenhárom ember került akasztó­fára és golyók elé, de egy foga­lom példamutató élet-halálvalósá­ga. a tizenhárom aradi vértanú halhatatlan sűrítése egy eszmének vissza és előre. Örök hordozói ők a Haynau által bűnné avatott leg­nehezebb erénynek, melynek ne­ve szabadság és amely jelben 1848 —49-ben egy nemzet magára is­meri és összetalálkozott. A hatal­mi elnyomás ellen, az európai ma­radiság reakciója ellen küzdött és élt haláláig a tizenhárom aradi vértanú. Világros, hogy a hivata­los Magyarország, melynek feje 1916-ig ugyanaz a Ferencz József volt és maradt, aki e halálos ítéle­teket szentesítette, enyhén szólva legalább is furcsán érezhette ma­gát minden október 6-i évfordu­lón. Az összeférhetetlenség kétség­telen. Habsburgokkal egyjelenté­sű úrinemzet Aradon sose talál­kozhatott a tényleges nemzettel, az örök szabadság-hordozóval. 1890-ben leleplezték az aradi vér­tanuk szobrát. Baráth Ferenc a Vasárnapi Újságban dokumentál­ta e nemzeti kettéhasadást: „Azt észre se vettük, hogy a ka­tonai egyenruhák (a jelenéi) oly teljesen hiányoznak, azt is kicsibe vettük, hogy a hivatalos Magyar­ország egészen távol volt... de hogy a nmnzet igazi képviseleté­nek, a törvényhozás két házának ünnepélyes küldöttsége el nem jött, ha nem is térdét meghajtani az aradi Szabadság tér láthatat­lan szellemei előtt (bár az se lett volna szégyen), de legalább sze­meit felemelni a koszorút tartó alakig, vagy azon is túl, a fényes égboltra, a népek Istene felé, kér­ni valamit, hogy tovább vezesse őket munkájukban: ez fájt egy kissé és talán szégyeltük is." E kettéhasadt nemzet: örök ma­gyar szégyen. Az aradi vértamik és Kossuth Lajos hivatalosan nem léteztek, de annál inkább éltek a nép emlékező szívében. Száz év távlatából eltűnnek a Haynauk, a Metternichek és Ferencz Józsefek, ami marad, az az aradi vértanuk örök realitása: a szabadság-áldo­zat hősiessége. F. Z. — A duklai harcok ötödik év­fordulójának megünneplése Bra" tislavában. Bratislava helyőrségi parancsnoksága és a. bratislavai művelődési bizottság a duklai harcok ötödik évfordulójának al­kalmából október 6"án ünnepsé" get rendez a következő program­mal: 17 órakor a Slavinon a nemzeti himnusz elhangzása után Karol Šmidke, az SNR ve­zetője és Viliam Ježo, a duklai harcok résztvevője, beszél. A program további részét a bra­tislavai munkásénekkaí- tölti kl. Az ünnepség befejezésül Karol Šmidke az SNR vezetője ünne­pélyesen elhelyezi a duklai har­cok színteréről hozott földet. Es­te 8 órakor a belügyminiszté­rium koncerttermében a szlovák rádió zenekara szimfonikus kon­certet ad. Ünnepi beszédet itt dr. Pavlik, tájékoztatásügyi meg­bízott mond. — Állandó kerületi politikai iskola Prešovban. Kedden, októ­ber 4"én nyitották meg Prešovon az állandó kerületi politikai is­kolát. A megynitáson Kapíšovsky képviselő, Miča a JNV vezetője beszélt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom