Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-27 / 142. szám, kedd

\ UJSZ0 1949 szeptemfter 71 Petőfi és a szlovákiai magyarság Menjetek el Petőfihez! 1949: Petőfi éve. Ünnepségekben nem is volt hiány. De ünnepségek sohse adják, mondják a lényeget, ezeknél sokkal fontosabb a jubiláns hétköznapja: a folyamatosság, a hagyomány kimutatható folytonos­sága. Petőfi nem jubileumi téma, Petőfi: százéves állandóság. A ha­gyomány! érték jubileumok múltán és ünneplés nélkül állja a próbát: története van, fejezetekre osztható élete. Petőfi a szlovákiai magyarság életétől nem különíthető el, hagyo­mányi értéke dokumentálható való­ság: példa, támasz, segítség, dac és jelszó. Ezidén inkább csak ünnepel­tük, de máskor — azelőtt — éltünk is vele. Szlovákia a magyar hagyomány gazdag lelőhelye. Nézd a bölcsőhe­lyeket és a sírokat: Pázmány és Rá­kóczi, Balassa Bálint és Madách, Gvadányi és Tompa, Jókai és Re­viczky, Berzeviczy Gergely és Fáy András, Greguss Ágost és Mikszáth Kálmán, Fadrusz és Szlnvey-Merse. A 49-es vértanuk közül: Aulich Já­nos, az aradi, Batthányl, a pesti ál­dozat. Báró Jeszenák Jánost és Med­nyánszky Lászlót itt érte el Haynau szadizmusa. Lapozd fel a szellemtör­ténetet: Kazinczy, Bacsányl nélkül nincs magyar irodalom és a Kassán „napszámoskodó" Dériné Széppataki Róza nélkül nincs magyar színészet. A pozsonyi diétát se felejtsd el, a haladó magyar történelem itt kez­dődik: Széchenyi, Kossuth, Kölcsey, Wesselényi! Csoda, ha Petőfi döntő élménye Pozsony maradt? Petőfi szerves alapon lett a szlo­vákiai magyar hagyomány egyik fontos tétele: a találkozás, az egy­másterősités nem maradhatott el. A találkozás lassan hűséggé melege­dett, elválhatatlansággá, egymásra­utaltsággá. Eltünk minden fontos ál­lomásán feltűnik Petőfi alakja, szót kér költészete: a példa, támasz, se­gítség és dac élö örökséggé lénye­nül a nem éppen méltatlan utódok kezében. A meditáció csendjétől par­lamenti viharokig terjed a skála. Az ifjúságé a döntő szó természet­szerűen: Petőfi az ifjúság elorozha­tatlan tartozéka. Petőfi és az Ifjú­ság együtt egyszerre kerülnek vi­ták tüzébe, rágalmak fertőjébe. Az ellentámadás hatósági tilalmakat szül, házkutatást és — börtönt. Pe­tőfi szlovákiai élete, régit bomlasz­tó szabadság-melege így válik cá­folhatatlan történelemmé újra és új­ra. Petőfi a vádlottak padján: ki meri mondani, hogy Petőfi meghalt? Élete az eszmélés és eszmélteié* It­teni földjén élő, védő, vádló folya­matosság. 1923-ban ünnepeltük a születési centenáriumot. Egyre-másra jelen­tek meg az újságok hasábjain az ünnepi dolgozatok száraz adalékai es a vezércikkek puffadt frázisai. Mindössze két cikket őriztem meg ez időből, nem véletlen, hogy mind­kettő a haladószellemű magyarság akkori legnívósabb napilapjában, a „Kassal Napló"-ban jelent meg. Ér­demes belőlük ma is idézni. Az egyik cikk. Fanyar koraérett cinizmusán át is melegítőn süt át a zseni éltető embersége, Petőfi szelleme: „Petőfi rendkívüli alkotó volt, zse­ni, tehát valaki, aki az Ideát akarja kikényszeríteni az emberből, ami minden időben nehéz emberi feladat volt. Ezt úgy értem, hogy a zseni teljesítménye csak másodrendűen fontos, az univerzális a zseniben: ideális viszonya az élethez. Ha ezt akarja, mindig és csak ezt akarja, akkor, csak akkor kristálypontja ő az életnek... Az eszmében az állan­dó az, hogy univerzális, tehát ha Petőfi a szabadság (mint idea) köl­tője volt, akkor, engedelmet, semmi­esetre sem a mi szeretett magyar véreink szabadságának költője volt csak, hanem a zanzlbári pápuák sza­badságának költője is volt, éppen mert zseni volt, mert a szabadság volt az Idea teljesítményében. Ezt nem árt megjegyezn.l mert mi magyarok tüzes fantáziájú nép vagyunk és nagyon intiiitive szeret­jük magyarázni a világélet jelensé­geit. Igenis, Petőfi nemzeti költő volt, de mennyire! Igenis, masyar költő colt, a magyarságnak abban az áhitatos értelmében, ami a faji­ságot, i»e minden fajiságot, az em­beri éiet születéstől adott elsőrendű szép arcszínének érti... És amilyen elsőrendűen magyar volt Petőfi, olyan elsőrendűen ember is volt, egy­forma akarattal volt mindkettő és soha nem volt az embersége bőrére magyar... Ö volt % legriadozóbb, legnyugtalanabb, legemberibb költő Ady előtt. Sokat beszélnek most ró­la? Mennyit hallgatnak róla." Igen: ez, ennyi az igazi adekvát szlovákiai hang, a vox humana hangja. A mi parancsunk, tisztünk és küldetésünk a kezdet kezdetétől csak egy jelszó lehetett: „Sohse (Folytatás az 1. oldalról) Rajk, Brankov, Szőnyi, Szalay és Justus vétsége egyaránt vezető jel­legű. E vezető jeileg megállapítására a befolyásolt tényezők széles köre és jelentősége, az államrendet egymás­ra való tekintet nélkül is veszélyez­tető természete, valamint a vádlot­tak magas hivatala és személyi ha­tásköre szolgáltak. Nevezett vádlot­tak bűnösségét tehát a váddal egye­zően az 1946. évi 7. tc. értelmében is meg kellett állapítani. A főtárgyalás során kétségtelenül beigazolódott, hogy a kémtevékeny­ség is céltudatos szervezkedés rész­lete. Moics Milos meggyilkolásával Bran­kov a BTK 278. paragrafusába ütkö­ző gyilkosság bűntettében való bűn­segédként minősül. Brankov elősegí­tette tehát, mint bűnsegéd, Moics meggyilkolását anélkül, hogy a föl­bujtói minőség nála megállapítható volna, de a szándék előre megfon­toltsága nála is változatlanul fenn­áll. A vádlottak bűntettei súlyosbító körülmények A büntetés kiszabásánál a külön­! tanács Rajk, Brankov, Szőnyi és Justus terhére súlyosbító körül­ménynek értékelte kémtevékenysé­gük kiterjedt folytatólagosságát, cselekményeik tárgyi súlyát, amely­! lyel a magyar nép és a haladó em­beriség érdekeit és az emberi hala­' dást alapjaiban veszélyeztették. Rajk és Szőnyi cselekményeinek ezlrányú | rendkívüli tárgyi súlyát emeli az a ; körülmény Is, hogy a magyar nép ; érdekeit a leghűségesebben képvlse­| lő és azokat leghathatósabban bizto­sító kormányférfiak életére törtek. Súlyosbító körülmény továbbá a kil­! ]ön-külön Is halálbüntetés alá eső cselekmények halmazata. Rajk, Sző­• nyi, Szalay és Justus cselekményei­i nek tárgyi súlyát és alanyi bűnös­ségl fokát emeli az a körülmény is, hogy saját népük érdekei ellenére, amely őket bizalmába fogadta, széles hatáskörhöz juttatta, a nép bizalmá­val aljasan visszaélve, külföldi impe­rialista erőkkel szövetkeztek és a j dolgozó magyar népet eddigi ered­ményei rombadöntésével, a magyar nemzeti és állami fiiggetlensAtr meg­semmisítésével rabszolgaságba kí­vánták taszítani. Végül Rajk, Szalay és Justus ese­tében súlyosbító körülmény a bűn­halmazat és a meghatározott bűntet­tek folytatólagossága is Mindezen rendkívüli súlyosbító körülmények mellett a különtanács Rajk, Szőnyi és Szalay javára semmiféle enyhítő körülményt nem értékel. Nem érté­kelhette ténybeli beismerésüket és bűnösségük elismerését és megbáná­sukat sem. Ami a ténybeli beismerést illeti, a rendkívüli naevszámú adat mellett annak felderítő hatás nem tulajdonítható. Nem enyhítő körülmény az sem, hogy Rajk, Szőnyi és Szalay elhatá­rozását becstelen multjuknak a ju­goszláv kormány általi feltárásától való félelem befolyásolta. E befolyás hatását lerontja az a körülmény, hogy ilyen becstelen mult után annak el­hallgatásával a forradalmi munkás­mozgalomban vezető szerepet vállal­tak, amivel lehetőséget adtak arra, hogy a magyar nép ellenségei őket a nép érdeke el'.en felhasználják. Brankovnál enyhítő körülmény az, hogy tőle mint idegen állampolgár­tól, a magyar nép érdekeinek tiszte­letbentartása kisebb mértékben volt megkövetelhető. Saját népe érdekei­nek elárulása miatti felelősségrevo­nása saját népére tartozik. Ehhez képest javára enyhítő körülménynek kellett tekinteni akarati elhatározá­sának kormánya által való erös indo­koltságát is. Justus Pálnál enyhítő körülményül szolgál az, hogy a kiszolgáltatott ada­tok kisjelentőségűek, az általa veze­tett szervezkedés pedig el volt szige­telve Rajkétól és veszélyessége is kisebbfokú volt. Mindezeknél fogva a különtanács­nak Rajkkal, Szőnyi vei és Szalay val szemben kiszabott halálbüntetést il­letőleg a legkisebb kétsége sem le­hetett. Brankovvai és Justussal szem­ben indokoltnak látta a BTK 91. sza­kaszának alkalmazását és az élet­fogytiglani fegyházbüntetés kiszabá­sát. Ognyenovics Milánnál enyhítő kö­rülmény, hogy a vádlott akaratelha­tározása erősen befolyásolva volt és a kiszolgáltatott adatok kisebbjelen­tőségűek voltak. Az ítélet összhangban áll a magyar nép egészséges jogérzékével Rámutat végül a különtanács ar­ra, hogy a kiszabott büntetések nemcsak a bűnösségi körülmények jogi érté­kelésének felelnek meg, hanem összhangban állnak a magyar nép egészséges jogérzékével is. A dol­gozó nép, a szocializmus útján ha­ladó magyar népi demokrácia el­lenségeinek teljes ártalmatlanná té­telét, saját építő munkájának, az ország békéjének védelmét köve­teli az idegen imperialista zsold­ban álló kémekkel szemben. A Népbíróság hivatása a nép érdekei­nek, a népköztársaságnak védel­me. A különtanács ítéletét abban , a biztos tudatban hozta meg, hogy feladatát, a nép érdekeinek szol­gálatát és védelmét teljesítette. Elnök: Kíván-e az ügyész úr jogor­voslattal élni? Alapi népügyész: Semmiségi pa­naszt jelentek be Rajk László eseté­ben a vádtól eltérő minősítés miatt. Brankov Lázár esetében a vádtól el­térő minősítés miatt és a halálbün­tetés kiszabása végett, Szalay And­rás esetében a vádtól eltérő minősí­tés miatt és a kiszabott szabadság­vesztés súlyosbítása végett, Justus Pál esetében a BTK 91. szakaszá­nak alkalmazása miatt és halálbün­tetés kiszabása végett. Az ítéletnek a hatáskör hiányát megállapító rendelkezését Pálffy és Korondy vádlottakkal szemben és ügyük áttételét ez alapon a katonai bírósághoz tudomásul veszem. A vádlottak védői szintén semmi­ségi panaszokat jelentenek be a Nép­bíróság ítélete ellen. Mindnyájan ké­rik a perrendtartás értelmében az ítéletnek írásbeli kikézbesítését és azt, hogy semmiségi panaszuk indo­kolását nyolc napon belül adhassák be. Ezután az elnök a népügyésztől indítványt kért a vádlottak letartóz­tatva tartásának dolgában az ítélet jogerőre emelkedéséig. A Népügyész indítványozza mind a nyolc vádlottnak előzetes letartóz­tatásban tartását,, illetőleg Pálffy és Korondy őrizetben való átkísérését az illetékes katonai bírósághoz. Ezt a Népbíróság különtanácsa azonnal elrendeli. Dr. G. Husák, a Megbízottak Testülete elnökének beszéde a kcsicei békemanifesztáción Mint KoSicérő! jelentik, a szeptem­ber 25-én tartott békemanifesztáción dr G. Husák, a Megbízottak Testü­letének elnöke is résztvett és a kö­vetkező beszédet mondotta; — A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség és a Megbízottak Testüle­tének nevében üdvözlöm a békema­nifesztációt és résztvevőit. Miért gyűlt ma egybe Csehszlovákia lakos­sága, hogy hitet tegyen békés törek­vései mellett és megerősítse a Szov­jetúnióval való barátságát? Azért, mert egyre inkább belátja, hogy ál­lami életünk, szabadságunk, békés munkánk és jobb jövőnk elválaszt­hatatlanul összefüggnek a Szóvjet­únióval, a béke leghatalmasabb pil­lérével. Minél jobban megismertjük a Szovjetuniót és dolgozó népét, minél jobban követjük példáját, annál tö­kéletesebbek törvényeink, annál könnyebben elérjük végcélunkat, a szocializmust. Népünk egyre inkább kifejezésre juttatja készségét a Szov­jetúnióval való együttműködésre. Még csak a minap emlékeztünk meg a Szlovák Nemzeti Felkelés ötö­dik évfordulójáról. E felkelésben ugyancsak nagy érdeme van a Szov­jetúniónak, melynek közeledése és támogatása tett e lehetővé a felkelés megindítását. Városaink és falvaink nem felejtették el ezt a felszabadítást a náci kizsákmányolás alól és ez hű­séget kíván felszabadítóink iránt. Ez a felszabadítás megerősítette a csehszlovák és a szovjet nép régi, ha­gyományos rokonszenvét. A felsza­badulás után ugyancsak a szovjet példát követve kezdtük meg lerom­bolt hazánk újjáépítési munkálatait. Szovjet minta szerint mi is a béke­táborhoz csatlakoztunk. Ezt a példát követi ma Vietnam, Kína, Görög­ország és sok más állam népe. Azért a szabadságért harcolnak, amely ne­künk már birtokunk. Az utolsó év sok tanulságot nyúj­tott számunkra abban is, hogy mit jelent a Szovjetúnióval és^a béketá­borral való szakítás. Jugoszlávia pél­dájából világosan látjuk, hogy hova vezet az árulók politikája. Jugoszlá­via egyre inkább az imperialisták gyarmatává válik. Sok mindenről beszél a Rajkper is, amely ismertté teszi, hogy mik a reakció törekvései. Ez is' bizonyítja, hogy az imperia­listák ádáz kémjel nem alusznak s minden téren igyekezenk megvalósí­tani társadalomromboló céljaikat. A dolgozók azonban döntő csapást mér­nek rájuk. A második világháború befeijezése után a kapitalista világ abban bí­zott, hogy a Szovjetúnió befolyása a világpolitikában és békés törekvé­sei meghiúsulnak. Az eredmény azon­ban ellenkező. A békefronthoz, me­lyet a Szovjetúnió vezet, egyre több állam csatlakozik s hatalmuk ma már jóval nagyobb, mint a háborús bujtogatóké. A világ minden népe szovjet baráti szövetséget alapít, hogy kifejezésre juttassa a Szovjet­únió iránti rokonszenvét Kelet-Szlo­vákia, Kosice vidéke, mely közvetlen a Szovjetúnióval határos, abban a kithüntetésben részesült, hogy meg­erősítheti a két nép közötti baráti vi­kitüntetésben részesült, hogy meg­szilárdításához. Ujabb két fontos tengeri támaszpontot fogfal el a kínai néphadsereg Pin-Tang-sziget felszabadítása után a kínai néphadsereg elfoglalta Tian és Nanjih-szigeteket is. Az elfoglalt szigetek fontos támaszpontok Tai­vannal szemben. Kansu tartományban a néphadse­reg felszabadította Wuwej fontos közlekedési gócpontot a Tibetbe ve­zető útvonalon. Itt több, mint ezer, Amoytól északra újabb kilencszáz Kuomintang-katona átpártolt a nép" hadsereghez. légy emberséged bőrére magyar!" Jómagam húsz év múlva tudatosan nyugtázhattam e tényt, mint törté­nelmet: „Csak az volt és lehetett a szemünkben magyar, ami embersé­ges volt és nem megfordítva." Vi­lágos, hogy hagyamányalnk kapcso­lópontja csak az emberség lehetett és ez emberség egyik élesztője Pe­tőfi volt. „Menjetek el Petőfihez!" Barta Lajos a kiskőrösi bölesőhelyet varázsolta közénk útinditónak: „Az egyszerű kiskőrösi szobába zárt Isten-titka közelében: fölfakad bennetek a forrás. És akkor látni fogjátok... hogy fikciókon pusz­tultok el! TI köriilszabjátok magatokat nem­zetekre és a „nemzeti" jegyben za­rándokoltok hozzá, aki egy szlovák cselédlány, egy szerb székálló le­gény fia és magyar volt. TI, a forradalmak féltől, a be­ldegzettségek bénái, az óvatosság kalmárat, elzarándokoltok hozzá, aki a forradalom volt. Ti, akik osztályokra tagozzátok magatokat, féltitek és megvetitek a proletariátust, az ő költőjéhez is jöt­tök el. TI kiszakítjátok magatokat az Em­beriség egyetlen testéből, megátkoz­tátok a nemzetfölötti egyetemes nagy testvériséget és: — odaakaszt­játok piros-fehér-zöld koszorúitokat a szocialisták piros szalagjai mellé a szülőszoba falain. n országaltokat fölfelé fordított szuronyokkal ültetitek körül és aki­hez országotok minden pontjáról fö­detlen fővel zarándokoltok el, * Földre jöttének százados fordulóján fölzendül közeli és távoli országok­ban mindenféle más ajkakról és min­denféle más lelkekből. Mit jelentenek hát fikcióitok? Isten-titokban feloldódtak e szobá­ban fogalmaitok börtönei! Itt ter­jeszkedik az isten-titok az üresség­ben és a némaságban: mint végte­len egyszerűség!... Rémüljetek meg a csodák láttán! Rémüljetek meg magatoktól! Boruljatok le és valósuljatok át tiszta emberi valóságokká! Mert ha akarni tudnátok mégegyszer ember­ré lenni, mikor, ha nem most, hoi, ha nem Itt?" * Menjetek el Petőfihez! A szlová­kiai magyarság itt és így, ezen az úton indult meg Petőfi felé. FÁBRY ZOLTÁN SZflKSZFRVEZETI HÍRADÓ A lufeneii üzemek kötele­zettségvállalása a II. Össz­szakszervezeti kongresszus tiszteletére Vasárnap Luíeneeen U Járási szakszervezeti gyűlést tartottak, me­lyen az üzemek kiküldöttei hitet tet­tek amellett, mint ahogy a határo­zatukban is kifejezésre juttatták, hogy munkásságuk irányadója Kle­ment Gottwald tíz pontjának teljesí­tése. A szakszervezetek alapos át­szervezésével, üj káderek kinevelésé­vel és tervszerű munkával kívánják az összes nehézségeket leküzdeni és az összes dolgozók munkásságává] az ötéves terv első évét a II. összszak­szervezeti kongresszusig, magát az ötéves tervet pedig négy év alatt tel­jesíteni. A szocialista munkaverse­nyek teljes kibontakozásával ezeket a nagy és fontos feladatokat dolgo­zóink el is végzik a kitűzött Időben, mert mindnyájan magukévá tették Zápotocky miniszterelnök szavait: Minden munkás az üzemében — és minden alkalmazott a maga munka­helyén jó gazda. A járási konferencia legfonto­sabb és leghatásosabb része az volt, amikor az üzemi kiküldöttek a II. összszakszervezeti kongresszus tisz­teletére vállalt kötelezettségeiket olvasták feL A Kovosmalt fifakovoi üzemében a szakszervezeti kongresszusig újabb 200 dolgozó kapcsolódik bele a szo­cialista munkaversenybe, a termelés gazdaságosabbá tételére pedig az üzem 20 újítójának korszerű módo­sításával 300.000 koronát takaríta­nak meg. A munkacsoportok kötele­zettségei közül megemlíthetjük, hogy a kongresszusig újabb 20 munkacso­portot létesítenek, a műhelyekben pedig 30 százalékkal csökkentik a hulladékot, ami 200 000 korona meg­takarítást jelent. Az egész üzem kö­telezettsége, hogy az alkalmazottak kisebb létszáma mellett az ezévi ter­vet december l-ig 100 százalékban teljesíti, az üzem előírt jövedelmét pedig 5 százalékkal növeli. A mun­katervek szakszerű szétírásával, a munkahelyek alapos átvizsgálásával és a nehéz gépipar részére (20 sze­mély) szakemberek táborozásával si­kerül is majd e gondos, tervszerű munka bevezetésével az ötéves ter­vet sikeresen telj esi teniök. Az üzemi építkezéseknél a dolgozók önkéntes brigádokban 6000 órát dolgoznak le, ami értékben 90.000 koronát tesz ki. Az állami erdők divini igazgatósá­gának dolgozói az 1949-re előírt rész­letfeladatokat november végéig telje­sítik. Havonta a dolgozók részvéte­lével megbeszéléseket tartanak, me­lyen közösen tárgyalják meg a szük­séges intézkedéseket tervük teljesí­tése érdekében. A drevoindustria fitakovoi üzem* az ezévi tervet november 31-ig telje­síti. Az összszakszervezeti kongresz­szus tiszteletére szánt ajándékul pe­dig az üzem az utolsó két hónap termelésének értékét ajánlotta fel. A dolgozók ajándékként az export­áruk gyártásánál 1000 órát dolgoztak | le. Fokozzák a munka termelékeny­ségét, anélkül, hogy az alkalmazot­tak számát növelnék, a munkától való távolmaradást pedig a mini­mumra csökkentik. — Az alulírott üzerri szervezetek — írják a nyiiatkozatikb.m —, ki­jelentjük, hogy a fent kötelezettsé­gek vállalására azért nataroztuk el magunkat, mert mindent, amit csi­nálunk, magunknak és a dolgozó né­pünk boldogulásának érdekében tesz- < szűk, annál is inkább, mert mun­kánkkal meg akarjuk erősíteni a ha­ladó emberiség békeerőit. Békét, aka­runk s ennek győzelméért semmi sem nehéz nekünk. Dolgozóink nagy munkakedve, kö­telezettségvállalása és példás politi­kai határozottsága a legjobb bizonyí­téka annak, hogy a népi demokrá­ciánk valóban helyes úton halad a szocializmus felé. Filip György, a hiíeneci Járási szakszervezet újonnan megválasztott elnöke ki is jelentette valamennyi dolgozó nevében, hogy forradalmi vívmányainkat, melyeket a dolgozók szereztek meb, meg is fogják védeni. Ezen a konferencián nem hangzot­tak el üres szavak, mint a múltban, hanem a nemzetgazdaságunkat mé­lyen érintő kérdéseket tárgyaltak meg, melyek szebb jövőnk kiépítésé­nek alapjait képezik. A járási szakszervezet új vezetősé­gébe Gonda Ferencet, Igner Jolánt alelnökké, Nóta Györgyöt titkárrá, Kugyela Gyulát szervezési titkárrá, Jankovics Andrást gazdasági előadó­vá, Kivó Bélát pedig főoktatóvá vá­lasztották be. Az üzemi kötelezettségvállalások közlését a holnapi számunkban foly­tatni fogjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom