Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-11 / 9. szám
Középiskolák 1997. január 11., szombat Látható és láthatatlan jelek A megye legfiatalabb oktatási intézményeinek egyike Nyíregyházán a Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményei Szakmunkásképző Iskolája, amely 1992-ben kapott működési engedélyt. Fenntartója, a Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Egyesülete megbízásából a Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményei, az ezernyi tevékenységet folytató vállalat modulrendszerébe jól illeszthető elemként ágyazódott be a szakmunkásképzés gondolata. A tanulók valamennyien valamilyen formában sérültek: kinél látható, kinél láthatatlan jelekkel. E Jelekre” épülve született meg az intézmény, amely másként nevel, másként szól ugyanazon szavakkal, csak türelmesebbnek, figyelmesebbnek, gondosko- dóbbnak kell lenniük a nevelőknek. A sérült gyerekekből két osztálynyian kezdték meg négy évvel ezelőtt a felkészülést az intézményben, nőiruha-készítő és bőrdíszműves szakmákban. E szakmák köré mára újabb hárommal gyarapodott, cipész, könyvkötő és síknyomó gépész végzettséget is lehet szerezni az iskolában. A Start Szakmunkásképző Iskola a megye egész területéről elsősorban azon általános iskolát végzett tanulók jelentkezését várja, akik a megjelölt szakmákra orvosilag alkalmasak, de valamilyen egészségkárosodásban (mozgásszervi, belgyógyászati, érzékszervi stb.) szenvednek. A nőiruha-készítő osztályban négyéves kísérleti képzés folyik, idegen nyelvet és számítástechnikát is tanulnak a diákok. Az első két évben elsősorban a közismereti tárgyakra fordítanak figyelmet, majd a második két év a szakmai elmélet és gyakorlat időszaka. Kollégiumi elhelyezésre korlátozott számban, egyéni elbírálás alapján a Start Oktatási Központja lehetőséget nyújt, sőt, a kollégisták álmát állandó orvosi felügyelet vigyázza! A mozgáskorlátozottak mellett sok az olyan egészségkárosodott fiatal, akin nem látszanak a betegség jelei, előfordult, hogy éppen a munkaegészségügyi vizsgálaton szereztek tudomást egészségkárosodásukról a gyerekek, illetve szüleik. Tanulók mondták... Kovács Brigitta, 3/A — Nagyhalászról jöttem, s itt a kollégiumban lakom. Tetszik, hogy kevesen vagyunk, mindenki ismer mindenkit, éppen emiatt családiasabb a légkör. Az is összetart bennünket, hogy valamennyien sérültek vagyunk, én például gerincbántalmakkal bajlódom. A tanárok igazán rendesek, s a szakmát is kiválóan értik. Néhányan most készülünk az országos tanulmányi versenyre, ennek megfelelően izgulok is. Nőiruha-készítő végzettséget szerzek hamarosan, de szeretnék utána leérettségizni, aztán a többit majd meglátjuk... Akai Zsolt, 3/B — Nyíregyházi vagyok, nevem, mint a magnóé, de mégsem az elektronikát választottam, hanem a bőrdíszművesség mellett döntöttem. Sajnos ortopéd cipőt kell hordanom, emiatt több szakmáról eleve le kellett mondani, de a bőrdíszművességet igazán megszerettem. A közösség jó, s a távlati terveim között nekem is be van ütemezve az érettségi. Kovács Attila, 2/C — Tar- páról érkeztem, ismerőstől hallottunk a lehetőségről. Nekem a szememmel van gond, a választott szakmám pedig a cipész. Tetszik, hogy csak kézzel dolgozunk, itt megtanulhatjuk a mesterséget. Én cipészként szeretnék dolgozni! Tóth Tímea Linda, 9/B — Nyíregyházi vagyok, és a régi osztályelnevezés szerint elsős, a könyvkötészettel ismerkedem, s nagyon megszerettem. A Start Nyírségi Nyomdába járunk gyakorlatra, nekem varázst jelent, amikor bekötünk egy könyvet, vagy egy ív papírlemezből pillanatok alatt doboz készül. Gyengén látó vagyok, ezért a komoly tanú-, lásról le kellett mondjak, de a gimit azért nem adom fel... és a szakmát sem! A patinás gimnázium Ki ne szeretne eidicsekedni: annak az iskolának a tanulója, amelyben például Farkas Bertalan, minden magyarok első űrhajósa és Bercije dobált papírrepülőt a lányoknak, vagy ahol „az év tíz kiemelkedő fiatalja” egyike, a világbajnok környezetvédő Bíró György ügyeit hetesként a rendre, avagy Bódi László (Cipő) és Nagy László dobos koptatta a padokat és hesegetett az iskola udvarán egy verebet a majdani Republic-számmal: — Szállj el kismadár! De sorolhatnánk tovább, mennyi hírességet ismert és elismert embert adott a tavaly 85. évét ünneplő gimnázium. naszkodott az iskola iránti érdeklődésről. Hagyomány, hogy előzetes felvételi vizsgát, s ehhez felkészítést is tartanak a speciális (nyelvi, test- nevelési, matematikai és művészeti) osztályokba jelentkezőknek. Az előzetes felvételi eljárásban az általános tantervű osztályokba jelentkező tanulók is részt vehetAz öreg alma materről méltóan emlékeztek meg az egykori és a mai diákok, a tisztelgő rendezvénysorozat szinte egész éven át tartott. A jeles évfordulón megalapították a Bessenyei Akadémiát. A szervezetnek azok a volt bessenyeis diákok a tagjai, akik itt érettségiztek és munkájukkal valamely területen (tudomány, művészet, gazdaság) országos szinten is kiemelkedőt alkottak. Persze, nemcsak ünnepeltek, de keményen dolgoztak is a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium tanárai és diákjai, tovább öregbítve az iskola jó hírét. Mindez a felsőoktatási intézmények felvételeinél is igaz, a bessenyeis diák bizonyos fajta garanciát jelent az egyetemeken, főiskolákon. A gimnázium hét osztályt indít: 2 általános tantervűt, 1 test- nevelésit,! speciális matematikait, 2 speciális nyelvi osztályt (az egyik osztály fele angolt, a másik fele franciát; a másik osztály fele angolt, fele németet tanul) és 1 speciális művészeti jellegű osztályt. Ez utóbbi osztály fele speciális ének-zene, a másik fele speciális rajz csoport. Bíró Gábor igazgató nem panek. A felvétel alapja az általános tanulmányi eredmény. A felvételi vizsga eredményessége érdekében az intézmény előkészítő foglalkozásokat szervez magyar nyelv, matematika, ének, rajz és testnevelés tárgyakból. Az általános felvételi eljárás keretében a felvételi vizsga 1997. február 22-én, délelőtt 9 órától lesz. A sikeresen szereplők a tanév végén, június 24- én 9 órától iratkozhatnak be a Bessenyei György Gimnázium legfiatalabb diákjaiként. Öregdiákok Boda István Hajdú-Bihari Napló főszerkesztő; Tarsoly Zoltán egyetemi docens, KLTE; dr. Dudás Illés egyetemi tanár, Miskolc; Vitéz Ferenc Hajdú-Bihari Napló szerkesztő; dr. Balogh Árpád főigazgatóhelyettes, Nyíregyházi TK; Farkas Bertalan űrhajós, katonai attasé; Kálid Artúr színész, Madách Kamara; Turtóczky Sándor válogatott labdarúgó; Dajka László válogatott labdarúgó; Bodnár István Kelet-Ma- gyarország szerkesztő; Novák Gábor Köznevelés szerkesztő; dr. Rubóczki Kálmán egyetemi docens KLTE; dr. Kriveczky Béla főiskolai tanár, docens Nyíregyházi TK; dr. Túry Ferenc pszichiáter főorvos, Miskolc; dr. ifj. Béres József Béres Rt. elnök; Boross Tibor matematikus, USA; dr. Gabora Péter egyiptológus ELTE; H. Németh Katalin grafikusművész; Zsoldos Barna újságíró, Tárká- nyi Ferenc programtervező matematikus; dr. Juhász János agysebész professzor, USA; Petrosevics Béla egyetemi tanár, Gödöllő; Kelemen István filozófus, KLTE; Gyimesi Kálmán operaénekes, Nemzeti Színház Szeged; Doboz Katalin színművésznő, Szeged; dr. Nagy Mariann adjunktus, ÉLTÉ; Szilágyi Erzsébet operaénekes, Szeged; dr. Maticsák Sándor tanársegéd, KLTE; ifj. Bíró György világbajnok környezetvédő; Horváth Béla BVSC kapus; Széles Béla okleveles hibernetikai mérnök; dr. Kruppa József agármémök Kisvárda Kutatóintézet; Zakor Géza mérnök alezredes, HM; dr. Minya Károly adjunktus, Nyíregyházi TK; dr. Keresztes László egyetemi tanár, KLTE; dr. Nagy Márta Gabriella egyetemi tanár, KLTE; dr. Balogh Zsolt fővárosi bíróság; dr. Keresztes Púi Magyar— finn Baráti Társaság vezetője; Buczkó Imre festőművész, Ferihegy 2. főmérnöke; Homonna György festőművész, Orosz Géza Tamás Magyar humán ökológus; dr. Török Zoltán orvos, Magyarok Világszövetsége alelnöke; Kézy Béla Új Kelet főszerkesztő. Bíró Gábor igazgató, a Buczkplmre (Ferihegy 2. műszaki főmérnöke) áltai az intézménynek ajándékozott képpel. Buczkó Imre szintén bessenyeis diák volt, kiállítása a gimnázium dísztermében látható
