Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

utm.'L.’ú­Galambkiállítás A januári időben mégiscsak szívet melengető volt a V-38. sz. Nyíregyházi Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesületének kiállítása a megyeszékhelyen, a Jó­kai Mór Általános Iskola Bessenyei téri épületében. A szombat-vasárnap megrendezett kiállításon 36 tenyésztő 20 fajtaváltozatban közel 200 galambot és 5 fajta díszbaromfit állított ki. A turbékolástól han­gos teremben a nagyközönség elidőzhetett a keleti pergő, a kiskunfélegyházi keringő, a nagy karrier előtt álló karrier, a páváskodó páva, a királyi termetű king, a parókás és egyéb galambok kalickája előtt, de akár összehasonlító elemzésbe is foghatott a magyar begyes, az angol begyes és a fonákszárnyú begyes begyét, begyességét illetően. Az öt díszbaromfi öt díszkakasa alkalmanként azért megcsillogtatta ének­tudását, olykor túltettek a három tenor szerepkörén is. Letter György (Új Kelet) A galambok kiismerésében Czuprák Miklós, az egyesület titkára segített, noha a kalickák mindegyike el volt látva meg­felelő kis tájékoztató cédulá­val. Elmondta, hogy az egye­sület mintegy negyven évvel ezelőtt alakult, az elnevezésük jelzetében szereplő V-38 a vi­dék 38. egyesületét jelöli, a budapestiek B betűjével szem­ben. Arra, hogy a nyíregyházi­ak a régebbi egyesületek közé tartoznak, a 38-as szám utal, a legfiatalabbak ugyanis már 270 fölött tartanak a számozásban. A kiállítást három évi szünet után sikerült újból megrendez­ni, s ez a tagság egészének köszönhető: időt, pénzt, fárad­ságot nem kímélve munkál­kodtak a siker érdekében. A kiállítás egyben a tenyésztés mércéjeként is szolgált, de lehetőséget teremtett arra is, hogy Nyíregyháza és környé­ke galambászai, sőt a megye egészének tenyésztői ez alka­lomból találkozhassanak, szak­mai beszélgetéseket folytathas­sanak. Mindemellett verseny is volt ez, hiszen a kiállítást megelőző napon vizsgázott bírálókból álló bizottság értékelte, illetve választotta ki a fajták legszebb példányait, útmutatásul szol­gálva a további tenyésztéshez. A minősítéskor a teljesen hi­bátlan egyed kaphat 100 szá­zalékot, de miként emberben, úgy galambban sincs tökéletes —- tudtuk meg a titkártól. A hi­bapontok levonásra kerülnek, így a minősítés 94-ig kiváló. 93 és 86 között igen jó, 85 és 75 között jó, s 74 alatt meg­felelő, de e kategória kiállítá­son már aligha szerepel. Any- nyi hozzáértéssel és önbecsü­léssel ugyanis a galambászok is rendelkeznek, hogy ilyene­ket a zsűri szeme elé vigye­nek. Czuprák Miklós el­mondása szerint 78 alatti pon­tozását életében még nem is látott. Az egyesület méltán büsz­ke tagjaira, hiszen szép sike­reket érnek el, legutóbb pél­dául a karácsonykor Egerben megrendezett országos kiál­lításon, ahol több mint kéte­zer galambban gyönyörköd­hetett a közönség. Ott Szűcs István petneházi. Rendes Jó­zsef orosi és Balogh Tibor tomyospálcai tenyésztő kép­viselte az egyesületet. Mellet­tük elismerést érdemel még Gincsai József kiváló king fajta tenyésztő, de sorolhat­nám tovább a listát. A galambtenyésztés a leg­nemesebb szenvedélyek egyike, amelyet a legtöbbünk esetében már gyerekkorunk­tól űzünk. A kiállításunkon is szerepel egy ifjú tenyésztő, a kilencéves kemecsei Ba­logh Judit, három kóburgi pacsirta galambjával. O a pa­pájától, Balogh Tibortól örö­kölhette a galambok iránti szeretetét, de minden más ál­latot is kedvel. Ha jól össze­adjuk, ráfizetéses a galamb­tartás, de sokuktól semmi pén­zért sem válna meg a gazdá­ja. A turbékolásukat csak ő értheti meg, s ez oly gyönyö­rűséges muzsika a fülnek... Indul a tenyészszezon Munkatársunktól __ ____ Az elmúlt szombati nyíregyházi állatvásárra rányomta a bé­lyegét az év eleji hangulat, illetve a kedvezőtlen időjárás. Bár a hideg lassan enged a szorításából, de ettől függetlenül megle­hetősen üres volt a piactér. A szakemberek szerint a piaci pan­gás még legalább egy—két hétig tart. Január végével, az új tenyészszezon kezdetével a sokéves tapasztalatok szerint fel fog élénkülni az állatpiaci forgalom mind a kereskedők, mind a vásárlók tekintetében, ami az eladási árakat is várhatóan kissé emelni fogja. A szombati kínálat kimerült néhány fiatal, 16—18 kilogram­mos sertésben, amelyek hétvégi ára négyezer forint körül moz­gott. A csekély számú hízót kilogramonként 160—170 forintra tartották a kereskedők. Megyei krónika 1997. január 6., hétfő 3 Itthon Amerikát „csinálni” Sokan azt vallják, hogy ma­napság nem születnek iga­zi emberi értékek. Nincsenek példaképek, akik életük és munkájuk révén követhetők lennének. A Magyar Ifjúsági Kamara Tíz Kiemelkedő Fi­atal Programja — hál’ isten­nek —megdöntötte az imént említett feltételezéseket. Kozma Ibolya (Új Kelet) A társaság olyan fiatal vezető­ket kíván reflektorfénybe he­lyezni, akik ha csak egy „téglá­val” is, de hozzájárulnak az em­beriség előrehaladásához. Olya­nok, kiknek az életről alkotott felfogása bizonyítja, hogy ige­nis, korunkban is születnek em­beri értékek. Megyénkből ketten nyerték el a Tíz Kiemelkedő Fiatal cím első díját, Kovács István, a PRIMOM Vállalkozói Közalapítvány ügy­vezető igazgatója és dr. Kiss Ferenc, a Bessenyi György Ta­nárképző Főiskola környezettu­dományi tanszékének vezetője. Ketten oklevelet szereztek: Lá­zár Péter pedagógus karitatív te­vékenységéért, Balogh István tanár sportkategóriában felmu­tatott eredményeiért. A négy si­keres szabolcsi fiatal hétközna­pi csoda. Sok hozzájuk hasonló él közöttünk, olyanok, akik ta­lán soha nem lesznek ismertek a világ előtt, környezetükben mé­gis elismerés övezi őket. Kiss Ferinek — ahogy isme­rősei és barátai nevezik — fel­tett szándéka, hogy itthon „csi­nál” Amerikát. Ezt kétéves ame­rikai tanulmányútja után döntöt­te el, s tervei sorra meg is való­sulnak. — Kinntartózkodásomkor megfigyeltem, hogy az amerikai magyarokat leginkább az foglal­koztatta, hogyan költözhetné­nek haza Magyarországra — mondja. — Ez 1989-ben történt, a rendszerváltást követően, a berlini fal lebontása után, ami­kor a visszatelepülés realizálha- tónak tűnt. Csakhamar kiderült, hogy a magasabb életszínvonal­hoz, életformához könnyebb volt alkalmazkodni, mint visszaszok­ni a valós magyar életbe. Láttam, hogy előttem is két út van: gyö­nyörű Cadillacen utazva kínlód­ni a honvágytól vagy itthon só­várogni Amerika után. Igaz, hogy San Francisco gyönyörű, folyton süt a nap. álomszépek a pálmafák és kellemes az óceán, de a Tisza-parton sokkal jobban érzem magam. Két év után haza­jöttem, hiszen gondolataim foly­ton itthon jártak, s akkor döntöt­tem el, hogy nekünk itthon kell olyan életformát teremtenünk, amely megközelíti az amerikait. —Hogyan jutottéi külföldre? —Meghívásra utaztam. Dok­tori disszertációmat az algák szénhidrát-anyagcseréjéről ír­tam, s egy kaliforniai professzor­ral dolgoztunk együtt a kutatá­Dr. Kiss Ferenc — egy az ország Tíz Kiemelkedő Fiatalja közül sok befejezése érdekében. Köz­ben vetődött fel bennem, hogy itthon a tanárképző főiskolákon is meg kellene kezdeni a környe­zetvédelmi szak indítását. Dr. Balogh Árpáddal, a főiskola igazgatóhelyettesével — aki ta­nárom volt és példaképem — dolgoztam Amerikában, s együtt terveztük a környezettudomá­nyi szak alapjait. Hazatértemkor, 1992-ben elkezdtük a szak szer­vezését, egy évvel később meg­alapítottuk a tanszéket, amely el­sők között volt az országban. Az eltelt három-négy év alatt nem­zetközi elismeréseket szerez­tünk. Kollégáimmal Olaszor­szágban, Angliában, az Egyesült Államokban és Franciaország­ban jártunk. Kapcsolatokat épí­tettünk, előadásokat tartottunk. — Amikor a felsőoktatásra egyre kevesebb pénz jut, önök tanszéket alapítanak. Néhány esztendő elég volt arra, hogy nemzetközi szinten ismertté vál­janak. Mi ennek a titka? — Meg kell említenem, hogy főállású kollégáim átlagéletko­ra harminchárom év! Mindegyi­kük legalább egy idegen nyel­ven tárgyalóképes és rendszere­sen előadásokat tart, s megvan a nemzetközileg elismert önálló kutatási témája, amelyért szemé­lyes felelősséget vállal. A hall­gatók rendszeresen értékelik a tanszék oktatóit. A főiskola hall­gatói önkormányzata tavaly egy díjat alapított, amellyel a leg­jobb, legelismertebb tanárokat ajándékozza meg. A tanszéken oktatók közül már többen kap­tak ilyen elismerést... —A főiskolán kívül is kiemel­tek... — Az OECD egy felmérést végzett a környezetvédelmi ne­velés minőségéről, kiadványuk­ban előkelő helyen szerepel a nyíregyházi főiskola, csakúgy, mint az ENSZ által szerkesztett hasonló témájú könyvben. — Meséljen a terveiről! — A SOROS Alapítvány tá­mogatásával szeretnénk egy környezettudományi bázis könyvtárat létrehozni. A mun­kát az elmúlt év második felé­ben kezdtük el, s már legalább négyszáz könyvet és CD-ROM- ot gyűjtöttünk össze. Ahhoz ké­pest, hogy kezdetben könyv nélkül tanítottunk egészen jó eredmény. A létrejövő könyvtár Észak- és Kelet-Magyarország kömyezetnevelési báziskönyv­tára lesz majd. Az Internetre is belépünk, a hálózaton is olvas­hatók leszünk. Szeretnénk CD- ROM-on felsőoktatási jegyzete­ket megjelentetni, ezen hozzá­férhetők lehetnének az előadá­saink, ábráink és videofilmeink is. Nem hiszem, hogy van olyan főiskolai jegyzet hazánkban, ami ilyen formában már megje­lent. A közeljövőben tárgyalunk a Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola igaz­gatójával, közösen szeretnénk post secundery képzést indíta­ni. Hamarosan Franciaországba utazom, ahol előadásokat tartok és tovább mélyítjük az oktatási és kutatási együttműködéseket. Az E-Misszóval közösen létre­hoztunk egy alapítványt. Szeret­nénk a főiskola területén egy zéró energiaházat létrehozni, amelyben csak alternatív ener­giaforrásokat alkalmaznánk, napenergiát, biomasszát, geoter­mikus energiát. Ez egy családi ház lenne, amelyet oktatási cél­ra használnánk, nemcsak hallga­tók, hanem általános iskolás gyerekek számára is. — Hogyan viszonyul család­ja a környezetvédelemhez? — Nyugodt vagyok affelől, hogy mindkét gyermekem el­kötelezett híve lesz a környezet­védelemnek. Gergő fiam tizen­egy éves, környezetvédelmi versenyekre jár. A kilencéves Eszter boldogan terjeszti a Sü­völtőt, az E-Misszió lapját. Mindketten tagjai az egyesület­nek, s gyakori vendégei tanszé­künknek is. Feleségemben iga­zi társra találtam, aki támogatja és segíti munkámat. Megyei hírek Száraz Attila (Új Kelet) Kórházi Informatikai Fejlesztést, Beruházást Ko­ordináló és Konzulting Közhasznú Társaság alakul rövidesen megyénkben. A magyar állam és a Világbank 1993-ban kölcsönszerző­dést írt alá, mely szerint 30 millió USA-dollár a magyar kórházak menedzsmentét támogató információs rend­szer fejlesztésére fordítható. A kölcsön visszafizetését a magyar állam vállalta, a kór­házak vissza nem térítendő támogatást kapnak a köl­csönből. A szerződés isme­retében megyénk kórházai elhatározták, hogy közös, az egész megyét lefedő kon­cepciót készítenek. A Jósa András Megyei Kórház, a nagykállói Elme- és Ideg­gyógyintézet, fehérgyarma­ti Szatmár—Beregi Kórház, a mátészalkai és kisvárdai vá­rosi kórházak ilyen jellegű együttműködése országos szinten is példaértékűnek számít, amit a Világbanki Programiroda is méltányol és támogat. *** Harmichat idegenfor­galmi, információs köztéri tábla elkészítésére és elhe­lyezésére hirdetett nemrégi­ben pályázatot a megyei közgyűlés idegenforgalmi és műemléki bizottsága 4,5 millió forint értékben a me­gye területére. A nyertes a Sztanek-Ker Bt. (Nyíregy­háza) lett. A táblák informá­ciós anyagának előkészíté­séért, magyar és idegen nyelvű, valamint az érintett önkormányzatok adataiért a TOURINFORM iroda veze­tője a felelős. *** Kerékpárral a Felső-Ti- sza-vidéken címmel készül Komáromi István térképes kiadványa. Az öszszeállítás mind a megyei idegenforga­lom, mind pedig egészség­őrző szempontból fontos. A megyei önkormányzat 200 ezer forint támogatásban ré­szesítette a kiadó Frigoria GMK-t. *** A módosított önkor­mányzati törvény értelmé­ben a megyei önkormány­zat is köteles könyvvizsgá­lóval felülvizsgáltatni az egyszerűsített beszámoló­ját. A törvény hatályba lé­pésével a megyegyűlés László András pályázatát fogadta el. A megbízás 1996. december 31-éig szólt. A megyegyűlés legu­tóbbi ülésén a megbízást 1998 végéig meghosszabbí­totta. Mezőgazdasági kiállítások A magyar kultúráról Új Kelet-információ író-olvasó találkozót szervez a Magyar Kultúra Napja tiszte­letére a nyíregyházi városi mű­velődési centrum és a Móricz Zsigmond Könyvtár a VMK nagytermében január 19-én, vasárnap. A rendezvény ven­dége Kányádi Sándor Kossüth- díjas költő, Új Kelet-információ Az Agro-Food Mezőgazda- sági Szakkiállítás és Vásár már­cius 6-án nyitja meg kapuit Nyíregyházán. A rendezvé­nyen a mezőgazdasági idény­kezdet legfontosabb kérdései­ről lesz szó az agrárkiállítást kísérő konferenciákon és üzlet­ember-találkozókon. Az V. Mezőségi Expo ’97 Kiállítás és Vásár július 17— 20-ig tart nyitva Tiszavasvári- ban, a középfokú oktatási köz­pontban. A nyár egyik legfon­tosabb kiállításán többségében megyei gyártók, termelők és forgalmazók ajánlataival is­merkedhetnek meg az érdeklő­dők. A gazdasági bizottság nemrégiben fűtéskorszerűsí­tésre beérkezett pályázatok elbírálásáról döntött. A Záhonyi Közlekedési Szak- középiskola esetében a Cső­szer Rt., a Tiszabercel Szak­munkásképző és a Hodász Pszichiátriai Betegek Ottho­na esetében az Energocoop Kft. a nyertes. A Záhonyi Közlekedési Szakközép- iskola nyílászáróinak cseré­jére kiírt pályázat elbírálá­sánál a gazdasági bizottság a SUMMA-BAU Kft. aján­latát fogadta el. I Páva galamb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom