Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

Magyar Távirathlroda Nem adják meg magukat a limai ja­pán nagyköveti rezidenciát december 17-e óta megszállva tartó gerillák, és arra szólították fel Alberto Fujimori perui elnököt, hogy kezdjen tárgyalásokat követeléseik teljesítéséről. A Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom (MRTA) fegyveresei — akik még mindig 74 túszt tartanak fogva — bebörtönzött társaik szabadon bocsátását követe­lik. A perui elnök a héten kizárta, hogy bármilyen enged­ményt tegyen a terroristáknak. A limai vezetés nem tárgyalt közvetlenül a követségfoglalókkal már december 28-a óta. Szombaton viszont a nagyköveti rezidencián két órán át igyekezett kompromisszumra jutni Juan Luis Cipriani pe­rui püspök és Michel Minnig, a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője. A Vöröskereszt egy szóvivője szerint ez a köz­vetítés azonban nem helyettesítheti a közvetlen tárgyalá­sokat a perui kormány és a gerillák között. Nyolc földművest mészároltak le Kolumbia északkeleti részén, Dabeiba településen a fegy­veresek, akik a hatóságok feltételezése szerint valamelyik félkatonai szervezethez tartoznak. A katonai egyenruhát viselő fegyveresek géppisztolyokkal végeztek a parasztok­kal. A kolumbiai hatóságok rendőri és katonai egységeket vezényeltek a körzetébe —jelentette az EFE. A mészárlás helyszínétől alig néhány kilométerre ismeretlenek agyonlőtték a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) geril­laszervezet városi milíciáinak feltételezett parancsnokát. Ezzel egyidőben Medellínben szombaton az ELN négy milicistáját ölték meg ismeretlen tettesek. Katasztrófa sújtotta területté nyilvánította Bili Clinton amerikai elnök szombaton Kalifornia és Idaho államokat, ahol a heves esőzések okozta áradásokban több mint 20 ember vesztette életét, s csaknem százezer embert kellett kitelepíteni otthonából. A Reuter jelentésében em­lékeztetett arra, hogy ez az intézkedés lehetővé teszi szö­vetségi segélyek folyósítását az érintetteknek. Az ítéletidő az elmúlt tíz napban Nevada, Oregon és Washington álla­mokat sem kímélte, az erős viharok földcsuszamlásokat, áradásokat és áramkimaradásokat okoztak. Kovács László Izraelben MTI Kovács László külügymi­niszter vasárnap délelőtt há­romnapos hivatalos látoga­tásra Izraelbe érkezett a Ma­lév menetrend szerinti jára­tával. A magyar diplomácia vezetőjét izraeli kollégája, Dávid Lévi miniszterelnök­helyettes és külügyminisz­ter hívta meg. Kovács Lász­ló megérkezése után munka­ebéden találkozott az izrae­li gazdasági élet és pénzvi­lág vezető képviselőivel, akik közül többen sürgették a két ország közötti szabad­kereskedelmi egyezmény mielőbbi aláírását. A meg­beszélések középpont­jában újabb izraeli befekte­tések, illetve vegyes válla­latok létrehozása volt. 1996 végéig közel 370 millió dollárt fektettek be izraeli cégek Magyarországon. Je­lenleg több mint 7o ma­gyar—izraeli vegyes válla­lat működik Magyarorszá­gon. A magyar külügymi­niszter jelenlegi látogatását megelőzően 1995 végén járt a Közel-Keleten. Először Jordániában tárgyalt, majd a program szerint Simon Peresz akkori külügymi­niszter meghívására novem­ber 5-én utazott volna Izra­elbe, és a Palesztin Autonó­mia területén találkozott volna Arafat palesztin vezetővel is. Az izraeli mi­niszterelnök, Jichak Rabin ellen november 4-én elkö­vetett merénylet miatt akkor kénytelen volt lemondani hivatalos látogatását. Havel újra megházasodott MTI Václav Havel cseh állam­fő, akinek felesége, Olga ta­valy januárban halt meg rák­ban, szombaton délben újra megházasodott. Új társa a 44 éves népszerű cseh színész­nő, Dagmar Veskrnová. A 60 éves Havel és a hosszú szőke hajú Veskrnová a prágai Zsizskov városnegyed pol­gármesteri hivatalában mondta ki egymásnak a bol­dogító igent. Veskrnová egyúttal felvette a Havlová nevet is. Az esküvőre szűk családi körben került sor, és részt vett rajta Veskrnová első házasságából származó, 20 éves Nyina lánya is. Ha- velnek első házassága gyer­mektelen volt. Pontosan ezen a zsizskovi városházán volt Havel és Olga esküvője is 1964. július 7-én. Havel és Veskrnová fél tizenkettőkor egy ezüst színű elnöki Mer- cedesen érkezett a polgár- mesteri hivatal elé. Havel sö­tétkék öltönyt viselt, míg szőke jegyese fekete-fehér kosztümben volt. Az eskü­vőn két prágai színészbarát­juk, Tánya Fischerová és Jan Tríska volt jelen. Világkrónika Horn Gyula-interjú a Der Spiegelben A tagság erősegíti az ország stabilitását A NATO keleti bővítése nemcsak az új tagállamok bizton­ságát garantálja, hanem egész Európáét, és Oroszország­nak nem lehet beleszólása az új tagok felvételébe — je­lentette ki Horn Gyula kormányfő a Der Spiegel című né­met hetilapnak adott interjújában. Magyarország belső gaz­dasági átalakulásáról szólva kifejtette, hogy a lakosság türelemmel fogadta az elkerülhetetlen drasztikus intézke­déseket, amelyek kedvező hatása már idén érezhető lesz. MTI _____________________ A N ATO keleti bővítése nemcsak az új tagállamok biz­tonságát garantálja, hanem egész Európáét, és Oroszor­szágnak nem lehet beleszólása az új tagok felvételébe — je­lentette ki Horn Gyula kor­mányfő a Der Spiegel című né­met hetilapnak adott interjú­ban. Magyarország belső gaz­dasági átalakulásáról szólva kifejtette, hogy a lakosság tü­relemmel fogadta az elkerülhe­tetlen drasztikus intézkedése­ket, amelyek kedvező hatása már idén érezhető lesz. A tekin­télyes politikai magazin hétfői számában megjelenő — a szer­kesztőség által előzetesen az MTI rendelkezésére bocsátott — interjúban a lap a NATO keleti bővítéséről, az Európai Unióhoz történő csatlakozás­ról, a magyar gazdasági átala­kulásról, valamint 1956-tal kapcsolatos személyes emlé­kekről kérdezte a magyar mi­niszterelnököt. A NATO-ba való belépést Hóm azzal indo­kolta: a tagság erősítené az ország stabilitását, hiszen a szövetség történelmi szerepet játszott abban, hogy a tagálla­mai közötti ellentétek nem éleződtek ki. Rámutatott, hogy az atlanti szövetség egyúttal szavatolhatja Magyarország MTI Jelcin és Kohl kora délután kezdődő kötetlen, négyszem­közti tárgyalásain az európai biztonsági kérdések, ezen be­lül a NATO tervezett bővítése a vezető téma. Jelcin — amint külpolitikai tanácsadója előze­tesen közölte — kifejti a NATO bővítésével kapcsolatos orosz ellenvéleményt. Kohl, aki a nyugati vezetők közül a legkö­zelebb áll Jelcinhez, nyilván igyekszik megnyugtatni az orosz elnököt: a bővítés sem­Hideghullám MTI Az utóbbi napok európai hideghullámának legalább 220 halottja volt eddig az AP hírügynökség összegzése szerint. Állítólag az utóbbi tíz évben nem volt ilyen hideg az öreg kontinensen, amit a Szibéria felől érkezett hideg léghullám okozott 11 nappal ezelőtt. Ugyanakkor Grön- landon például melegebb volt pénteken, mint Európa legnagyobb részén, hiszen a fővárosban, Nuukban plusz egy fokot mértek (egy nap­pal azelőtt pedig plusz 13-at). biztonságát. „Az oroszok nem képesek erre, és nem is akarjuk az ő garanciájukat, hiszen azt épp elég ideig élveztük. Termé­szetesen jó együttműködésre törekszünk, és ahogy látom, az oroszok úgyszintén” — tette hozzá. Meggyőződése szerint senkinek nem származik kára abból, ha Magyarország beke­rül a NATO-ba. Elutasította, hogy míg korábban szovjet szemüvegen, most orosz szem­üvegen keresztül szemléljék a közép-európai ügyeket. „Mi szuverén állam vagyunk, és egyedül mi döntünk arról, hová akarunk csatlakozni. Ebbe Oroszországnak nincs beleszó­lása, nem tartozik rájuk, ilyen egyszerű dolog ez” — szögez­te le Horn. Szavai szerint a régi reflexek továbbélését jelenti, ha az atlanti szövetség keleti bővítésével kapcsolatban Orosz­ország fenyegetettségéről be­szélnek, hiszen Moszkvának is az az érdeke, hogy a környeze­tében stabil államok legyenek, és a NATO-tagság ezt segíti elő. Elismerte, hogy a NATO egyes tagállamainak — amelyeket nem kívánt megnevezni — vannak fenntartásai a szövet­ség keleti bővítésével kapcso­latban, s többen elsietettnek tartják az új tagok felvételét. Bizakodással tölti el azonban, hogy az amerikai és a német miképpen sem irányul Oroszor­szág ellen. Noha az első kör­ben NATO-taggá váló közép­európai országok —- Magyar- ország, Lengyelország, illetve Csehország felvétele — lénye­gében eldöntöttnek tekinthető, a Nyugat igyekszik elejét ven­ni a heves moszkvai reagálás­nak. Megfigyelők elképzelhe­tőnek tartják, hogy Kohl ennek érdekében esetleg bizalmasan biztosítja Jelcint: a balti orszá­gok felvételét nem tervezik. A három balti köztársaság NA- TO-tagságának lehetősége lé­MTI A szlovákiai magyarok szel­lemi erőit egyesítő szándékkal ültek asztalhoz szombaton a Pozsonyhoz közeli Csölösztőn a szlovákiai magyar értelmisé­giek. Az újévi Fórum címen zajló kétnapos tanácskozáson várhatóan — pártsemleges in­tézményként — megalakítják a Szlovákiai Magyar Értelmi­ségi Fórumot. A tanácskozás résztvevői a tudományos elem­zés igényével próbálják fel­mérni a szlovákiai magyar kö­zösség jelenlegi állapotát, hogy ebből kiindulva — meg­felelő stratégiát, jó alternatívá­kat keresve találják meg azo­vezetés mindenkor eltökélten szállt síkra a kelet-közép-euró- pai országok felvétele mellett, a többieket pedig diplomáciai úton kell meggyőzni — mon­dotta. Horn Gyula bizonyos ab­ban, hogy Magyarország 2000 körül teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak, s ezt mege­lőzi a NATO-ba történő felvé­tel. Meggyőződése szerint az ezredfordulóra az ország eleget tud tenni a közös pénzrendszer­hez történő csatlakozás szinte valamennyi szükséges feltétel­ének is. Amikor a szocialista­liberális kormány 1994-ben át­vette a kormányzást, egy kifej­lett gazdasági válsággal talál­ta szemben magát, mert az előző konzervatív kabinet megszakí­totta a reformfolyamatot—nyi­latkozta a kormányfő. „Mind­az, amit az előző kormány el­hibázott, a mi nyakunkba sza­kadt” — fogalmazott Horn. Hozzátette, hogy az olykor drasztikus intézkedések nélkül Magyarország fizetésképtelen­né vált volna. „Egyetlen ko­moly külföldi partner sem állt volna velünk szóba, ha nem va­gyunk képesek megoldani a problémáinkat”. Elismerte, hogy ilyen helyzetben minde­nütt a legszegényebbek fizetik meg az átalakulás árát, de meggyőződése szerint az idén már tartani lehet a bérek és a nyugdíjak reálértékét. A kor­mánypolitika fogadtatásáról szólva elmondta, hogy néhány sztrájktól és tüntetéstől elte­kintve nem volt komolyabb tö­megmegmozdulás. „Szintén megmondom, csodálom a ma­gyar népet, hogy elvisel ben­nünket” — jelentette ki a mi­niszterelnök. nyegesen érzékenyebben érin­ti ugyanis Moszkvát, mint a kö­zép-európai országok csatlako­zása az észak-atlanti szövetség­hez. A találkozón várhatóan át­tekintik a kétoldalú kapcsola­tokat is. Németország számára, amely az orosz piacon a legak­tívabb az európai országok kö­zül, kiemelt fontosságú a Moszkvához fűződő viszony. Kohl, aki tavaly szeptember­ben, Jelcin műtétje előtt talál­kozott utoljára Zavidovóban az orosz elnökkel, nyilván felveti a második világháborúban a Szovjetunióba került német műkincsek ügyét is. A kancel­lár szombat este, elutazása előtt sajtóértekezleten számol be tár­gyalásai eredményéről a vnu- kovói kormányrepülőtéren. kát a „kitörési pontokat,, .ame­lyek az értelmiség együttgon­dolkodása és ösztönzése nél­kül aligha képzelhetők el — nyilatkozta a tanácskozást megelőzően Csáky Pál író, a Magyar Koalíció keresztény- demokrata képviselője, aki el­ismerte: — a szlovákiai magyar politizálás olykor el-elcsúszik az úgynevezett kabinetpoliti­ka felé, melynek „magam is a részese vagyok”. Ezt a hibát mindenképpen meg kell szün­tetni, éspedig úgy, hogy igé­nyeljük a rátermett értelmisé­giek segítségét. Legyenek szu­verén partnereink, ne pedig valamiféle segédcsapatai egy- egy pártnak. WY * Hírről .''"‘’T**—1 hí rre Palotai István (Új Kelet) Örömmel konstatálhat­juk, hogy legalábbis nálunk — megyei szinten —, de még a megyéből Budapest­re akkreditált miniszter, Ba ja Ferenc esetében is úgy tűnik, megtört ajég, és egy­re inkább bepillantást en­gednek a politikusok ma­gánszférájuk területére. A kommunizmustól örökölt szupermanek kora tehát le­járt, amikor is minden veze­tőnk maga volt a tökély, maga volt a munkabírás, a problémamentes és céltuda­tos életmód megtestesítője. Az azonban teljesen világos, hogy ha valaki körül titkok lappanganak, az érdekessé válik, és megszületnek a le­gendák, méghozzá nem is mindig pozitív előjellel... így kapott szárnyra a „hír”, hogy X. Y. megyei párttitkár elvtárs oly duha­jon mulatott, hogy még a Sóstóba is belezavarta a ci­gányokat, meg hogy Ká­dárral olyan rosszban volt, hogy az „öreg” még köszön­ni sem volt hajlandó meg­állni a határon, ha átvona­tozott... Ismert történet az is (bizonyosan magas igazság- tartalommal), hogy Czinege hadügyminiszterünk, ha a Bakonyba vadászni ment, hát a tehenek oldalára nagy betűkkel rápingálták: TE­HÉN..., valamint arról is szólt a fáma, hogy az elvtárs legkedvesebb vadászati módja az volt, hogy)heli­kopterről géppuskázta az ál­latokat. Nos, a legendák lassan múladoznak, de nem min­denkinél! Általában el­mondható, hogy azok a tár­sadalmat igazán kedvelő és nyílt politikusok, akik szí­ves örömest nyilatkoznak magánéletükről, adott eset­ben nem titkolva problémá­ikat, gyengeségeiket sem, sokkal nagyobb szeretetnek és népszerűségnek örvende­nek a lakosság körében, mint az önmagukba zárkó- zók. Iskolapélda lehet erre Szekeres Imre, az MSZP par­lamenti frakcióvezetője, Baja Ferenc (MSZP) kör­nyezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszter, Kovács László (MSZP) külügymi­niszter. Pető Iván, az SZDSZ elnöke, Kósáné Kovács Magda, az MSZP „vaslady” alelnöknője, Torgyán Jó­zsef, aki nagyon is szívesen és bőven beszél családjáról, magánéletéről, és még foly­tathatnám a sort sokáig. Kö­rülöttük nem alakulnak ki mendemondák, és az embe­rek is közelebbvalónak ér­zik magukat hozzájuk. Az ellentétet sajnos leg­inkább Horn Gyula minisz- terelnök képviseli, aki annyira zárkózott, hogy még Friderikusz sem tudott vele zöldágra vergődni. így aztán születnek is személye körül szépen legendák! És hogy a legvadabbat mond­jam — amiből persze egy szó sem igaz: az emődi ka­rambol úgy jött létre, hogy Hóm erősen bewhiskyzve erőszakkal vette el a kor­mányt a sofőrjétől, és még be is zárta őt a csomagtartó­ba... Nos íme: ez a zárkózott­ság eredménye. Megéri? Helmut Kohl Moszkvába érkezett Moszkvába érkezett szombaton Helmut Kohl kancellár, aki délután mintegy 3-4 órás megbeszélést tart Borisz Jelcin orosz elnökkel. Kohl, a Vnukovo-2 kormányrepü­lőtérről helikopterrel folytatta útját. Jelcin, Moszkvától mintegy 100 kilométerre fekvő zavidovói rezidenciájára. Közös asztalnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom