Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-15 / 71. szám

ÚJ KELET m MEGYÉNK ÉLETÉBŐL IP ni 1994. június 15., szerda Fogyasztóvédelmi körséta Szabolcsban Nem is hinné az ember, hogy a me­gyében összesen 29 cukrászüzem és 10 hidegkonyha működik. Talán épp a beköszöntő nyári meleg apropóján in­dultak útnak a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és tisztiorvosi szolgálat megyei szakemberei, hogy ellenőr­zésképpen végigjárják az üzletek nagy részét. A kijelölt vendéglátóegységek között cukrászüzemek, salátabárok és boltok egyaránt szerepeltek. Az étkezé­si szokások hagyományosak, a korsze­rű, zsírszegény étrendért még nem iga­zán lelkesednek a vásárlók. Ám a fő gondot nem ez jelentette a vizsgálódá­sok során. Az üzletek 97%-ában kellett szabálysértési vagy államigazgatási eljárást kezdeményezni. Az üzemek, üzletek nagy részében bár a tároláshoz megvolt a megfelelő számú hűtő, nagy részük már teljesen elavult. így találkozhatott a borzadt megfigyelő padlón álló pudingostállal. előző napról megmaradt frankfurti levessel, nyerstésztával és a kony­haművészet egyéb remekeivel. Prob­lémák mutatkoztak a sütemények, kek­szek súlya körül is. Emellett sajnos szót kell ejteni a lejárt szavatosságú és mégis pulton lévő édességekről, desz- szertekről. melyek igen komoly veszé­lyeket jelenthetnek a fogyasztókra nézve. Mindezekért a főfelügyelőség munkatársai komoly felelősségrevoná- sokat eszközöltek és jelentős pénzbün­tetéseket szabtak ki. A bírságok 1000 forinttól egészen 25 ezer forintig terjedtek. A már igen szükségessé vált ellenőrzések során azonban nem csak a hiányosságok kerültek napvilágra. A vendéglátó- egységek nagy része gondosan takarí­tott, rendezett arcot mutatott. Minden egyes helyen szakképzett szakácsok, cukrászok készítették a nyalánk­ságokat. A világkiállítás megyei rendezvényei Elkészült az 1996. évi világkiállításhoz kapcsolódó Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei rendezvények összeállítása. A programok lebonyolításában nemcsak Nyíregyháza vesz részt, hanem a megye több települése is. Ezek a rendezvények 1996-ban már biztosan megrendezésre kerül­nek. A tervezet szerint a programok a következőképpen alakulnak majd: A Magyar Ortopéd Társaság Nemzetközi Kongresszusa: 1996. június 20-22. (450 fő). Egészségügyi Informatikai Kongresszus: 1996. június 23-26. (250 fő). Az Evangé­likus Egyház nemzetközi orgonaestjei: 1996. június 20-23., 25-26. (1000— 1000 fő), július 13-14., 20-24., 27-28, (1000-1000 fő), október 3-4. (1000 fő). A Népművészeti Egyesület kézműves- és népművészeti bemutatója és vására 1996 júniusától októberéig (7000 fő). Cantemus-fesztivál: 1996. július 3-7. (3500 fő). A Sóstói Múzeumfalu és a Nyírség Táncegyüttes Nemzetközi Folklór- és Kézművestalálkozója: 1996. augusztus 15-20. (15 000 fő). Erdőháton Nyíren — az Ifjúsági és Vadaspark programjai: 1996. augusztus 20—szeptember 18. (15 000 fő). A Bessenyei György Tanárképző Főiskola konferenciái: 1996. július 11-14., 18-21., 25-28. (700 fő). Hőlégballon Nemzetközi Verseny és Országos Bajnokság: 1996. szeptember 24-30. (5000 fő). Pásztorkutyák Nemzetközi Terelőbajnoksága: 1996. szeptember 19-23. (15 000 fő). A Magyar Tu­dományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének kon­ferenciái: 1996. október l^f. (450 fő). S. É. Talajszennyezés ellen csatorna Szennyvízből komposzt Az utóbbi években jelentősen megnőtt a talajvíz-, és talajszennyezettségi szint Nyíregyházán. Ennek az oka többek között az is, hogy a lakosság, a meglévő csator­nahálózat ellenére, még mindig a meglévő helyi ülepítőrendszert alkalmazza. Erről, a nyíregyházi szennyvíztisztító telep mű­ködéséről tájékoztatta lapunkat Mészáros József, a telep üzemvezetője. — Nyíregyházán a bekötőcsatornák­kal együtt 353,5 ki­lométer csatorna- hálózat van. Erre 25 400 lakossági és közületi bekötés csatlakozik. Ez az összlakosság 65 szá­zalékát érinti. Bár a város nagy részén már kiépült a csator­narendszer. a lakók mégis inkább a há­zak alá épített de­rítőkben gyűjtik a szennyvizet. Ennek igen nagy veszélyei vannak. Évente több tonna nitrogén és mosószer kerül a talajba, és így jelentő­sen szennyezi a környezetet. A talajba kerülő anyagok közül is talán a legveszé­lyesebbek a foszfortartalmú mosószerek. Úgy gondolom, ez a szennyezés jelentő­sen csökkenne, ha a lakosság rácsatlakoz­na a csatornára. — Milyenek a telep paraméterei? — Nyíregyházán két szennyvíztelep működik. Ez a Kótaji úti telep 7,5 hektár területű, s csatlakozik hozzá egy 15 hek­táros iszapkezelő telep is. A tisztítókapaci­tás a napi harmincezer köbméter szenny­víz. Telepünket három ütemben építették. Az első részt 1968-ban adták majd, 74-ben es 80-ban bővítették. A kettes telepünk Felsősimán van. Ennek a tisztítókapacitása 10 ezer köb­méter szennyvíz naponta, emellett 400 köbméter folyékony hulladék tisztítását is el tudja látni. A mi telepünk átlagosan napi 14-15 ezer köbméter szennyvizet tisztít meg, míg a kettes telep 6-7 ezret. A kettes telepre érkezik az ipari szennyvíz nagy része, így a terhelése is változik aszerint, hogy például a konzervgyár vagy más üzem mekkora kapacitással dolgozik. — Hogyan történik a szennyvíz tisz­títása? — Két részletben, mechanikai és bio­lógiai úton. A mechanikai rész tulaj­donképpen egy szűrés, a darabos anya­gokat távolítjuk el ilyen módon. Ide so­rolható még az iszap fizikai ülepítése is. Az ülepítés után az iszapot egy úgyne­vezett levegőztető medencébe vezetjük, ahol megkezdődik a tisztítás biológiai ré­sze. Itt mikoorganiz- musok segítségével végezzük a víz szer­ves anyagának lebon­tását. Végül az utó­ülepítőbe kerül az iszaptömeg, ott leüle­pedik, és a tisztított szennyvíz eltávozik. — Mi történik az üledékkel? — Ezt az iszapke- /elő telepen helyez­zük el, ahol egy része földtakarást kap és fákat ültetünk rá, más részét rothasztani kezdjük. Ez anaerob körülmények között elveszti szerves- anyag-tartalmának nagy részét, és utána szalmával keverve komposztáljuk. Ez jó komposzttrágya. A felhasználáshoz be kell szerezni egy talajvédelmi határozatot, ami tudomásom szerint 1200-1400 forintba kerül. Úgy gondolom, ez egy kétholdas gazdának már egy jól megtérülő befek­tetés. GaramvOlgyi Imre Ingatlanpiac Nyíregyházán Jó lenne, ha minden családnak saját hajléka lehelne, ha a minimális igény — néhány szoba, konyha, fürdő, esetleg kiskert — megerőltetés nélkül — meg­fizethető lenne az átlagpolgár, netán az életkezdő fiatalok számára. Van-e fizetőképes kereslet? Mit ajánl a kínálati oldal, és mennyiért? Ezt vizsgáljuk Se­bők Margittal, az Ingatlanbörze ügy­vezetőjével. — A tavalyi év végén a lakásárak ti­zenöt-húsz százalékkal emelkedtek, azóta ez megállt. Most tavasszal meg­növekedett a kereslet a kisebb forgalmi értékű lakásokra. Sajnos, ezeket is egy­millió forinttól hárommillióig kínálják. — Hogy állunk a családi házakkal? — Egymillió kétszázezertől 5,5 mil­lióig minden megtalálható. Adataink szerint ebben a kategóriában keres- lettöbblet van. — Nézzük a végleteket! — A legolcsóbb lakást az Örökös­földön adtuk el 16 600 forintos négyzet­méterenkénti áron, a legdrágábbat az Erdő soron, négyzetméterenként 35 500 forintért. — Elsősorban mi határozza meg az árakat? — Nem mindegy, hogy hol épült a lakás vagy lakóház, de meghatározó az eme­letszint, a tájolás, a műszaki állapot, a le- lakottság, a lakóközösség összetétele, a környezeti infrastruktúra. Újabban a vevők odafigyelnek a közlekedési zaj nagyságára is. — Mi az oka annak, hogy műszaki értéküknél sokkal magasabbak az árak? — Viszonyítási alapként az új lakások értékét tekinthetjük. Amíg a komoly vételi szándék mögött ott van a fizetőképesség, addig árcsökkenésről nem lehet szó. Tapasztalatunk szerint előbb-utóbb min­den ház gazdára talál, ha az eladó türel­mes. — Milyen a területi megoszlás? — Az új lakótelepeken a lakások és a családi házak kínálata nagyobb. A régi városrészekbe visszavágyik az ott felnőtt generáció, ez okozza, hogy itt inkább a kereslet dominál. A vidéki ingatlanok eladását meg lehetne gyorsítani, csak forgalomképesebbé kellene őket tenni. Vidéken sok az üres családi ház. A fi­atalok szívesen költöznének falura, ezért lenne szükséges a megfelelő helyi tá­mogatások kiépítése, és a lakáshoz jutást elősegítő kormányzati támogatás. — Az Önök nyilvántartása és elem­zései a napi piaci helyzetet tükrözik. Ennek alapján hasonlítsuk össze a vál­lalkozásra alkalmas ingatlanok és a lakáscélú ingatlanok forgalmi értékét Nyíregyháza belvárosában! — Az önkormányzat által kínált, vál­lalkozásra alkalmas ingatlanok vétel­ára négyzetméterenként negyvenöt- és ötvenötezer forint között mozog. Sajnos a belvárosban épülő lakóházak műszaki értéke is ennyi. Ezt a tervezők és kivi­telezők fehéren feketén be is tudják bi­zonyítani. — Ön szerint nagyon drágán épít­kezünk? — Sajnos, igen. Sípos József Nyári nyelviskola Sóstón Jelentkezőket várnak A gyerekek örömére véget ért az iskola, itt a vakáció. Ez azonban a fel­nőtteknek nem kevés fejfájást okoz. Hová tegyék gyermeküket amíg dolgoznak? A táborok igen drágák, 7-10 napos turnusok 4—5000 Ft-ba kerülnek, ezt sokan nem tudják kifizetni. Inkább a gyerek nyakába akasztják a kulcsot, és irány a játszótér. Pedig van le­hetőség, mégis úgy tűnik, a szülők nem nagyon élnek vele. A Kö- lyökvárban június 20-ától egészen jú­lius végéig sakk-, modellépítő és játszóházas turnusokat szerveznek. Részvételi díj: 100 forint naponta. 9- től 12 óráig változatos, érdekes prog­ramokat szerveznek a gyermekek részére. Az óvodáskorú és idősebb tanulni vá­gyókat egyaránt fogadó suli általános iskolásoknak szóló kéthetes nyári tábor tegnap reggel nyitotta meg kapuit a Sóstón. A gyerekek itt „félredobva” a hi­vatalos nyelvkönyveket, játékosan, me­sekönyvek, videokazetták segítségével gy­akorolják az angolt és németet. A szép kie­jtésnél nagy előnyt jelent számukra két tanárnőjük, akik angol, illetve német anya­nyelvűek. Na nehogy azt gondolja valaki, hogy itt a „szerencsétlen” gyerek egész nap csak magol. A délelőtti vidám lecké­ket ebéd után nagy hancúrozás követi. Átjárnak fürödni a strandra, sétálni a Va­dasparkba. Múzeumfaluba. A mozgékony, iskolapadból kiszabadult nebulóknak ren­geteg sportolási lehetősége van. Tenisz, foci, röplabda, karate várja őket jól kép­zett mesterekkel. Az egyéb szabadidős programok skálája is igen széles. Lehet kötni, hímezni, kuktáskodni. táncleckéket venni. Erre a két hétre — melynek egy-egy napja reggel fél nyolctól délután ötig tart - hatezer forintot kellett befizetni a kis „nyelvészekért". Ezért az összegért a gye­rekek tízórait, háromfogásos ebédet és uzsonnát kapnak. Nyalánkságokban sincs hiány, az üdítőről a Coca-Cola cég gon­doskodik. Jövő hét pénteken a záróbuli este kilencig tart majd, ahol a szülőkkel szalonnát sütnek, és játékos vetélkedőket rendeznek a gyerekek. Tanáraik segítségével már az első napon remek mókát eszeltek ki a srácok. Kis csoportokra oszolva a fürdőnél, bolt­nál és postánál külföldi vendégeknek adták ki magukat, angolul kérve segítséget az arra járóktól, ezzel mim piackutatást tartva. A táborba visszaérve csalódottság tükröződött az arcukon. Senki nem tudta a megkérdezettek közül, mit akarnak, nem értették a nyelvüket. A tanárnő szavaira azonban, miszerint'ahány nyelvet be­szélsz. annyi ember vagy. fölragyogott arcukon a mosoly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom