Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-10-07 / 79. szám
XXL évfolyam. Szekszárd, 1939. október 7. (Szombat) 79. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési díj: Egész évre _ 12 pengő || Félévre---------6 pengő Fe lelős szerkesztő: 5LÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: IA legkisebb hirdetés dija l'SO pengő. — A hirdetés egyTéO milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér.--------——--------------- ------------------— ------------ Állástkefesőknek EO százalék kedvezmény. | Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető | A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyüttér soronként 60 Fillérbe közlemények a szerkesztőséghez küldendők. yűttér soronként 60 fillérbe kerti I. I Október 6 I Az őszi levélhuílás idején, mikor az elrepült nyár után minden a természet haldoklását juttatja eszünkbe, gyászünnepet ült a magyar. Lehetetlen, hogy könny ne szökjék minden magyar szemébe, ha e nap eseményeire gondol. Lehetetlen, hogy ne a vérhullásos magyar sors tragédiáján elmélkedjünk e napon. Az aradi vár sáncaiban kivégzett tizenhárom hős magyar tábornokot is a magyar sors érte utói, mert a magyar föld minden kicsi rögjét nemcsak megszerezni kellett drága . magyar vérrel, hanem a megtartásáért is sűrűn hullatni kellett a magyar vért és kell is talán örökké. Nekünk, magyaroknak azonban sohasem volt október 6-a az elmúlás, a haláldiadal gyászünnepe 1 Nem könnyeztünk, hanem ökölbe szorított kézzel hallgattunk. — Nem siránkoztunk, csak emlékeztünk. Nem jajveszékeltünk, csak tanultunk. Mert mindig tagadtuk s tagadjuk ma is, hogy hiába hullott volna az aradi mártírok vére. Tudjuk és szent hittel valljuk, hogy a hazáért elhullott drága magyar vér acélozta meg mindenkor a magyar kart és a vértanuk szelleme tette mindenkor hőssé a magyart. Élhetnénk-e még itt Európa szivében, az idegen fajok tengerében rokontalanul, árván, vértanuk, hősök nélkül ? Lenne-e még Magyarország vértanuk és magukat feláldozni kész hős és vitéz magyarok nélkül ? Történelmi napokat élünk ismét s ilyenkor kétszeres jelentőséggel bir a régi magyar múltra visszaemlékezés. Nemzetek sorsa fordul jobbra, vagy rosszabbra a mai napokban. — S mi nem sirni, nem gyászruhát öltve búbánatos arccal visszaemlékezni, hanem erőt meri- teni jöttünk össze most is a tizenhárom aradi vértanú emlékünnepén. Szükség van ma is az aradi tizenhárom szellemére, lelkületére, mert újabb magyar hősöket s talán újabb magyar vértanukat is kívánhatnak az ttj magyar történelmet csináló idők. Hősök unokái, az aradi tizenháromra emlékezve fogadjátok meg, hogy méltók lesztek hozzájuk, hogy mindig — miként ők is — ti is csak a hazáért, fajotokért fogtok élni s ha kell, halni! Mezőgazdasági szociálpolitika a Kárpátalján A visszacsatolt Kárpátalja magyarorosz mezőgazdasági munkásnépe, húsz esztendőn át nélkülözte a magyar kenyeret, amit esztendöről- esztendőre a Nagyalföldről szerzett meg mezőgazdasági idénymunkával, legelsősorban aratással. Természetes tehát, hogy a kormány egyik főbb gondja volt a visszacsatolás után munkához és magyar kenyérhez juttatni ezeket a munkásembereket. A munkaközvetítés megszervezésével a kormány megbízásából az Országos Gazdasági Munkaközvetítő Iroda foglalkozott és pedig a legnagyobb sikerrel. Nyolcezer kárpátaljai mezőgazdasági munkásnak juttatott búzatermő területeken idénymunkát és hozzásegítette őket ahhoz, hogy télire jó magyar kenyérrel lássák el háztartásukat. A földmivelésügyi minisztérium ennél az akciónál gondosan szem- előtt tartotta azt az igazságot, hogy a legjobb mezőgazdasági politika, a szociálpolitika. Ezért nemcsak messzemenően biztosította a szerződések megkötésénél a munkások szociális érdekeit, hanem gondoskodott arról is, hogy a közvetítéssel megbízott intézmény szervei meglátogassák időről-időre a szerződött munkásokat, meghallgassák észrevételeiket, esetleges panaszaikat és azokat, ha érdemlegesek és helytállók, nyomban orvosolják is. Nem is merült fel ebben a tekintetben a munkások részéről semmi panasz, a szociális gondoskodással a legteljesebb mértékben meg voltak elégedve. Külön elismerést és méltánylást érdemel az az egészen uj és nagyon szükséges intézkedés, hogy az el- szerződtetés előtt a közvetítéssel megbízott szerv orvosi vizsgálatnak vetette alá a jelentkező munkásokat. Ez nemcsak a ragály, a fertőzés elkerülése érdekében szükséges, — han'em azért is, hogy olyan emberek, akik tulajdonképpen nem munkaalkalomra, hanem orvosi gyá- molitásra szorulnak, ezt megkaphassák és meg legyenek mentve attól, hogy szervezetüket túlzottan megerőltető munkával, egészségüket tovább háborítsák, sőt módjuk és alkalmuk legyen arra, hogy magukát gyógykezeltessék. Ez a szociális intézkedés mintegy úttörője a mező- gazdasági munkásság további ali- mentálása terén bekövetkező uj intézkedéseknek. Ezek az intézkedések tudvalévőleg az öregségi és balesetbiztositással a legszorosabb kapcsolatban vannak és azok a tapasztalatok, amelyeket a kormány az orvosi vizsgálattal most Kárpátalján szerzett, bizonnyal útmutatással szolgálnak a jövőre nézve. Egyik nagy problémája a messze földről hozatott summás munkáskérdésnek, a természetben kapott gabonának a lakóhelyre váló elszállítása. Ez már a múltban is igen sok nehézséget okozott és sokszor valósággal illuzóriussá tette a vándormunkás kenyérkereseti lehetőségeit. Ugyanis a munkás inkább helyben eladta a gabonát, mintsem azt drága pénzért messze szülőfalujába elszállittassa. Az eredmény az volt, hogy a vételárként kapott készpénzen odahaza csak silány minőségű kenyeret tudott beszerezni. A kormány most kétféle intézkedést tett ennek a leküzdésére. Az egyik a kárpátaljai munkások gabonájának hazaszállítására engedélyezett 50 százalékos fuvardíjkedvezmény, a másik pedig — és ezt különös örömmel kell üdvözölni — az az intézkedés, hogy a gabona felvásárlásával megbízott Futura a munkahelyen illetékes gyüjtőállomásán átvette a sommás munkás gabonakeresetét, arról utalványt adott, ezt az utalványt viszont a munkás lakóhelyéhez legközelebb eső gyűjtő- állomás ugyanolyan minőségű és mennyiségű gabonára váltotta vissza, mint amilyent az aratómunkás keresett. Ezzel a szállítás nehézségei és költségei teljesen kiegyenlítődtek és a munkás — végeredményében olyan helyzetbe került, mintha az idénymunkát szülőfalujában végezte volna el. Pálosokat akarnak letelepíteni Bétán A Pécsett megjelenő Dunántúl, a vidék egyik legkiválóbb napilapja, a baranyamegyei keresztény társadalom, valamint a pécsi püspökség hivatalos újságja írja a következőket: Részletes beszámolót adtunk a bátai Szent Vér templom ünnepélyes felszenteléséről Beszámolónk kiegészítéséül most közöljük, hogy a monumentálisán szép templomot a pálosoknak akarják juttatni, hogy amellé rendházat építve, ott letelepedhessenek. Ennek a szándéknak maga Fájth Jenő apátplebános adott hangot a templom ügyében tett első előterjesztésében. Az erről szóló részt az alábbiakban közöljük: — Ez az uj templom a klastrom- hegyen nemcsak a bátai hívek lelki szükségletét elégíti ki, hanem egyik régi, csodá?al tündöklő bócsns helyünket is felújíthatná a gyűlölködés, társadalmi harcok korában a szelíd Krisztus békítő szent Vérének kultuszával és messze ragyogó keresztje nemzeti érzésünket is hirdetné az ideiglenes déli végeken. A Hunyadiak emléktemploma lesz, amelyet az ő fényes kor- sza k ötszázéves emlékére emelne a hálás hit és haza. Hiszen ha a történetírás szekszárdi vagy bátaszéki csatának nevezi is Hunyadi csatáját, ő maga nem Széknek, nem is Szekszárdnak, vagy Cikárdnak volt hálás fiaival együtt, hanem a Szent Vér bátai monostor templomának. — Ha nem mehetünk Vajda- Hunyadra, — kincses Kolozsvárra, Gyulafehérvárra emlékezni, ünnepelni és ha Vajda-Hunyad budapesti vára nem ád megfelelő történelmi hangulatot, itt a bátai klastromhegyen a történelem valósága beszélhet hozzánk, mert valóban innét indult el a Hunyadiak csillaga, a világtörténelmi jelentőségű nagy hadvezér, hogy a kereszténység és a haza védőbástyája legyen s megtanítsa Európát nagy történelmi hivatást látni Magyarországnak a keleti barbárság elleni harcában. Hunyadi emlékéhez méltó is a templom, Egyes szám ára 12 fillér.
