Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-10-07 / 79. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 október 7. H. Klr. OatüMláttk 88.000 sorsjegy 44.000 nyeremény Minden második sorsjegy nyeri Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 700.000 ]utalom és nyeremények; 400.000 70.000 2x40.000 300.000 60 000 30.000 100.000 2x50.000 15.000 32*szer 10.000« stb. pengő, összesen közel 10 millió pangó« mely összeget készpénzben fizetik ki I A húzások október hó 14-én kezdődnek I Az I. osztályú sorsjegy hivatalos ára: Nyolcad 3 Vs P, Negyed 7 pengő, Fél 14 pengő, Egész 28 pengő. Sorsjegyek az összes főárusitsknál, kik feltétlen titoktartást biztosítanak mert mint a keresztény lovag minta­képe« a harcot vallási kötelességnek tekintette. — Volt a magyar katolikus egy­háznak egy intézménye, mely nagy szeretettel ápolta, terjesztette Jézus Öt szent sebének — s igy szent vérének — tiszteletét. A budapesti egyetemi templom egyik kápolnája is hirdeti ezt. Ez az intézmény az egyetlen magyar szerzetes rend, a pálos­rend volt. Ez a mi külön magyar egyházi kin­csünk, mert magyar lélekből fakadt, magyar földön virágzott s innét terjedt el más országokba. Népünk nagyon szerette, — főuraink, kirá­lyaink dédelgették, Nagy Lajos és Mátyás király szívesen időzött a budai hegyek Szent Lőrinc kolos­torában a fehérruhás barátok kö­zött. A kalapos király, II. József kitépte a rendet a magyar földből. Még él Lengyelországban, de vissza­sír a magyar hazába. — A nemzeti és vallásos kegye­letnek milyen szép megnyilatko­zása volna az, ha a Szent Vér tiszteletére és a Hunyadiak em­lékére épfiit szent helyen a ma­gyar egyház és a magyar löld njból virágzó hajtása, a magyar pálos-rend szolgálhatná Istent s a magyar nép lelki javát a négyszáz éve lerombolt bátai apátság helyén. • Eddig szól Fájth Jenő bátai apát előterjesztése. Most, a templom fel­szentelésén ott volt a pálos-rend részéről P. Besnyö Gyula pécsi per­jel is. Mint értesülünk, a pálosok bátai letelepedése ügyében ezúttal is megbeszélések folytak. Termé­szetesen még rendház építéséről is kellene gondoskodni és a mainál több felszentelt pálos rendtagra volna szükség. A letelepedés kér­dése tehát valószínűleg majd csak évek múlva válik időszerűvé. dübelt Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország — mennyország I Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1939 szeptem­ber 28-tól október 4-ig. Hőmérséklet: maximum : 18'8 C° október 2-án, minimum : 4 8 C° szeptember 28-án. Csapadék; eső 2'9 mm október 1-én, eső 3*0 mm október 2-án, eső 12 0 mm október 3-án. összesen 17 9 mm. Az idei szeptember első fele a normálisnál melegebb, második fele pedig a normálisnál hűvösebb volt; mindkettő oly mértékben, hogy 18 4 C fokos hőmérséklete a 15 évi átlagnak megfelelt. A 13—21* ig erősen csapadékos szakaszban az esőmennyiség a 15 évi 54 mm-es átlagot 20 mm-el fö­lözte. A hó első fele és vége szá­raz jellegű volt. — A nemzeti gyászűnnep al­kalmából vármegyénk közönsége is kegyelettel hódolt az 1849. évi ok­tóber 6-án Aradon és Budapesten kivégzett mártírok emlékének. Min­denütt gyászistentiszteletek és ünne­pélyek voltak és a szekszárdi bel­városi róm. kát. templomban tartott gyászmisén a helyőrség is meg­jelent. — Id. Thuránszky László te­metése. Mélységes megrendüléssel fogadta Zemplén vármegye közön­sége id. thuriki és komjáthnai Thu­ránszky László nyugalmazott főispán váratlan halálhírét, aminek külső jeléül a vármegye minden községé­nek középületeire kitűzték a gyász­lobogót. Thuránszky László Zemplén nagy főispánjai közé tartozott és több mint négyévtizedes közszolgá­lata alatt rendkívül értékes közigaz­gatási, társadalmi és történetírói munkásságával elévülhetetlenül bele­írta nevét a vármegye történetébe, nemes, szociális érzékével pedig Zemplén vármegye minden rendű és rangú lakosának megnyerte őszinte szeretetét és ragaszkodását. Történetírói munkásságával is el­ismert nevet szerzett magának. Két nagyszabású történeti monográfiájá­ban hosszú századokon keresztül kimutatta Zemplén vármegye, a Kossuth- és Thuránszky-családok történetét. Művei egyszersmind ki­tűnő forrásmunkául szolgálhatnak majd különösen a háboiu előtti és háború utáni vármegyei élet meg­örökítéséhez, mert id. Thuránszky László, aki maga is végigszenvedte a forradalom borzalmait, személyes élményei és tapasztalati alapján irta le az akkori idők szomorú történe- | tét. Zemplén vármegye nagy halott- | jának földi maradványait szerdán j délután a sátoraljaújhelyi ősi kuriá- j Bonulutdl TBHarékPÉnztdr B. T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (kiállíttatott as 1869. évben) A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kölcsönöket, betéteket a legkedvezőbben gyümölcsöztet, foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbizáisait gyorsan és előzékenyen bonyolítja le. 573 ból helyezték örök nyugalomra — saját kívánsága szerint — kastélya parkjába. Temetésén a nagyszámú hozzátartozókon kívül a vármegye, az egyházi, katonai hatóságok és a különböző társadalmi egyesüle­tek hivatalos küldöttségekkel kép­viseltették magukat. Dr vitéz Thu­ránszky László miniszteri osztály- főnököt, a miniszterelnökségi sajtó- osztály vezetőjét, vármegyénk volt főispánját édesatyjának halála al­kalmából e vármegye területéről is igen sokan keresték fel részvétnyil- vánitásukkal. — Esküvő. Dr Martin József m. kir. gazdasági tanácsos, bikádpusztai földbirtokos és felesége miskei és csertői Gajáry Ilona leányát Júliát, Budapesten folyó hó 7-én a város­ligeti Jáki-kápolnában vezette oltár­ház gróf Königsegg-Rottenfels Miksa aradmegyei kavnai földbirtokos, né­hai gróf Königsegg-Rottenfels Lajos és felesége esztelneki és létzfalvi Szacsvay Sándorné, sárosi Saárossy- Kapeller Edith fia és esztelneki és létzfalvi Szacsvay Sándor nevelt fia. — A vármegyei honvédelmi bi­zottság tagjai gyanánt a legutóbbi vármegyei közgyűlésén megválasz­tották báró Schell József földbir­tokost és Michéli Mihály bátaszéki bírót. — Kitüntetés. A kormányzó Gás­pár Jenő szerkesztőt, a sajtókamara főtitkárát m. kir. kormányfőtaná­csossá nevezte ki. Meg kell állnunk egy pillanatra e kinevezés mellett, mert újságírót csak a legritkább esetben szoktak a hivatalos hatalom részéről jutalmazni. Hiszen az ér­dem és elismerés eddig legnagyobb­részt csak a közgazdasági, pénz­ügyi és politikai téren kifejtett mun­kásságot szokta honorálni s annál nagyobb az elismerés, amely végre eljutott odáig, hogy a sajtó robo- tosait, a magyar élet hű harcosait, a magyar gondolat egyik legfőbb zászlóhordozóit is észreveszi és munkásságát jutalmazza. Különösen szerencsés a választás, amely az elsők közt Gáspár Jenőt jutalmazta azzal, hogy m. kir. kormányfőtaná­csossá nevezte ki, hisz ez a kitün­tetés a szorgalmas újságírói munka, az önzetlen küzdelem, a becsületes újságírói kötelességteljesités jutal­mazása. Gáspár Jenő a katolikus sajtó régi, kipróbált harcosa, ami egyet jelent az anyagi javakról való lemondással, az idegölő állandó l munkával és a magyar haza érdek- I felen szolgálatával. Mint a magyar I ujságirórend szerény vidéki har- j cosai, ez alkalommal köszöntjük Gáspár Jenőt, de köszöntjük azt is, aki Gáspár Jenő kitüntetésével el­ismerte a becsületes újságírói mun­kát. — A madocsai hősök emlék­művét október hó 8-án fogják fel­avatni. Az ünnepély sorrendje a kö­vetkező : Fél 10 órakor a vendégek fogadása a községházán. 10 órakor Istentisztelet a ref. templomban. U órakor felvonulás a hősi emlék­műhöz. Himnusz, énekli a közön­ség. Felavató imát mond Mező Benő ref. lelkész. Hiszekegy, énekli a Ref. Egyház vegyeskara. Ünnepi beszéd, tartja vitéz Madi Kovács Imre fő­ispán. Alkalmi költemény, szavalja Gerzsei Zsuzsánna. Az emlékművet átadja dr Korrniss István járási fő­szolgabíró. Az emlékművet átveszi Gerzsei József községi bíró. Alkalmi költemény, szavalja Berták Mihály. Koszorúk elhelyezése. Szózat, énekli a Ref. Egyház énekkara. Közebéd. — Püspöki elismerés. Virág Fe­renc pécsi megyéspüspök Tarján János tolnai rk. igazgatótanitónak, 33 évi működéséért, nyugalomba vonulása alkalmával, főpásztori el­ismerését fejezte ki. — Tanári áthelyezések. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter vi­téz Berend Iván sümegi áll. gimn. tanárt és Mayer Péter nagykállói áll. gimn. tanárt áthelyezte a szék* szárdi m. kir. áll. gimnáziumhoz. — A vármegyei sorozó bizott­ság elnökei lettek a törvényható­sági bizottság őszi közgyűlésén tar­tott titkos választás eredményekép­pen id. Szeghy Sándor szekszárdi gyógyszerész és Ráth István dom­bóvári megyebizottsági tag. — Áthelyezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Varga Ágnest, a nagyvejkei rk. iskolához beosz­tott kisegítő tanítónőt a felsőszöl- nöki áll. elemi népiskolához, helyet­tes állami tanítónői minőségben át­helyezte. — Térzene. A m. kir. 18. hon­véd gyalogezred menetzenekara e hó 8-án fél 12-tól fél 1 óráig a Szent Imre ligetben térzenét tart az alábbi műsorral: 1. Teike: „öreg bajtársak", induló. 2. Aletter: „Víg­játék“, nyitány. 3. Offenbach-Stolcz: „Hoffmann meséi“, egyveleg. 4. Poppi: „Szfinx“, keringő. 5. Lehár: „Arany-ezüst“, keringő. 6. Maxen: „Jajj, jajj“, induló. — A térzenét Köhler Nándor m. kir. zenész tiszt- helyettes, a m. kir. 18. honvéd gya­logezred zenekar ezreddobosa ve­zényli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom