Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-18-19 / 15. szám

10. oldal Egészség és Életmód 1997. január 18., szombat MIMI P l u s z Szekszárd, Szabó D. u. 5. Telefon: 74/313-646. Nyitva tar­tás: 9-12 és 13-15 óráig. A gyógyászati boltunkban a Magyarországon forga­lomba lévő összes gyógyá­szati segédeszköz beszerez­hető. Az eszközök családor­vosi, szakorvosi vényre és készpénzre is megvásárolha­tók. Üzletünk a megyei kór­ház parkolója mellett jól megközelíthető helyen megta­lálható. A teljesség igénye nélkül az alábbi termékeket for­galmazzuk: járássegítő esz­közök, botok, mankók, járó­keretek, szobai kerekesszé­kek, otthonápolás kellékei, szobai wc-k, fürdőkád ülőkék és kapaszkodó keretek, a CONVATEC cég sztómate- rápiás eszközei és emlőproté­zisei, teljes választékban, TEN A inkontinencia betétek és nadrágpelenkák. Egyéb gyógyászati eszközeink: medencefűzők, boka-, térdke­zelő készülékek, gyógyharis- nyák és fáslik. Új szolgáltatás: az ELITE Gyógycipő-készítő Rt. 1997. február 1-jétől üzletünkben gyógycipő és lúdtalpbetét mé­retvételi helyet alakít ki. Ezenkívül csecsemő és gyer­mek Siesta típusú gyógycipők árusítását is megkezdi. Ugyanitt nőgyógyászati és bőrgyógyászati magánrende­lés is működik. Szeretettel váijuk betege­inket, és vásárlóink érdeklő­dését! Eddzük szervezetünket! Ilyenkor télen fogékonyabbak leszünk a meghűlésekre és fertőzésekre. Sokakat elkap a téli depresszió. Egészségünk védelmében tennünk kell va­lamit. íme néhány ötlet. Eddzük szervezetünket! Szoktassuk magunkat a hi­deg-meleg zuhanyozáshoz, a lábunkat a mostohább körül­ményekhez! Egy vödörbe töltsünk meleg vizet, egy má­sikba pedig hideget! Tartsuk mindkét lábunkat 10 percig meleg vízben, majd dugjuk 10-20 másodpercre hidegbe! Háromszor ismételjük meg! Fogyasszunk sok vitamint! Aki C vitaminban gazdagon étkezik, nagyobb valószínű­séggel megússza a kisebb megfázást s a torka sem fog folyton kaparni. Együnk gyümölcssalátát, igyunk pa­radicsomitalt! Együnk brok­kolit, csicsókát és céklát is! A főzeléket kevés vízzel készít­sük! Próbáljuk ki a mustárliszt- fürdőt! Töltsük meg a kádat vádliig forró vízzel! Keverjük bele óvatosan a mustárlisztet és dugjuk bele a lábunkat! Nagyon lassan, mintegy 20 percig folyassunk meleg vizet hozzá! Hagyjuk bent még 5 percig a lábainkat, majd búj­junk gyorsan az ágyba, hogy izzadjunk. Reggelre a torok és az orrüreg újra tiszta lesz. Az ország legkisebb és leg­szebb kórháza - mondták. Szü­lettek benne, meghaltak, gyó­gyultak, mint máshol. Volt, aki szerint léte politikai kérdés, más szerint érzelmi. Megint mások azt mondták, jobb lesz az embereknek, ha megszűnik. Mert nem felel meg a szakmai minimumnak. A kor követel­ményeinek. Most akkor már egy kicsit jobb nekünk, ugye? Mert volt egy kórház, lett egy részleg. Ahogy a kor követeli. kórház Volt egyszer egy Sugárvédelmi környezet-ellenőrzés Pakson Az atomerőművekben mindenhol a világon az alkalmazott technológia során szükségszerűen keletkeznek olyan radioaktív anyagok, amelyek a normális üzem során a környezetbe kerül­nek. Ezek az anyagok egyrészt légneműek, és a szellőző rendszeren keresztül bocsátják ki, másrészt folyékonyak és a hűtővízzel távoznak. Mennyiségük és aktivitásuk annyira kicsi, hogy a természetes háttérsugárzáshoz képest elhanyagolható. Az atomerőművekkel szemben támasztott rendkívül szigorú követelmények miatt azonban ezen anyagok kibocsátását, tá­gulását, terjedését a környezet­ben, esetleges kiülepedését és dúsulását különböző termé­szeti közegekben folyamatosan ellenőrzik. A paksi atomerőmű nukleá­ris környezetvédelmének fel­adata az erőmű radioaktív ki­bocsátásainak ellenőrzése, nagyságának, összetételének meghatározása, a környezet természetes és mesterséges eredetű sugárzási viszonyainak folyamatos figyelése. A kibocsátások ellenőrzése alapos és átgondolt mérési program szerint történik, amelynek alapján a szakembe­rek egyre teljesebb képet kap­nak a környezetbe kerülő ra­dioaktív komponensek fizikai és kémiai jellemzőiről. A mérési eredményeket ér­tékelve megállapítható, hogy mind a légnemű, mind a folyé­kony kibocsátások a szigorú hatósági korlátokat messze be­tartva kedvezően alacsony szinten maradtak. Az adatokat külföldi összehasonlításban is vizsgálva kitűnik, hogy a kibo­csátások nem érik el az azonos típusú erőművekben a meg­termelt energiára normált nemzetközi adatok átlagát. Az üzemi környezeti táv­mérő állomások mérési adatait nagy számú természetes minta (fű, talaj, tej, hal, felszíni és ta­lajvizek stb.) laboratóriumi vizsgálatával egészítik ki. Az alkalmazott mintavételi, min­tafeldolgozási és méréstechni­kai módszerek lehetővé teszik rendkívül alacsony radioaktív koncentrációk meghatározását. A mérések igazolták, hogy a környezet sugárzási viszonya­ira az atomerőmű közvetlenül mérhető hatással 1996-ban sem volt. Az előbbiekből következik, hogy a kibocsátásokból szár­mazó lakossági dózisjárulék - hasonlóan a korábbi évekhez - 1996-ban is ezred része volt a hatásági korlátnak, és tízezred része a természetes háttérsu­gárzásból származó sugárter­helésnek. A környezet sugárvédelmi ellenőrzése nem csak az atom­erőmű feladata. Az erőmű által üzemeltetett világszínvonalú ellenőrző rendszerhez hasonlót üzemeltet a környezetvédelmi és egészségügyi hatóság. Fel­színi és felszín alatti, valamint csapadékvizek radiometriai el­lenőrzésére felszerelt laborató­riumot működtet egy, az erő­műtől és a hatóságoktól függet­len polgári szervezet a Társa­dalmi Ellenőrző és Informá­ciós Társulás az erőmű 10-12 km-es körzetében. Önálló méréseket végez ­A Látogató Központ előtti park, Farkas Pál szoborcsoportjával A környezet-ellenőrző állomás hamarosan az egész ország te­rületére kiterjedően - a polgári védelmi szervezet is. Az álta­luk alkalmazott mérőberende­zés megegyezik azzal a készü­lékkel, amelyet Farkas Berta­lan magyar űrhajós a világűrbe vitt magával az ottani sugár­zási viszonyok felderítése cél­jából. A négy különböző mé­rési rendszer eredményeit rendszeresen összehasonlítják, így nemcsak az esetleges mé­réstechnikai problémák előzhe­tők meg, hanem a mérések hi­telessége is biztosítható. Az adatokat havi gyakori­sággal megkapják az erőmű közelében lévő települések ön- kormányzatai, a megyei és he­lyi újságok (Tolnai Népújság, Petőfi Népe, Kalocsai Néplap, Paksi Hírnök stb). A lakosság nukleáris kultú­rájának növelését, folyamatos tájékoztatását teszi lehetővé a már Kalocsán évek óta mű­ködő sugárvédelmi megjele­nítő rendszerhez hasonló be­rendezés telepítése Pakson. A készülék segítségével figye­lemmel kísérhető a természetes háttérsugárzás változása és összevethető az erőmű üzem­behelyezése előtt mért sugár­zási viszonyokkal. A felelősen dolgozó képzett szakemberek által működtetett atomerőmű tiszta, környezet­barát létesítmény. Nem fo­gyaszt oxigént nem bocsát ki széndioxidot, kéndioxidot, nit­rogén oxidokat, port, pernyét, salakot. Nem járul hozzá a globális felmelegedést okozó üvegházhatás fokozásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom