Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-08 / 159. szám
2 Képújság 1989. július 8. Emlékek képekben A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa Augusztus 20-án, a nagykun napok alkalmából nagygyűlés volt Kisújszálláson, amelyen beszédet mondott Kádár János miniszterelnök és Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke is Kádár János, az MSZMP KB első titkára Angyalföldre látogatott. Kádár János üzemlátogatáson és május 1 -jét köszöntő röpgyűlésen vett részt a Magyar Hajó- és Darugyár daru- és jrazángyárában. Helsinkiben, a Finlandia-palotában 35 nemzet vezetője - közöttük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Kádár János, az MSZMP KB első titkára bensőséges ünnepség keretében átvette a Lenin-békedíjat Nyikolaj Blohin akadémikustól A Kremlben Kádár Jánost Mihail Gorbacsov, az SZKB KB főtitkára fogadja Mihail Gorbacsov és felesége, a Váci utcában. Mellettük Kádár János, az MSZMP főtitkára és felesége. Az MSZMP vezetőinek részvétlátogatása Kádár Jánosnénál Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Intéző Bizottság tagjai pénteken részvétlátogatást tettek Kádár Jánosnénál. Az MSZMP Elnöksége nevében mély együttérzésüket fejezték ki Kádár János elhunyta alkalmából. Kádár János halálhírének világvisszhangja Kádár János az országa élén eltöltött negyed évszázados tevékenysége során Magyarországot a rémuralom mélységeiből egy időre az életöröm és a tekintély magaslatára vitte, de így is meg kellett érnie, hogy mindez immáron elhalványult az emberek tudatában. Ezt hangsúlyozta a csütörtök reggel elhunyt magyar politikusról szóló cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes konzervatív újsághoz hasonlóan az egész sajtó, a rádió és a televízió számos megemlékezést, kritikus szellemű életrajzi visszapillantást közölt. A cikkíró szerint az a korszak fűződik a magyar politikus nevéhez, amelyben Magyarország, a szolgaságból kitörve, elindulhatott a szabadság irányában. Az 1956 utáni tevékenységét elemezve azonban a frankfurti lap szükségesnek tartja tisztázni: noha a felkelés leverése utáni bosszú- hadjárat során a legkirívóbb halálos Ítéleteket nem magyar parancsra hajtották végre, Kádár Jánost felelősség terheli azért, hogy Magyarországon még kivégeztek embereket egy olyan időszakban, amikor a rendszer az ENSZ-ben úgy tett, mintha már régen a megbékélés útjára lépett volna. A valóságban csak évtizedek múlva minősítették az 1956-os eseményeket nemzeti tragédiának, végül pedig felkelésnek. A lap értékelése szerint Kádár János a hatvanas években történelmi érdemeket szerzett azzal, hogy képes volt mozgósítani az emberek szaktudását. Ebben része volt az „akT nincs ellenünk, velünk van" jelszónak. A Süddeutsche Zeitung „Egy áruló, aki megbecsülést szerzett”, a Stuttgarter Zeitung „Akit élete végén utolért a történelem”, a Bild-Zeitunk „Kádár, avagy egy áruló átváltozása” és a Westdeutsche Allgemeine Zeitung „Kádár János politikailag félreállitva halt meg” cím alatt idézi fel a magyar politikus alakját. Kétfrontos harcot folytató és a társadalmi osztályok szövetségére törekvő politikusként értékelte a csütörtökön elhunyt Kádár Jánost a csehszlovák sajtó. A Rudé Právo, a pozsonyi Pravda és a magyar nyelvű Új Szó pénteki számában a CSKP KB központi lapja budapesti tudósítójának, Vojtech Veselynek a megemlékező cikkét közölte. A többi csehszlovák napilap is beszámolt a halálhírről, és ismertette Kádár János életpályáját. Személyében kifejezetten népi típusú politikus távozott - írta Vojtech Vesely. A cikk szerzője - a politikai pályafutás ismertetésében 1956-hoz érve - így fogalmazott: „1956 októberének és novemberének tragikus eseményei nyomán felismeri, hogy polgárháborúnak és a szocialista vívmányok elvesztésének a veszélye fenyeget. Határozottan és felelősségteljesen a konszolidáció erőinek élére áll, megalapítja a Magyar Szocialista Munkáspártot, és az elkövetkező harminckét évben vezető személyiségévé válik”. Az NDK napilapjai pénteken címoldalon, fényképpel, de saját kommentár nélkül közöltek az ADN hírügynökség rövid életrajzzal kiegészített jelentését Kádár János elhunytéról, és beszámoltak Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának a részvéttáviratáról. A Der Tagesspiegel nyugat-berlini napilap pénteken címoldalán közölte a halálhírt, a harmadik oldalon pedig bécsi tudósitója, Herbert Luch írását „A történelmi ítélethez még túl korán van” címmel. A tudósító idéz Kádár-Jánosnak az MSZMP KB-hoz intézett, az írásban politikai testamentumnak nevezett május 11-i leveléből, amelyben azt a reményét fogalmazta meg, hogy az elkövetkező nemzedékek a harminc év hibáit és eredményeit tárgyilagosan értékelik majd. Nem keveset abból, ami a reformok, a liberalizálás és a demokratizálás terén ma Magyarországon megvalósul, kiindulásában, ha talán akaratlanul is, maga Kádár János bátorított. A történészek, és talán a pszichológusok feladata lesz, hogy helyét bejelöljék a világháború utáni európai politikában - hangoztatja a lap bécsi tudósitója. Az írás mellett Kádár János fényképe látható. Minden péntek reggeli japán lap címoldalon közölte, hogy Kádár János elhunyt. Az írások részletesen ismertetik a nemzetközi megbecsülést kivívó, nagy formátumú politikus ma már ellentmondásosnak ítélt életútját. A The Japan Times kiemelte: Kádár János az 1956-os népfelkelés leverését követően fokozatosan vívta ki a magyar közvélemény megbecsülését, azáltal, hogy Ke- let-Európa legszabadabb és legnyitottabb társadalmát hozta létre. A The Daily Yomiuri szerint az utóbbi időben egyre több bírálat érte a harminckét évi irányítás alatt elkövetett hibák miatt. A The Mainichi Daily News annak a véleménynek is hangot adott, hogy mára az idős politikus a stagnálás és a merevség jelképévé vált. A Kyodo hirügynökség pedig a sors véletlenének tulajdonítja, hogy Kádár Jánost éppen aznap ragadta el a halál, amikor Magyarofszág legfőbb ügyésze semmisnek nyilvánította a Nagy Imre és mártírtársai ellen felhozott vádakat és az ítéleteket. Minden jugoszláv napilap pénteken első oldalon, gyáSzkeretben és fényképpel közölte Kádár János halálának hírét. Ismertették Milan Pancsevszkinek, a JKSZ KB Elnöksége elnökének az MSZMP Központi Bizottságához intézett részvéttáviratát, amely megállapítja, hogy Kádár János személy szerint nagymértékben hozzájárult a JKSZ és az MSZMP kapcsolatainak fejlesztéséhez és a magyar-ju- goszláv barátság erősítéséhez. A legtekintélyesebb jugoszláv napilap, a Borba átfogó értékelésében kiemelte: Kádár János vezető szerepet játszott az 1956-os „ellenforradalom” felszámolásában, de egy-két évtizeddel később ő kezdeményezte a magyar gazdasági reformot, lerakta a mostani demokratizálási folyamat és a többpártrendszer bevezetésének alapjait. A Dnevnik véleménye szerint a több mint három évtizedes Kádár-rendszert reálisan csak történelmi távlatból lehet majd értékelni. A pénteki Pravda, az SZKP KB központi lapja nemzetközi híroldalán számolt be Kádár János haláláról. _ Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára részvéttáviratot küldött az MSZMP Központi Bizottságának Kádár János elhunyta alkalmából. A távirat a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének nevezi Kádár Jánost és egyebek között hangsúlyozza: a lengyel kommunisták azért is őrzik meg jó emlékezetükben a magyar vezetőt, mert jóindulatú megértéssel viszonyult a nehéz lengyel problémákhoz, személyesen hozzájárult a hagyományos magyar-lengyel barátság erősítéséhez és kiszélesítéséhez, a két párt és nép közötti együttműködés elmélyítéséhez. A Reuter, az AP és a Tanjug hirügynökség is röviden ismertette az MSZMP elnökségének nekrológját. A pénteki belga lapok belső oldalaikon, többségükben hírügynökségi jelentések alapján számoltak be Kádár János elhunytéról, rámutatva, hogy az egybeesett Nagy Imre jogi rehabilitálásával. Több lap közölte a magyar vezető fényképét. A Le Drapeau Rouge, a Belga KP napilapja Louis van Geyt csütörtök délutáni rövid nyilatkozatával emlékezik meg a magyar politikusról. A Le Grou- pe ver L'Avenir címoldalas hírének címe: „Magyarország elvesztette legismertebb vezetőjét, Kádár Jánost". A Le Soir hasonló szellemben, „Kádár halott: Magyarország tragikus embere" címmel, fényképpel idézi fel a magyar vezető életútját, és Pol Mathil írását közli, aki Jaruzelski és Kádár életútját összevetve „a világ utolsó birodalmának alkonyáról” elmélkedik. A francia rádió- és televízióállomások csütörtök déltől vezető helyen számoltak be híradásaikban Kádár János haláláról. Georges Marchais, az FKP főtitkára részvéttáviratot intézett az MSZMP Központi Bizottságához. A Libération két oldalon foglalkozott Kádár János pályafutásával. Kiemelte azt a keserű történelmi iróniát, hogy aznap halt meg, amikor befejeződött Namy Imre rehabilitálása. Egyéniségét és hatását elemezgetve az állította, hogy halálakor már csaknem általános részvétlenség vette körül. Aczél Endre televíziós méltatásától eltérően, aki szerint a magyarok nem felejtik el, mint a nemzeti megbékélés atyai figuráját, a Libération úgy vélekedett, hogy „a Kádár János gazdasággi tévedéseitől és életszínvonaluk zuhanásától elkeseredett magyarok egyáltalán nem adnak ma neki ilyen elismerést". A cikkíró szerint egész pályafutására és egyéniségére rányomta a bélyegét „az eredendő bűn”, az, hogy szovjet tankokon került hatalomra. Ezt a véleményét támasztotta alá Orbán Viktor FIDESZ-szóvivö vélekedésével is, aki szerint „Kádár meggyilkolta az 1956-os forradalmárokat és hazugságban nevelt fel minket”. A lap kommunista szakértője, Alexandre Adler Ferenc József császárhoz és egyben Deák Ferenchez, a haza bölcséhez hasonlította Kádár János személyiségét és pályafutását. „Mint Ferenc József, akihez élete vége felé hasonlították, ő is a forradalmi dráma csúcspontján került hatalomra, hogy aztán lassanként operettherceggé alakuljon át... És a jelek szerint a kisajtón távozott a történelem színpadáról”. Pénteken a The New York Times és a The Washington Post halálozási rovatában terjedelmes cikkben búcsúztatja Kádár Jánost. A nekrológok részletesen ismertették a politikus életútját, tevékenységét, vegyítették az elemzők Kádárt elismerően méltató és súlyosan elmarasztaló véleményeit. A vezető olasz lapok mindegyike hosszan méltatja pénteken Kádár Jánost, mint olyan államférfit, akinek az elmúlt harminc évben meghatározó szerep jutott a magyar és a kelet-nyugati viszonyok alakításában. Részletesen ismertetik életpályáját, amelyben történelmi érdemek váltották egymást tisztázatlan vagy elhibázott lépésekkel. Igen sok hírmagyarázó találta sorsszerűén jelképesnek: Kádár ugyanaznap halt meg, amikora Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Nagy Imre és társai elleni ítéleteket. (MTI)
