Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-24 / 302. szám
1986. december 24. NÉPÚJSÁG 9 Az űrkutatás múltja és jövője Kozmonauták az emberiségért A szovjet-magyar űrrepülés résztvevői: Farkas Bertalan és Valerij Kubászov ★ HORIZOnT Lengyelország Az Új növényfajtákért Verne egy kicsit tévedett. No, nem sokat, nem a lényeget illetően, csupán a módot nem találta el, ahogy a Holdra lehet repülni. Azt, hogy egy ilyen utazás lehetséges és szükséges, azt kitűnően látta. Persze, nem volt egyedül. Amióta az ember a csillagos égboltot figyeli, azóta álmodozik a világűr meghódításáról. Ciolkovszkij már a megvalósítás lehetőségeit is helyesen becsülte föl, és alig negyedszázaddal halála után sikerült a régi cél: az emberiség áttörte bolygónk határait, kilépett a végtelen (igaz, egyesek szerint mégiscsak véges, de szüntelenül táguló) térbe. Nem sokkal több, mint huszonöt esztendő választ el minket Gagarin 1961 -es Föld körüli útjától, s mégis mennyi minden történt ez alatt az idő alatt! Ha a világűrkutatás fejlődési üteme nem csökken lényegesen, már a közeli jövőben újabb „csodákra” számíthatunk. Ami húsz évvel ezelőtt még álom, egy évtizede fantasztikus film volt, az ma a mindennapok realitása. Technikailag megvalósított tény például az állandó űrállomás, vagy a közeljövőben kivitelezhető terv például a Mars-expedíció. S a technika haladásával egyre nagyobb tisztelet, szinte már-már legendás megbecsülés övezi az űrkutatás úttörőit. Az első űrhajóst, Jurij Gagarint; az első nőt aki a világűrben járt, Va- lentyina Tyereskovát. Nem telt el négy esztendő Gagarin repülése után, és az ember immár kilépett az űrhajóból. Leonov 1965 márciusában egyetlen vékony „köldökzsinóron” függött a Föld fölött - vagy alatt, ez nézőpont kérdése. 1969 júliusában pedig megszületett az évszázad egyik kiemelkedő tu- dományos-műszaKi teljesítménye, a Holdra szállás, amely az Apolló—11 legénysége, Armstrong, Aldrin és Collins nevéhez fűződik. Röviddel ezután arra is fény derült, hogy mi a különbség a két űrhatalom fejlesztési koncepciója között. Amíg az Egyesült Államok a Holdat ostromolta, a szovjet kutatók egyre közelebb kerültek a Föld körül keringő állandó űrállomás megvalósításához. 1969 októberében három Szojuz űrhajó egyszerre volt a világűrben és megközelítette egymást. 1975. - már tíz éve is elmúlt! - különösen örömteli eseményt hozott a világűrben. A Szovjetunió és az Egyesült Államok első ízben vállalkozott közös program megvalósítására. Az Apolló-18 és a Szo- juz-19 összekapcsolása jelképes erejű volt: az emberiség erőforrásainak szinte végtelen lehetőségeit villantotta fel. Ezeknek kiaknázásához azonban békére és együttműködésre lenne szükség itt a Földön. Sajnos, az első közös vállalkozás a mai napig az egyetlen is. Az Apolló-program befejeződése után a Szovjetunió hat éven át egyedül folytatta a korábban megkezdett kutatásokat, s ebbe az Interkoz- mosz-program keretében bevonta a szocialista országokat. 1978 márciusában a Szojuz-28 fedélzetén már csehszlovák űrhajós, Remek is kijutott a világűrbe. Nekünk, magyaroknak nagy örömet hozott az 1980- as esztendő. A Szojuz-36 fedélzetén Kubászov társa ugyanis Farkas Bertalan volt. Az első magyar űrhajós 7 napot 20 órát és 46 percet töltött a világűrben. A Szaljut-6 űrállomás fedélzetén végzett munkájával mintegy feltette a koronát hazánk egész eddigi részvételére az Inter- kozmosz-programban. Hiszen korábban is repültek már magyar műszerek, berendezések az űrben, de most minden eddiginél hathatósabban vettük ki részünket a kutatásból., A Pille nevű kicsiny, könnyű és praktikus sugárzás-dózismérő műszer óriási elismerést váltott ki. Hazai fejlesztés eredménye volt az Interferon-kísérletekhez felhasznált berendezés éppúgy, mint a Balaton elnevezésű, a szellemi teljesítőképességet mérő műszer. Az élet persze azóta sem állt meg. 1981-ben például startolt az űrrepülőgép, legutóbb pedig a Halley-üstökös hozta lázba a tudományos világot. Hazánk ismét aktívan részt vett a rendkívüli lehetőség kiaknázásában: a Vega űrszonda „lelke” volt a magyar vezérlőberendezés, és voltak magyar műszerek a nyugat-európai Giotto műholdon is. Az Űrrepülések Résztvevőinek Szövetsége, amely tavaly alakult meg, idén tartotta második kongresz- szusát. Ezúttal Budapesten tanácskoztak azok, akik már látták a Földet a világűrből. Az ő nevükben is nyilatkozta Leonov űrhajós egy alkalommal: „Reméljük, minden ember... úgy fogja kezelni a Földet, mint otthonunkat, ahol születtünk, otthonunkat, ahol élünk, otthonunkat, ahol gyermekeinknek és unokáinknak is élniük kell”. HORVÁTH GÁBOR A mindennapi kenyér minőségét, a gabonafajták hozamát nem csupán a talaj-, időjárási feltételek és az emberi munka határozza meg, hanem a megfelelően megválasztott növényfajta is. Lengyelországban már a XIX. század elején megkezdték a kenyérgabona-fajtákkal és a cukorrépával kapcsolatos kutatásokat, valamint hozzáfogtak új növényfajták kinemesítéséhez. Ezt a munkát folytatták a két világháború közötti időszakban és jelentős eredményeket értek el, amelyek a lengyel növénytermesztést az európai élvonalba emelték. A második világháború után késedelem nélkül megkezdődött a lengyel agrotechnika, ezen belül a növénytermesztés és a fajtanemesités újjáteremtése. Kezdetben a lengyel Mezőgazdasági Minisztériumban működött egy főosztály, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozott, s 1965-ben, a Poznan környéki Slupia Wielka helységben létrehozták a haszonnövényfajtákat vizsgáló központot. Slupia Wielka megválasztása nem volt a véletlen műve, minthogy itt már korábban eredményesen működő nö- vénynemesitő állomás működött, megfelelően felszerelt laboratóriummal. így csupán a bázist kellett bővíteni és megnyerni az együttműködés számára a tudományos szakembereket. Jelenleg Slupia Wielkában sokoldalú vizsgálatnak vetik alá a zöldségek és más haszonnövények fajtáit. A kutatások eredménye egy igen értékes tájékoztató anyag: a Mezőgazdasági Minisztérium számára készített ún. növényregiszter, amely magában foglalja a növényfajták jellemzőit és közli a trágyázással kapcsolatos pontos tudnivalókat is. A központ kísérleti területein és a hozzá tartozó növénytermesztő állomásokon az új növényfajtákat különböző talaj- és időjárási feltételek között összehasonlítják a már eddig is termesztettekkel. Alapos vizsgálatnak vetik alá a növény botanikai és morfológiai tulajdonságait, amelynek alapján az új fajta jellemzőit meghatározzák.- Évente körülbelül 3000 hazai és külföldi növényfajtát vizsgálunk - mondja Ryszard Szymczyk igazgató -, közel 150 haszonnövényfajtát, zöldség- és dísznövényfajtát, ezen kívül több mint 60 000 vegyi és technológiai elemzést végzünk. Valamennyi kutatási eredményt a központ Tudományos Tanácsa elemez, amelynek tagjai közé kiváló szakemberek és az új fajták termesztői tartoznak. A kutatások eredményeit és ezek értékelését 8 szakfolyóiratban közük, amelyeket a Slupia Wielka-i központ jelentet meg, minthogy saját ofszetnyomdája van. Ez lehetővé teszi az újdonságokra vonatkozó információk gyors közlését. A publikációkat várják és keresik nemcsupán a Mezőgazdasági Minisztérium szakemberei, hanem az állami gazdaságok agrotechnikai szolgálatainak dolgozói és az egyéni gazdák is. Ez azzal függ össze, hogy a kutatások eredményeit - az ország legkülönbözőbb területein található - 81 kísérleti állomásról gyűjtik be. Az új fajták gyors bevezetése a gyakorlatba a Slupia Wielkában működő elektronikus agrotechnikus agrotechnikai tanácsadó szolgálatnak is köszönhető. A számítógép a korszerű mezőgazdaság elválaszthatatlan eleme lett. A kutatások eredményeit nemcsupán a tudományos tanáccsal beszélik meg, hanem külföldi társintézetekkel is. A slupiai központ a legélénkebb kapcsolatokat a KGST-országokkal tartja fenn. Igen gyakran látogatnak ide szakemberek a Szovjetunióból, Bulgáriából, Magyarorszgáról, s a lengyelek is látogatást tesznek a külföldi központokban. - Nem takarékoskodunk a pénzzel, ha külföldi útról van szó - teszi hozzá Szymczyk igazgató -, mert csak így lehet megismerkedni az új növényfajtákkal, s csak így lehetséges a közös kutatások kialakítása. Csehszlovákia Sajtbirodalom útvesztőiben Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménynyel - a fogyókúrádat és tájékozódási képességedet illetően! Éppenséggel ez a jelmondat is állhatna a Lacrum tejfeldolgozóipari konszern zeletavai üzemének bejárata fölött. Aki átlépi itt a küszöböt, különös világba jut, ahol vezető nélkül nem ajánlatos sétafikálni. Sajtbirodalom útvesztőiben ugyanis olyan érlelő alagutak pincerendszere fogadja a kiváncsi látogatót, amilyenhez hasonló csak elvétve akad Közép-Európában, s bizony nagy az eltévedés veszélye is. A sajtkirályság valaha sörgyár volt, amelynek pincéit 1953-ban átalakították sajtérlelőkké, s új alagutakat is építettek. így alakult ki az a hatalmas pince- rendszer, amelyben a hőmérséklet soha nem süllyedhet 10 Celsius fok alá, mivel a sajt egyik fajtája sem kedveli a hideget. Zeletava sajtérlelőibe Csehszlovákia minden tájáról érkezik a sajt. A padlótól a mennyezetig körbefutó polcokon tömött sorokban állnak a különböző fajtájú sajtok - 3000 négyzetméternyi területen több mint 4000 tonna. Van köztük ömlesztett, félkemény és kemény sajt, a klasszikus eidami és ementáli típusú (ez utóbbi Csehszlovákiában Primátor névre hallgat) és sokféle ízesítésű egyéb sajt. Már az illatok beszippantása is kész hízókúra, hát még a kóstoló! A Primátorok 50 kilós sajtkerekeit, az eidámiak katonás téglasorai követik. Zeletaván évente 3500 tonna ömlesztett, 4000 tonna félkemény és kemény sajt, valamint 500 tonna adagolt sajt készül. Csupán ömlesztett sajtból 18 fajtát gyártanak. Nem panaszkodhatnak az ínyencek sem. Zeletaván gondolnak rájuk is: specialitásuk a disznótoros fűszerekkel ízesített ömlesztett sajt. Aki még ennél is különlegesebbet akar, próbálja ki a diós és földimogyorós, a gombás, a paprikás vagy a helyi kapros sajtot. Sajtbirodalom érlelőiből azonban nemcsak a hazai fogyasztókhoz jutnak el delikatesztermékek. Vásárolják őket híres sajtgyártó orszgágokban, Ausztriában, Svájcban, Hollandiában és az NSZK-ban is. De eljut a szépen csomagolt csehszlovák ínyencség Svédországba, az NDK-ba, a Szovjetunióba, Magyarországra, az arab országokba, sőt a távoli Kubába és a Kanári-szigetekre is. Kétéltű Gepárd Leningrádban befejeződött egy új típusú, légpárnás, kétéltű motoroshajó prototípusának próbaüzemelése. A Gepárd folyókon, tavakon, nehezen megközelíthető terepeken, sőt a tengerek part menti vizein is közlekedik. ' ......... ’ .... " I
