Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
e Képújság 1985. augusztus 3. Jól vizsgázott a Balaton Fejlettebb típus, sorozatban A könnyek gyógyító szerepe A szovjet orvostudományi akadémia kísérleti kardiológiai tudományos kutató intézetének tudósai felfedezték a könnymirigyek eddig ismeretlen belső elválasztá- sú funkcióját: a fcönnymiri- gyek közvetlenül részt vesznek a sebek behegedésének folyamataiban. Kísérlet céljából patkányok szemébe port hintettek, amely természetesen köny- nyeket fakasztott. Minél nagyobb volt a könnykiválasztás, annál gyorsabban hegedt be a patkány hátán lévő seb. A könnyek átlagban 12 nappal megrövidítették a gyógyulási időt. A könnymirigyek eltávolítása esetén viszont meglepő jelenséget észleltek: a seb szélei széjje- lebb húzódtak, s a seb lassabban hegedt be. Az egyik nap pedig a bőr elvesztette rugalmasságát, petyhüdtté vált, mintha megöregedett volna. A könnymirigyek által kiválasztott, s a vérbe került anyagok nyilvánvalóan befolyásolják a bőr tónusát. Amikor a tudósok könnymirigyekből készült kivonatot juttattak rendszeresen a patkányok szervezetébe, bőrük ismét visszanyerte rugalmasságát, a seb pedig jobban kezdett behegedni. A magyar szakemberek hamarosan megkezdik a Szál jut—7 űrállomás fedélzetén levő Balaton elnevezésű •műszer méréseinek elemzését. Miként dr. Hideg János orvos vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg egészségügyi szolgálatának főnöke az MTI munkatársának elmondta: a Szovjetunió Ürorvosi Kutató Intézetéből most érkeztek meg az adatok a készülék korszerűsített változatával mért teljesítményekről. A napokban fejezték be a műszer első változatával, a Szaljut—6 űrállomáson végzett mérések vizsgálatát. Az eddigi adatok azt bizonyítják, hogy az űrhajósok pszichikai állapotát mérő műszer — amelyet a Medicor Művekben készítettek a Repülőorvosi Vizsgáló és Kuta. tó Intézet tervei szerint — jól működik, megfelel rendeltetésének. Három űrrepülő együttes: a szovjet- magyar, a szovjet—román és a szovjet—mongol űrrepülők pszichés teljesítményét mérték vele. A készülék jelezte például, hogy a másodszor, vagy harmadszor repülő űrhajósok információfeldolgozó képessége a súlytalansághoz történő alkalmazkodás korai időszakában is stabil maradt, emocionális feszültségük szintje sem változott. Az először repülők — köztük Farkas Bertalan — in- formáoiófeldolgozó képessége viszont ebben az időszakban csökkent, emocionális feszültsége ingadozott. A kisméretű — csupán 420 grammnyi — műszert tehát jó! hasznosíthatják az űrhajósok: ezzel bármikor ellenőrizhetik, hogy közülük ki fáradt el, kinek kell pihen, nie, ki a legalkalmasabb az adott pillanatban a feladatok elvégzésére. A készülék több •mint hatvan adatot „közölt” az űrhajósok állapotáról, a jelzett értékeket azonban nem őrizte meg, azt minden méréskor jegyezni kellett. Ez megnehezítette az űrhajósok dolgát. Ezért a magyar szakemberek továbbfejlesztették találmányukat A Szaljut—7 űrállomáson már a Balaton műszer új változatát használják az űrhajósok. A teljesítményüket jelző számokat rögzíti a készülék, majd telemetriás úton közvetítik azokat a Földre az űrhajóról. így a földi megfigyelők bármelyik pillanatban pontos képet szerezhetnek pszichés kondíciójukról, teljesítményüket összehasonlíthatják a korábbi — a Földön és az űrhajón mért — ilyen értékeikkel, megfigyelhetik pszichikai állapotuk alakuló sát az űmepülés időszakában. Az adatokat a készülék már automatikusan tárolja, A magyar és a szovjet kutatók nagy érdeklődéssel tekintenek az újabb műszerrel végzett mérések vizsgálata elé. Főleg az utóbbi s egyben a leghosszabb, 237 napig tartott űrrepülés idején mért teljesítmények feldolgozása eredményeként szerezhetnek újabb, jóentős információkat arról, hogy az ember szervezete miként viseli el az űrhajón teremtett életfeltételeket, az ottani feladatok teljesítése milyen mértékben terheli meg a kozmonauták pszichikumát. E vizsgálatok eredményeinek birtokában határoznak majd, hogy az űrhajósok a következőkben miként hasznosítsák a Balaton műszert. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós és Valerij Ku- bászov, akik közös útjukon először próbálták ki az űrben a Balaton műszert. (Archív felvételünk) Szovjetunió Csinálj magadnak gépkocsit! A szóban forgó gépkocsik rendkívül szépek. Képzeljünk el egy sportos kupé formát, amelynek ajtói pillangószárnyhoz hasonlóan felfelé nyílnak, lámpái besüllyednek a karosszériába, s egy gombnyomásra emelkednek ki, ha szükség van rájuk. Ehhez járul a korszerű meghajtás, és a ^fedélzeti számítógép”, amely automatikusan szabályozza például az útra gyakorolt nyomást a sebességtől függően. Van lakókocsinak használt mikrobusz is, amelynek kényelmi berendezéseit a Volkswagen hasonló típusainak tulajdonosai is megirigyelhetnék. Van egy a húszas—harmincas évek sportkocsijára hasonlító modell, amely simán futja az óránkénti százötvenet. Ilyen gépkocsiból vagy kétezer fut a Szovjetunióban. A közös bennük az, hogy mindegyiküket a tulajdonosa maga építette. A házilag készített gépkocsi megkaphatja a forgalmi engedélyt és a rendszámot, így hát valóságos „csináld magad” mozgalom van kialakulóban. Legutóbb a népgazdasági kiállítás területén mutatták be Moszkvában a legújabb házilag gyártott gépkocsikat. Együtt szerepeltek az autógyártás még működő matuzsálemeivel. A legnagyobb feltűnést az a kétéltű keltette, amelyet hat év alatt alkotott meg a tulajdonosai, aki egyébként oboás a Sztanyisz- lavszkij Színház zenekarában. A hatüléses kocsit a vízen propeller hajtja. Az országban még mindig a legjobbnak tartjuk Rafik Ordjan örmény mérnök 1977-ben elkészült sportkocsiját. Fényképei sok szovjet lapban jelentek meg, készítője pedig nagydíjat kapott a szovjet alkotó ifjúság mozgalom országos szemléjén. Ilyen bemutatót évente rendeznek, s a sikeres pályamunkák között nem ritkák a házilag készített gépkocsik. Az „Erre Önök képesek” című népszerű televíziós műsornak is gyakori szereplői az autók. Almahámozótói automata palacsintasütőig sok mindent bemutatnak itt azzal a szándékkal is, hogy felhívják a gyártók figyelmét a jó ötletekre. A bemutatott termékek versenyeznek is egymással a nézők és a szakértők tetszéséért. A Bábáján testvérek lakókocsija például olyan jól sikerült, hogy egyes megoldásai felkeltették a ZIL autógyár szakembereinek figyelmét. Különösen a karosszéria összeszerelése és az első felfüggesztés mutatkozott rendkívül újszerűnek. Mások a gyors, kényelmes sportkocsikra „szakosodnak”. Ezek karosszériája többnyire üvegszál erősítésű műanyagból készül. Minden egyes lemezhez külön el kell készíteni a sablont^ rá kell vinni az üveggyapotot, majd a műgyanta alapú műanyagot, és a kész, rendkívül szilárd részeket össze kell szerelni. (Bejárta az országot annak az esetnek a híre, amikor egy „csináld magad” autó és egy autóbusz ütközése után a buszt be kellett vontatni a műhelybe, a kis kocsi piedig „saját lábán” távozott a helyszínről.) Az alvázak és a motorok csaknem kivétel nélkül szériában gyártott kocsikhoz valók, s az ügyes kezű és ötletes amatőr konstruktőr esetleg csak alakít rajtuk. Egy otthon készült gépkocsi átlagosan 3—4 ezer rubelbe kerül. (Az újabb típusú Ladák ára 7—8 ezer körül van.). Ehhez jön két-három évi munka. A házi gépkocsi- gyártás ugyanis rengeteg türelmet igényel, legtöbbet talán a családtagok részéről, hiszen a furcsa hobbi éveken át lefoglalja hódolójának minden szabad idejét. Autóklubok keretében több helyütt működnek ugyan autóépítők szakkörei, a gépkocsibarkácsolóknak mégis nagy gondot okoz a hely- és szerszámhiány. Van, aki az erkélyen készítette el kocsiját, majd daruval vitette le. Más a pincéjét, garázsát, fészerét használta műhelynek. A szerszámokat is nehéz beszerezni. Jó lenne — mondják az autóbarkácsolók — ha legalább a nagyvárosokban lennének közös szerszámbázisok. Még ennél is nagyobb gondolt okoz az alkatrészhiány. Erről sokat írtak, beszéltek a Szovjetunióban, mert a hiány nem kíméli a szériakocsik tulajdonosait sem. Ahol már van szervezett klub, az megpróbálja beszerezni a legnehezebben kapható alkatrészeket. Az autóépítők rendszeres látogatói az alkatrészboltoknak, ismerőseik révén is keresnek használt alkatrészeket. A sok utánajárás, szervezés, kutatás egyelőre ugyanúgy hozzátartozik a gépkocsikészítéshez, mint a roppant türelem. Am a kész mű — mondják e hobbi művelői — mindenért kárpótol. M. Lengyel László Moszkva Rákóczi-emlékek nyomában A Morvaország és Csehország határán elterülő Jind- richuv Hradecben, nyáridőben, meglepően sok magyar- országi és dél-szlovákiai turista fordul meg. Azért jönnek, hogy megismerjék azt a helyet, amelynek híres jezsuita iskolájában, 1689-ben kezdte meg tanulmányait az akkor tizenhárom éves Rákóczi Ferenc. Az illusztris diákot befogadó egykori papnevelde — ma járási honismereti múzeum. Egyik termében a Rákóczi Ferenccel kapcsolatos ereklyéket, a diákéveiről szóló írásos emlékeket állítottak ki. Például az osztály- naplóban feljegyzések olvashatók ügyességéről, eszességéről. A dokumentumokból az is kiviláglik, hogy milyen nehezen szokta meg az itteni kosztot. A figyelmes olvasó azt is megtudja, milyen nagy érdeklődést tanúsított a fizika iránt, s mennyire jeleskedett a költészetben és a teológiai tudományokban. A Rákóczi-szobában látható az a művészi értékű barokk asztal is, amely mellett oly gyakran ült az ifjú diák. A múzeum egyéb kincsei : a gótikus, reneszánsz, barokk és rokokó szobrok, festmények, s a régi iparosok, céhmesterek remekei úgyszintén figyelmet érdemelnek. A városka központját műemlékké nyilvánították. Élményt ad a séta itt a központban, a szűk sikátorok, •apró terecskék útvesztőjében. A templom és a kolostor eredeti pompájában várja a vendégeket, a kastélyt most újítják fel, ezért csak egy része látható belülről. Ám bőségesen kárpótolja a turistákat a kastélyt övező halastó, valamint a rendkívülien szép táj. Lengyelországi képek A Pienlnyi hegységben, a Dunajec folyón épülő gát, amelynek segítségével lehetővé válik a területet eddig évente sújtó árvíz megszün tetése. A gát mellett vízi erőmű épül. Minden évben több ezer hazai és külföldi, köztük magyar turista keresi fel a Tátra hegységben Kasprony Wierch vidékét, ahol a síelők kedvükre űzhetik kedven«' sportjukat. A képen: síelők a napsütötte hegyoldalon Az elkövetkező másfél évtizedben a 21—25 000 megawatt teljesítményű energetikai objektumokat (ezen belül 8— 10 ezer megawattos atomerőműveket) kell felépíteni. Varsó, a főváros látképe. Jobbról a Központi pályaudvar modern épülete
