Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
1985. augusztus 3. NÉPÚJSÁG 9 Műemlékek kincsestára utak Üzbegisztánban Taskent! utcarészlet Fiatal turisták a színház épületénél W Szaporodó kilométerek a föld alatt Szputnyik Az elmúlt tíz év alatt az Üzbegisztánba utazó külföldi fiatalok száma hatvanszorosára gyarapodott. Az Üzbegisztán! turistautak népszerűségét, és nemcsak a fiatalok körében, elsősorban az indokolja, hogy a köztársaság területén olyan ősi városok vannak, mint Buhara, Szamarkand, Híva. Egybehangzó vélemény szerint egy-egy ilyen ősi város Kelet építészeti műemlékeinek a valóságos kincsestára. Taskent, Üzbegisztán fővárosa is vonzza a külföldi fiatalokat. Mint köztudott, ez a legnagyobb közép-ázsiai város súlyos károkat szenvedett az 1966. évi földrengés során. Az újjáépült Taskentben a házak nemcsak rengésállóak, hanem szépek is, magukon viselik az üzbég városépítészeti hagyományok stílusjegyei t. Taskent ma már a Szovjetunió egyik legszebb városa. — Milyen országokból jönnek a fiatalok? — kérdezzük a Szputnyik üzbegisztá- ni irodájának vezetőjét. — Nagyrészük a szocialista országokból, de nemcsak onnan. Csehszlovákia és az NDK után immár évek óta Franciaország tartja a harmadik helyet: 1984-ben 2302 francia vendégünk volt. A franciák után jönnek a román, a nyugatnémeti, a magyar, az osztrák és a dán fiatalok. Vendégeinket szállodákban és a Szputnyik kezelésében lévő szállásokon, esetleg a várostól bérelt épületekben helyezzük el. Az az elv, hogy a szállás minél kényelmesebb és minél olcsóbb legyen. Igaz, a repülőút megemeli az utazás költségeit. Hiszen Moszkvából Tasken- tig több mint 3 ezer kilométer a távolság, ez vonattal elég hosszú és fárasztó lenne. Természetesen, a külföldi fiataloknak nyújtott programunk nem korlátozódik csupán a keleti egzotikumok megismertetésére. Üzbegisztánban az ipari üzemekben, kolhozokban és szovhozok- ban, az oktatási intézményeknél több mint 7 ezer nemzetközi ifjúsági klub működik. Ezek mind készek fogadni a külföldről jött fiaital turistákat. Az ilyen klubtalálkozókon rendszerint szóba kerülnek korunk aktuális problémái is, érdekes beszélgetések, viták alakulnak ki. A Szputnyik teremtette meg a lehetőséget, hogy a külföldi turisták találkozzanak fiatal munkásokkal, parasztfiatalokkal, diákokkal. A külföldi fiatalok elismerően nyilatkoztak a találkozókról és beszélgetésekről, mert ezek révén sikerült jobban megérteniük a szovjet ifjúságot. A. Loszkutov Aki néhány év „kihagyás” után látogat el újra a szovjet fővárosiba, számíthat arra, hogy korábban megszerzett közlekedési ismeretei nem sokat érnek. Vonatkozik ez elsősorban a legkellemesebb és legkényelmesebb közlekedési eszközre, a metróra, amelynék térképét évről évre valósággal átírják az újonnan átadott szakaszok, az új állomások. Igaz, a városrészek, amelyek számára egy-egy új szakasz összeköttetést teremt a központtal, ugyancsak újak, s a látogató, jobb, ha felkészül 'ismereteinek bővítésére. Teszi ezt alig leplezett irigységgel. A metró az egyetlen tömegközlekedési eszköz, amely napjainkban az elvi- seihetetlenségig megnövekedett forgalomban nem mond csődöt, Moszkvában és tucatnyi szovjet nagyvárosban derekasan állja, az utasok rohamait. A metró építők épp a napokban emlékeznek meg az első moszkvai vonal üzembe helyezésének ötvenedik évfordulójáról. Tény, hogy vannak országok, aihol ennél régebben üzemel a földalatti, de ami a fejlesztés dinamizmusát illeti, abban a Szovjetunió világelső. Csak az elmúlt esztendőben 47 kilométernyi metróvonal épült: tíz új vonal, hét nagyvárosban. Jelenleg további öt városban folynak a munkálatok. Az idén Ismét gyarapszik a jugoszláv cipőgyárak száma. Mariborban jövőre adják át deltetésének a 347 millió dinár költséggel épülő beruházást. Átadása után a 600 dolgozóit foglalkoztató üzemben évente 750 ezer pár cipőt készítenek majd. • Az iparban és a gyógyászatban használatos, különGorkij és Novoszibirszk vá. rosa számíthat közlekedési gondjainak enyhítésére. Ez utóbbiban különleges kost- rukciójú hídon haladnak a szerelvények az Ob folyó fölött, összekötve a két parton fekvő lakónegyedeket. A fél évszázados jubileum sem mentes a gondoktól, amelyek egy része éppen azzal függ össze, hogy a régebbi állomások felújításra szorulnak. Másrészt a legnagyobb nehézségek között említette a metróépítő váltadat igazgatója egy szovjet lapnak adott interjúban a már-már krónikus alkatrész- hiányt. Hiába háládnak a meghatározott ütem szerint az építők, ha nem tudnak hozzájutni a mozgólépcsőkhöz nélkülözhetetlen vonta, tólánchoz — mondotta, sürgetve az érintett iparvállalatok jobb együttműködését. A tervezés és a kivitelezés ilyen gondoktól eltekintve, zökkenőmentesnek mondható: tekintélyes szakembergárda szerez egyre nagyobb tapasztalatot a városonként egyedinek mondható problémák leküzdésében. Sem nekik, sem a moszkvai metróépítő mérnöki karról kikerülő fiatal szakembereknek nem kell attól tartaniuk, hogy az elkövetkező évtizedekben nem tudják ihol kamatoztatni ismereteiket. böző típusú lézeres mérőkészülékeket állítanak elő a ljubljanai ISKKA egyesülés elektro-optikai üzeméiben. A szakemberek az idén fejlesztették ki azt a lézerrendszert, amely vágásra, hegesztésre, fúrásra, továbbá acél. műanyag, gumi, kő és egyéb anyagok felületi hőkezelésére egyaránt kiválóan alkalmas. Bulgária Élelmiszeripar és mezőgazdaság Bulgáriában az utóbbi húsz évben az élelmiszeripari kivitel több mint tízszeresére — 206,5 millióról 2260 millió levána — növekedett. Ma élelmiszertermékek teszik ki az ország teljes exportjának 17,4 százalékát. Ennek nagy része, mintegy 84 százaléka a KGST-tagállamokba kerül. A hagyományos termékeken kívül az exportlistát egyre gyakrabban bővítik a készételek, az édesipari készítmények, valamint a növényi étolaj és a tejalapú élelmiszerek. Bulgária tavaly 237 ezer tonna zöldségkonzervet, 99 ezer tonna gyü- mölcssűrítiményt, 76 ezer tonna befőttet, csaknem 26 ezer tonna paradicsomsűrítményt, 217 millió liter asztali bort, és 690 ezer tonna húst exportált. Az élelmiszeripart a mind fejlettebb, és egyre magasabb fokon szervezett mezőgazdaság szolgálja ki. Ma az országban 274 agráripari egyesülés, 10 agráripari kombinát, és 8 agráripari tudományos-termelési egyesülés működik. A régi termelőszövetkezetekből alakult agráripari egyesülések átlagosan 13 200 hektárnyi megművelt földterülettel, 400 traktorral és 17 millió leva értékű állóalappal rendelkeznek. Jugoszlávia Kis hírek Az „Arany Birodalom" emlékei A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szibériai Tagozatának történelmi, filológiai és filozófiai intézete expedíciót szervezett a távol-keleti régészeti emlékek felkutatására. Az Amur mellék középkori történelméről szóló több tudományos közlemény szerzőjének, Vitalij Medvegyev történész kandidátusnak a vezetésével útnak indított expedíció az Usszuri folyó partján olyan régi erődök maradványaira bukkant, amelyek a csurcsenek államának, az „Arany Birodalomnak” az időszakából valók. Ez a középkori állam szovjet Távol-Kelet déli részén helyezkedik el. Az ásatások során a tudósok sok értékes leletet fedeztek fel. amelyek az „Arany Birodalom” népeinek eredeti kultúrájáról, annak magas fejlettségi szintjéről tanúskodnak. A csur- eseneknék például olvasztó- kemencéik voltak, plakátokat emeltek, virágzott a földművelésük és az állattenyésztésük. Nagyon szép agyag- edényeket készítettek. Az Usszuriba ömlő Hor folyó torkolatánál az archeológusok egy hatalmas, négyzet formájú védelmi rendszer maradványait lelték meg. Ügyes mesterek keze munkájára vall a magaslaton épült hori erőd, amit magas földsánc és mély árok övezett. A sarkokon kiszögellések nyomai fedezhetők fel; itt minden valószínűség szerint őrtornyok álltak. A mesterséges töltések magassága meghaladja a 3—4 métert is. Kedrovo falu környékén újabb erődöt találtak. Ez a folyóparton fekszik, s gondos, megbízható erődítések nyomait őrzi, épp úgy, mint a másik. Hinnél az erődnél egy téglaépítmény romjait is fellelték. Hasonló leleteket találtak az Usszurijszkij- szigeten, ahol nagy számban hoztak a felszínre fegyvereket és háztartási edényeket is. Előkerültek továbbá nefrittel díszített jellegzetes bronzékszerek, amelyeket kizárólag a csurcsenek készítettek. A XI—XIII. századiban a csurcsenek háborút Viseltek a kínaiakkal és a mongolokkal. Jól szervezett hadseregük volt, fegyvermestereik kiváló harci eszközöket készítettek, köztük védőpáncélokat. A mongol hordák nyugati hadjáratuk során attól féltek, hogy a csurcsenek földjén erős hadsereggel rendelkező, hatalmas államot hagynak a hátukban. Ezért Dzsin- gisz kán az első támadásait nem nyugat, hanem kelet felé irányította. Seregei hosszan tartó, kegyetlen harcokban szétzúzták az „Arany Birodalom” államát. A kán célja nem a csurcsenek leigázása és rabszolgasorba hajtása volt, hanem kiirtása. Foglyot sehol nem ejtettek, s az útjukba eső csurcsen városokat, erődítményeket és településeket a földdel tették egyenlővé. így pusztult el az „Arany Birodalom”. Szorgalmas nudisták Tengerpartvédelem az NDK-ban Majd ezerötszáz kilométer hosszú a Keleti- vagy Baltitengernek az NDK-hoz tartozó partja. A partvonal jó háromnegyede b o d d e n, azaz a legjellegzetesebb keletitengeri partvidék: széles, lapos, sekély vizű öböl, amelyet a nyílt tengertől szigetek, turzások választanak el, illetve h a f f : lagunaszerű, ugyancsak sekély tengeröböl. Nem kevés, mintegy 140 kilométer hosszú meredek tengerpart is tartozik a Német Demokratikus Köztársasághoz; ennek egy része megállapodott, ellenáll a szélnek, viharoknak, tengervízmozgásnak, nagyobbik fele azonban aktív, azaz omlásveszélyes, itehát védelemre szorul. Miként egyébként az egész 1470 kilométer hosszú baltitengeri partvidék állandó figyelmet, törődést követel az erre a célra alapított Parti Minden ötödik NDK állampolgár ... Strandolok sokasága, a Keleti-tenger partján Vízgazdálkodási Igazgatóság dolgozóitól. Az öt esztendővel ezelőtt Helsinkiben a Balti-tenger környezetvédelméről aláírt megállapodás az NDK-t is kötelezi a tengervíz, a partvidék korszerű és folyamatos védelmére, karbantartására, a tengeri hajózás és halászat előírásainak megtartására, nem utolsósorban pedig a rendkívül kedvelt keleti-tengerparti üdülővidék okos, a természeti környezetet megőrző, kímélő fejlesztésére. Kora tavasztól késő őszig minden ötödik NDK-ál- lampolgár — 3,4 millió ember — megfordul azon a vidéken, rövidebb-hosszabb időt töltve ott a szabadságából. Örökzöld gondja a Parti Vízgazdálkodási Igazgatóság szakembereinek a szárazföldet ostromló tenger visszaszorítása. Évente átlagosan 25 centiméterrel „rövidítené” meg a Német Demokratikus Köztársaság felségterületét a Keleti-tenger, ha nem küzdenének az előrenyomuló víz ellen, amelynek kezdettől fogva szövetségese az állandó szél. Bizonyos helyeken kilencven centimétert is lefaragna a tenger egy év alatt az egybéként is keskeny szárazföldből. A Rügen-sziget egyes partszakaszain különösen nagy a veszély: két méter körülire becsülik a szakemberek a tenger előrenyomulását, ha engednék. Hihetetlen erők dolgoznak a természet szolgálatában! Csupán az utóbbi három évtizedben 1954-ben, 1968-ban, 1976- ban és 1983 februárjában akkora viharok és nyomukban áradások keletkeztek, amelyek még a környékbeli településeken, ipari létesítményekben is tetemes károkat okoztak, hatalmas partszakaszokat szakítottak le és mostak bele a tengerbe. Bernd Roselöcher, a parti vízgazdálkodás igazgatóhelyettese egy minapi nyilatkozatában elmodta: 1949— 65 között 48, az utána következő tizenhat év alatt további kétszázötven millió márkát fordítottak az NDK tengerpartjainak védelmére. Huilámtörőkeb, védőgátakat, töltéseket építettek a legveszélyeztetettebb, legostromoltabb szakaszokon. Sok helyütt bonyolult és nehéz munkát kell végezniük az igazgatóság dolgozóinak: a védművék egy része ugyanis a víz alatt van. Jóval könnyebb a partvédő erdősávok telepítőinek dolga. Nekik köszönhető' a többi között, hogy a Wismar- hoz közeli Poel-sziget sem kopár többé: száz méter széles erdősáv övezi partszegélyét. Fontos tudni, hogy az erózió elleni közdelem a tenger melléki állat- és madárvilág védelmét is szolgálja. Rosenlöcher igazgatóhelyettes érdekességként azt is elmondta, hogy a környezet legszorgalmasabb önkéntes védelmezői a nudistastrandok törzsvendégei. Amellett, hogy pedáns rendet és tisztaságot tartanak tanyáikon, fegyelmezettek is: nem merészkednek túl azokon a kerítéseken, amelyek az egyelőre még veszélyes partszakaszokat, azaz a tengerparton járók-üdülők biztonságát, életét védik. Kulcsár László m ■■i ■nm ;m *
