Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

1985. január 3. NÉPÚJSÁG 5 Asztalunkon ott az új naptár, benne a versenyek, bajnokságok, a hétköznapi feladatok időrendje. Az 1985-ös év első munkanapjá­ra betervezett teendőket már „kipipálhatjuk”. Tervek, cél­kitűzések, amelyek egyének és kollektívák vágyait fo­galmazza meg. Az előttünk álló új esztendő dolgos hét­köznapjainak forgatóköny­vét. Ki mit vár 1985-től? — tettük fel a kérdést az új év első munkanapján. HERCZIG GÄBOR, a Tol­na megyei Tanács V. B. Testnevelési és Sporthivata­lának elnöke: — Tolna me­gye versenysportja több év eredményeit figyelembe vé­ve a legsikeresebb esztendőt zárta. Az 1985-ben életbe lé­pő gazdasági szabályozók lé­nyegesen befolyásolják me­gyénk sportmozgalmának to­vábbi eredményességét. Me­gyénk sportegyesületeinek feladatait a középtávú terv­ben rögzítettük. E feladatok megvalósításának anyagi fel­tételeit jelenleg még nem látjuk teljesen biztosítottnak. A fentiek ellenére bízom benne, hogy a VI. ötéves tervben rögzítetteket meg tudjuk valósítani. Tolna me­gye sporttársadalma nem mondott le továbbra sem a nemzeti bajnokságban sze­replő csapataink, versenyző­ink helytállásáról. Fokozott figyelmet kell fordítani me­gyénkben továbbra is a meg­felelő utánpótlás-nevelésre. A jól bevált szabadidős prog­ramjainkat stabilizálni kell, új tömegsportformátekal Mit vár az 1985-ös eszteaditől? szükséges növelni a résztve­vőik sportolási lehetőségét. A közeljövőben kerül sor a spartegyesületi tisztségvise­lők újraválasztására. Kívá­nom, hogy sportegyesülete­inknél találják meg azokat a vezetésre legalkalmasabb személyeket, akik ezen ne­héz körülmények között is az elmúlt évekhez hasonló jó eredményeket érnek el. SCHNEIDER KONRAD, a Szekszárdi Szövetkezeti Spar­tacus SE kerékpáros-szak­osztályának vezető edzője: — Az elmúlt év jelentős si­kereket hozott szakosztá­lyunknak. Halász Zoltánnak, a Béke versenyen nyújtott teljesítménye és a Béke Grand Prix győzelme után jelentős lépést tett a nem­zetközi élvonal felé. Sajó Pé­ter az 1984. évi országúti bajnok és a bajnokságot nyert csapatunk vezéregyé­nisége volt. Nemzetközi szin­ten is több versenyen ért el kimagasló eredményt. Szak­osztályunk ’84-ben újra az országúti ranglista élére ke­rült. Az előttünk álló esz­tendőben hasonló jó szerep­lést várni is szerénytelenség­nek tűnik. Mégis, úgy gon­dolom: versenyzőink számá­ra biztosítani tudjuk az op­timális felkészülési lehetősé­geket, akkor eredményeik tovább javulhatnak. Leg­jobbjaink számára ebben az éviben az előző évekhez ké­pest korábban kezdődik a speciális felkészülés. Febru­ár 7-től 27-ig Kubában ver­senyeznek, majd Olaszor­szágban folytatják. Az év fő versenyeire — elsősorban a Béke-versenyre és a világ- bajnokságra — várhatóan három kerékpárosunk, Ha­lász László, Halász Zoltán és Sajó Péter készülhet. Az utánpótlás töretlen fejlődé­sét várom és azt, hogy az el­múlt évek sajnálatos kiha­gyásai után az országúti utánpótlás-bajnokságon újra rajthoz állhassanak verseny­zőink és ott dobogós helye­zéseket érjenek el. Végeze­tül azt várom, őszintén kí­vánom, hogy kerékpárosaink egy sérülésmentes idényt zárjanak és sportágunk ked­velőinek sok örömet szerez­zenek eredményeikkel az 1985-ös esztendőben. TOPA IMRE, a Dombóvá­ri Spartacus SE elnöke: — A sportvezetés csapatmunka. Annek a tizenegy tagú el­nökségnek és a háromfős számvizsgáló bizottságnak, amelyik egyesületünk gazda­sági és sportmunkáját irá­nyítja 1985. januárjában le­jár a mandátuma. Első és nagyon komoly feladatnak tartom az évzáró közgyűlés előkészítését, a választások és tisztújítások lebonyolítá­sát. Egy ütőképes sportsze­rető, a sportért tenni akaró és tudó elnökséget szeret­nénk január 25-én megvá­lasztani. Céljaink: gazdasági helyzetünk stabilizálása, be­vételeink fokozása különö­sen a pártoló tagság növelé­sével. Szakosztályainknál a minőségi színvonal emelése, sikeres szereplés a nemzeti bajnokság különböző osztá­lyaiban, de szeretnénk helyt­állni a nemzetközi küzdőté­ren is. Kézilabdásainktól si­keres szereplést várunk a ta­mási teremkupán, majd pe­dig a megyebajnokságban a dobogó első két helyére vár­juk őket. Úszóinktól 1985- ben egy-két aranyjelvényt és öt-bat ifjúsági ezüstjelvényt várunk úgy, hogy szeretnénk egyúttal sok megyei csúcsot is megjavítani. Tervünk a vidékbajnokságon a hát­úszás 100 és 200 méteres távjain a bajnoki címek visszahódítása. Ökölvívásban az új esztendőben március 30—31-én Dombóvárott a mi ktulbunk lesz az úttörő-olim­pia országos döntőjének há­zigazdája. A piros nyakken­dősök vetélkedőjén négy-öt dombóvári versenyzőt sze­retnék szőri tóba küldeni. Ka­locsai Zoltán ifjúsági válo­gatottunktól a nemzetközi színtéren várunk sikeres sze­replést. Változatlanul fenn­tartjuk a Paksi SE-vel ki­alakított élő, szaros kapcso­latunkat és ebben az eszten­dőben is két-három ökölví­vóval segítjük a PSE NB li­es csapatát. Tekében azt vár­juk, hogy mint a város egyet­len NB I-es szakosztálya si­kerrel veszi a tavaszi for­duló akadályait, a bajnokság finisében az 5—8. helyek egyikét biztosítja. Sikerek­ben gazdag, új esztendőt kí­vánok Tolna megye vala­mennyi sportegyesületének, a Tolna megyei Népújság mun­katársainak és a lap olvasói­nak egyaránt. BOLVARI KATALIN, a Tolnai VL válogatott aszta­liteniszezője: — Együttesünk változatlan célkitűzése, hogy 1985-ben is ezüstérmesként zárjuk majd szereplésünket az asztalitenisz NB I-ben Egyénileg az első nyolc kö­zött akarok maradni az or­szágos ranglistán. Párosban, Kiss Anikó oldalán a tava­lyinál jobb eredményeket várok az új esztendőtől. Csa­platunk már készül a január végi Bajnokcsapatok Európa Kupája elődöntőjére, amikor is Vitkovicében a csehszlová­kok bajnokcsapata ellen mérkőzünk a döntőbe jutá­sért. Ettől a rendkívül ne­héznek ígérkező mérkőzéstől tolnai sikert, a mi továbbju­tásunkat várom. 1985 fontos állomása lesz „civil” életem­nek is. A legfontosabb, hogy a sikeres érettségi vizsgát követően egy még sikeresebb felvételit tegyek a Pécsi Jog- tudományi Egyetemen. — fekete — Ellenfélnézőben Aczél Endre, az MTI londoni tudósítója jelenti: Az óév utolsó és az új év első napjaiban a Videoton UEFA Kupa-ellenfelének, a Manchester Unitednek két mérkőzését tekintette meg Angliában Kovács Ferenc, a székesfehérváriak edzője. Benyomásairól ezt mondta az MTI munkatársának: — Negyeddöntős ellenfelünk előbb idegenben, utóbb hazai pályán játszott, mindkétszer zsúfolt lelátók, negyvenezres közönség előtt. Különös, de idegenben o Chelsea ellen győzni tudott (3:l-re), otthonában viszont, újév napján kikapott a Sheffield Wednesday-től (1:2-re). — A manchesteriek, amint ezt megítélni tudtam, mindkétszer „klasszikus” angol futballt játszottak, előbb egy viszonylag gyenge mérkőzésen, győzelemmel, utóbb egy kiváló színvonalú találkozón, vereséggel. Meglepett, hogy a Sheffield Wednesday — amelynek mindkét gólját egy magyar származású csatártehetség, i Váradi Imre rúgta — lényegesen okosabban és takti- kusabban „fogta meg” a játékot, mint bajnokjelölt ellenfele, kiváltképp a lesreállitásban jeleskedett. Ez­zel szemben a manchesterieknek egyszerűen nem volt ellenszerük, csatáraikat elkedvetlenítették a sorozatos bírói ítéletek. Meg kell mondani, hogy a belőtt labdák­kal egyáltalán nem volt sikerük, amikor pedig — ellen­szer gyanánt — a hátvédeiket futtatták fel a széleken, a befejező csatárok változatlanul képtelenek voltak ki­mozdulni a leshelyzetekből. — Két meccs után azt látom, hogy futásban fel tudjuk venni a versenyt a manchesteriekkel. Vigyáz­nunk kell azonban arra, hogy elkerüljük a test elleni játékot (ebben gyengébbek vagyunk), s ugyancsak vi­gyáznunk kell a magas labdákra, összességében: na­gyon jó teljesítmény kell majd ahhoz, hogy az UEFA Kupa negyeddöntőjében sikeresen szerepeljünk. Ellen­felünk most kikapott otthonában, azaz a feladat nem megoldhatatlan. — Végül: jó volt találkozni a Manchester United igazgatói páholyában Matt Busbyval, az egykori híres menedzserrel és a 104-szeres válogatott Bobby Charl- tonnal, aki ellen szerencsém volt játszani még 1956 őszén, az MTK színeiben, egy 3:l-re, vagy 2:l-re meg­nyert mérkőzésen. Az eredményre nem emlékszem pontosan, de jó érzés volt egymást üdvözölni. Mint ahogyan roppant szomorú volt emlékezni arra, hogy ugyanaz a Manchester United, amely Busby vezényle­tével annak idején tőlünk kikapott, és később Európa legjobbnak elismert csapata lett. Egyébként Charlton és Busby túlélte azt az emlékezetes müncheni repülő­gép-balesetet, ahol a MU csapatának színe-java oda­veszett — mondta befejezésül Kovács Ferenc. Megyei atlétikai csúcsok (I.) Iff aranypáros Az 1984. évi atlétikai ered­mények értékelése után né­hány sorban essék szó azok­ról is, akik a versenyzőket felkészítették, és a közös munka eredményeként me­gyénk legjobbjai között sze­repeltek. ök a sikerek ko­vácsai, akik szervező munká­val, pedagógiai gyakorlattal és olykor könyörtelen szigo­rúsággal fáradoznak azon, hogy egy-egy tehetséges ver­senyző a számára elérhető tudásszintre elérjen. Városainkban előtérbe ke­rült a szakosított edzés, és így már több edző munkál­kodik mindenütt, míg az utánpótlást biztosító kisebb szakosztályainknál egy-egy lelkes edző fáradozik a tehet­ségek irányításán, és tovább­irányításán. A teljesség igé­nye nélkül felsorolunk né­hány nevet, mert eddigi ha­gyományaink szerint nem szerepelt a versenyzőket fel­készítő edzők neve egy-egy megyei bajnok neve után. Szekszárdon a Németh há­zaspár mellett Vaszkó Judit, Takács László, Fogarasi Sán­dor, Mozolai János, Dombó­váron Fazekas Gáspár és Tar Imre, - Tamásiban Massányi Marót és Lacza András, Pak­son Link Antal és Szabó Gyula, Bonyhádon Önodi Szabolcs, Dunaföldváron Konrád Ferenc, Tolnán Pá­linkás János versenyzőinek eredményei találhatók a me­gyei tízes ranglistán. Az ő munkájuk és a ki­sebb szakosztályoknál tevé­kenykedő edzők munkájának eredményeként 1984-ben nyolc új megyei csúcs szüle­tett, melyből négy férfi fel­nőtt és négy férfi ifjúsági volt. A továbbiakban a je­lenleg hitelesített megyei csúcsokat ismertetjük azok­ban a versenyszámokban, melyekben harminckilenc éve rendszeres csúcsnyilván- tartása van a megyei szövet­ségnek. Ez évben már nem szerepel külön az elektromos és külön a kézzel mért idő, hanem az átszámítási kulcs szerinti jobb eredmény. A jövőben sor kerülhet arra is, hogy nem lesz külön fel­nőtt és ifjúsági csúcsnyilván­tartás, mert a két korosztály versenyrendszere (gátmagas­ság, szerek súlya stb.) egysé­ges lesz. Ezt az új év ver­senyrendszerének hivatalos közzététele után dönti el a szakvezetés. Ezúttal a felnőtt megyei csúcseredményeket közöljük, az 1985. január 3-i állapo­toknak megfelelően: NŐK: 100 m: 11,9 Deé Márta (Szekszárdi 1972; 11,9 Csaba Görgyi (Szekszárdi 1973; 200 m: 24,6 Deé Márta (Szek­szárdi 1972; 400 m: 57,4 Ko­vács Klára (Szekszárdi 1971; 800 m: 2:06,0 Hepp Görgyné (Szekszárdi 1974; 1500 m: 4:22,6 Hepp Görgyné (Szek­szárdi 1974; 3000 m: 9:41,4 Némethné László Zs. (Szek­szárdi 1977; 100 m gát: 14,5 König Katalin (Szekszárdi 1970; 400 m gát: 65,4 Schwébl Mária (Szekszárdi 1976; ma­gasugrás: 180 Vaszkó Judit (Szekszárdi 1978; távolugrás: 591 Mozolai Annamária (Szekszárdi 1982; súlylökés: 13,17 Szekeres Klára (Szek­szárdi 1975; diszkoszvetés: 46,72 Szekeres Klára (Szek­szárdi 1977; gerelyhajítás: 48,90 Gazdag Zsuzsa (Szek­szárdi 1979; 4x100 m: 48,89 Székszárd (K. Balogh—Vida —Deé—Csaba) 1978; 4x200 m: 1:42,6 Székszárd (Mohai —Ruipné—Schwébl—Deé) 1976; 4x400 m: 3:52,2 Szek- szárd (Ruipné—Heppné— Schwébl—Deé) 1976; 4x800 m: 9:23,3 Székszárd (Link— Schwébl—W ieslerné—N é- methné) 1977. FÉRFIAK: 100 m: 10,41 Kovács Atti­la (Szekszárdi 1981; 200 m: 20,81 Kovács Attila (Szek­szárdi 1982; 400 m: 48,40 Böde József (Szekszárdi 1980; 800 m: 1:49,2 Ötvös Im­re (Duniaföldvár) 1976; 1500 m: 3:41.17 Szatzker Csaba (Szekszárdi 1984; 5000 m: 14:09,8 Balogh Gyula (Szek­szárdi 1982; 10 000 m: 30:10,5 Németh Gyula (Szekszárdi J977: maratoni: 2:32.32 Be­nedek István (Szekszárdi 1982: 110 gát: 14,7 Szabó Miklós (Szekszárdi 1967; 400 gát: 54,82 Bojtos György (Paks) 1983; 3000 akadály: 8:30,57 Balogh Gyula (Szek­szárdi 1982: magasugrás: 216 Kovács Miklós (Szekszárdi 1983: távolugrás: 710 Pálin­kás Gábor (Szekszárdi 1983; hármasugrás: 14,74 Szabó Gyula (Szekszárdi 1979; rúd­ugrás: 380 Hortobágyi Lász-. ló (Dunaföldvár) 1964; Súly­lökés: 15,60 Tóth István (■Szekszárdi 1983; diszkoszve­tés: 49,32 Tóth Ferenc (Szek­szárdi 1969: gerelyhaiítás: 62.68 Pécsi Gábor (Bonyhádi 1980; kalapács: 56.80 Tóth Ferenc (Szekszárdi 1969: 4x100 m: 42.82 Székszárd (Pálinkás J.—Pálinkás G — Konrád—Böde) 1983: 4x200 m: 1:32,84 Székszárd (Csirzó —Rikkert—Benizs—Boldis) 1984; 4x400 m: 3:22,80 Szek- szárd (Konrád—Sövér—Pá­linkás G.—Csizmazia) 1983: 4x800 m: 7:35,32 Székszárd (Freier—Sárközi—Szatzker— Balogh) 1984: 4x1500 m: 15:29,9 Székszárd (Freier— Sárközi—Szatzker—Balogh) 1984. Lapunk holnapi számában közöljük Tolna megye ifjú­sági atlétikai csúcseredmé­nyeit. M. J. Kosárlabda MNK Szombaton jön a BSE A Magyar Kosárlabda Szakszövetség elkészítette a Magyar Népköztársasági Kupa újabb fordulójának sorsolását. Ebben a körben már pályára lép az NB I. felsőházában” szereplő legjobb tíz — tíz csa­pat is. A sorsolás nem kedvezett a Szekszárdi Dózsa női gárdájának, hi­szen a többszörös magyar bajnok BSE csapatát „fog­ták ki” a lila-fehérek. Szombaton délután 15 óra­kor rendezik az MNK talál­kozót a Zrínyi utcai tor­nacsarnokban. Hírek A december 30-án Duna­földváron megrendezett DU- DI labdarúgó-teremtornán az 1980-as évben végzett évfo­lyam gimnáziumi csapata nyerte a kupát. Második he­lyen a tanárok csapata vég­zett, míg a 3. helyet a Ma­gyar László gimnázium diák­válogatottja szerezte meg. • Bonyhádon az alábbi vég­eredménnyel zárult a városi asztalitenisz-bajnokság őszi idénye: 1. Kórház 18, 2—3. Malom és Tanács 14— 14, 4. DÉDÁSZ 12, 5. Pannó­nia Tsz 10, 6. Kéményseprők 6, 7—8. ÁFÉSZ és BONY KS 4—4, 9—11. Gimnázium, Rendőrség, Vasipari Válla­lat 2—2 ponttal. Jelena Valova és Oleg Va- sziljev betörése a sportvilág­ba annyira valószerűtlen, hogy leginkább a jól végző­dő gyermekmesékre emlékez­tet. A műkorcsolyázásban gyakorlatilag szinte lehetet­len ilyen nagy ugrást végre­hajtani — az ismeretlenség­ből rögtön a bajnoki dobogó­ra kerülni. Valova és Vaszil- jev azonban, akik véletlenül, a megbetegedett favorit pá­ros helyére kerültek be a Szovjetunió válogatottjába 1983 nyarán a nézőket és szikembereket egyaránt el­kápráztatták: első „nekifu­tásra” ezüstérmet szereztek a dortmundi Európa-bajnoksá- gon; hamarosan pedig a hel­sinki világbajnokságon, már a dobogó legmagasabb foká­ra állhatták föl. Ezután az 1984-es év győzelmei követ­keztek a budapesti Európa- bajnokságon és a szarajevói olimpián. Mostanra már so­kaknak az a véleménye, hogy a szovjet páros műkorcsolyá­zó iskola legstabilabb „arany­párosa” tűnt fel Rodnyina és Zajcev kettős óta. Ám a legfurcsább az egész­ben valószínűleg az, hogy Valováék sikereinek felsoro­lása rövidebb, mint azoké a kudarcoké, amelyek 1978. óta kísérték szerepléseiket. Akkor határozta el ugyanis Tamara Moszkvina leningrádi edző (korábban többszörös szovjet bajnok), hogy új párost hoz létre. Jelena Valova 15 éves volt, Oleg Vasziljev 19. ,..A szakértők szerint egyikük előtt sem állt különösebb karrier egyéni korcsolyázó­ként. Moszkvina előre meg­mondta, hogy nagyon nehéz dolguk lesz, új stílust kell megtanulniuk, el kell szakad­A Valova—Vasziljev páros edzés közben niuk a páros műkorcsolyá­zás megkövesedett hagyomá­nyaitól. Az első év gyakor­lással és sérülésekkel telt el. Aztán nem múlt el év sérü­lés vagy betegség nélkül, s a szovjet bajnokságon nyol­cadiknál jobb helyezést nem sikerült elérniük ... Már-már feladták. Tamara Moszkvina volt a segítségükre, aki mindvégig hitte, hogy a párosban nagy lehetőségek rejlenek, s belé tudta oltani tanítványaiba a győzelem akarását. Jelena most 21 éves, Oleg 25. Tősgyökeres leningrádiak, a helyi testnevelési főiskolán tanulnak. Mindketten szere­tik a balettet, a jó könyve­ket. És nagyon szeretik egymást, 1984 júniusa óta már mint férj és feleség. Szergej Szerebrjakov Erei fl I 111 Bflfi11

Next

/
Oldalképek
Tartalom