Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-07 / 262. szám
1984. november 7. (' rom*'' iMÉPÜJSÁGS A tudomány XX. századi fellegvára A természet mindig is meghálálja a törődést. A zölde- lő fa, a puha pázsit felüdít. Az őszi napsütésben a lassan hízó levélszőnyegben oly jól esik az andalgás, hogy az ember észre sem veszi az idő múlását. Csillebércen járunk, fönn a budai hegyekben. Az őszi napsütés,' a csend, a zavartalanság előcsalogatja az énekes madarakat. Az erdő sűrűjébe épült be a Központi Fizikai Kutató Intézet meghagyva a természet csodáit, a tölgyeket, szép, szemet gyönyörködtető fákat, bokrokat, cserjéket. A tudományos munkához béke, nyugodtság és kiegyensúlyozottság kell. Szatmáry Zoltán, az Atomenergiái Kutató Intézet igazgatóhelyettese széles kar- mozdulattal mutatja a tájat, amit a tudományos munkája mellett évtizedek óta élvez, amit dícsér, és természetesen véd is. Bninél szebb és jelképesnek is mondható környezetet nem is választhatott volna 1954-ben, amikor is elhatározták, hogy Magyarországon felépítik az első kísérleti célra alkalmas atomreaktort. A természettel való egyesülése azt is jelképezi, hogy csak erre szabad használni. A KFKI természetesen azóta terebélyesedett és végeznek itt atomenergiai, mérés- és számítástechnikai, mikroelektronikai, szilárdtestfizikai és részecske-magfizikai kutatásokat. Olyan nagy programokban vesznek részt, mint az űrfizikai kísérletek. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal közösen most folyik a Vega űrhajó építése, — 1986. decemberében fogja közelről megfigyelni a Haley üstököst — amely 76 évenként kerül földközelbe. A világon most indul először űrszonda, amelyben a műszerek közel negyven százaléka KFKI-s műszer lesz. Itt készült az a sugárzásmérő műit*. m E Szatmáry Zoltán szer ás, melyet Farkas Bertalan űrhajós próbált ki az űriben... Komoly lézerkutatások folynak, nagy feladatot jelent a számítástechnikai és mikroelektronikai kormányprogram rájuk eső részének a megvalósítása. És természetesen Csillebércen van a Paksi Atomerőmű tudományos fellegvára, így nekünk Tolna megyeieknek szívügyünk az itt készülő programok, kísérletek nagy része. Pakson személyes ismeretségek kötődtek a tudósok és a gyakorlati szakemberek között. Ezer és ezer szál köti össze őket. Ott állunk a kísérleti reaktor pódiumán. Hallani véljük, hogy miként dolgozik a gép, pedig csak a műszerek dongása jelzi, hogy a huszonöt éves reaktor dolgozik. Két év múlva megkezdjük a rekonstrukciót, mert elszállt fölötte az idő — mondja kísérőnk. — Felújítjuk két év alatt, de úgy, hogy teljesítményét húsz megawattosra növeljük. A huszonöt év alatt számtalan olyan alap- kutatási programot vittünk végig, amit most jól lehet hasznosítani Pakson. Próbáljuk számbavenni az eredményeket. Azt, hogy a reaktorfizikai kísérletek során megvizsgálták, milyen magfizikai folyamatok játszódnak le. Hogyan lehet a legbiztonságosabban és leggazdaságosabban a reaktort működtetni. Már több mint tíz éve folyik az a munka, amelyet az európai szocialista országok, valamint Kuba, Vietnam és Finnország tudósai együttesen végeznek. A program 1990-ig szól, és a téma tudományos vezetését itt Magyar- országon, a KFKI-ban végzik. Ezért építettek több olyan kis reaktort, amelyek alkalmasak modellezni a nagyokat. Kísérőnk a ZR—6-os reaktorhoz visz bennünket, amely mindenben hasonlít a paksi erőműhöz, csak jóval kisebb, 10 watt hőteljesítményű, de számítógépek segítségével ugyanazt az eredményt mérhetik rajta, mint egy 440 megawattos működő reaktoron. Csak hát ott nem lehet kísérletezni, mert az nagyon- nagyon drága lenne. Egy másik teremben — nekünk úgy látszik — állványerdőt látunk, itt egy nagy nyomású vizeshurok működik, ami arra alkalmas, hogy hőfizikai szempontból Vizsgálják az erőműveket. Beszélgetésünk során szó esett az elektronikáról, az irányítástechnikáról. Azokról a berendezésekről, amelyék a reaktort irányító operátornak jelzéseket adnak... Egy másik problémakör: hogyan lehet megoldani elektronikusan, hogy a kezelő- személyzet ne adhasson téves utasítást a gépnek. Ezért is épült a hetvenes években a kutatóreaktor mellé egy R—10-es számítógép, amely az előbbi kísérletekben segítséget nyújt. Kevesen tudják, hogy a KFKI-ban komoly gyártás is folyik. Az irányítástechnika A ZR—6-os berendezés, a nemzetközi kísérletek segítője továbbfejlesztésében közel 500 darabból álló műszercsaládot fejlesztettek ki, amélyek közül szinte minden darab működik már Pakson is. A kutatóintézetben büszkék arra, hogy az egyik legnagyobb vállalkozásuk sikeres és a paksi erőműnél használják is. Ez pedig a környezetet sugárvédelmi szempontból ellenőrző hálózat. Ők dolgozták ki és segítették az építését a környezetellenőrző laboratóriumnak, amely a paksi Kishegyen már évek óta dolgozik. Szót kell még ejteni az egésztestszámláló berendezésükről, amely az emberi testben lévő ráddóaktivitást mutatja ki. És ezt a berendezést az egészségügyben már más területen, például a szilikózis kimutatásánál is eredményesen használják. Bent ülünk a zsebkendőnyi irodában és Szatmáry Zoltán a Pakssal kapcsolatos feladatokról beszél. — Ügy jellemezhetjük a kapcsolatot, hogy számtalan közös munkát végeztünk. A paksiak közül voltak itt nádunk szakemberek, akik egykét évig dolgoztak a KFKI- ban. Mi pedig több berendezés üzembe helyezésénél vettünk részt. Sokszor adtunk választ egy-egy felmerülő kérdésre és sokszor kaptunk választ, amikor nékünk volt kérdésünk. Egyértelműen kijelenthetem, hogy szüksége volt minden kutatónak erre a munkára, mert megfelelő tapasztalatok után már az új kérdésekre a választ felkészültebben lehet keresni. A két legfontosabb feladat, ami talán a kutatóintézetnek is óriási feladatot jelent. Az egyik: ők fogják készíteni a Paksi Atomerőmű hármas blokkjának az irányítástechnikáját. Eddig már 800 számítógépet adtak el a világon, de ez összetettebb feladatot jelent. A másik: a szimulátor. Ilyen még Magyarországon nincs. Az atomerőműves szakemberék kiképzése ezért is történt külföldön, a Szovjetunióban, az NDK- ban és Finnországban. A szimulátorra azért van feltétlenül szükség, mert az üzemelő atomerőműben talán sohasem jön elő olyan probléma, amire a kezelő személyzetet mégis fel kell készíteni. A szimulátor tökéletesen megfelel a működő erőmű blokkvezénylőjének, ugyanazokat a munkákat el lehet végezni vele, csak nem reaktort irányítanak, hanem számítógép modellezi a reaktort. A szimulátor — fontosságát jelzi — három millió dollárjába, vagyis 400 millió forintjába kerül az országnak. Pakson építik fel három éven 'belül, A finnországi berendezést vásároltuk meg és a KFKI fogja adaptálni. Ez a berendezés már többet tud majd, mint az eddigiek, mert ezzel nemcsak a kiképzést segítik, hanem számtalan kísérlet lefolytatására lesz alkalmas... Lent, az udvaron a természetről beszélgetünk. Arról, hogy az atomenergia-iparban dolgozók nagyon szeretik a természetet és mindent meg is tesznek érte. — Egyszer télen, amikor sok-sok hó van, jöjjenek el. Csodálatos — mondja Szatmáry Zoltán. Az ősz is csodálatos. Csend van. a város zajai ide nem jutnak fel... Este van már, nekünk pedig indulnunk kell. Az erdők közepén elbújik a huszadik századi tudomány fellegvára, a csillebérci Központi Fizikai Kutató Intézet. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly
