Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 110. szám ARA: 1,80 Ft 1984. május 12., szombat Mai számunkból A PAKSI VÁROSI PÄRT-VB TÁRGYALTA (3. old.) MIT TUDUNK A (KÜT)FUrASRÓL? (4. old.) SZEKSZÁRDI LAKÁSSZERVIZ SIÓFOKON (7. old.) A KÉPERNYŐ ÉS SZOKÁSAINK (11. old.) FAGY, HŐSÉG ÉS GYŐZELEM (5. old.) Jí ...... •' — - ' P olitikatudomány Egy évszázada mérlegelik tudós patikamérlegeken Deák Ferenc kiegyezését a Habsburg-házzal, s ma sincs közmegegyezéssel elfogadott eredmény. Jóval régibb keletű a vita: mi is történt a majtényi síkon, elárulta-e Károlyi Sándor a Rákóczi-szaba'dságharc céljait, vagy — újmódi kifejezéssel élve — reális kompromisszumót kötött a labanc Pálffy generális­I sal. S századunkban is vitatják munkásmozgalmunk kutatói a nem egyszerű kérdést, hogy bűnös oppor­tunizmus, vagy a munkásmozgalom egyik osztályá­nak legalitását íbiztositó volit-e a hírhedt-híres Beth­len—Peyer paktum. Ha múltunk kérdéseiben nem, vagy alig vagyunk képesek dönteni, akkor miként mérhetőek és minő- síthetőek a mai kompromisszumok, amelyek össze­tevőiről legtöbbször nincs is megfelelő informá­ciónk?! Mit akar a tudomány — most már nem a történelemmel, de — a politikával? Elemzése tár­gyává tehdtá-e a tudomány a politikai folyamatokat, amikor a tudománypolitikán keresztül világosan és nyíltan éppenséggel a politika tette már réges-régen irányított tárgyává magét a tudományt? Hiszen I mindenkor valamilyen politikai döntések eredmé­nyeként létezik a tudományok szervezete, működé­sük pénzelése és nyilvánosságuk éppen meglévő határa. Megengedi egyáltalán egy politikai vezetés I azt, hogy ő maga kerüljön górcsövekbe, és kény­telen legyen állni a kutatók fürkésző tekintetét? Csak nemrégen adta hírül a sajtó a Politikatudo­mányi Társaság megalakulását; a rádióban és a tévében időnként úgynevezett politológusok buk­kannak föl a vitákon; hivatalos magyar küldöttség vett részt Brazíliában a politikatudomány világkon­ferenciáján; a Társadalmi Szemlében — a Központi Bizottság folyóiratában — „Politikaelmélet” címmel külön rovatot kapott ez a tudományág, nem is szólva a különböző szakmai folyóiratokban már ma is folyó eszmecserékről. Mindezek a tudományszervezeti lépések termé­szetesen önmagukban egyáltalán nem válaszok az előbb sorjáztatott kérdésekre. Azokra a tartalmas és meggyőző választ a magyar politikatudomány hivatott majd megadni a jövőben. Az azonban két­ségtelen tény, hogy a kétkedőén fogalmazott kérdé­sekre adandó pozitív válasz lehetőségei éppen a szervezeti döntések nyomán jelentősen megnőttek. Jó ugyanakkor tudnunk azt is, hogy mind a po­litikát, mind a tudományt emberek művelik, akik különböző érdekcsoportokba tartoznak és egymástól eltérő értéktörekvésőket testesítenek meg. Sem a tudomány nem egységes, sem a politika. A politika terén az egység mindig csak megteremtendő, de nem eleve adott, és némileg hasonlóan, a tudomá­nyos 'kutatás is csak vitáikon keresztül épít ki idő­leges igazságokat az elméleti tisztázódás folyamán. Mindezt pedig nem azért kell itt említeni, hogy az élet nyilvánvaló konfliktusait, elkerülhetetlenül ellentmondásos folyamatait unalomig ismételges­sük, hanem azért, hogy éppen ebben lássuk meg a politikatudomány létének lehetőségét. Ha ugyanis a politikának nem lennének tisztázásra, megoldásra, kezelésre váró konfliktusai, aligha keresné a tu­domány segítségét. A politikatudomány létéhez tehát némi politikai bölcsességre van szükség — ami predig elsődlege­sen politikusi erény — és természetesen fejlődő politikai demokráciára, hogy a tudományos elem­zések és minősítések egyetlen éltető elemükben, a nyilvánosságban létezhessenek. Mert nehogy elfe­lejtsük: politikát lehet titokban művelni, de a ku­tatásról csak az alkimisták gondolták, hogy titok­ban is végezhető. Hogy aztán politikatudományunk miként jeles­kedik majd a jövőben, az persze nemcsak a politi­kusokon múlik. A tudományok művelésének is megvannak a maga árnyoldalai, a felületes divatok, a kóros mániák, a sarlatánság, az elvföladó helyez­kedés. Vagyis a tudománynak is megvannak min­dig a maga Oesfcay brigadérosai. Mindettől nem lesz mentes a politikatudomány sem. Mert kár lenne akár egy pillanatig is misztifikálni a tudományos kutatás nagyüzemét épp akkor, amikor a politika demisztifikálására vállalkozik. GOMBÁR CSABA Harmadszor kiváló a bölcskei téesz „II kiváló eredmény egyedül a szorgalmas munkának köszönhető 99 Ulbert Adám téesz-elnök a szövetkezet tagsága nevében átveszi az oklevelet K. Papp Józseftől Esős időben, az aszály után, igazi „parasztünnepen” került sor Bölcskén, a Rá­kóczi Termelőszövetkezetben arra a közgyűlésre, ahol a szövetkezet tagsága a múlt évben végzett eredményes munkája alapján átvette a „Kiváló Szövetkezet” címet. Az ünnepségen részt vett K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, Rigóczky Ist­ván, a paksi városi pártbi­zottság titkára, Barsi Mi­hály, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, vala­mint Horváth József, a TE- SZÖV titkára. A közgyűlés résztvevőinek Ulbert Ádám a téesz elnöke számolt be a gazdaság múlt évben végzett munkájáról. Mint mondotta: a termelő- szövetkezetünk tagságában nemcsak a nemes vetélke­dés hajlama van meg, ha­nem a képesség is ahhoz, hogy kiváló eredményeket produkáljon, átlagon felülit alkosson. A természeti adott­ságaink átlagosnak mondha­tók akár a földjeink arany­korona értékét nézzük, akár a csapadékviszonyokat vizs­gáljuk, de a domborzati vi­szonyaink sem mondhatók jónak. Mivel az elmúlt évek során a közgazdasági viszo­nyok sem segítettek túlsá­gosan az üzemi eredmények növelésében, s 1983-ban a mezőgazdaságot komoly aszálykár sújtotta, megálla­pítható, hogy a kiváló ered­mény egyedül a szorgalmas, alkotó emberi munkának köszönhető. A jó és sok munka gyü­mölcse látszik a község fej­lődésén is. Évente 25—30 modern, 3—4 szobás családi ház épül, a személygépko­csik száma és a takarékbe­tét-állomány is évről évre növekszik, továbbá javul a lakosság közérzete. Nagyon sokszor nem is a béremelés­sel, hanem az emberi szóval lehet nagyobb gazdasági eredményeket elérni. Mi ve­zetők ezeknek az elveknek alapján határoztuk meg fel­adatainkat. A kedvezőtlen időjárás el­lenére növénytermelési fő­ágazatunk termelőszövetke­zetünk fennállása óta a leg­jobb eredményt érte el. A mérleg szerinti tiszta nyere­ségünk 26 millió 666 ezer forint. Ezt követően K. Papp Jó­zsef szólt arról, hogy Tolna megye mezőgazdasági üze­meinek munkáját dicséri, hogy a kedvezőtlen időjárá­sú, 1983-as esztendő ellené­re megyénkben hét szövet­kezet érte el a Kiváló Szö­vetkezet címet, a Miniszteri Elismerő Oklevelet pedig két gazdaság kapta meg. Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának első titkára gra­tulált az elért eredmények­hez, majd átadta a kitün­tetést tanúsító oklevelet. Vé­gül átadták a kitüntetéseket a szövetkezet dolgozóinak, hárman a Mezőgazdasági Ki­váló Dolgozója kitüntetést kapták, a Kiváló Termelő­szövetkezeti Munkáért TOT- kitüntetést egy, a Kiváló szövetkezeti tag kitüntetést pedig hat dolgozó vette át. Lázár György fogadta a svéd küldöttséget Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta a Stig Maim elnök vezetésé­vel hazánkban tartózkodó Svéd Szakszervezeti Szövet­ség (LO) küldöttségét. Az őszinte, szívélyes lég­körű megbeszélésen részt vett Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. Jelen volt Kari Vi- dar Hellners, Svédország bu­dapesti nagykövete. (MTI) A portugál pártküldöttség Németh Károlynál Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra pénteken délelőtt a KB székházában fogadta a Por­tugál Kommunista Párt kül­döttségét, amely Octavio Pa- tónak, a Politikai Bizottság és az Állandó Politikai Tit­kárság tagjának vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón tájékoztat­ták egymást országaik hely­zetéről, pártjaik tevékenysé­géről és időszerű feladatai­ról. Kölcsönösen kifejezték készségüket a két párt ha­gyományosan jó kapcsolatai­nak további fejlesztésére. A megbeszélésen részt vett Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. A vendég: Farkas Bertalan űrhajós Húsipari napok Szekszárdon A rendezvénysorozatot Inán esi Miklós nyitotta meg I A Szekszárdi Húsipari Vállalat KISZ-szervezete már harmadik alkalommal rendezte meg idén a hús­ipari napok rendezvénysoro­zatát, melynek többek kö­zött az is célja, hogy Szek- szárd város életében jelen­tős szerepet vivő vállalat fiataljai is valamit hozzáte­gyenek maguk erejéből a környezet és a vállalat jó kapcsolatához. Tegnap délután Ináncsi Miklós kereskedelmi igazga­tóhelyettes köszöntötte a megnyitó ünnepség hallga­tóságát, Farkas Bertalant, aki a rendezvénysorozat vendége. A tegnapi programban szerepelt vásár is, amelyen a Képcsarnok Vállalat, a Szekszárdi Szabó Szövetke­zet, kiskereskedők, fazeka- ’ sok, dísznövénytermesztők vettek részt. A könyvtárban pedig Far­kas Bertalan űrhajóssal ta­lálkozhattak a vállalat dol­gozói, valamint a városból meghívott vállalatok fiatal­jai. Délután Haidú András, a Magvar Rádió munkatár­sa külpolitikai fórumot tar­tott, este pedig Szuhay Ba­lázs szórakoztatta a Sörkert résztvevőit, a zenét a Jatt e°vüttes szolgáltatta. Ter­mészetesen a fiatalok ooli- tiVai kaszinójában játék, móka ás jókedv jelezte azt, hogy a Húsipari Vállalat KISZ-szervezete jó munkát végzett, tartalmas és érde­kes programot kínált az ér­deklődőknek. A rendezvénysorozat mai eseményei közül — melyre mindenkit szeretettel vár­nak — kiemelkedik a reg­gel nyolc órakor kezdődő autós ügyességi verseny, a férfi és női labdarúgó-mér­kőzések, a vetélkedő a sült« malacért, ahol Csizmadia Sándor pol-beat énekes és Szemerei László bűvész szó­rakoztatja a vendégeket. Es­te húsipari bál lesz, melyen az Ex együttes lép fel. Va­sárnap a húsipari napok harmadik napján a gyereke­ké lesz a főszerep, délelőtt 10 órától fellép a Musica bábegyüttes is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom